Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

1983. március 18. _____________________________________________________________________ J avul-e az autójavítás? Beszélgetés Höh Tiborral, a KPM miniszteri biztosával A szolgáltatás szervezetének korszerűsítésével fogiltallkozó mi- nlilsiztlartö'náösii határozat alap­ján a Gazdaságii Bizottság ta­valy augusztusiban' határozott az állami lauitájiaivíit'ó'iipiar átszerve­zéséről. Ennek lényege: az Auíólfenintlaiiltó Iptarf Tröszt 1982. december 31-én megszűnt. 1983. január 1-lével pedig az AlFIT szervezetébe tartozó sze- mélygébkocsi-ljavíltá, -karbaintiair- tó szervizeikből löinó'lió kiisivállta- übtokiait, illetve íeányváilltailtato- iktat alltaipítottlaik. Ezzel egyidejű­leg a számozott aultó'jtaivíltók - amelyek eddiilg a szervizeket üzemeltették - a Közlletedés- és Postaügyi Mlilniiisiztiérii:uim 'köz­vetlen vállalatává váltóik. Ho­gyan és miért történt az átszer­vezés? Javul-e most a sokat bí­rált szollgáltaitáis? Egyebek kö­zött erről ‘beszélgettünk Hölh Tiilborrail, az átállás felügyele­tével megbízott miniszteri biz­tossá I. — Mii volt az átszervezés célljta? — 'Elsősorban az, hogy a la­kosság és a szolgáltató is job­ban járjon. Az új formában a javít ókorik kelll keresniük a;z üz- fetet, a munlkiáit. A szolgáltatóik az új érdekeHíségi rendszerben nem engedhetik meg tehát ma­guknak,, hogy üljenek a ba bé­náikon. Megszűnt az anylavál- lölllait és a tröszt 'kiegyenlítő sze­repe, a rosszul gazdálkodóik ez­után nem táimbszkodhíatnaik a jóikra. Ilyen helyzetben változ­nia kell a korábbi gytalkorlat- nak, mert egyértelmű, hogy nem oz ügyfél van a javítóért, ha­nem megfordítva, a 'jtavító őér­te. Ez az úij vonás WalHakítja a Vevők piacát. — Az eddigieknél most Itaisisiabhain gyarapszik a ma- gámglépkoaslilk száma. Gsiak- Ihogy a fenntartási költségek dráiquJásia miatt rohamosan Csökken a íutástelljeslfltmé- myülk. így vi'szonlt bizonyára ■csökkenni fog a jiavítóliipar lilgény bevétele. — Felvetése jogos. Már ta­valy is érezhetően kevesebb volt a szervizekben a munka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetkezeti. az áfáim! és a kisipar kapa-odúm túlnő­né a Valós iaíénveket. E kiét té­nyező nagyid bál egyensúlyban van. Más doJöig viszont, hogy nagyon sokan elfordultak a szervizeiktől, mert a 'régebbi ér- de'ktelltlslégi rendszerben a szol­gáltató és az üiqvföf érdeke nem találkozott. Most, 'jtanuór else­jétől a MsválWatok jlawairlésze a fogyasztói-szólg al tatói érde- keltsíéqű szabályozó rend'szer alapján dolgozik. Ez pedig azt jelenti, hogy míg korábban 'bár­hogy is dolgozott egy szerviz, Huszonegy munkahelyi közös­ség nyerte el a Szénbányászat i Kiváló Brigádja, hét üzem pe­dig a Kiváló Akna címet a szénbányák országos pályáza­tó ni, amelyet a mállt éviben már nyolcadszor írtak ki. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, ami­kor most értékelte a versenyt, ment csaknem valamennyi bri­gád és az aknáik többsége is benevezett a pályázatra, ösz- szességében 256 'brigád és 40 üzem tavalyi teljesítményiét mér­legelték a címek odaítéléseikor. Bár a múlllt évi munlkaverseny- ben fontos szempont volt, hogy hány tonnla szenet termeltek a bányászok, figyelembe vették az értékelésnél azt is, hogy a munkaidő alaposabb kihaszná­lásává1! milyen mértékben nö­velték a termelékenységeit, és hogyan javították a szén minő­ségiét. Befolyásolta a helyezé­sek elérését a balesetek ailtaiku- lása is. Természetesein más­más elbírálás aló estek a gé­pekkel és a hagyományos mód­szerrel,, gép nélkül termelő bri­gádok, Csakúgy, mint a gázki­törés-veszélyes körülmények kö­zött dolgozó vágathlajitó brigá­dok. A mumkaverseny nagyimérték­ben hozzájáinul't ahhoz, hogy a szénibányászat dolgozói tavaly legfeljebb 3,5 százalékos volt a bérfejlesztési tehetősége, most lényegesen több. Ha a ko­rábbinál mondjak negyedével nagyobb teljesítményt produkál egy kiilsVáHalát, emberei annak arányában több fizetést kap­nak. Különlegesen jól működő szervizekben alkáir 60 százalékos is lehet a bérfejlesztés. — Ezt a jobb munkán kí­vüli milyen egyéb feltételek­hez költik? — Sok szerviz eddig is vég­zett úgynevezett htaszongépjár- mű-javítást, ami sokkal több hasznot hoz, mint személygép­kocsit jtaviltanii. A továbbiakban arra kell a kisvállalatokat ösz­tönözni, hogy a lakossági szol­gáltatás nemcsak ne sorvadjon el, hanem jobb legyen mint volt. Ezért ostaik ott lép érvény­be 'az említett kedvezőbb sza­bályozás, ahol a szerviz mun­kájában a lakossági szolgálta­tások orányta eléri az 51 szá­zalékot. Ha azt alkarja a kis­vállalat, hogy mindig légyen munkája, az ügyifelek szívesen keressék fel, a jó szakemberek pediig megimairadljlainalk, tulaj­doniképpen még önmagával is kénytelen l'esz versenyezni. — Csakhogy — amliint erről már szó volt — a tröszt, il­letve az ainyavá'lltallat ko­rábbi kiegyenlítő szerepe ímegsíűntj A most csupán önmagukra támaszkodó szervizek vajon elég életké­pe sieík-e? — Nos, amennyiben gazda­ságtalanok lesznek, akkor nem lehet tovább működtetni, vagy­is fel kell számolni őket. Lét­kérdés tehát számukra, hogy jól és egyúttal gazdaságosan dolgozzanak. Természetesen 'nem felkészítés nélkül kezdtek önállóan működni. Az átszerve­zést nyofchániaipos, nagyon ap­rólékos szervező, egyeztető munka előzte meg. Az üzeme­iket leadó váHalaitok, a 'létesü­lő ‘kisszervezeteik és az illeté­kes tanácsi szervek képviselői­ből miindenültt operatív bizott­ságok altalkíulltlak a Vagyonmeg­osztás kérdéséinek, helyi prob­lémáinak megoldásaira, az új szervezet klilaillaklíitáisá rta és a működés legfontosabb kérdé­seinek miec/íáirgyallás'ára. A tár­gyalásokon a bainlk 'képviselői iis jelen voltaik. Alapostam elő­készítették az átszervezést, és mta ils segítünk a k/isebb-na­gyobb bonyodalmaik elhárítá­séiban. Végtére ils, ha ezek a kisvállaltatok 'nem lesznek élet­képesek, akikor őzt a szolgálta­tás egésze megsínyli. — Az átszervezés után az knutájlavtepar területén hány kisvállaltat és leányvállaltat találkáit? — annak ellenére, hogy számos előre nem látható geológiai akadály nehezítette a terme­lésit — felszínre küldték a nép­gazdaság által kért 26 millió tonna szenet. A brigádok az év utolsó negyedében pótvállta- Iásóidat tetteik, az üzemek veze­tői gyors ‘intézkedésekkel hárí­tották el az akadályokat, ala­posan kivették részüket a ter­melés növeléséből a kedvezőbb geológiai helyzetben lévő bá­nyaüzemek. Megkülönböztetett figyelőmet fordítottak o minő­ségi munkára, az előírásokhoz és az előző éviihez képest is jobb minőségű tüzelőanyagot termeltek.1 A Címekkel járó jutalmakat- 2,2 millió forintot — a bá­nyavállaltaitok április 4-3 ünnep­ségeim osztják ki, s átadnak huszonhat dicsérő oklevelet is. A tavalyi eredmények értéke­lésével egyidejűleg az újjá­szervezett bányászati egyesülés meghirdette az idei pályázatot és továbbra iis figyelemmel kí­séri a verseny alakulását, gon­doskodik tainntalk nyilíránosságá- ról, az átlagom felüli ^teljesít­ményt elérők népszerűsítéséről. Ebben az évben a taVafyíhtoz hoisomlá mennyiségű szenet vár a népgazdaság a szénbányá­szoktól. ‘(MTI) — Hatvanhat AFIT-szervizt kell önálló szervezetté átalakítani. Ez idő szerint 39 tanácsi irányí­tású kisvállalat és 19 autójavító vállalati leányvállalat működik az országban. Vagyis mindössze nyolc üzem vár megalapításra, illetve átszervezésre.- Úgy hírlik, hogy ezeket a tanácsok ellenállása miatt nem sikerült a többiekkel egy időben beindítani. Ho­gyan reagáltak a tanácsok az átszervezésre? — A tanácsoknak feladata a szolgáltatások minőségének fo­kozatos javítása. Ezt a leckét ők is tudják, az első reflexük, amikor a határozat megszüle­tett az átszervezésről, mégsem volt mindenütt pozitív. Úgy érezték, hogy nincsenek kellő­iképpen felkészülve az autója­vító ipari kisvállalatok üzemel­tetésére és felügyeletére. Mi valamennyi érdekelt tanácsot végigjártunk, hogy próbaszámí­tásokkal és érdemi megbeszélé­sekkel megnyerjük őket. Sokat segített ebben a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala és a Tervhivatal is. Mert hiszen a legtöbb súrlódás mélyén anya­gi okok húzódtak meg. Első­sorban ama szervizek átadásá­nál merült fel gond, ahol ép­pen fejlesztettek, építettek, bő­vítették, csak még nem jutottak a munka végére. Az AFIT Tröszt megszűntével megszűntek ter­mészetesen a hitelei is. A taná­csok felvetették, hogy mi lesz most már a be nem fejezett fejlesztésekkel, beruházásokkal. Nos, az Országos Tervhivatal segített megoldani ezt a prob­lémát.- A kisvállalatok, hogy valóban gazdaságos legyen a működésük, nyilván igye­keznek, hogy gyarapítsák bevételeiket. Nem drágul majd emiatt az autójavítás? — Ez nem lenne célravezető. Biztos, hogy a szabad árformá­val élni fognak, de ez sem hoz­hat lényeges változást. Nagyon sók tartalék rejlik ugyanis a használt, de még használható alkatrészek ismételt értékesíté­sében. Ha azt fogjuk látni, hogy valamely alkatrész nincs a piacon, akkor megvizsgáljuk a lehetőség siket, hogy milyen módon varázsolhatjuk újjá a még felhasználhatókat. Az a törekvésünk tehát, hogy a szer­vizek ne a nagy értékű alkatré­szek cseréjében, hanem a javí­tásban legyenek érdekelve. El­végre a vevőnek sem mindegy, hogy 500 forintot fizet-e vala­mely alkatrészért, miközben an­nak netán egy tíz forintos ele­me hibás. Ez az intézkedés is garanciája lehet a szolgálta­tás javulásának. FEJÉR GYULA llj vegyesvállalat Vegyesvállltaflatot alapított a Met riimpex 'Külkereske de I m i Vállaltat, a Közép-európai Nem­zetközi iBainlk és a Festő Maschinenfabrik NSZIK-beli cég Magyőarországon. A nyolcmillió forintos alaptőkével ‘létrehozott MetrifeChmíilk Automatika 'Keres­kedelmi és 'Szolgáltató Kft. amellett, hogy Magyarországon ‘képviselni a Festő céget, első­sorban a kooperációs kapcso­ltatok 'bővítésével és ennek ré­vén a 'magyar export ösztönzé­sével foglalkozik. A végye'svá Hallat tevékenysé- génék eredményeként a Hír­adó steChlmilkta Szövetkezet már új kooperációs szerződést 'kö­tött az NSZK céggel. A Festő által1 átadott műszaki leírás alapján úgynevezett Itevegőto- kamékos pisztolyok, — a forgá­csológép eiknél' haszná Itatós szer­szám — gyártását kezdik meg a közeljövőben, a Híradástecihmi- kali Szövetkezetné!. Az ejső min­tadarab a napokban elkészült, s Ihlet a termék Ibeváliiik, még az idén megkezdhetik exportját is. A kooperádíök szervezése mel­lett a Metritedhnlilk Magyaror­szág számára vezérléstechnikai szakemberek képzését is vállal­ta. Kiváló bányászbrigádok, aknák NÉPÚJSÁG 3 Utazás, kis pénzért A megye és az ország egyik legszebb kastélya, a természetvédelmi területen álló lengyeli Néhány évvel ezelőtt egyik kollégám, némi öngúnnyal felt lokáll'patriafizmusstal', arról pa­naszkodott, hogy Tolna megye jelentéktelenségét, elhanyagolt­ságát az Országos Meteoroló­giai intézet jelentései is bizo­nyítják. Utalva ezzel arra, hogy nekünk még időjárásunk sincs, hiszen az időjárás-jelentések- ben megyénkről említés se tör­ténik. 'Ez a tagadhatatlan tény az én lelki egyensúllyomat különösebben soha nem Zavar­ta, de azért örömmel regisztrál­hatom, hogy egy ideje már megváltozott a helyzet. Ha a megyének nincs Ils, de Palkísna'k vain időjárású. Így aztán, ha az ember egybeveti az atomváros­ra vonatkozó közléseket a ba- jaiitaklklal, voltaim! képet alkothat magának: - miég azelőtt, hogy kinézne az ablakon. Ugyanez volt a helyzet, tör­ténelmileg egyáltalán nem túl régen, az idegenforgalommal. Mintha eleve lemondtunk volna arról, hogy a megyénkén át­utazót megállítsuk, netán itt tartsuk. Igaz, sakálig nem volt hol. Később azonban felépült a Gemenc -szálló, egy sor kem­ping, szállá, tudsltalház, a hely­zet pediig gyökeresen megvál­tozott. Legutóbb például a Ma­gyarország Című hetilap mellék­letében1 is több megyénkben utazási, üdülési ajánlat volt ol­vasható. Ebben a 'pillanatban az asztalomon fekszik az IBUSZ, a Buda pest Tourist, az Expressz, három dél-dunántúli megye és a TOLNATOURIST programfü­zete. Igazán Van mi közt válo­gatni. Egy napiílamak nem az a fel- adtaltta, hogy ingyen reklámmal szolgáljon a különböző idegen- forgalmi szerveknek. Itt tehát szorítkozzunk csak annak köz­lésére, hogy ezek az utak, üdü­lések a mai, egyáltalán nem könnyű viszonyok közt is elfo­gadható árúak, a nem túl vas­tag pénz'táircájú érdeklődőik szá­mára is hozzáférhetők. Noha egész biztos, hogy a közleke­dési áremeléseket az ‘idegenfor­galom megérzi majd és nagyon nagy eredmény lesz, hta a TOL- NATOU'RIST — megyénk házi­gazdája, mélynek helyzetével az 'alábbiakban foglalkozom — a tavalyihoz 'hasonló eredmé­nyeket produkál. A megyébe kirándulók szá­ma gytakorlatilag megfoghatat­lan. A szervezett csoportokon kí­vüli ugyanis tömegével jönnek magáinvendégelk, de olyanok is, akiket más megyék idegenfor­galmi hwatalta'i hoznak, a sa'ját idegenvezetőjükkel. Ezek csak néhány árára áinaik meg, sta­tisztikailag megfogható tolta nők. Az itt hosszabb időt eltöltők­kel azonban már nem ilyen a helyzet. Tavaly szállodákban, kempingekben, iturflstaházakbain, a fizetővendlégl'á'tó-szolgá lat szobáiban, cstalk a TQLNATOU- R'llST szervezésiében több utas szállt az „ismeretlen" Tolna megyében, miiint a megyeszék­hely teljes lltalkiossága'. Ez a 38 057 vendég elsősorban Szek- szárdot, majd sorrendiben Dom­borít, Dunafölldvárt és Guina- nast kereste fel. Több, mint 14 százalékúik külföldi volt. A kül­földiek elsősorban' Dunaföld- vár fránt érdeklődtek. Az Itteni 2064 Vendég 53,2 százaléka nem Volt magyar állampolgár. Emelkedett a vendégeik me­gyénkben tartózkodásának ide­je is, amit a vendégéjszakáinak nevezett mufartászálm jelez. Gu- narason kereken 6, 'Szekszúrdon 5, Duntaföldvórom és Dombon - 'btan 3—3 éjszakát töltött el 1—1 vendég. Sítereppel és játékkasZínó- Vall Tolna miegye nem szolgál­hat o vendégéinek. A Buda­pesten most nyíló nagy idegen- fongalími kiállításon éppen ezért a megyei szakemberek speciá­lis és a mi lehetőségeinkhez mért programokat ajánlóinak. KilhlaisználMa a 'mórágyitalk sok­szor megírt pompás társadal­mi összefogását, mely egyebek kőit turflslttalházat is eredménye­zett, falusi üdülést itt. Ugyan­ezt Váito'llján, DunaíöldVáron és Simontornyán. Lovastanfolya- mot Dombodban, tenisz-, és te- keokltatósit Guiniairdsban, hor­gász hétvégét ugyancsak Dom- borfíban és Székiszárdon, továb­bá gyalogtúráikat a Sötétvölgy­ben és az alisólbetényii parkerdő­iben. Hlajáutat terveznek a Du­nán Dombodból Kalocsára és Palkisrta, külön üdülőprogramo­kait nagycsaládosoknak és íita­talokinak. ibaipunknak igazán nem ez a „proíil'jta", de hadd említsük meg, hogy idegenforgalmi ér­dekességekkel már mi is szol­gáltunk olvasóinknalk. Sorozöt- ‘bain mutattuk be megyénk kas­télyait, ta történelmi tájakat, ép­pen mostanában eddig allig is­mert, de mii ndenhogyám megte­kintésre érdemes műemvlékeiin- ket. Meggondtaltaindó, hogy egy- szer-kiétszer, tálán 'kísérletként nem lenne-e érdemes Tpínp megyét bemutató 'ki ró ndúló só­kat szervezni: — Tolna megyei­eknek... O. I. Fotó: Cz. S. A Babits-tanya belseje. (Magánkézben. Látogatásának megol­dása még eljövendő feladat.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents