Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
1983. március 13. IvEPÜJSÄG 3 6 Milyen lakásokat értékesítenek? **» A vásárlás feltételei A felméréskor sokan érdeklődtek: hogyan vásárolhatnák meg azt a lakást, amelyben főbérlők, vagy hogyan juthatnának más, olyan otthonhoz, amely a tulajdonuk lehetne? A városi, a nagyközségi és községi tanácsok végrehajtó b;- zottságai legkésőbb 1983. június 30-ig alakítják ki településük lakáspolitikai elképzeléseit. Nem könnyű feladat ez. Lakáspolitikai elképzeléseiket úgy kell kialakítaniuk, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek a jogszabályok előírásainak. Dönteniük kell abban is, hogy melyek lesznek azok az állami kezelésben lévő házingatlanok, amelyeket értékesíteni kívánnak. Az állami tulajdonban álló házingatlanok közül a rendeletek értelmében nem adhatók el azok a községi szolgálati lakások, amelyek valamely állami szerv (községi tanács) részére szolgálati lakás céljára épültek. E körbe tartoznak: a községi tanács elnöke, vb-titkára, a körzeti orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, a védőnő, a körzeti ápolónő, a népművelési intézmény igazgatója, a rendőrség körzeti megbízottja, valamint a községi közérdekű feladatok ellátása szempontjából fontos más személyek szolgálati lakása. A végrehajtó bizottság az ÉVM lakás- és kommunálisügyi főosztálya elvi útmutatása alapján mérlegelheti az értékesítést. Az egyedi, családias jellegű községi szolgálati lakások elidegenítésére is sor kerülhet, kizárólag abban az esetben, ha a szolgálati lakás (lakóház) műszaki állapota, fenntartása, kezelése... a bérbeadó tanácsnak nem gazdaságos, ha a községi tanács és intézményeinek konkrét távlati fejlesztési, korszerűsítési, körzete- sítési terve szerint az adott szolgálati lakás meglétére előreláthatóan nincs szükség. E döntést megfontoltan és körültekintően kell meghozni, mert később, ha netalóntán kiderülne, hogy mégis szükség lett volna a szolgálati lakásra, új építésére nem lesz lehetőség. A községi szolgálati lakások értékesítése csak lehetőség, inkább kivétel, mint szabály. Ha mégis eladnak egy-egy ilyen községi szolgálati lakást, akkor kizárólag a bent lakó bérlők vehetik meg, kívülállók nem. Az egyedi (családias jellegű) többlakásos, illetve többszintes épületben lévő tanácsi bérlakások eladását is jogszabályok határozzák meg. Vannak lakások, amelyek nem adhatók el. A városi, nagyközségi és községi tanácsoknak tehát először abban kell dönteniük: mely lakóépületekre (tanácsi bérlakásokra) nem kívánnak eladási lehetőséget biztosítani. Ezt követően jelölheti ki az illetékes végrehajtó bizottság azokat a tanácsi bérlakásokat, amelyek később megvásárolhatók. E döntés előtt alaposan meg kell vizsgálni a végrehajtó bizottságnak, hogy az e lakások eladásra történő kijelölése megfelel-e a jogszabályok előírásainak, a település lakásgazdálkodási, lakáspolitikai elképzeléseknek, alkalmat nyújt-e a legalapvetőbb cél — a lakásgazdálkodás, a minőségi és lépcsőzetes lakáscserék, a vagyoni, a jövedelmi és szociális körülmények, az úgynevezett első (átmeneti) lakások juttatása megvalósítására. Figyelemmel kell lenni a magánlakásépítés iránti érdeklődésre, az eladható lakások méreteire, a minőségi és lépcsőzetes lakáscserét igénylők számára, a jelenlegi és a későbbi olyan szanálásokra, amelyek összefüggenek tanácsi bérlakással. A lakások eladása nem cél, csak lehetőség. Lakásgazdálkodási, lakáspolitikai érdekek miatt például nem célszerű kijelölni elidegenítésre a panelszerkezetű lakóházakat. Ugyancsak nem ajánlatos értékesíteni a liftrendszerrel, önálló hőközponttal ellátott lakóházakat, tekintet nélkül építési szerkezetükre. Az elidegenítésnél szabály, hogy nem lehet úgynevezett vegyes tulajcfbnú helyzetet teremteni. A rendeletek egyértelműen kimondják, hogy a 10 éven belül épült bérlakások nem értékesíthetők. Hogy végül is milyen lakásokat értékesítenek — azok körére az eddig leírtakból következtetni lehet. Konkrét adatok csak a már említett lakásgazdálkodási, lakáspolitikai tervek elkészülte, vagyis 1983. június 30-a után állnak rendelkezésre. A kijelölt lakásokat az OTP-n keresztül lehet majd megvásárolni. Varga István, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese a hitelfeltételekről a következőket mondta lapunk munkatársának: — Mi értékesítjük azokat az állami tulajdonban lévő házingatlanokat — családi házakat, öröklakásokat — amelyek eladásával az állami (tanácsi, vállalati) szervek megbíznak bennünket. Az ingatlanok megvásárlására a bentlakó bérlőnek, hozzátartozóinak és a társtulajdonosnak elővásárlási joga van. Amennyiben az elővásárlásra jogosultak nem kívánják az ingatlant megvenni, bárki más kívülálló is jelentkezhet vásárlóként. Ha a házingatlant a bérlő vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi érték teljes összegének öröklakás esetében 30, egylakásos ingatlan esetében pedig ötven százaléka. Ha kívülálló vásárolja meg a lakást, akkor a teljes száz százalékot kell kifizetnie. — A vevőnek — amennyiben bentlakó bérlő — az adásvételi Szerződés megkötésekor előlegként az eladási ár tíz százalékát kell készpénzben megfizetnie. A fennmaradó vételárhátralékot évi háromszázalékos kamattal, havi egyenlő részletekben, legfeljebb 25 év alatt fizetheti ki. Ha a vevő nem lakik az ingatlanban a vételárhátralék megfizetésére legfeljebb tizenöt évre kaphat lehetőséget. A minimális törlesztőrészlet a szerződéskötés időpontjában érvényes teljes lakbér összege lehet. — Ha a vevő a szerződés megkötésekor a kötelező tízszázalékos készpénzelőlegnél magasabb összeget fizet, a többletfizetés után 25 százalékos engedményt kap. Ugyancsak árengedmény illeti meg (évi egy százalék), ha a vételárhátralékot a visszafizetési határidőnél korábban, egyenlíti ki. Közgyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) dálkodott a; szövetkezet. Az éves termelési érték — benne a jelentőé hányadú exportbérmunkái — 104 millió forint volt. Főből az export 91 millió forint. A külpiaci körülmények — tőkés viszonylatban — rosszabbodtak, számos, intézkedést tett év közben a szövetkezet vezetősége e hatások következményeinek mérséklésére, ám ez csak részbeni sikerült, a nem rubel elszámolású exporttervét nem tudta ai kollektíva teljes egészében teljesíteni. A szabad — főként bedogozói — 'kapacitás kitötésére húszmillió forint értékű gyermefcruha gyártására szovjet megrendelést kaptak. Kritikusan és önkritikusan tárta fel o beszámoló ai termelésben-, o gazdálkodásban lévő hiányosságokat. Főiként a költséggazdálkodás terén van még tennivaló. A termelési költségek ugyanis -nagyobb mértékben növekedtek, mint a termelés. A nyereség 20 millió forint e-z alacsonyabb az előző évinél, ám nem rosszabb az országos ipari szövetkezeti átlagnál. Tavaly 4 százalékos bérfejlesztést valósítottak -meg, a- nyereségből képzett alapok fedezetet nyújtottak az összes esedékes beruházási hitel törlesztésére, megvalósították mindazt a: fejlesztést, amit tervezték. Az ez évii tervek között szerepei ötmillió forintos tőkésexport--nővelés,, amit a jobb piaci munkával1 szándékoznak elérni. Az ez évi exportterv nagy része már rendelésekkel le van kötve, -sőt a Triumph-gyártásnál sikerűit áremelést is elérni. Ugyanalkkbr olyian munkaszervezési - technoi ó g i a i intézkedéseket tettek, amelyek eredményeképpen a három Triumph-üzem- részben 5—10 százalékkal nő a hatékonyság. Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára- felszólalásában! a népgazdaság helyzetével, a- külpiaci nehézségekből adódó gondokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, -hogy csak jobb munkával és gazdái kodással, a veszteségidők csökkentésével, a céltudatosabb piaci munkával lehet a Központi Bizottság által kitűzött célt, a-z adóiig élért élet- színvonal megőrzését elérni. Fodor Tibor KISZÖV-el-n'ök többek közt a megyei és az országos eredményekről szólt, összehasonlítva: azokat a szövetkeze- / téve-l. Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ Kevesebb lett a nyereség (TUDÓSÍTÓNKTÓL) IFénteken tartotta külüdätt- gyülését a nagyközségi pártbizottság nagytermében a Nagydorog és Viiidéke Általiéin os Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A megjelent 110 küldött megháiígiatta az igazgatóság beszáimo lóját az 1982. évi tevékenységiről1 éis az 1983. évi ü zlet- po'IIMIklaí oéilkliltűzlé-sekirői. Az ii-gazglatáság beszálmolójált Molnár István igíazgatósági elnök iterje-szttette elő. Beszámol ójó- lba-n Mért airrja!, hogy -annak el- llerté-re, hogy a szövetkezet forgalmi célkitűzéséi megválásu l - itaik, a nyereség nem érte el a teryez-ett szintet. Bn-n-eík oklaiit vizsgálva megáIlapítható, hogy az 1982-es évben a szövetkezet erejéhez miérten túlzott mérték - íben fordította eszközeit fenntartásokra, amellett, hogy az lanyag- és energiaköltségeik is in-öveklédt-elk. Az 1982. évi áéiklitűzéseik-nél ímegfagálm'azátsta került, hogy a gazdálkodás minden -területén mágáisfolkú Hatékonyság lkél-1, hogy érvényesüljön, mely- inék eszköze a miuiníkta termelékenységiének jáwítáisla és a takarékosság. A szövetkezet évek éta jelentős Súlyt fektet a dolgozók élet- és mu-nkálkörütmé- ínyéinek javítására. A szooiáil- -pollMlkaí célkitűzésiek megVaió- isításla ei-sőirendű feladatai a társáidia-limi é-s gazdásági vezetésnek. A szövetkezet felügytelö- Ibizottságáinbk beszámolóját Vairgia István elnök terjesztette a küldöttgyűlés elé. Elmondta, hogy a fel'üigyelobüzottság az 1982-es az elllen-őrzésli ütem- tenvn-elk megfelelően végezte tevékenységét, üléseit rendszere- 'iSen megtartotta. Szóimét adott az 1982. évi meregfelülvizsga- iáítrói és a mérleget az eredményfelosztással együtt elfogadásra jávtasolta a küldättgyü- lésnék. A n-ő'tíizottság beszálmoJájá- Iban arról adtak számot, hogy a szövetkezetnél, ahol a kereskedelmi miunlkla jellegéből fakadóan a dolgozók töblb, miint kétharmad része nő, ténylegesén sokat tettek a nőpolitikái határozat végrehajtása erdőkében. Az ifjúságii bizottság beszámolóija tanúskodott arról,, hogy a szövetkezetnél a fiatalok érdekvédelmiét, dz életkori sajátosság-okiból faikjaldá Igényeinék Ikiellégifléslét egy jói működő ifjúságii bizottság a szövetkezet KiSZ-0llaipszerVezetéve1 együtt ol'djia meg. A kiüilldölttgyűliés elfogadta a Szövetkezet altapszldbíályáinaik módosítását, almi tártaimé zza azokat az irányelveket, amelyek a testületi munka. ‘korszerűsítését, a gyorsan változó körülményekhez valló rugalmas alkalmazkodás feltételeit és a szövetkezet, valllamlimlt a szövetkezeti tagság káipesolatánük erősítését célozzák. A b-e-számolót követő vitában a küldötteik elmondták vé lte - menyüket a szövetkezet gazdálkodásává! klaiposo-liafbain, és felvetették azókat a sajátos problémáikat, aimelyék a szövetkezet körzetéihez tartozó 1-1 k-i'stelepü- iés szövetkezeti tag-ságánlaik 'kereskedelmi, vendíéglátáiipbiri,, terme Itetésli -fe Ivá-sá-r-lási és egyéb szolgáltatási igényeinek imlég magasabb szinten történő kielégítését -szolgálják. Szendy László Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ A megyében a legnagyobb árbevétel A megye egyik 'legnagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete a Sárköz és Vidéké ÁFÉSZ, március 11-én, pénteken tartotta 'küldöttközgyűlését. Az ünnepi tanácskozáson. részit vett K. Pa-pp József, az -MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárai, valamim dr. Kálmán Gyula, a- MÉSZÖV elnöke. A küldötteket Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a szövetkezet elmúlt évben végzett munkájáról. Mint elmondotta, a' -múlt év decemberében megtartott küldöttgyűlésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat az azóta eltelt időben o-rvoso-lták, -megvalósították. Az elmúlt évben a -szövetkezet üzleteiben- megközelítőleg 700 vagon tápot adtok el, ami a háztáji gazdaságokban tartott sertés, baromfi, nyúl és más kisállatok nevelését -segítette telő. Közel 3,5 millió forint értékű naposcsibét, napo-Skacsát és tenyész-nyulOt értékesítettek. A k i-s-ga-zdaiságokban f el haszná l-t iparcikkek — műtrágya', növényvédő szer, permetezőgép — értéke mintegy 1,5 millió forintot tett klii A felvásá;rlás árbevétele megközelítette a 70 megyeszerte A közgyűlés résztvevői millió forintot, s ez a megy-e fogyasztási szövetkezetei közül a legnagyobb nagyságrendű. Az összes árbevételből kereken- 15 millió forintot tett ki a-z az árbevétel, amely külkereskedelmi vállalatokon keresztül dollár elszámolású exportra ment. Az árbevétel kétharmad része a- mezőgazdaságii nagyüzemekből, egyharmad része pedig a1 háztáji gazdaságokból származik. Tavaly közeli 80 vai- go-n zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel. A méhész szakcsoportok 14 vagon akác- és vegyes mézet ad-tak á't a felvá- sárlóteiepeken. Új vonás, hogy a -nagyobb boltegységek vezetőinek önálló ármegá-l-laipítási jogot adtak, -alküik a kínálattól függően állapítják meg egy- egy áru felvásárlási, illetve fogyasztói órát. A jó termés miatt nagyon- sok áruféleségből túlkínálat jelentkezett, ami sok esetben 'raktározási gondokat okozott. A bolti és a. vendéglátó- ipari kereskedelem árbevétele összesen 960 millió forintot tett ki. A bolti kereskedelemből a forgalom mintegy 53 százalékát a Skála- Áruház bonyolítja, amelynek nemcsak Szekszárdon, hanem a- város- konyákén is meghatározó szerepe van aiz áruellátásban. Növekvő ipari tevékenység (TUDÓSÍTÓNKTÓL) 7200 szövetkezeti tag képviseletéiben 160 küldött tanácskozott pénteken délelőtt a Dombóvári Általános Fogyasztási és Értékeis'íitő Szövetkezet küldöttgyűlésén, amit a városi művelődési otthoniban tartottak meg. A Oomibávárt Áflész hlivöto-tt ellátni Dombóvár váro-s és városkörnyéki községek lakosságát, de igen nagy vonzó hatása van a más megyéikhez tartozó, de Dombóvárihoz közel eső települések vásárlóira is. A küldöttgyűlés vendégei 'között volt Váróid! baljós, a S2ö- VOSZ nemzetközi osztályának vezetőije. A szlövetkezet igazgatóságának beszámolóiját Ber- ituis Ferenc elnök terjesztette a küldöttek elé. Beszáimolótjáblan elemezte az elmúlt évi munkát, a,miit kiegyensúlyozott áruellátás, kulturá Itaibb vendéglátás és növekvő ipari tevékenység jellemzett. A kiiske-reislkedeillmli forgalom növekedésiét nagyban segítették a jól szervezett kereskedelmi akciók és rendkívüli mértékben javította a területen lévő kistelepüléseik ellátását a mOzgó-ABiC autóbusz üzemeltetése. Szükségességét eredményessége is bizonyítja, hisz havi forgö|m|a felülmúlta a félmillió forintot, ami országosan iíis kiemelkedő eredmény. Az elmúlt évben hálózatfejlesztésire Sis sor került, többek között új bolt nyílt a kertvárosiban, a város közponitijálbta-n virágüzlet, és cukrászda,, a régi eHaMU.lt 9. számú bolt helyién, a Tanácsköztársaság téren új önkiszolgáló boltot nyitottak, A szövetkezet nyeresége meghaladta a 20 millió forintot. MAGYARSZÉKI ENDRE Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ Kiemelkedő eredmények Péntek este tartotta küldött- gyűlését a városi művelődési központ nagytermében a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ. Részt vett a tanácskozáson és felszólalt János Jeromos, a városi párt- bizottság első titkára és Csapó Jenő, a MÉSZÖV elnökhelyettese. A szövetkezet nem tartozik a kedvező adottságúak közé, lévén a városkörnyéken sok kistelepülés és ezekben is kell biztosítani az alapellátást, ami nem mindig nyereséges. Ám az elmúlt évben mégis kiemelkedő eredményeket ért el a szövetkezet. Kiskereskedelmi forgalma 10,5 százalékkal nőtt 1981-hez képest - ez kétszerese o megyei állagnak —, nyeresége lényegében az előző évi szinten maradt. Ám ez több, költségnövelő — és csak ez évtől ikezdve megtérülő—befektetés miatt történt. A téglagyár korszerűsítése a beruházási költségeken felül 1,2 millió forint átszervezési költséget igényelt, 700 ezret „vitt el” az újtelepi, rekord idő alatt létesített bolt beindítási költség- többlete, négyszázezret a két konyha korszerűsítése. A vendéglátó üzemág forgalma 12,1 százalékkal Yőtt, ezen belül az ételforgalom 25 százalékkal. Az előfizetéses köz- étkeztetés keretében 225 ezer adag ételt értékesítettek az 1981. évi 149 ezerrel szemben. Nagymértékben javította az ellátást - a kisebb településeken is —, hogy szinte ugrásszerűen nőtt a kistermelőktől való burgonya-, gyümölcs- és zöldségfelvásárlás. Ez 1981-ben 7,5, tavaly 11 vagont tett ki. A munka hatékonysága jelentősen nőtt, a megnövekedett forgalmat változatlan létszámmal bonyolították le. Számottevő eredmények születtek a takarékosság terén, az egységek felében az olajtüzelésről áttértek a szénfűtésre, ez 340 ezer forint megtakarítást „hozott". Jelentősen csökkentette a költségeket az, hogy a gépkocsiállományt eggyel csökkentették, a megmaradtokkal — jobb szervezéssel - sikerült a boltokat áruval ellátni. A szövetkezet ez évre is dinamikus forgalomnövekedést tervez — ennek feltételeit részben már 1982-ben megteremtették —, »nyereségét pedig a tavalyi 10,3-ról 12,6 millió forintra szándékozik növelni.
