Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-16 / 63. szám

A ^fepÜJSÄG 1983. március 16. Kávéházi színház Pécsett Kellemes szórakozás - meglepetés - tájolás Azt hiszem, hogy sok pécsi lakosnak szolgált örömére a helybéli Nemzeti Színház és a Nádor Szálloda közös kezde­ményezése: megrendezni, fel­újítani., majd rendszeressé tenni egy régi, .kedves hagyományt, azaz éjszakai színházi előadást tartani — ez esetben Kávéházi komédiák címmel — kávéház- bami. illetve nem is a patinás kávéházban, hanem a mellette lévő 'Mecsek cukrászdában. Az új vállalkozás célja, egy kiis éj­szakai 'szórta'kozúíst nyújtani, meg­hitt hangulatot teremteni — s mindezt igényesen,, kultúráltan. Tény, hogy ahogyan sok-sok nagyobb és kisebb városunk­ban., úgy Pécsett sem volt ez- idáig „éjszakai élet" — sem pozitív, s.em negatív értelem­ben. így érhető volt a pécsiek igénye egy kis lakál hangúlatra, kultúrált szórakozásra. Ponto­san ezért jött létre a dicséretes új vállalkozás, amelynek első­sorban eszmei értéke, s nem pedig forinttal mérhető haszna van, Simon István, a. Pécsi Nem­zeti Színház ügyvezető igazga­tója. így nyilatkozik a Kávéházi komédiáikról: — Ügy véltük — először szin­te bevezetőül — könnyebb mű­fajjal kezdünk. Ezért tűztük szín­re Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes kis jeleneteit, valamint sanzonokat és ikuplé- kat. A következő évadban, az érdéklődésnek megfelelően ala­kítjuk műsorainkalt, persze, csak a kedvelt cukrászda .környezeté­be illő és a körülmények en­gedte darabokkal szeretnénk megöiivendeztetni az érdeklődő­ket. Gondoltunk arra is hogy balettéi, és más egyébbel is „jelentkezünk". — A március 9-i premier si­kert hozott. Sőt, nagy érdeklő­dés előzte meg az,első előadást. (A jegyek, mindössze kilencven- ről van szó, már jóval korábban elfogytak. S akik nem jutottak be az eliső előadásra, mikor ré­szesülhetnek a csemegének szá­mító szórakozásból? — Havontai három alkalom­mal — mindig szerdán — tar­tunk előadást. Ebben az évad­ban a Kávéházi komédiákat lát­hatják. Hozzáteszem még, hogy minden produkciónak lesz egy meglepetése. Most Eck Imre szolgált vele: sanzonokat éne­kelt. — Mennyibe kerül egy jegy? — Száz forintbai. Ebből hat­van a. kötelező fogyasztás. ~" Vagyis ez a. színháznak külön hasznot nem jelent. — Nem. Csak a közönséget szolgáljuk az éjszakai előadá­sokkal, amelyek időtartama a szünettel együtt pontosan két óra. Sőt, a színészek cukrászdái szereplésükért külön gázsit sem kapnak, szereplésük rendes fel­lépést jelenít. Egyébként min­den közreműködő szívesen vál­lalta az éjszakai előadást, még úgy is, hogy a színházi előadás végeztével szinte rohanmiok kell a következőre ... — mondja az ügyvezető igazgató, majd elis­merően. így folytatja': — Blőször tartottunk attól, hogy a színészek vonakodnak a kései — este 10 árakor kezdődő —. előadástól, s mint kiderült, mindannyian, szívesen, vállalták az újító szerepet, azaz a régi újítását szolgáló fellépést. Vé­gül pedig az okozott gondot, hogy kik legyenek a' „kiválasz­tottak". (íme a névsor: Gyuricza Lill­án«, Ktrasznói Klári, Kuli ka Já­nos, Lang Györgyi, Mester Ist­ván, N. Szabó Sándor, Péter Gizi, Szivier József és — mint említettük — Eck Imre. A rende­ző: Szegvári Menyhért.) Végezetül megkérdeztük Si­mon. Istvántól, hogy amennyi­ben, másutt, például Tolna, me­gyében is lenne igény hasonló éjszakai előadásra., s a Nádor Szállodához hasonló hozzáállásé partner is akadna., lenne-e mód arra, hogy a húszas, harmincas évek Nagy Endre féle kabaré­jának felelevenített változatát elhozzák ide is? — örömmel — hangzott a határozott válasz. — A jövő évadban egy-egy előadással szívesen tájolunk másutt is. (Én pedig gondolatban szín­helyék és vállalkozók után ku­tatok: Azt hiszem, nem is re­ménytelenül I) V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: LÄUFER LÁSZLÓ Szivler József és N. Szabó Sándor (balról jobbra) Péter Gizi jelenete, hely- és diszletigény nélkül Hangversenyek Békésben Gazdag hangverseny-progra­mot kínál a békésieknek a jö­vő hét: március 21-én, hétfőn Gyulán az Erkel Művelődési Központban Antal Mátyás ve­zényletével lép fel a békéscsa­bai szimfonikus zenekar, a mű­sorban Mozart- és Haydn-mű- veket szólaltatnak meg a csa­bai muzsikusok. A szlovákiai Breznó város és Békéscsaba évek óta tartó kapcsolatának keretében a jövő héten a béké­si megyeszékhely vendége lesz a szlovák kisváros pedagógus énekkara: 22-én, kedden este a megyei művelődési központban ad önálló hangversenyt a kó­rus, majd bemutatkozik az or­szágos énekkari találkozón is. Kedden még egy hangverseny lesz Békéscsabán: az ifjúsági házban Pege Aladár és együt­tese lép a csabai dzsesszkedve- lők elé. A pedagógus kórusok nyolca­dig országos találkozóját ebben az évben négy helyen, Debre­cenben, Kaposvárott, Sopron­ban, valamint Békéscsabán tartják meg: a békéscsabai kó- rusfesztivál-találkozón — már­cius 26-án — lesz, ekkor a He­ves, Szolnok, Hajdú-Bihar, Bé­kés és Baranya megyei énekka­rok mutatkoznak be a Szabó Pál téri általános iskolában. Dunántúlt napló iHanrrvadii.k óv,e önálló a Szi­getvári Gí.pőgyár. Az önállóság éviéiről beszélgetett a la p műin- kotánsa a gyá'r igazgatójával, a!ki elmondta: aimliikor 1980-iban kiváltak a Mliinóségii Cipőgyár keretéből, nem ntagyon tudták, hogyan is lesz majd. Exportter­melésük akkor még egy dioríab sem volt. Az első év ösztönös- sége, lelkesedése tavaly már tudlatosisá vált. Sikerült a cipő­iknek nyugati piacot taíáilini, de hogy ez biztos piac iis mairiad- jon, mindent má'skéipp kellett tenniük, mlint korábban. Egy példát Is említettek erre. Az amerikai üzietem'bef pénteken megérkezett. Szombaton, vasár­nap, még éjjel is dolgoztaik a gyárban és a hozott terv­rajzok alapján elkészítet­ték a modlelMekeit. Az ame­rikai üzletember hétfőn imár 'két bőiröndnyi mSnltaikolüékiaíó- val ülhetett a repülőgépre és indulhatott viisiszta a bazájá'ba. Ezen a bravúron még ő is el­csodálkozott. Azóta ez a meg­rendelő biztos vevő. A gyár 1 mliillió 650 ezer páros terme­léséiből! 620 ezer pá'r került az elmúlt évben tőkés piádra és a.ml nem véletlen ebből 500 ezer pártat az említett ameri­kai üzletember vitt el. A Szigetvári Gipőgyáir az idén továpb szeretné növelni tőkés exportját. Idén hétszáz­ezer pár dipőt kívánnak érté­kesíteni a tőkés országokban. Nemrég rendelést kaptak egy új piacról, Svédországiból. A mflaítakoliekidiát már elküldték, váirljálk a megrendelést. Az újságírónak arra a kérdé­sére : megérte-e kiválni a Mi­nőségi Gipőgyáir keretéből? az ■igazgató egyértelmű igennel választolt. Elmondta: akkor is sokját dolgoztak, de az eredmé­nyét nem érezték közvetlenül. Tavaly példáiul 57 millió helyett 60 millió létt a nyereség. A m űink akörüliimén yeket is jobban t-udjük javítani. A TAlNINTM- PEX-el meig.liévő rendkívül jó kiapdso faltnak köszűnhletően egyre több doIgozajukat küld­hetik külföld'rle. A párizsi bőr­ére például művezetőket küldtek ki, mert semmilyen ma­gyarázat sem ér fel a saját tapasztalattá.I Hta nyugaton ott aktomnak lenini a piacon, ak­kor az ilyen tapaszttafa.toseriék- r-e Is gondolni kell. SQMOGMKtpup 'Kaposváron, a megyei könyv­táriban fórumot rendezték a kisterme löknek. A munkaszere­tet, a többet tenni akarás szán­déka épp olyan szen.vedísílyel jutott kifejezésre, mint az élbi- zonytallbnödáist okozó gondok, az értékesítési visszaságok, az esetenként és helyenként elő­forduló szervezeti fogyatékos­sá g. Somogy megyében nyolcVan- ötezer kisgazdaságban, a la­kosság hatvankílé.nc száZaiiéko, kiétszázötvenezer ember tavaly 875 millió forint értékű árut adott közfogyasztásra és ex­portra a termelőszövetkezete­ken és állami gazdaságokon 'keresztül. S ebben az adatban nincs benne a máis csatornákon értékésített termékek mennyisé­ge. A fórumon megállapították, hagy a tehetőségek még távol­ról sincsenek kihasználva, hiszen például a háztáji szairvasrntorihta- férőlhelyek öltyen, a sertésiférő- helyek 25 százaléka üres. A Postaügyi és hírközlési filmbemutató Az Országos Műszaki Infor­mációs Központ és Könyvtár rendezésében március 21-én és 22-én angol, francia, magyar és NSZK-beli filmek mutatják be a hírközlés fejlődését és perspektíváit, a legújabb táv­közlési eszközöket és módszere­ket, valamint a korszerű posta- szolgálat jellemzőit és új lehe­tőségeit. nagyarányú árutermelés döntő mértékben a nagyüzemi integ- ráidiánoik köszönhető. Tavaly például a nagyüzemek kétszáz­millió forint értékű takar­mányt, terményt, állatot, ipdri anyagot biztosítottak, kilemcven- há'rom.mii'ttió forint értékű szol­gáltatást nyújtottak, harminc- hatezer tonna szemes terményt adtaik a klisgüzdtoságok.nak. Bármilyen elismerésre méltó is ez, korántsem jelenti azt, hogy hiibátláin és gond méilkü'lli a'ter­melés és az érté ke sütés szerve­zése. A fórumon hangot kapott az az alapvétő igény, hogy az ed­diginél szervezettebb, előrelá­tóbb tájékoztatót ktaipjainak a kistermelők a piaci igényekről, tegyen módjuk időben felkészül­ni ezeknek az igényeknek a ki­elégítésére, ne az értékesítés­kor derüljön ki, hogy eladhatat­lan áruba ölték a pénzüket, idejűiket, energiájúikat. Ugyan­csak jogosan kiérték: a követ­kező fórumokon térjenek Vissza a,z elhangzott problémákra, ja­vasltatokra és adjanak számot arról', hogy mi történt az eltelt idősZalkbain. A fórumom bejelentették, hogy a jövőben évente össze­hívják a kistermelőket, mert mint ez a tanácskozás is mu­tatta — ez a forma is igen hasz­nosan segíti a kiisgiazdáságok tevékenységének fejlődését. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Olcsó, korszerű Agrokomptex- épületekről ír a Fejér megyei Hírlltap. Az Agrokomplex szak­emberei olyan jószágtartó tele­pek prototípusait készítették el, amelyek tervezésekor figyelem­be vették a kutatótok legújabb eredlményeilt, vüiltamlínt a gaz­daságok mérsékeltebb beruhá­zási lehetőségeit. Olyan szál­láshelyeket terveztek, amelyek egyszerű anyagoikból — példá­ul fából — gyorsan felépíthe­tők, többféle délria használha­tók, bővíthetők. Szellőzésűiket és fűtésüket természetes mó­don oldották meg, s az épüle­tekből elhagytak mindén költ­ségnövelő, energiát pazarló gépet, berendezést. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát felsőcSkolaii telepén máir felépült az új rendszerű, olcsó építészeti megoldótokat, az álillattairtó telepieken eddig nem használt anyagokat alkal­mazó Tiráper-telep, amely tö­kéletesen kielégíti az állatok igényeit és eleget tesz a kör- n yezetvé de te m követ e Imié nyei­nek is. Emellett olcsó, gyorsan felépíthető, előregyártott ele­meikből összeszerelhető. A mű­anyag jásZlias, nyitott oldalfalú istállókban egy tehénférőhely a telep nagyságától függően 48— 50 ezer foriintba kerül. Az is­tállókhoz nagy légelőkerteket és liigmíiípernye padoztatú - az év mindem szakában szárazom maradó — karámokat építettek. Elkészült már a Trátper-lilsltállló háztáji gazdaságokba szánt „'kicsinyített” változatának ter­ve is. A bízómtaehálk, tejellő te­henek, illetve bárányök elhe­lyezésére allkailtmas 'istállók költ­sége — a tervezőik szerint — két év alatt megtérül. ■A trápennél lényegesen egy­szerűbb és olcsóbb is az úgy­nevezett pázmaiistá.ll'ó, amelynek szerkezeti elemeit különleges vegyszerrel telített faipóznák;, ol­dalai pedig széf de szikéiból, vagy Kölesden a Kossuth Lajos ne­vét viselő művelődési házban március 18-án, pénteken dél­után négykor nyílik két Tolna megyei születésű képzőművész kiállítása. A kis község nagy­szerű művelődési intézményé­nek ez lesz a 20. olyan kiállí­tása, melynek rendezője és há­zigazdája a művelődési ház Látás brigádja. A kiállító művé­szek; Sarkantyú Simon kétsze­hornyotít deszkaburkolattal., készülnek. Felépítése miinSimáfis gépesítést és szakmunkát igé­nyel. Az egy férőhelyre vetített beruházási költség — az épület használtat! céljától függően — 8500-T1 500 foriiint. PETŐFI NÉPE A kecskeméti költségvetési üzem nem most, már húsz éve elkezdte a takarékoskodást. Most csak folytatja. Húsz évvel ezelőtt , indult Kecskeméten nagy társadalmi összefogással egy útépítési program. Akkor kezdték el a bontott anyagok beágyazását a kisforgalmú utak alapjába, hogy 'ily módon is csökkentsék a költségeket és több utat építhessenek. Régi téglákat, betontörmelékeket, bi­tumendarabokat építettek az utakba. Természetesen, ha a bitumen nem keveredett tör­melékkel, akkor újraolvasztot­ták, regenerálták és burkolatot készítettek és készítenek belőle. Ez is takarékoskodás, hisz en­nek az anyagnak az ára csak­nem háromszorosára nőtt az utóbbi öt évben. A régi kőbur­kolatú utak anyagát másutt pótlásokra, a keramitburkola- tok selejtjeit szegélyezésre használják fel. Nemcsak a saját anyagot használják fel, hanem másokét is. Mint elmondták: nagyon oda kell figyelni a lehetősé­gekre, mert a legtöDD esetben viszik a szemétbe azt, amit ők még építőanyagnak tudnak használni. Hogy mások miért nem hasznosítják ezeket az anyagokat, az üzem útépítési részlegvezetője így válaszolt a kérdésre: „A vállalatoknak ez­zel csökkenne a termelési érté­kük, a tervezők sem kalkulál­nak be ilyesmit. Nálunk más a helyzet: kötelességünknek érez­zük, hogy minél olcsóbban dol­gozzunk a tanácsnak.” Tavaly kilenc útszakasz ké­szült el bontott anyaggal. Az idén harminckilenc megrendelé­sük van útépítésre. Huszonnyolc helyen tudnak majd kisebb-na- gyobb mértékben beépíteni bontott anyagot. Azt is elmond­ták: csak a kisforgalmú utak készülnek ilyen módszerrel. Ezek így is megfelelnek a követelmé­nyeknek és mintegy harminc százalékkal olcsóbbak. TflMEOBCKfM npfwaa Testvérlapunkban, a Tam- bovszkaja Pravdában olvastuk a hírt arról, hogy megjelent a Tambov megyei születésű Iván Ivanovics Filjutyin könyve. Fil- jutyin a második világháború idején a moszkvai csatában kapta első kitüntetését. A fel­szabadító harcok során elju­tott egészen Berlinig és felírta nevét a leégett Reichstag falá­ra is. Iván Ivánovics Filjutyin, a Szovjetunió Hőse jelenleg Kuj- bisevben él, az itteni kiadó je­lentette meg: „Az út Berlinig. Egv harckocsizó visszaemlékezé­sei" című könyvét. Kétezeregyszázhatvan tagja van a morsanszki járás újító köreinek. Az újítók nemrég tar­tották közgyűléseiket, válasz­tották meg az országos konfe­renciára a küldötteket. A be­számolókból kiderült, hogy a morsanszki járás újítói 1981 ja­nuárjától - 1983 januárjáig több mint 1300 újítást és éssze­rűsítési javaslatot nyújtottak be. rés Munkácsy-díjas festőművész és Sarkantyú Judit kerámikus. A képzőművészeti kiállítás ünnepélyes megnyitójának mű­sorában a szekszárdi zeneisko­la két művésztanára Dobai Ta­más és Dobai Tamásné működ­nek közre. A kiállításokhoz már hagyományosan fűződő művész­közönség találkozót március 28- án este hét órai kezdettel ren­dezik meg a kölesdiek. A 20. kiállítás Kölesden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents