Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-16 / 63. szám
1983. március 16. Képújság Korai zöldségek Hamarosan itt a tavasz. Vetni kell a korai zöldségféléket. Nagyon fontos, hogy a zöldborsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma és a spenót időben kerüljön a földbe, mert a siker kulcsa a korai vetés. A zöldborsót úgyszólván minden kertben megtalálhatjuk. Legkorábban az úgynevezett kifejtőborsó fajtákat lehet vetni, ezek hidegtűrők. Magjuk fagypont fölött már csírázni kezd és a kisebb lehűlések sem tesznek kárt a kikelt növényekben. 10 négyzetméterre 20-30 dkg vetőmag szükséges. Jól elmunkált földbe, 25—30 cm sortávolságra, 5—7 cm mély barázdába úgy kell vetni, hogy a magvak 2—3 cm-re kerüljenek egymástól. Kelés után a madarak, galambok kicsipkedik a magokat. Ritkásan az ágyasra szórt gályákká!, hálóborítással előzhetjük meg a kárt. Amint lehetséges kapáljuk meg a sorközöket. Virágzáskor és a szemek kötődésekor meghálálja az öntözést. Kedvelt kifejtőborsó fajták a Gloria di Quimfer, az Express, a Debreceni világoszöld- és sötétzöld. A sárgarépa nélkülözhetetlen leveszöldség. A laza talajokat kedveli, de egyes fajták kötöt- tebb területeken is kielégítő termést adnak. Március elején 30 —40 cm-es sortávolságra, 2-3 cm mélyen vessük a sárgarépát. Kevesebb munkát ad a kelés utáni egyelés, ha magját 8-10 cm széles sávban, ritkábban szórjuk. 10 négyzetméterre 5-7 g mag szükséges. Lassan kel, ezért célszerű gyorsan csírázó, nyomjelző növények — saláta, retek — magvait is együtt kiszórni. így még a répa kelése előtt a gyorsan kibúvó növények jelzik a sorok helyét és lehetővé teszik az oly fontos talajfelszíni kapálást. Ha állandóan nyirkosán tartjuk a vetést, gyorsabban, biztosabban kel a sárgarépa, de ha egyszer öntöztünk, a kelésig soha nem száradhat ki a föld, mert a csírázásban lévő magvak elpusztulnak, kelés után folyamatosan ritkítani, egyelni kell. Lazább talajokon beváltak: a korai fajta az Amszterdami, közepes tenyészidejű, a Nanti, hosszú tenyészidejű, de kötött talajon is termelhető a Vörös óriás és az Arany. A petrezselyem termesztése hasonló a sárgarépáéhoz, de még érzékenyebb magvetése a kiszáradásra, lassabban kel, a tenyészidő alatt is több vizet kíván. Rövid tenyészidejű fajtája a korai Cukor, későbbi a Félhosszú és a Hosszú petrezselyem. Tálak díszítésére a Mohafodrozatú fajtát termelik. A vöröshagymát hagyományosan dughagymárál és újabban magvetéssel egyaránt termelik. Mindkét esetben a korai munka biztosíthatja a sikert. Talajra nem iaényes. Dughagy- máról nevelve korán ad zöld- és főzőhagymát. 25 cm sortávolságra, 5—8 cm-ként úgy duggassuk el, hogy a dughagy- ma felső része fölött 2—3 cm föld legyen, a magvetéshez 30 cm sor- és 5—10 cm tőtávolság szükséges. Ezt a kelés után egyeléssel érhetjük el. Az Alsógödi és az Aroma sikeresen termeszthetők magvetéssel, de nyáron öntözést kívánnak. A spenót tavasztól őszig termelhető levélzöldség, de a nagy melegben felmagzik. Korán ad termést, ha március elején vetjük. Jó vízáteresztő, humuszos, frissen istállótrágyázott földet kedvel. 20 cm-es sortávolságra sekélyen vessük. Négyzetméterenként 2—3 dkg mag szükséges. Ismert tavaszi fajtái a Matador, a Popey és a Vi- roflay. Télutó a kertben Tél vége felé van leginkább alkalom és lehetőség arra, hogy a szőlők ,és gyümölcsösök megrongálódott tómöerendezése-it kiijavítsuik. Amennyiben szükséges, most kell a tönkrement huzalokat és oszlopokat cserélni, illetve javítani. 'Megkezdhetjük a pázsit gon. dozását is. Fagymentes, száraz időben a1 gyepet 2 cm vastagságban terítsük be olyan komposztál, amelyhez köbméterenként 3 kilogramm szuperfosz- fátot és egy kiló kálisót kevertünk. Az elteregetett morzsaié- kos komposztot fagereblyével ütögessük ® talajba-. Természetesen vigyázzunk, hogy a- fű gyöíkérzetét ne sértsük meg. A korai ültetésű palánták vetését már kezdhetjük. A díszcserjéik metszését, fagymentes időben., szintén végezhetjük. Szabadföldem folytathatjuk a gyökérzöldségek és a zöldborsó vetését Ha az idő enyhül, már elkezdhetjük az oltóvesszők meg- szedését. Az oltványokat az ol- tás dlvégzéséig kötegelve é-s ho- mokbá'ralkvo — esetleg műanyag zacskókban — fagymentes -helyen, kelíl tárolni. A szőlő telepítése előtt — ha ez eddig még nem történt meg — lássunk hozzá a terület mély forgatásához és a trágyázáshoz. Amennyiben még nincs szaporítóanyag, akkor a beszerzéséről haladéktalanul gondoskodni kell, -Ez a-z időszak a legalkalmasabb arra is, hogy az' őszről elmaradt talaj-munkákat elvégezzük. Egész évben nagy segítséget jelent majd, ha növényvédelmi tervet készítünk. így a permetezésekhez szükséges szereket is kellő időben, beszerezhetjük. Az előző, évről megmaradt -növényvédő szereket gondosan nézzük át. Amelyeknek -lejárt a- szavatossági határideje, azokat környezetkímélő módon semmisítsük -meg. A szülevélatka elleni védekezés A növényvédő lém ma -mór nemcsak a permetezést jelem - ti. A vegyiszenek Vitathatatlan ma is -a- legeredményesebb eszközei a védekezésinek, de hogy igazán hatásosok és környezetükre kevéssé ártalmasak legyenek, tudnunk kell ezeket célszerűen, az ápolás egyéb módjaival összhangban használni. A szőlővé déle miben a k-ét kritikus időszakon kívül (szőlővirágzás, zsendülés) a szekszárdi borvidéken 1979 ót-a fokozatosan felszaporodó szőlőlevétötka elleni védelemre is szükséges, hogy -odafigyeljünk. Míg 1979- ben csak 7 sz'áztalékbain találtunk 'károsítást elsősorban a hagyományos alacsony művelésű szőlőkben, addig 1982-iben ez a- fertőzés ugyanazon a helyen 56 százalékra, a-nagyüzemi malgaislm-űvelésű szőlőkben pedig 17^21 százalékra növekedett. 'Borvliidéikünkön a termőre fordult szőlőültetvényeik közel 46 százaléka a Iki-sténmelőik túlbj- donáiba-n van. -Nem lehet biztosan tudni azt a területnagyságot almi a korszerűtlenség — elöregedés miatt 'parlagon hever. lEze.n területek elsődleges és kiinduló 'fertőzési g-áca!i a sző- főlevélütká-nak — amli egész vegetációs időszbkban -rendelkezésre állataik a kártevők számára. Az utóbbi években -nagy mértékben emelkedett az újonnan telepített szőlőterületek szánta, nOgy-sága. Az újtelepítésű szőlőkben az atka 'felszaporodása súlyos károkat idézhet élő elsősorban az egyéves új 'ültetvényben, ahol a gardának sem tapasztalata, sem pedig lehetősége nincs, hogy az előző évii fertőzés alapján - vagy elöhojtatásSai — fel tudjon készülni a kártevő elleni -hatékony védekezésre. Hogy az új ültetvényekben még ne-m sZa-pO-rodotit el oly Előhajtatás — egészséges és fertőző hajtások mértékben mint a hagyományos művelésű szőlőikben, a helyi tapasztalatok alapján elsősorban arra lehet következtetni, hogy a telepítések fajtaösz- sziett-étele javarészt a kék szőlőfajtákból tevődik ki. Jelien pillanatban a károsítás döntő sZázá-liékbain a fehértó jtáikiban mérhető (Ola-szíizlli-ng, Rizlingszilváni), továbbá a telepítés olyan helyire történik ahol még nem, vagy nagyon .régen volt ültetve szőlő.' A fertőzés fellépésének megakadályozására — megpróbálunk olya-n Védekezési és alkalmazás tedhnolégiiai 'mó-diszert nyújtani a kistérméílőkinek - amellyel e kártevő fellépését, károsítását meg tudjuk akadályozni. 1983. tavaszán az egész borvidéken erős fertőzéssel kell számolnunk. A behozott fertőzött hajtások 'kéreg- és rügy- viz'slgáldta során megtaláltuk a szőlő lévé Hatte áttelelt alakjait. A fertőzött növényék hajtásai rosszul fejlődnek, rövid szánta- gúok, 5—8 om hosszúak, miközben az egészségesek már a- 30 om-es hosszúságot i-s elérik. A levelek nem fejlődnek, kaina- IbisO.n zsugorodnak. Az ilyen leveleken áteső fényiben sok apró sárgá-s Vagy színtelen sugaras foltocska, látható. Az éllmúlllt évben olya-n súlyos -ká-r is előfordult, hogy 5—10 cm-es hosszú htajtálsok elszáradtaik. A hajtások rendellenesen vastaigodottak, merevek, -rö- vidszártagiúalk. A rügy emeletenkénti Vizsgálat során a levél-atka a kéreg-repedések (különösen az egy-lkét éves tőkerészek hlatáiráin), vallá-mii-n-t az aliaptál számított első ö.t rügyben telel ált. A permetezésünket tehát elsősorban ezekre a részekre irányítsuk. A szőlő növényvédelmében elsőiként alikblllmozotlt téli lemosó kezeléssel, csak részleges eredmény érhető el (50 százalék alatti). A levéltitkai ellen jó hatékonysággal védekezni csak akkor tudunk hla a — gya- potlteválá'slkor — és ki-slleve-lles állapotban a permetezést elvégezzük. Ahol erős fertőzés volt (a hdjtá'sok 20 százalékán) ott .még 20—25 am-és állapotban is hajtsunk végre még egy permetezést.. A levél-atka ellen m-iind három femológlilaii állapotban jó hatékonysággal alkalmazható a .M-ITAC 20 EC (0,2 százalékos itöménységlben). Mivel a vege- getáöióis idő follyiamán egészen szüretig folyamatosan károsít, a szőlőmolyak ©llllen-i védekezés -során kombinációnkban alkalmazható 61—58 EC-vell további felszaporodását meg tudjuk akadályozni. — Ahol csák gyenge fertőzés volt 1—5 százalék, a leveleken 5—10 sztiváisinyom, ott elég a k-iis- levieíes állapotban történő védekezés. Telepítsünk madarakat Megkezdődött vonuló madaraink hazaköltözése, s nemsokára a fészekrakás is. A legtöbb madái a régi fészkére száll vissza, mint a fecske és gólya, ám a tavalyi fiókáknak fészkelőhely után kell nézniük. Mesterséges fészekodúk kihelyezésével segíthetünk nekik, sőt, így a kívánt helyre is telepíthetünk madarakat. Ha csak egy cinegepárról beszélünk, ezek a fiókái nevelése alatt (16—17 nap) naponta körülbelül ezer alkalommal hoznak hernyót, bogarat a kicsiknek. S a cinegék kétszer, márciusban és júliusban költenek. Kétféle módon telepíthetünk be madarakat: természetes fészkelőhely biztosításával. Kiskertben, gyümölcsösben, de főleg a környező erdőfélében egyszerűen, gyorsan kialakíthatunk fészekcsészéket az ógcsoport középső tagjának kimetszésével. (l). ügyeljünk arra, hogy a csésze magasan, s egy kicsit rejtve legyen. Olyan helyen, ahova kívülről is belátnak, nem szívesen fészkelnek madarak. Készíthetünk házilag fészekodu- kat. Az odúknak négy típusa van: A, B, C, D. Az A, B, D csak méreteiben különbözik. A B a legismertebb, kiskertekben jól alkalmazható. Megtelepszik benne a széncinege, csuszka, kerti rozsdafarkú, >1 IT,5 x l5 cm nyaktekercs, örvös légykapó. Ha szűkítsük a bejárat nagyságát (25 mm), csak a barát- és kékcinege tud bemenni. Ha bővítjük (46 mm) akkor a seregély is megtelepszik benne. A C odút a szürke légykapó, kerti- és házi rozsdafarkú és a barázdabillegető kedveli. A D odúba csóka, búbosbanka, kisebb bagjok és szalakóta fészkel. A kertekben elhelyezett odúkat leggyakrabban a széncinege foglalja el. Ha teheti, fej-, vállmagasságban fészkel, de csak akkor, ha nincs állandó hábo- rításnak kitéve. Ha nyugalmat nem tudunk biztosítani, úgy 3— 3,5 méter magasságban helyezzük el az odút. Rögzíthetjük oszlophoz, fához az odú hátulján levő lécnél. Erős kampóval, vagy akasztófülnél kiakaszthatjuk vízszintes ágra. A költő cinegét nem zavarja az odú hintázása. Vigyázni kell arra, hogy a röpnyílás ne az uralkodó szélirány felé nézzen, ne legyen tűző napon. Közvetlen előtte se 2.2>cm x> ! o l5*Hw> £»5cn\ legyenek lombos ágak. Ha az odú rögzített nem függesztett, akkor a fa törzsére célszerű tüskés ágat kötözni a macskák ellen. Akinek' nincs módjában odút készíteni, az igényelhet a Magyar Madártani Egyesülettől. (MME Bp. XI. kér., Keleti Károly u. 48. 1024.) Végezetül: a Pilisben a nyáron rendkívül elszaporodtak az erdei kártevők, szinte kopaszra rágták a fákat. Ám a nemrég létesült odúpark környéke érini5*50e»a tétlenül maradt. 1—1 cinegepár (hadd maradjunk ezeknél) 60- 70 méteres körzetből hordja a táplálékot, s a madarak munkája messziről meglátszott. A letarolt erdőben érintetlenül maradt a „zöld sziget”. Hát nem éri meg? Schmidth Egon: Gyakorlati madárvédelem című könyve azoknak, akiket a téma bővebben érdekel, nemcsak érdekes, hasznos olvasmány is. Magyar Madártani Egyesület szekszárdi helyi csoportja A kistermelés tervezése Megfontoltan, meggondoltan 'Most, a téliután sok családban születtük meg olyan elhatározás, hogy a ház 'körüli ud- va-ro-n, vagy a-z újonntan -megszerzett telten zöldség-, Vagy virágtermesztést, g ylü. mlöll osif á k telte pitéiét, esetleg kiiisáHáttá r- tást i-s kezdenek. S noha legtöbbször a klisltermelíés ne-m lesz a családi -megélhetés a-llapja, mégis érdemes a szükséges tennivalókat Jól átgondolni, sor rave nini —, ha úgy tetszik1, megtérve zinli. A tenVszerűtlenség, kapkodás, az öttetsze-rű szaporítóanyag-, szerszám- és vegyszervásáríás felesleges pénzkiadás, a tervszerű előkészület viszont sok oslalódá'stóll áVhát meg. ilegéllőszőr azt 'kelil eldöntenünk, hogy csialk a család ellátása a cél, vagy adottságaink tehetőséget nyújtanak felesleges termelésre, értékesítésre i-s. Azt is oél-szerű körüíteklintőén megvizsgálni, telkiünk talaja, a vii-d-ék éghajlata mit tesz tóhetőiv-é. Jó előre tudnunk azt is, hiogy az országos és helyi nen-dellkezések mii-lyen flaitelepí- tés-i rend-et, ál-taltta irtási lehetőségeket engedélyeznek. Ahány csta'lád, annyi Igény, miégiis érdemes a régebben kertészted ő szomszédoktól megtu- dokol-n'i, ők mit termelnek sikeresebbéin? A környék hagyományán legtöbbször jól igazítanak el a szóimba jöhető fajtáik módszerek tekintetében. Azt sem árt megfigyelni, hogy a helyi piacon miilíyen tenmelvényeket lehet rendszeresen és olcsón kapni, s m-ilhez nehezebb hozzájutni. Természetesen, hb lehetséges, az utóbbitak termelését érdemes megkezdeni Kiskertben példáiul aligha célszerű téli alimta termelésére berendezkedni, hiszem a nagyüzemek, a nagyobb kerteket művelő termelők ezt nagy mennyiségben, viiszbmylbg olásán állítják elő. Viszont a nyá-ri alma., a bogyósok, a különlegesebb zöldségfélék mó-r nehezebben szerezhetők be, gyakran az áruk is bonsas — inkább ezeket érdemes a ház körüli megtermelni. iMár az előkészületek, a tervezget és idején is jó figyelembe vennünk: — miinél kisebb egy kert, annál fbntosalbb a terület jó, arányos beosztáSta; a termelni kívánt fajtáik ösiszeváilb- ga-tá'Ste. Az i-s négli igazság, hogy a termelt fájtaik száimáina-k növekedése jelentősen emeli a mű-yeléshez szükséges munkaigényt is. A termést nem adja ingyen a föld. Érdemesebb kisebb feladatot vállalni, kevesebb fajtával indulni, a munkákat mindig idejében elvégezni, miiinlt nagy kezdeti lendülettel rengeteg magot elszánni, palántát ültetni és idő, erő híján később kaiplktodinti, esetleg abba is hagyni a megkezdett munkát. IHb területűink adottságai megfelelőek, s a 'kereslet is erre buzdít, emellett kedvünk és erőník is Van, érdemes a család szükség létén túli piacira is termelnünk. Az árutermelés természetesen mór nagyobb körültekintést klíváin, hiszen nagyobb a 'befektetés, így a kockáztat is. Ilyenkor érdemes csak igbizán hozzáértő segítséget kérni. Hblsznos, hb még a ter- vezgetés idején felkeressük a helyi kertbarát-Ikont, tájékozódunk olyan szervezeteiknél (áfész, tsz), amelyek szervezik a kistermelést, szerződést is kötnek az árúk átvételére. A szerződéses termeltetők ma már sokoldalúba közreműködnek a kistermelésben. Jó minőségű szaporítóanyagot szállítanak, rendszeres termelési tanácsot adnak, kedvezményes áron juttatnak eszközöket, berendezésekéit a kUsterimel'őlkinek, nagyobb beruházáshoz esetileg termelési hitelt is adnbk. De, amli taten a legtóntosta'bb: átveszik a szerződésiben lekötött árukat, így a piacozáis, értékesítés gondját leveszik az amúgy is elfoglblt kistermelő válláról'.
