Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
a Képújság 1983. március 18. Munka és művelődés Tesztlapok fölött — Három, négy évvel ezelőtt nem így nyilatkoztunk volna - nevetnek ösisze beszélgető partnereim. Nem volt könnyű. Ami most látszik, az hosszú és nehéz munká eredménye. Ehhez minden lehetőséget meg keltett ragadnunk. BIZOTTSÁG SZÜLETIK — Olyan muinkóslkollektívát akartunk biztosítani, olyan munkahelyi légkörit, ahol az emberek a váiHIallaltnál megtalálják a számítóstaiiíktat és perspektívát is látnak. A bejáré, de a szlekiszár- dii dolgozóinknak is olyan programot keltett kiiltlalláInunk, amire a munkaidő után is szívesen, önként maradinak, no meg ami a hasznukra is vain. — Ehhez kellett megteremteni a munká sművelődíés lehetőségeit. — Blképzeléseimket, az 1976— 77-lben született rendteiletek csak aláhúzták, erősítették. így könnyítették a munkánkat. — Miiint minden úij kezdeményezést, a művelődési bizottságunk megalakulását is egy sor kérdőjellé! fogadták. Miiért van rá szükség? Miit fog csinálni? Mii a szerepe? Félteik, hogy a KüSZ-töl', meg a szakszervezettől léslaijátíílják a feladatokat. — Elsődlegesem ezeknek a szervezetieknek a nevel hangzottak el a bizottság mega! a - kiulláislalkor, hiszen nekik volt erre pénzűik. Toválbbá a különböző „öJapok" művelődési célokra szánt forintjait egy 'kalapba, de legalább közös lapra akartuk helyezni a közös felhasználás érdekében. — Ilyen összehangoló, koordinatív tevékenység lett vtégül iis a művelődési bizottságunk munkája. A BBG négyes számú szekszárdi gyárában egymásnak adja a szavaikat és gondolatokat Tamás 'István, a személyzeti és szódra IpoltiilkiaS osztály vezetője, MártanlfalVii István oktatási és Orribán György közművelődési előbdó. Velük beszélgetünk a gyár munkásművelő- dé'SÍ helyzetéről. Értekeztet után jólesik egy kis séta az első igazi tavaszt ígérő nlaipon. Az óvöda előtti patkó ló betonján apró gyerekek zsongnak. Az óvoda is a gyárihoz tartozik. A felügyelő óvónők, míg velünk beszélgetnek, tekintetükkel a gyerekeket Is figyelemmel kísérik. — Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy angol nyelvA közművelődési előadó-------------------------------------J t anfolyam is van — mondja a fiatal óvónő és közben föl segít egy apró emberkét a betonról. — Igen, nyelvtanfolyamot iis indítottunk — folytatja Mártonfaf- vi István oktatási előadó. Igény alakján szerveztük ezt is. A három férfi ma már természetesként sz!ál minden eredményről. A mindennapi munka mellett a művelődési programok is béíköznaipljalik részévé váltak. Az irodaházban, a köziművelődési előadó asztalán terjedelmes kartonokon a szociális blokk ütemterve. — Jó dolog, hogy erre is sor került már — mutat a kartonokra Qribán Gyöngy. Ütemeznünk kell a helyiségek programjait, mert most már előfordul, hogy többen is ugyanabban az időpontban igényelnék azokat. — Hogy tényekkel is igazoljuk a kultúrált környezetért és ma- glaltlaintásért tett lépéseinket, elsőként az étkezés területén változtattunk szemmel látható mádon. A konyha korszerű felszerelést kapott, tetszetős, forma- tervezett edényeket és étkészleteket — kalauzol az étterem felé Tamás István. SZOCIÁLIS BLOKK iBüfé a bejáratnál, szemben az étterem, ahol 250—300 személy étkezése biztosítható egyszerre. Az eméleten a könyvtárszoba, mellette az oktatási és végül a folyosót lezáró tágas klubhelyiség. A könyvtárban a szépirodalmi kötetek száma meghaladja a kétezret, a műszaki állomány is megközelíti. A polcok előtt háznltag készített térelválasztó, hogy a könyvekhez „illetéktelenek” ne férjenek. A tér másik felén viszont kényelmes fotelekben nyugodt olvasási lehetőséget biztosítanak. Az ugyanitt elhelyezett biliárd- és rexjáték- asztaílo'k zsúfoltság hangulatát keltik, de ez csak átmeneti állapot, mert javításra vámnak. Ide hozták át a színes televíziót is, ami — talán érthető módon is - ez idáig kevés nézőt vonzott munkaiidő utánra. Az üresen álló hírlapálllváiny a közművelődési előadónak határoz meg új féládlatoikat. Az oktató síi szobában a rögzített, háttámláikon aszitüillápos széksorok miniden kényelmi igényt kielégítenek. A vetítővászon, meg az islkolatáblák jelzik a helyiség funkcióját. — Most itt csend van, de tegnap három programunk is egybecsúszott. A nőnapi köszöntő, az ifjúságii klülb vetélkedője, meg a szomszédban, az oktatási szoibóbain az angol nyelv- tanfolyam — így Mártarafalvr István, és közben helyet is foglalunk az Orion hifi-torany melletti asztalinál. — Minidig yitatotí, hogy a szociálpolitikai célokra szánt forintokat miire használjuk.- A kmálllíitásalink kezdetiben itt voltak, de kiderült, hogy ez ilyen szempontból1 kieső hely. Ezért az éttereimben rendezzük most már. Ott naponta valá- mennyíen megfordulnak és a kiállítási anyagira vetett pillantás maradásra is 'készteti az emlbereket. FILMKLUB, díszítőművészeti kor Az alkotó ifjúság pályázati kiállítások alapul szolgáltak és szülték az igényt, hogy díszítő- szakkör is induljon. Az első ,rhoibbilkiálilítás"-ra meghívott zsűri ugyanis könyörtelenül és egy szóval fogalmazta meg a véleményét: „giicas". Viszont meghatározta a helyes irányt is. Ez érződött a következő kiállításon. Most pedig a szakköri tevékenységi formát igénylik a dolgozók. Segítséget a megyei művélödésli központ szakembereitől kapnak. Az Ismeretterjesztő előadás- sorozatok váltak népszerűvé. A TIT aljánilójiegyziéke alapján válogatnak témákat. Az anyáik iskolája előadásait nyolcvan asz- szony, kismama hallgatta végig. S-ok dolgozó foglalkozik szőlőtermesztéssel. Ilyen jellegű előadásra a művelődési bizottság nem gondolt ugytan a programok összeállításaikor, de természetesen a kezdeményezésnek mindig zöld utat biztosítanak. ilgy van ez a most induló vállalati filmklub esetében is. Ehhez segítséget a moziüzemi vállalat ad. Tamás István, MártonfaM István és Orbán György a köz- művelődési bizottság három képviselőije „csupán”. Személyük azon'bain gaitandia:, hogy a gyár koltektSváíimak művelődést célzó igényei - saját elképzelő sei'kketl, felkészülte é g ükkel, vagy éppen fiaitalos lelkesedésükkel fűszerezve - meg i's vallásul já-naík. Évekbe telt, míg ezek a lehetőségek, személyi és tárgyi feltételiek kialakultak. Ma már csak élni kell velük. DECSI KISS JÁNOS Kirakati őrjárat * ' ’ ' A kirakat: — magamutogatás. A -maga mutogatás mögött, akarva-akaratlan ott rejlik némi 'hivalkodás. Hivalkodni, vagy esztétikusabban fogalmazva: - megmutatni az értékeinket, csak ókkor lehet, ha van mit. A háború után volt egy időszak, amikor a hentesüzletekben jószerivel csak zsírt lehetett kapni, meg főzőkolbászt és a polcokon kizárólag olajos üvegek sorakoztak. Ugyanakkor azzal vigasztaltuk magunkat, hogy nem esszük meg ma a'zt a tyúkot, mely majdan arany tojást tojik a számunkra: — és ebben tagadhatatlanul volt némi igazság. A kirakatokban viszont édeskevés kirakni, vagyis mutogatni vaió. A helyzet napjainkra olyannyira megváltozott, hogy a fiatalabbakra a fentebb mondottak amolyan „rég volt, talán igaz se volt” példabeszédként hathatnak. Az már régóta a legtermészetesebb, hogy a kirakatok tele vannak és igazán nem életszínvonalunk gyászjelentése, hogy immár tucatnyi esztendeje időnként nem azzal foglalkozunk, hogy mivel, hanem a hogyan kérdésre igyekszünk feleletet adni. Már elöljáróban szögezzük le, hogy a fejlődés a megyeszékhelyen óriási és örvendetes. Mindennek fontosságát aligha kell külön hangsúlyozni. A kereskedő nem lehet meg vásárló nélkül, de a vásárlónak sem közömbös, ha ügyesen, ízlésesen hívják fel a figyelmét a kapható árucikkekre. A vásárló hangulata pedig kell, hogy érdekelje a kereskedőt, vagy ha nem, akkor annál rosz- szabb: - mindannyiuknak. Alapelvként fogadjuk el azt, hogy 1. o kirakatnak -igaznak kell lennie, vagyis csak olyan árukra, -szolgáltatásokra hívhatja fel a figyelmet, amelyek odabenn valóban elérhetők; 2. a kevés több a soknál, a zsúfoltság talán csak gyümölcsök esetében megengedett; 3. az a jó kirakat, amelyik megállítja a járókelőt és legalább 1-2 -másodpercre gondolkodásra készteti. Ha ezt a gondolkodást belépés követi, akkor az már fél s-i-ker. Ennek jegyében induljunk el a 160 lakásos ház sarkától a Kölcsey lakótelep szegélyén és gondolkodjunk hango-san. A munkaruhákat és egyenruhákat árusító üzletben raktárhiánnyal küzdhetnek, emellett pedig aligha számolhatnak egyéni vásárlókkal. Erre utal a kirakat „hátterét” képező karton láda-fal, az utcára szolgáló résznek pedig majdnem teljes elhanyagoltsága. A Bizományi Áruház régiség (és álrégiség) boltja kissé pe-rzsavásár jellegűen ugyan, de jól hívja fel a figyelmet a gazdag áru- választékra. A kirakat egyébként „betekintő” jellegű, a-z üvegen át az egész üzletbelső megfigyelhető. A Volán nem adhat mást, mi lényege, de azt legalább adja is. A Skála Áruháznak a befedett patak, vagyis az autóparkoló felé szolgáló kirakatai kifogástalanok. A piacon lévő Kertészeti ABC-ben kapható áruk bemutatása különösen szerencsés. A rendezés az áfész ilyen brigádjának érdeme. Tagjai a Széchenyi utcai fronton is csiliogtath-atná k képesség-e-i két. Ez az oldal ottjá ttunkkor össze- ha so n-l i tha ta ti a n ul gyeng é bb, poros és unalmas. A szilvesztertől farsangig hangulathű pa-pír- girlandolkat és a hólepte fe- -nyőfaimitációkat sejth-etőleg mihamarább más meteorológiai viszonyokra utaló díszítéssel cserélik majd fel. A Széchenyi utcából jó példaként említhető a Népművészeti bolt, az Óra-ékszer. Ezek ellentétje a 20. sz. házban lévő élelmiszer üzlet, mely a régi szatácsbolták emlékét idézi, a Szabó Szövetkezét és a műszaki bolt. Míg a vasbölt lényegre törő, szerény kiállítású áruajánlata elfogadható. A TOLNATOURIST ablakai sivárak, éppúgy gazdagíthatok lehetnének a megye idegenforgalmi létesítményeit bemutató képekkel, mint népművészeti tárgyakkal. A megyeszékhely egyik legforgalmasabb .pontja az Augusz-ház árkádjai alatti rész, hosszú éveken át egyúttal kirakati szégyenfolt volt. Ez az Auguszta ajándéküzlet megnyitása óta szögesen megváltozott. Most itt van a város egyik legízlésesebb kirakatsoma. Ugyanakkor nem lehet elragadtatással nyilatkozni az átellen- ben lévő Otthon Áruházról, a Bizományinak pedig csak a műszaki cikkeket bemutató ablakáról igen, ahol természetesen a ropogós bankókba kerülő Hifitornyok, számítógépek és elektronikus sakk már eleve vonzóerőt jelentenek. Az S-mo- dell iránti érdeklődést a portól is biztosítja, ami ritkaság, Van miért megállni az árkádok alatt A Domus áttekinthető, tágas kirakata éppúgy miint a városban a portálokra szentelt figyelem. Ez alóli legújabban kivétel a halbolt és természetesen a Domus Áruház. Utóbbival tulajdonképpen a megyeszékhelynek egy új és vonzó üzleti negyedébe jutottunk. (Könyvesbolt, virágüzlet). A Domus kirakataiban hozzávetőlegesen tucatnyi szobabútor áll, azzal az érezhető eltökéltséggel, hogy legalább nagyjából érzékeltessék a lehetséges otthoni elrendezés egyik formáját. A sajátos ívelt féltető részben a bútorokat védi a napfénytől, részben a nézelődők szemét, akik még így is legjobban esti kivilágításban élvezhetik az üzletet. A kirakatrendezés ideig kollektív munka volt, legújabban azonban már lakberendezőt is foglalkoztatnak — ezt nem ártana kiírni — aki nemcsak a kirakat rendezésével törődik majd, hanem a vásárlóknak otthonukban is rendelkezésére áll. Ha lenne Szek- szardon kirakatrendezési verseny (tulajdonképpen miért nincs?!), úgy a Domus éppúgy dobogós helyezésre számíthatna, mint távolabb a Képcsarnok Szinyei Merse terme. A nagy vonalakban felsoroltak mellett a járókelő úton-út- félen találkozik kisebb pavilonokkal, boltocskákkal. Ezek közül a Tambov lakótelep sarkán álló említhető elismerőleg. A Babits-szobor tőszomszédságában lévő könyvesbódé már aligha1, mely elsősorban hanghatásokkal hívja fel magára a figyelmet és jó időben nem mindig a legvonzóbb hallgatóság gyülekező helye. Városunk egyetlen igazi hazára a Béla téren lelhető, a városi tanács előtt. Elképzelhetetlenül szűk helyen rendkívül gazdag és a túíisták számára különösen fontos áruválasztékkal. Ez az a hely, ahol a „kirakat” állandóan változó anyagának szó szerint utcára szorulását meg lehet bocsátani és érteni is. Körjáratunk során a Korzó Áruházát azért nem említettük, mert ez nem kirakataival, hanem a teljes üzletre való rálátás biztosításával vonzza a vásárlót. Eredményesen. ORDAS IVÁN Fotó: GOTTVALD KÁROLY A borkultúrát a szőlőkultúra színvonalára kell emelni 'Pór évvel ezelőtt d r. Kozma Páll Kossuth-díjás akadémikus egy megyei borversenyen arról beszélt az újságíróknak is, de a nagyközönségnek is., hogy Tolna megyében az alá pvető 'baj a következő: míg a szőlőtermesztési kultúra egészen magas színvonalú, a borászalti kulibúra igen sok kívánni valót hagy maga utón. A jelen volt szakemberek a megállapításból, no meg a borverseny tapasztalataiból levonták a tanulságokat és megpróbáltak tenni egyet, s mást. Éppenséggel nem is sikertelenül. Erről beszélgettünk a minap, cminálk kapósán, hogy megye- szerte megikezdődtak a borversenyek — no még nem az igaziak - Tóth Tihaimérnal, a megyei tanács fökertészével. — Igen, megkezdődtek — mondta a főkertész —, sőt Immáron nemcsak a községiek, városiak, a kertbarátköröké, hanem olyan munkahelyi kol- fektivá'ké .is, amelyek tagijai soraiban több 'igényes bortermelő vain. — Már elintézést a közbevetésért, borversenynek nevezni egy üzemi borkóstolót, nem túlzás? — Legtöbbször igen. De ezt úgy igyekszünk szervezni, hogy mindenütt légyen jelen szakember, alki tényleges értékelést tud adni a bemutatott és felkínált borokról, továbbá arról is, hogy a felvonultatott borokon hogyan lehet javítani, vagy a jövőben miire kell vigyázni. — Tehát, akkor valamiféle előzsürizés is ez egyben. — így Is lehet mondani. Ha szakember van jelen, akkor ő elmondja véleményét a felvonultatott borokról. így aztán a városi, járási borversenyekre már tiszta borok kerülhetnek majd. Nem titok, azt 'kívánjuk, hogy a fogyasztok asztalára is egészséges, jó borok kerüljenek. — Jó bort inni jó dolog. — Pontosan erről van szó. Én még abban is hiszek, hogy jó, tiszta, egészséges, szép borok forgalmazásával az alkoholizmus elten is lehet küzdeni. — Egyetértünk, de térjünk vissza az effajta borversenyekre. — Még arra is vigyázunk, hogy a'jelenlévő szakember véleménye titkos legyen, nehogy bárkit is sértsen, a megszámozott minta1 alapiján úgyis tudja majd mindenki, hogy saját boráról van szó. Most függesszük fel egy időre a kérdés-felelet megoldást. A kistermelés ma már nem csupán saját, házi szükségletet elégít ki, hanem piacra i's elhelyez nem is kis mennyiséget. No már most egyáltalán nem mindegy, hogy az átvételre fölkínált, vo'gy a fogyasztásra forgalomba hozott borok megfelelnek-e a nemzetközi szőlő- és bohhliivatal kívánalmainak. Ezért is szükséges, hogy csak úgynevezett előZsürizett borok kerüljenek a rangos, valódi borversenyeikre. Ilyenék a városi és járási versenyeik, mindenek előtt a székszáfdii történelmi borVidlékli, és főleg a megyei verseny. — Akkor általijuk el, miikor lesz ez a két Igazán rangos borverseny? — A történelmi borvidék! borversenyt április 15-én rendezzük meg, a megyeit május 13- án. — A borokról beszélgetve, hadd kérdezzek valamit! Mostanság divatba jött a Zweigelt, mi a véleménye róla? — Elég ellentmondó vélekedésekkel találkozunk. Sokan magasztalják, mások lenézik, mert d'iireíktterm őrnek tartják. Ez az utóbbi állító s nem felel meg a valóságnak, mert a Zweigelt diinekttermő „vért” nem tartalmaz. Koraii, bőtenmő. Valahol a minőséget adó vörös borok alsó hatáfán helyezkedik el. Megifetelő arányiban helye van a szőlőskémtekbea. Túlterhelésre nagyon érzékeny. Nem önálló fajta, Calbennet-vel, Mer látva!, Oportóival házasítható. Megköszönve a tájékoztatást, végezetül adjunk hangot aninak a reményünknek, hogy a két legrangosabb versenyen csupa szép borral találkozunk majd, s elvétve sem akad — mint amimé, sajnos, volt már példa — oda nem való minta. LETENYEI GYÖRGY