Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-22 / 68. szám
1983. március 22. Képújság 3 KSZE-közgyíílés Szekszárdon A KSZE, a szekszárdi növény- termesztési rendszer tegnap tartotta beszámoló közgyűlését a központi bázison. A taggaz- daságok képviselői, a velük és a rendszerrel kapcsolatban lévő gépgyártó, lelíláitó, és kereskedelmi vállalatok képviselői, valaimiiint külföldi szállítók képviselői vették részt a tanácskozáson. Részt vett o közgyűlés munkájában K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkárnő, Visi Sándor, a MÉM főosztályvezetője, tömeg- szervezetek képviselői, NTamás Istvánná elnökhelyettes a Tolna megyei Tanácsot képviselte, de ott voltak a közgyűlésen más megyei párt- és állami szervezetek megbízottai is. 'Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója értékelte a tizenegyedik évébe lépett növénytermesztési rendszer 1982. évi munkáját, szólt az 1983-as tennivalókról is. A közgyűlés alkalmából számos ellátóválllalat, ipari üzem mutatta be kis kiállításon termékeit, ugyanakkor szemléltető tablókon vizsgálhattuk a KSZE tízéves működésének eredményeit. A tanácskozáson többen elmondták véleményüket, köztük K. Papp József is. A termelési rendszer 1933. január 1 - tői társasági keretben működik. Az új gazdasági társasági szervezeti forma miatt különleges tisztviselőket, bizottságokat választottak meg. Ma a KSZE dolgozói elemzik a munkát tanácskozásukon, s meghatározzák a tennivalókat is. Szerdáin pedig az üzemek műszaki, agronómiái vezetői, az ellátó és gyártó vállalatok képviselői, valamint tudományos kutatók előadásai alapján az új szervezeti formában való eredményes együttműködésről határoznak.-Pj-KaA taggazdaságok: képviselői Tudósítóink írják Küldöttgyűlések a “ .............. Az elmúlt napokban tartották küldöttgyűléseiket a megye takarékszövetkezetei. Az igazgatóságok beszámolói kiegyensúlyozod munkáról, fejlődésről szóltak. Taglétszámuk 65 700 fő, az elmúlt évben közel 1400 fővel gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy a megye 'lakosságának több mint 29 százaléka tagja a takarék s zövetk eze teik n e k. A szövetkezeteik betétállománya az elmúlt évben 98,5 millió forinttal növekedett és meghaladta az 1,2 milliárd forintot. A takarékszövetkezetek 234 millió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, amiből 52 millió volt a háztáji- és 'kistermelést segítő termelési kölcsön. Eredményes gazdálkodásuk több minit 11 millió forint nyereséget eredményezett. Javultak a hatékonysági mutatók, az egy dolgozóra' jutó nyereség az előző évi 43 ezerről 56 ezer forintra emelkedett. TENGELICEN MEGÉLÉNKÜLT A BETÉTFORGALOM A Tengette és Vidéke Takarékszövetkezet küldöttgyűlésén az igazgatóság beszámolóját Szabó Isltváni ügyvezető igazga. tá terjesztette elő. A takarékszövetkezetnél megélénkült a betétforgalom, nőtt a kölcsönök iránti igény. A betétállomány év végén több minit 38 millió forint volt, 9,8 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Különösen a takaréklevél és az ifjúsági takarékbetét összege emelkedett. A szövetkezet 694 esetben folyósított kölcsönt tagjainak, közeli 7 millió forint értékben. 129 esetben termelési, 23 esetben építésű, 113 esetben áru- vásárlási, 429 esetben személyi hitei folyó sító'sóra került sor. Kiemelte az előadó, hogy a tagok fizetési, törlesztési fegyelme kifogástalam, így érte él a szövetkezet, hogy év végén nem vélt hátralékos. Az alaptevékenység mellett fejlődött a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások köre és forgalma is 31 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az előző évi 18 000 helyett 47 200 db totó-, lottószélvényt értékesítettek és kifizettek 140 ezer forint összegű nyereményt. 312 000 forint volt a szövetkezet nyeresége, 32 ezerrel több az élőző évinél. A küldöttek közül négyen mondtak véleményt a szövetkezet munkájáról és tettek javaslatokat. A küldöttgyűlés jóváhagyta az igazgatóság' beszámolóját és a> felügyelő bizottság jelentését, a mérleget, eredményfelosztást és az 1983. évi terv- és üzletpolitikát. SIKERES ÉVET ZÁRTAK KOLESDEN Megtartotta küldöttgyűlését a több mint -1600 tagot számláló Kölesdi Takarékszövetkezet is. Az igazgatóság beszámolóját az 1982. évi munkáról az idei feladatokról Lecbner Vendel elnök terjesztette el. Szólt anrólt hogy a betétál lomáiny több mint kétmillió forinttal növekedett. A szövetkezet 458 tagjának több mint 5,5 millió forint kölcsönt folyósítottak. Kiemelkedő volt a gazdálkodás ered. menye is. Stenge'li András, a- felügyelő bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a felügyelő bizottság 1982. évi munkájáról, a mérleg- és eredménykimutatás felülvizsgálatáról, a testületi ellenőrzések tapasztalatairól és véleményezte az 'igazgatóság beszámolóját. A küldöttek jóváhagyták az igazgatóság beszámolóját, valamint ai felügyelő bizottság jelentését, eltagadták az alapszabály-módosítást. B. J. SZAKCSON NEGYVEN SZÁZALÉKKAL NŐTT A JUTALÉKBEVÉTEL r>■ Szakoson Gulyás Ferenc ig. elnök mélyrehatóan értékelte az 1982. évet. A betétállományok záró állománya meghaladta a 44 millió forintot, az egy lakosra jutó betétállomány 6716 forintra nőtt, ezzel a megyében a negyedikek. Az 1982. évi kölcsönfolyósítá. Si forgalmuk meghaladta az 1981. évit, tovább növelték az egyéb pénzügyi tevékenységük forgalmát is, ezáltal! jutalékbevételük 40 százalékkal haladta meg az előző évit. A forgalmak oövékedése és a takarékos gaz. dálkodás eredményéként az 1982. évi nyereségük 24 százalékkal magasabb, mint az előző évi. A félügyelő bizottság beszá- mo'tója jónak értékölte a szövetkezet gazdálkodási és számviteli munkáját. A fel szólaló küldöttek a tagság megelégedettségét fejezték ki. Dir. Fauszt Mátyás tsz-fő- könyvelő a> 'Háztáji gazdaságok fejlesztése terén, kialakítható további együttműködés fontosságáról beszélt. TAKÁCS JÓZSEF REKORDNYERESÉG SÁRSZENTLŐRINCEN iKözél 2000 takarékszövetkezeti tag 74 küld'ötte tanácskozott o Sárszentfőrinc és Vidéke T alka réks zövefkeze t k ül döt t g y ű - lésén1. Foglter József ügyvezető részletes tájékoztatást adott a szövetkezet 1982. évi eredményeiről. Kiemelte a betétgyűjtési tevékenység egyre fokozódó nehézségeit. Az egyenletes fejlődéséről jól- ismert körzetben 1982-ben sajnos nem sikerült elérni a célul kitűzött 5,5 milliós állományemelkedés't. A kölcsönzési tevékenység eredményei — a lakosság és a szövetkezet megelégedésére — a tér. vezettnek megfelélően alakultak. Valamennyi jogos kölcsön, igényt ki tudtak elégíteni. Az egyéb kiegészítő tevékenységek eredményei is oz előirányzott tervet meghaladóak voltak. Ezzel és a takarékos gazdálkodás eredményeképpen sikerült elérni a szövetkezet életében új rekordnak számító 660 ezer forintos nyereséget. A jövőre vonatkozóan rámutatott az ügyvezető arra, hogy meg kell ragadni minden, tevékenységi lehetőséget, omély a lakosságnak jó és 'igény vain irá. í ArJtos Istvánná, a MÉSZÖV elnökhelyettese, a Fogyasztási Szövetkezetek Megyéi Szövetsége nevében elismerően szólt az eredményekről és ai szövetkezetnek a megyei rangsorban élfoglkillt helyérők Hangsúlyoz, ta, hogy a jelenlegi helyzetben a takarékszövetkezetek légfőbb feladata, hogy minden betét- gyűjitésforráslt felkutassanak, a mindenkori hitelpolitikai élveknek megfelélően éllássák a lakosságot. A nagyobb munkaterhek mellett is vállalni kél! azokat a pénzügyi szolgáltatásokat, amelyek a lakosság, a szövetkeret és végső soron' a népgazdaság hasznát 'is eredményezik. A küldöttek megelégedéssel nyugtázták a szövetkezét elért eredményeit A határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadták. MÁTÉ ZOLTÁN Miszla „Régi szép magyar fala” kde feltétlenül visszajövünk, - határoztuk el magúinkat tavaly egy szép, csendes, nlapsütéses őséi délelőtt. Mert ennek a falunak van Valami sajátos bája, ■nyugatom, békesség szó Hja meg az embert, Ha járja az utcákat, s a szeme megálltapbdlik a környező domlbolldiallbk valamelyikén. iMlilszláa vagyunk, egy kicsi Ms faluban, Tolna megyéiben. Az első ember, alklivtel a falu szélén találkozunk, 'Fazekas Rudolf, viszi a párisiét meg a káli- sót a iszlamá rfagatával. Uíjljával a látóhatár szélére bök: „Ott a fölfctem Vadblllmálslbain a csufa- boglya mellett. Látják? Jó föld, csak meg kéül műtrágyázni. Most viszem a szekéren, a pirosból, a káliból két és fél zsákkal iis kiszórunk." — Mennyi földje van? — Niégys-záz négyszögöl szőlő, öregségemre pont jó ez. Tavaly is, meg azelőttt is gyöínlkiék vették meg a termést, 10 240 forintot 'kaptam, és még borom is tett. Azelőtt kétezer -kétszáz öltem vallt, dte kivágtuk, és bevetettük egy részét kukoricával!. Tengerim van most egy kataszteri holdon. Hatszáz ölet meghagytunk lucernának, ötlt terem a sriéna ennek a szamárnak. — Miiért vett éppen szamarait? — Édesapám, szegény — nyugodjék békében — hó felébredne és meglátná a számárát, a Mancit, hát rögtön Viisszaimen- ne a túlMlálginai Minekünk két olyan lovunk volt, hogy még most is vóin MliSzlán a fajukból. Mert itt Miszlán még száz- nyplcvan ló van. — Hol dolgozott azelőtt? — JóSzággiomd'ozó voltam a hiízómairhateltepen, tenyészüszők mellett. De most már 73 éves vagyok, megöregedtem, két bottal járok. Kikoptak a porcok a térdemből, ki se jutnék a házból, ha nem viilmne a szamár. Mlost is úgy leszünk, a feleségem szórja a műtrágyát én meg állok a föld szléillén a Mancival. Jó szamár ez, ezt nem kell ütni. Olasz számár, nem szürke, ötéves, tizennégyezer ért vettem, de minden pillanatban e'1 vinnék húszezerért. — Milyen állatot tartanak még otthon? — Tehenünk van, az asszony gondozza. Tizenegy évig dolgoztam a téeszben. A szomszédommal, az Ugarral mentem be, jósZág'ok mellé. Akkoriban azt mondta az állatorvos az elnöknek : ezt a két em'btert megtakarítsd, mert olyanná tették a mairhákat, hogy a környékén nincs párjuk. SzóvOll mi nagyon szerettük az állatokat', és nem röslfe'lltüik a munkát. Most is, ez a MOinci: hó bemegyek az istállóba, szalbályösan nevet. Viszem a vizet, elfordítjb' a fejét, viszem a kukoricát, hát röhög. IRudli bácsi,nak menni kteM', a földúton már jön szembe a felesége, s mennek szánni, ami eltart akár déliig is. IMozgás sehal. Illetőleg mégis: a bolt körüli, s benn az üzletben, aimit nem ártana néhány faílusS boltosnak megmutatni. Vaiskúti keserű toriier, nejlonzacskó, vetőm'ag, komylhoi mérleg, gyermékfürdőkáld, almai, konzerv, perec, lavór, műtrágya, Tiri„Ne írják ki a nevemet!” inát zománc, törülköző és krepp- papír. Mohai József, a boltvezető azonban elégedetlen. — Hátha még be is tudnám szerezni, amiit akarnék! Mert miiin cs vaisárú égen-földön, ke- rítésdirót, drótfonat. A múltkor a televízióban volt egy riport, amelyik bemutatta', hogy a, nagy gyár nem engedi, hogy szeget gyártson egy tépsz -(melléküzem. Hát kérem: egy országot nem lehet félrevezetni, mert ha a kohászati iiplar gazdasági problémáival nincs iis mindenki tisztában, de aizt azért többen tudják miiint nem, hagy nincs szög. Meg trá'gyáwillla', fejsze, balta, hozzá a nylél és oJOsőbb edény- áru. Lenne pedig rá igény, így aiztáin mennék az emberek vásárolni, ki merre lát. A boltban, a kenyérre váró idősebb assztorryak sűrűn bólogatnák.' — Bizony, bizony, - mondja egy néni —, iráadásull h'ióiba költi az ember a drága pénzt az útiköltségre, előfordul, hogy üre- ssn jön vissza. És hó bemegyek Szekszárdira, száz forint úgy elmegy, hogy nem intéztem semmit.' — Szálltaik az áfésznél, hogy niiinas Vasáru? — kérdem a boltost. — Értekezleten is, meg máskor is sofcsZor. Higgye él, nem őroijíu'k múlik. Honnét adjanak, ha nimids? Éppen itt van Erdész Károly, a IKlop-iKü AféSz körzeti ügyvezetője is, aki sorolja az országos fongOllm'i adOío'klalt, s azt, hogy ehhez képest hány százalékkal teljesített többet a mliisz- lüii üzlet. Szóival ez egy jó bolt. „Szakképzett ai boltvezető, és ez meghatározza az ellátás színvonalát. Az igaz, hogy ugyanonnan veszi az árut, miint a többi boltos, de nem 'Hőstett többsziör 1« élmeniníi, ha hiányzik vólliaimii, s tudja azt is, hogy mi kell az embereiknek." — mondja az ügyvezető. A tej reggel érkezik, a kenyér tizenegykor jön. Megszokták, á Unok], várnak az asszonyok, még szerencse, hogy az üzlet elég tágas. Poíska Palimé Pestről ikterült' MlilszHára. Nyugdíjasain, — A férjem idevalósi születésű. Negyven éviiig éltünk Pesten, a férjem a BIM-|nlél vtOfc én meg a ZÖLDÉRT központi raktáréiban dolgoztaim. IFlélliklész házat vettünk, rendibe tettük, a kertet felástuk, beültettük, bevetettük. Nyugodt, asöndtes helyünk volt Pesterzsébeten is, de a kicsike kertet egy irtap alatt megklapálltaim. Tíz éve, amikor az uram nyugdíjba ment, beköltözött, és meg jöttem utána később. — Milyen gyakran jön el a család ? — Az unokám hetente, a lányom, ttom havonta. És levelezünk iis. — Könnyen megibará tkozott az itt é lökkel ? — Szegről^végről mindenki rókáin. De én inkább olyan ott- honüíő természet vagyok. Főzök, kézimunkázok, olvasgatok. A volt iskollaigiazgótó most a könyvtáros, a helyeiébe hozza a könyvet. — iNem szokatnám, hogy kenyérért sorba 'keli állnia? — A nyugdíjlba belefér. — Milyenek a míiszlfafak — az idegen szemével? — Segítőkészek imlimden'ben. Itt ha éjjel is bármi adódik, mlndiig van koasli, amivel kórházba Vigyék a szülő asszonyt, a beteget. Az idegenék 'is testvér módijára segítenek egymásnak. Régi szép magyó:r falu ez, s jószívűek, barátságosak az embereik is. összefog, össztedtel- gozi'k a nép. Hogy mást ne mondjak: áru jön ide a boltba, hát aíki erre jáír, beáll rakodni — Hol' dolgoznak az emberek? - kérdem a boltost. — A gyánkii téesZben, Als Opelen az állllaimli gazdaságban. A tamási erdészetnél 25-en, a gazdaságban 14-en, a Vízügynél 18-ain, aztán járnak Regölly- be, Paikisra', Szekszárdira a bús- komlbiháthoz, négy ember meg Pesten keresi a 'kenyerét. — Hannán tudja ezt Hlyen pontosan? — A buszokról, látom melyük buszra hányon szállnak fel. — Naponta hány busz van? — A Vállállatiakon kívül hét Volán-busz. Aztáln mennek még az Iskolába Gyönikfle is. — Idős, elesett emberek vannak ? — A Nagy testvérek, Paska báctt meg o Ii0‘, Kocsis István. De ők még úgy ahogy ellátják magúikat. Mózes Rozália meg bevonult Gyönkre, a szociális otthoniba. — Sok az üres ház? — Kettő-hátam. Százhatvanért kelt el nemrég egy négyszobás, fürdőszobás ház, amihez egy hold kert tartozik. A falllu szélén, szorosan egymás mellett nádtetős, rogyadozó húzók. Nem tudjuk eldönteni, hogy lálkinoik-ie benne, vagy sem. Körbejárjuk, üres. Vásott kOibátok fognak o pajta gerendáján, kocsikerék gurult a kukorica Gsuhéra, a hideg spOrhel- tan csempüillt csésze. Időt néni kerüli elő a zajra, s invitál a főldlbevájt partlkony- hába. Meleg Van itt, és sok gyógyszer. A néni idős, és ideges. Nem osodO: nem kelltett se a miostoba- se az édtesflia GSOllá dijánál!. Most reménykedik: fallán a fiához kerül egy dunán- tűlli városiba. Mindent 'kibír, mindent, csak öregottbonba ne 'kerüljön. — Jó hely aimlúgy ez a part- konyhai, hiúiba vain rés az ajtón, jól tartjta a meleget. A gondozóm, Boldizsár Lajos, igen rendes emíber, a beteg testvérére is ő ügyel, közösem főzünk, mindennap imélteg ételt eszünk. A néni hosszain beszél férjről, gyerekekről, menyekről, göndöröknél, gyaikori és ritka látogatókról, arról, ki hol ült, miit mondott, mit kérdezett. Fényképet is mutat magáról: á'líl egy ház tornácán;, mosolyog, keze a csípőjén. Csak egyet kiér: ne írjuk le a nevét, csak azt, hogy van itt Miszlán egy magányos öregasszony, aki nem 'ktelll senkiinek. IKezét összeteszi és könyörög: „ne írják ki a nevet, nem alkarok én a fiaimnak bajt". Megígérjük. D. VARGA MARTA Fazekas Rudolf: „Jó föld, csak meg kell műtrágyázni” Fotó: Bakó Jenő
