Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

2 "nEPÜJSÄG 1983. március 13. „Mindenben kételkedni kell” Száz esztendeje Halt meg Marx Karoly Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Az NSZK törvényhozási választásain az eddigi kormánykoalíció pártjai közül a CDU és a CSU növelte szavazatainak arányát és mandátumainak számát, a szabaddemok­raták megfogyatkozva bár, de bekerültek a Bundestagba, akárcsak (megalakulásuk óta először) a Zöldek. A nagy vesztes az SPD. — Franciaországban a községtanácsi választások első fordulójában a jobboldali ellenzék szá­mos várost elhódított a baloldali kormány­pártoktól. — Új-Delhiben megkezdte munká­ját az el nem kötelezettek csúcsértekezlete. Kedd: Marjai József miniszterelnök-helyettes Londonban találkozott- Thatcher miniszter­elnök-asszonnyal. - Új-Delhiben eszmecserét folytatott Gemajel libanoni elnök és Jasszer Arafat. — Élesen szovjetellenes beszédet mon­dott Reagan amerikai elnök. Szerda: Az USA képviselőházának külügyi bizottsága nagy többséggel a nukleáris fegy­verek befagyasztása mellett nyilatkozott meg. — Jaruzelski tábornok megbeszélést folytatott Józef Glemp bíborossal, Lengyelország prímá­sával a pápa júniusi látogatásáról. — örmény terroristák merényletet követtek el Belgrádban a török nagykövet ellen. Csütörtök: Usztyinov marsall, szovjet hon­védelmi miniszter murmanszki beszédében el­ítélte az USA időhúzását a genfi tárgyaláso­kon. — Colombo olasz külügyminiszter wa­shingtoni tárgyalásain_az amerikai magatar­tás módosítását kérte. — II. János Pál pápa hazatért közép-amerikai körútjáról. — Reagan 110 millió dollár segélyt szán a salvadori had­seregnek. Péntek: Samir izraeli külügyminiszter Wa­shingtonba érkezett, ahová a libanoni külügy­miniszter is követi. — Strauss-Genscher talál­kozó a nyugatnémet koalíciós tárgyalások so­rában. Szombat: Véget ért Új-Delhiben az el nem kötelezettek csúcstalálkozója. — Hosszú huza­vona az OPEC miniszteri ülésén az olaj ára és a kitermelhető mennyiségek meghatározása körül. — A franciaországi községtanácsi vá­lasztások második fordulója előtt feszültté vált a politikai hangulat, egyes miniszterek válasz­tási kudarcuk esetére bejelentették lemondá­sukat. — Nyugtalanság nyugat-európai pénz­ügyi körökben, ahol több valuta leértékelését várják. A hét 2 kérdése 1. Milyen viták uralták az el nem kötele­zettek csúcstalálkozóját? Az el nem kötelezett (tehát katonai tömbök­höz nem tartozó) országok mozgalmában kez­dettől fogva mindig jelentkeztek ellentmon­dások. Kívülről is ellentétes hatások érték mindenkor ezt az államcsoportot, amely a né­hai „nagy hármas”, Nasszer, Nehru és Tito elképzelései szerint alakult ki. Az imperializ­mus meg-megpróbálta és próbálja eltántorí­tani az el nem kötelezetteket attól, hogy való­jában elkötelezettek legyenek a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. Imperialista ihletésűek azok a kísérletek, melyek mosta­nában hol Kambodzsa, hol Afganisztán, hol Nicaragua jövőie kapcsán szeretnék megosz­tani a tömbön kívülieket, s az is kapóra jön a nemzetközi reakciónak, ha az iraki—iráni háború el nem kötelezett országokat állít egymással szembe. Emlékezetes, hogy a mostani csúcstalálko­zónak Bagdadban kellett volna lennie, s hogy a mozgalom elnökének feladatát a-továbbiak­ban Iraknak kellett volna vállalnia, a háború ezt megakadályozta. Új-Delhi és India úgy­szólván „beugntt" csupán, de ez természete­sen csak arra vonatkozott, hogy rendkívül rö­vid idő alatt kellett megszervezni a csúcsérte­kezletet. Egyébként Indira Gandhi és hatalmas országa nagy tekintélynek örvend a mozga­lomban, így hát nem lehet meglepő, hogy a hangadó és szóvivő szerepét a legközelebbi csúcstalálkozóig az indiai miniszterelnök­asszony kapta. Fidel Castro volt az elődje eb­ben a funkcióban, leköszönő beszédében ha­tásosan szólhatott az imperializmus mesterke­déseiről, amelyek a mozgalom eredményes működését akadályozták. A sok-sok felszólaló között akadtak olyan állam- és kormányfők, akik a nyugatiak véle­A francia baloldal pártjai felhívással fordul­tak a szavazókhoz: közös listájukra adott vok- sukkal segítsék a kormánytöbbséget a község­tanácsi választások második, vasárnapi for­dulóján. Képünkön: a szocialista és a kom­munista párt képviselői egy sajtóértekezleten. ményét visszhangozták, de általánosságban megállapítható, hogy az el nem kötelezettség politikai tartalmában változatlanul a legjelen­tősebb tényező az antiimperilizmus, az igaz­ságos gazdasági világrend követelése, a há­borús veszély elhárításának szándéka — ez mutatkozott meg a vitában is. Az iraki—iráni háború dolgában szeretett volna közvetítőként fellépni maga a csúcsér­tekezlet, amely az esztelen háború befejezé­sét sürgető határozati javaslattal is foglalko­zott. Az iraki—iráni probléma miatt szenve­dett halasztást az a döntés, hogy hol legyen a következő csúcstalálkozó, hiszen ismét Ira- kot javasolták volna a legtöbben. Ám az el nem kötelezettek döntései csupán egyhangúan hozhatók meg. 2. Miért húzódott el az OPEC vitája? Nem Bécsben, az OPEC székhelyén, nem is Genfben, ahol a 13 olajexportáló ország kép­viselői több alkalommal találkoztak már, ha­nem Londonban kezdtek maratoni tárgyalá­sokba a legfőbb olajtermelők miniszterei. Nyil­ván azért, hogy rövid úton tarthassák a kap­csolatot Nagy-Britanniával is, amelynek kor­mánya — nem tartozván az OPEC-hez! — he­tekkel ezelőtt külön és egyedül döntött elő­ször olajárának csökkentéséről. Az órlavina akkor indult el... (Norvégia és Nigéria követ­te, az utóbbi pedig OPEC-tag...) Kilenc napon át alkudoztak az OPEC- miniszterek (és föltehetően más, Londonba gyűlt szakértők) az olaj áráról, és arról, hogy mennyire fogják vissza „a fekete, folyékony arany” termelését további áresés megakadá­lyozása végett. Eddig 17 és fél millió hordó volt az OPEC-országok napi össztermelése, ezt kell lejjebb venni. De ki tartozzék és mennyivel csökkenteni a maga termelését? Az árnak a kérdésében hamarabb közeled­tek az eltérő álláspontok, s a végén 29 dol­lár hordónkénti értéknél találkoztak, (1 hordó = 159 liter.) Ha kisebb lesz az olaj ára, akkor azonos termelési mennyiség esetén csökken egy-egy OPEC-ország bevétele, érthető tehát, hogy legtöbbjük növelné inkább a felhozott olaj mennyiségét, mert így ellensúlyozhatná az ár­veszteséget. De a világban már ma is meg­haladja a kínálat a keresletet! További túl­kínálat még inkább leszoríthatná az árakat... Az OPEC-országok többségét aggodalommal tölti el az a perspektíva, hogy az utóbbi évek­ben nyakló nélkül felvett (mert szinte rájuk tukmált!) hiteleket nemsokára már nem tud­ják törleszteni vagy visszafizetni. De a nyugati bankvilág is riadozik: ha fizetésképtelenné válnak az OPEC-országok, akkor meginog az egész bankrendszer! A Közös Piac brüsszeli bizottsága is felhí­vásban figyelmeztetett a nagyarányú olajár- csökkenés veszélyeire, és azt sürgette, hogy a fejlett tőkés országok dolgozzanak ki biztosí­tékokat a világgazdaság újabb zavarainak a megelőzésére. BUDAPEST Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Grenada nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Maurica Bushopot, a grenadai népi forradalmi kor­mány elnökét. * Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatásra március 13-án, va­sárnap hazánkba érkezik Isidoro Malmierca kubáT külügyminisz­ter. SIÓFOK Szombaton Siófokon jegyző­könyv aláírásával befejeződött PANORÁMA a KGST-tagországok idegenfor­galmi közgazdasági bizottságá­nak 13. ülése. A delegációk tagjai részt vettek „Az idegen- forgalom gazdasági szerepe és hatékonysága” címmel megtar­tott első magyar idegenforgal­mi téli akadémián is. A bizott­ság mostani ülésén — nagy­részt magyar kezdeményezésre — azokról a lehetőségekről tár­gyaltak, amelyek elősegítik a KGST-országok idegenforgal­mának további fejlődését. TOKIÓ Az ellenzéki japán szocialis­ta párt, a japán kommunista párt és a Koméi párt szomba­ton tiltakozását fejezte ki az Enterprise amerikai repülőgép- anyahajó március 21-re beje­lentett szaszebói látogatása miatt. A 75 ezer tonnás, nuk­leáris meghajtású — nukleáris fegyverek szállítására alkalmas — hajó a japán kormány bele­egyezésével öt napot „pihen” Szaszebo kikötőjében. A láto­gatás — amint arra a tiltako­zó nyilatkozatok rámutattak — egyenértékű az ország egész lakossága által támogatott antinukleáris alapelvek feladá­sával. Utoljára a iMairx-tísla Iádhoz tartozó, Lemdhemnelk becézett Helen Dernuth, a hűséges ház­vezetőnő látta életben. A 'ko­pogtató Engelsnek Halkan nyi­tott ajtót, hiiiszen nagyibeteg volt a háznál. A hűséges barnát, harcostárs őzt höilotta, hogy reggel a inögyibeteg egy kis levest és húst evett, sőt kevés bort is ivott Ihozzá. Lenáhen azt mondta: — Elszunnyadt. . . [Engels vele együtt ment fel a lépcsőn!, ahol Mtairx taros- székében, íróasztala előtt ült. A Tőiké Harmadik kötetének né­hány kéziratoldala feküdt előt­te. De máir nem élt. 1883. már­cius 14-én, száz évvel ezelőtt Marx Károly szíve megszűnt do- Ibogin».1 iHáiroim nappal később, a lon­doni Hiiglhgpte-li temetőben kí­séritek utolsó útjóra. A sírnál Engels beszélt. — 'Fel sem .mérhető, imilt vesztett ebben a fériflilúiban az európai és az amerikai Harcos proletárt- títas, rrtit vésztett benne a törté­nelem tudományai. Nagyon is hamar érezhető lesz az űr, amelyet ennék, az óriásnak a Ihblála hátrahagyott. Dairw.iin a, szerves természet fejlődési tör­vényiét fedezte fel - Mlairx az emberi történelem fejilődiési törvényét: azt az eddiig ideoló­giai burjántól ellepett egysze­rű tényt, hogy az emlbetekinek előbb enniük, iirnríiiulk, lakniuk lés ruházkodásuk kell, mielőtt politikával, tudománnyal, mű­vészettel, volláslslalf, stb. fogfal- kozlhatnok; hogy tehát a közvet­len anyagi létfenntartási esz- IköZölk termelése és ezzel egy nép vagy korszak mindenkori gazdasági fejlődési foka az az talap, amelyből az illető embe­rnek állami berendezkedései, jo­gi nézetei, művészete, sőt val­lási képzetei kifejlődtek, így te­hát ebből az alapból' kell eze­ket mtagyairáznii is - nem pe­dig., ahogy eddiig történt, meg- fordiiltvta, A hiír — bár akkoriban még közéi sem volt olyan gyors a hírszolgáltat, mint ma - hümla- rosam az egész viliágon 'köztu­dottá vált. A prolétáriltaipok En­gels sztavtaíit idézték: „Az em­beriség szegényebb lett egy tejjel - elvesztette a legjelen­tősebb fejet, almtellyél ma ren­delkezett”. A polgári stajtó or­gánumai is hírt adtak róla. Az ellenségek is kénytelenek voltaik elismerni széllemli nagyságát. A iNeues Wiener Tagíbliatt című osztrák polgári Pap leírta, hogy „ilíarl Marxot a legjelentősebb és legkiválóbb korttítsfak közé kell sorolni”. A buírzisoá stajtó fazonban, rmilköziben nem hall­gathatta el az elhunyt tehet­ségét és életmű vének nagysá­gáit, a lelhető legkülönbözőbb módokon kisebbíteni 'igyekezett 'Marx Hatását, eltorzítani taní­tásának és tevékenységének jel­Megyei KISZ-küldöttgyűlés . ifFolyttátás az 1. oMdkräl.) Az első és legjelentősebb kér­dés ebben a témaköriben is a KISZ tömeglbefoiyásá nők növe­lése és a taglétszám alaku ló - sóinlalk folyamatos figyelemmel Ikiísérése. Az össz-taglétszám, az 1932-1ben kiadott tag-ságli 'köny­vék alapján 18 417, aimli az elő­ző éviihez képest 3,1 százalékos emelkedést jelent. A hlainminc- öt év allaititli korosztály létszámát vizsgáivá a szervezettség 29—30 százalléik között mozog. A K1SZ- tdgság hatvan százáléka dál- gozó flitaltál. A megyei KISZ-bizottság elő­ször a miunlkásifiibltallok és a me­zőgazdaságii dolgozóik között tekintette át a szervezettség nő­ve lésének feládáltalit. Kiderült, Ihagy hol1 léhet még növelni a mozgalom befolyását, azokon a munkahelyeiken, alhoi a fialta- lóik létszálmá alacsony a. Ihlkó- tenüíleti alápszenvezelték létre­hozása, vagy 'munkájúik erősí­tése a féládlat. Az elemzés azt is megimutbttdi, 'hogy mély te­rületeken mutáltlkozfflk lembradás, •és célul tűztte ki a „fehér fol­tok” felszámolását. A munka el Hegéit, amcá,tláiniul meghamisítva életrajzát. A gyűlölet és a rá­galom,,' mellyel Marxot a tőkés rendszer védelmezői életében Illették,, hálálta után sem szűnt meg. Arról dilklkezfeik, hogy amiig iő a munkások nyomoráról írt, imtagta fényűzésben töltötte nap­jait. Egyik kiemelkedő tanítvá­nya, Kairil Uiébknedht, aki a né­met munkások névéiben részt vett a temetésén is, együk cik­kében kénytelen volt leszögez­ni : „Marxiról 'kiilmondhlatat Ionul sokat hazudtak össze - többek (közt azt is, hogy ő mtaga bő- ségibein élt, míg a közönséges menekülték nagy tömiege kö­rülötte éhezett és éhen veszett. iNern tartom magtam jogosult­nak arra, hogy itt 'bővebb rész­letekre térjék M, de annyit mondhatok: amlit napló jegyze­teli élénkem a szemem elé tár­taik,, az nem a nyomor egyszeri esete volt, amlely mindenkit utolérhet, különösen idegen or­szágiban, ahol nincs miire tá­maszkodni ; az emigránsok nyo­mora évékliig nehezedett Marx­ira és családijára, éspedig a legélesebb termálban. Kevés menekült volt, akinek többet Ikéleltt szenvednie, mlint Marx­inak és Családjának. S még a későbbi évéklben, amikor Mlairx jövedelme növekedett és rend­szeresebbé vált, miég alkkor se'm volt a Marx család anyagi gon­doktól1 miente's. Éveikig - pedig takktair a lleginelhezlén már túl voltak — az az egy fontsterling: 20 márika v.olt az egyetlen biz­tos jiöwedelem, melyét Marx he­tenként a New York Tribüné­től topott dilkikle'ilért...” Az Arbeíteir-Wodhen-Qh romlik­ban Finamkel. Leó, Mlairx szemé­lyes jó ismerőse, a család jó barátja méltatta az elhunyt je­lentőségét. Rámutatott, hogy IMlairxot szoriilail'itsta közgazdasá­gi elméletén kívül, legjobban törtónellemfelfogáísa különbőz ­fte'ti mág az ugyanezen a terü­leten működő íróktól és tudó­soktól. „Marx bebizonyította, hogy az edldligli tártadblolm — miiként azt az ó- és középkor története is miutatjá - egész története osztályhlainooik történe­te, amelyek folyamán az ural­Ss 'kezdődött, 14 új IKISZ-Szerve­zet lléteSült, 10 pedig jelenleg 'Szerveződik. Részletesen elem­zi a beszáímoló az iipfar és a mezőglazdtaSág Helyzetét ebből a szempontból, majd megálla­pítja, hogy mindenütt nőtt ugyfan a szervezettség, de még nem felel meg az ott dolgozó fiatalok társadalmi súlyának. Jelehtös a. fibtalak, a KISZ- itaigok szerepe, a briigádmozga- 'temibtam és új kezdeményezések vannak, a műszaki fejlesztés és az újítáimozgallom területén, de imég mindenütt további kiak­názatlan ilehetőségék vannak. iAz Alkotó Ifjúság pályáztat is résziben megújult, de a beadott pályamunkák hoszn o sütáisálbtan jelentős eltérések vtannük. Megyénk fibtai közgazdászai agrár- és műszaki értelmisége jelentős szerepet vállal a gaz­daságii épütőmumkáibam, a fia­talok továbbképzésében, a pá­lyakezdők ptaltromálásáíbam. Ti­zenhét Fiatal1 Műszakiak és Köz­gazdászok Taináidsa Van a me­gyében közel háromszáz taggal, IBiatal Agrárszakemberek Taná­csa cslalk öt van, tevékenységűik kodó osztályok részéről társa­dalmi és politikai hatalmuk megtartása — a támsiadlaillmlillbg lés pofifiltoiillag elnyomottak ré­siéről pedig a 'Hatalom meghó- diítáisa iránit folyik a htairc. Az emberi társadalom fejlődésének története Mtarx szerint szoros öss zefüg géslben áll! a termelési viszonyokkal, a társadalom szo­ciális létfeltételeivel, amelyek megvált© zásával — allktalmlaz- Ikodyta' az új viszonyokhoz és létfeltételekhez - a társadalom elvei és eszméi isimét megvál­toznak, úgyhogy egy bizonyos korlsZalk uralkodó eszméi állan­dóan dstalk mint az uralkodó osztály eszméi nyilvánulnak meg. Marx törtténelemlfelifogá- isálbál az is világosan kitűnik, hogy társtadtallmlumk természetes fejlődési szakaszait az uralkodó osztály épp oly 'kevéssé képes rendeletekke! megváltoztatni, imíiint ahogyan a munlkölsosztálly lsem tudja e fejlődési szakaszo­ltot áítugfriöirti”J Frankel: „iMtarx már ravata­lon fekszik. Gözldag tevékeny­sége köziben távozott tőlünk és Ohol a' Világon egyetlen gon­dolkodó munkás, egyetlen ön­zetlen tudós, a nép egyetlen ligtaz barátja él, ott ezt a leg­kimagaslóbb, legnemesebb em- Iberibarátet meg fogják gyálszöl- nli. Marx holott, de az egész imuinkásoszltáilyt 'betöltő szelleme él és élni fog miég akkor is, amikor mi, gyászoló tanítványai, imáir régen eltűntünk az örök éjszakában." Ez a szellem él, alkotásait vi­lágszerte százmillióik tanulmá­nyozták és tangíllmáinyozzálk. Gondolatai újlalblb eszméket Szültek, munkdmádíszere, ame­lyet kedvenc jeligéje a De om­ni bús dulbitainidum (Mindenben kételkedni kell) jellemzett, a társadalommal foglalkozó igazi tudósok szalmára önök bél dót ladott. Gsaik testét földelték el a London észtakii részében lévő temetőnek a szegények, eleset­tek résziére fenntartott asüdské- iben; szelleme — ahogy máir Ha­lála őrá jóiban előre láttáik ba­rátai, tamlíibváinytti - évszázado­kon át tovább él. fis az egyszerű máiitáinytólb- llát, amely állott már előzőleg elhunyt hűséges felesége is nyugodott, s alhoVa később­egyik unokáját, mtajd Helene iDeimuitlhot is temettek, ástak i1956-bam váltotta fel a temető egy központi helyén fekvő, egy­szerű emlékmű. A kifejező Marx mnellsztabrot Uauinence Blradishlaw ismert londoni szobrász 'készí­tette. A síremlék talapzatába Ibei'lilesztették a Mlairx -család ré­gi Sírját jelölő máínvá nytábllát. Az emlékműméi miniden áldott nap sóik a friss virág. Az az elme, amely száz elszfendeje nem gondolkodik többé, kiér­demelte az emberislég háláját. PINTÉR ISTVÁN színvonala a 'helyt lehetőségek altaipján differenciálódik. .Részletesen beszámolt a me­gyéi KISZ-bizottság a küldött- gyűlésinek az atomerőmű és a húskombinát építkezésén vég­zett védnökség! és mozgalmi munkáiról, aimli.t lapuink is folya- imtaltostam figyelemmell1 kísért. Szólt a beszámoló ezután a sok­féle és sokszínű társadalmi munkáiról, amelyékből, kezdve ta koimimunlilstai műszaktól, a te­lepüléstisztasági akcióiig, a fia­talok kiveszik részüket. A szakma kiváló tanulója, ül­tetve ifjú mestere versenyek megszervezése és lebonyolítása is új erőfeszítéseket követel, szinte minden területien. Végül elemezte az érdekvé­delmi kérdéséket a beszáímoló megállapítva, hegy ennek egyik legfontosabb területe a pálya­kezdők beilleszkedésének segí­tése. A pollMktai képzésiben és olktatásiban is növelhető még a gazdaságpolitikai aglitódió sze­repe. A KISZ megyei rendkívüli kül­döttgyűlése lapzáirtakor még tairitoitlt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents