Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. március 1. PANORÁMA Jaruzelski beszéde A gazdasági munka lett a konszolidáció fő frontja A párt ereje mindenekelőtt a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tennivaló. — Ezt hangsúlyozta Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a LEMP varsói vaj­dasági szervezetének konferen­ciáján, amely a másfél hónapja tartó beszámolási kampány utolsó ilyen tanácskozása volt. Mint mondotta, a vajdasági pártkonferenoiák a párttagság tevékenységének élénküléséről tettek tanúságot, felszínre hoz. va egyben a még meglévő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jó néhány pártszervezet még mindig nem kellően aktív. A főtitkár egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha a sorai a válságos időszak, bán létszámban megfogyatkoz­tak. Jaruzelski rámutatott: a LEMP nem tekinti ellenfelének azokat, akik, eszmeileg vagy lélektani­lag összeroppanva elhagyták a párt sorait. Ugyanakkor a párt­ba visszatérni kívánóknak tet­tekkel kell bizonyítaniok, hogy méltók a tagságra, örvendetes fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hónapokban sokan je­lezték a pántba való belépési szándékukat, s közülük csak­nem 60 százalék 30 évnél fia­talabb. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiségiek egy ré­sze az elmúlt időszakban ál- laméllenes, a szocializmustól idegen tevékenységet folytatott. Mint mondotta, a párt, az á'l. lám messzemenő türelmességet tanúsít ezen a téren is, de nem riad vissza attól, hogy admi­nisztratív eszközöket is igénybe vegyen olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan ellenséges magatartást tanúsítanak, sza­botálják a szocializmust. Az al­kotóművészet nem öncélú intéz­mény, hiszen létfeltételeit a munkások és parasztok terem, tik meg — hangoztatta —. Ép­pen ezért egy munkáspárt nem fogadhatja el az úgynevezett „belső emigrációt", és rá kell mutatni arra, hogy a kultúra és a művészet a szocialista ál­lamban nemzeti ügy, nem pe­dig magánüzlet. Gazdasági kérdésekkel fog­lalkozva ismételten emlékezte­tett arra, hogy a kormány át­fogó infálcióellenes programot dolgozott ki. Felhívta a figyel­met a takarékosság, a termeié, kenység, a munkafegyelem fon­tosságára. A továbbiakban kijelentette: nem lesznek elsietett és nagy­mértékű ármozgások. Közölte, hogy a vezetésnek nincs szán­dékában lényeges mértékben emelni az alapvető fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek árát, még akkor sem, ha ezek szinten tartásához jelentős ál­lami dotációra van szükség. Ugyanakkor csak a végzett munka arányában lehet — még a reform viszonyai között is — bért emelni, jutalmat fizetni. A társadalmi igazságosság jegyé, ben határozottan fellépnek a válságot kihasználó egyes cso­portok mértéktelen gazdago­dásával szemben. A notórius munkakerülőket, ha belátható időn belül nem helyezkezdnek el, közmunkára, például árvíz- védelmi munkákra kötelezik. Beszédének befejező, külpoli­tikai részében Jaruzelski arra emlékeztetett, hogy Lengyelor­szág továbbra is a szélsőséges imperialista erők támadásának első vonalában van. Ezek a kö­rök változatlanul a lengyel té­mát kiaknázva fokozzák a nem­zetközi bizalmatlanságot, a fegyverkezési hajszát, támadják a Szovjetuniót és a szocialista közösséget. Tevékenységük napjainkban a gazdasági terü­letre összpontosul: mivel nem sikerült polgárháborút kirob- bantaniok Lengyelországban, most a gazdaságon keresztül akarnak minél több, s minél érzékenyebb veszteséget okozni. Ezért oly fontos, hogy a LEMP valamennyi tagja a gazdaság helyreállításáért vívott küzde­lem aktív résztvevője legyen — hangsúlyozta Jaruzelski. BUDAPEST A tudománypolitikai bizottság meghívására hétfőn — delegá­ció élén- — Budapestre érkezett Georgiosz Liánísz görög kuta­tási és technológiai miniszter. A repülőtéren Tétényi Pái, a tu­dománypolitikai bizottság titká­ra fogadta. Jeten volt Pontelisz Economou, a Görög Köztársa­ság budapesti nagykövete. WASHINGTON Reagan elnök hétfőn újabb hatvan millió dollárt kért az amerikai kongresszustól a Salva­dort hadsereg számára-, fegyver, lőszer, és hélikopter-pótalakat- részek beszerzésére-. Egyidejűleg a The New York Times Salva­dort riportban- számol be a karmány-csópatok által elköve­tett újabb hidegvérű tömeggyií- koss-ágról, * Angela Davis amerikai pol­gárjogi harcos, az Egyesült AT. lamok Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja egy bostoni rendezvényen a~ milita- rizmus, a fajüldözés és a reak­ció elleni harcra szólította föl honfitársait. A jelenlegi kor­mányzat alatt egyre élesebb tá. madások érik az amerikai pol­gárok jogait, a dolgozók szo­ciálpolitikai és gazdaságpoliti­kai és gazdasági helyzete pe­dig lényegesen rosszabbodott — mutatott rá Angela Davis. BELGRAD Belgrádban hétfőn délelőtt megkezdődött a JKSZ Központi Bizottságának ülése, amelynek napirendjén időszerű eszmei­politikai kérdések megvitatása szerepel. A vitaindító beszámo­lót Kiró Hadzsivaszilev, a JKSZ KB Elnökségének tagja terjesz­tette elő. Palesztin vélemény Hogyan tovább a Közel-Keleten ? Egy libanoni palesztin menekülttábor - romokban Kilenc napon át ülésezett a palesztin mozgalom legfonto­sabb képviseleti szerve, a par­lament szerepét betöltő nemze­ti tanács. Csaknem két évtize­des fennállása óta ez volt ti­zenhatodik ülésszaka, s egyút­tal az első összejövetel a bej­rúti csata, a PFSZ Libanonból történt kényszerű távozása, a tavaly nyári nagy próbatétel óta. BONYOLULTABB HÁTTÉR A közel-keleti válság ma bo­nyolultabb képet mutat, mint bármikor. Egy dologban azon­ban valamennyi fél egyetérthet: nem lehet továbblépni anélkül, hogy ne rendeznék valamilyen módon a palesztin problémát. Annál nagyobbak a különb­ségek a megoldás módjait ille­tően. A palesztin mozgalom meg akarja teremteni saját, független államát Izrael 1967. június 4-i határain kívül, s e törekvésében élvezi az arab világ, a szocialista országok, valamint a nemzetközi közvéle­mény tekintélyes részének tá­mogatását. A jelenlegi izraeli kormány elvet minden visszavo­nulást a megszállt területekről, legfeljebb homályos önkor­mányzati lehetőségeket nyújta­na az ott élő palesztinoknak. Az amerikai Reagan-terv ugyan területi engedményeket (értsd: visszovnulást) kíván Izraeltől, de a palesztin állam helyett egy jordániai—palesztin állam- szövetséget irányozna elő, gya­korlatilag az ammani udvar fennhatósága alatt. Ez az el­nagyolt kép, s ha részleteseb­ben vizsgáljuk, kitűnhet, hogy soha nem tapasztalt méretű tö­rés ment végbe Izraelben, gon­dok vannak azonban az arab világ és a palesztinok egysé­gével is. Libanon lerohanásával az iz­raeli kormány megsemmisítő csapást akart mérni a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezetre és le akarta söpörni az asztal­ról a palesztin témát. Ez nem sikerült. Katonailag ugyan el­érte célját, de politikailag vere­séget szenvedett: a PFSZ nem­zetközi szerepe és tekintélye nemhogy csökkent volna, de je­lentősen emelkedett. Ez vissza­hatott az izraeli belpolitikára is, elég a Kahan-bizottság je­lentésére, a Saron-ügy hullá­maira utalni, s a két ország stratégiai szövetsége ellenére, taktikai ellentétek jelentkeztek az amerikai—izraeli kapcsola­tokban is. Különösen lényeges hozzájárulás volt a palesztin ügyhöz, hogy az arab országok, amelyek a libanoni háború alatt nem voltak képesek haté­kony lépéseket tenni, legalább a háború után megrendezték csúcsértekezletüket, s elfogad­ták a fezi nyolc pontot, az el­ső reálisnak és átfogónak mondható arab béketervet. Ez fő vonásaiban megegyezik a közel-keleti válság rendezésére előterjesztett szovjet javaslattal. Mindent egybevetve: ha el­fogadjuk azt az alapigazságot, hogy egy palesztin állam létre­hozása nem elsősorban kato­nai, hanem politikai eszközök­kel történhet, akkor az eddigi­eknél jobb lehetőségek alakul­tak ki a palesztin mozgalom számára. KOMPROMISSZUM SZÜLETETT Ilyen körülmények között gyűlt egybe a palesztin parla­ment mintegy 350 képviselője, s a nemzetközi érdeklődést bi­zonyíthatta a 120 külföldi kül­döttség, köztük a magyar dele­gáció jelenléte. A nemzeti ta­nács összetétele meglehetősen sokrétű, a nyolc gerillaszervezet küldöttei mellett részt vesznek benne a társadalmi és szakmai szervezetek, a megszállt terüle­tek s az öt kontinensen szét­terülő palesztin diaszpóra kép­viselői. Vagyis különböző osz­tályok, rétegek, irányzatok szó­szólói jelentek meg, s a palesz­tin mozgalomban óhatatlanul tükröződnek az arabközi viták is. Több előtanácskozás és egy Adenban tartott vita, majd a nemzeti tanács kimerítő meg­beszélés-sorozata nyomán vé­gül olyan kompromisszum szü­letett Algírban, amely még min­den résztvevő erő számára el­fogadható volt. A legfontosabb döntéseket a következőkben összegezhetjük: 1. A nemzeti tanács elfogad­ta a fezi béketervet. Ezzel tu­lajdonképpen korrigálta a ko­rábbi palesztin Chartát, amely tizennégy éve, más körülmé­nyek között, nem tartotta lehet­ségesnek egy izraeli és palesz­tin állam egymás mellett léte­zését. A Reagan-terv vissza­utasításban részesült, de a nemzeti tanács többsége érzé­keltette: nem vetné el, ha Wa­shington lépéseket tudna és akarna tenni azért, hogy Izrael kezdje meg visszavonulását a megszállt területekről. 2. Megerősítést nyert, hogy a palesztinok nevében csak a PFSZ jogosult és hivatott tár­gyalni. Jordániával lehetsége­sek a különleges kapcsolatok, akár az államszövetség is, de csak államok szövetségeként, tehát az első lépés a palesztin államiság megteremtése. 3. A palesztinok szoros kap­csolatokat kívánnak az arab világgal, s különösen fontosnak tartanák a Szilárdság Frontjá­nak megfelelő működését. Ez egyúttal jelzés lehetett arra is, hogy a PFSZ a nézeteltérések teljes elsimítására törekszik Szí­riával és Líbiával. 4. Az ENSZ-határozatok elis­merésének hangsúlyozásával és a palesztin ügyben esedékes vi­lágkonferencia támogatásával a parlament új lendületet adott a politikai harcnak, ugyanak­kor — több szervezet kívánságá­ra - rámutatott: a jelenlegi helyzetben nem mondhat le a küzdelem katonai eszközeiről sem. 5. A leglényegesebb szerve­zeti változás, hogy a megszállt területeken „az iszlám, nacio­nalista és baloldali erők rész­vételével" megalakítják a Pa­lesztinái Nemzeti Frontot, amely kereteket biztosítana a csak­nem másfél millió ott élő pa­lesztin közös harcához. Koráb­ban már volt egy kísértet kö­zös vezetés létesítésére a Nem­zeti Orientációs Bizottság for­májában, de azt betiltották az izraeli hatóságok. KEDVEZŐ GYORSMÉRLEG A határozatok megerősítették a mozgalom derékhadának szá­mító Fatah szervezet helyzetét a mozgalomban, a tanácsba behívott új tagok többsége is a PFSZ végrehajtó bizottságá­nak élére újjáválasztott Jasszer Arafat támogatójának számít. Jóllehet, maradtak vélemény- különbségek a különböző szer­vezetek között, az elfogadott program a palesztinok közös cselekvésének alapjául szolgál­hat. A nemzeti tanács ülésének első gyorsmérlegét így kétsze­resen is kedvezőnek tarthatjuk. Képes volt biztosítani a palesz­tinok egységét, s felsorakoztat­ni a mozgalmat a közel-keleti válság rendezése érdekében. RÉTI ERVIN Moszkvai forduló Hétfő esti kommentárunk. A szovjet fővárosban ma kezdődik a szovjet—kínai külügy­miniszter-helyettesi konzultáció második fordulója. Az elmúlt év ősze óta tartó megbeszélésektől aligha várható látványos és még kevésbé gyors fordulat, a nemzetközi közvélemény mégis nagy figyelemmel kiséri ezeket a tárgyalásokat. Elvégre nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ismert és nem egyszer viharos történelmi előzmények után hogyan alakul a Szovjetunió és Kina viszonya, amely befolyásolhatja a világpoli­tika egészének alakulását is. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a jelenlegi tárgyalások meglehetősen korlátozott célokat tűztek maguk elé: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság államközi kapcsolatainak normalizálását. Tudjuk: ez sem lenne kis feladat. Hiszen a gyakorlatilag 1969 óta folyó, s a kínai fél hibájából mindmáig eredménytelen tár­gyalásokat Peking 1980 elején egyoldalúan megszakította „az afganisztáni fejleményekre” hivatkozva. Azóta azonban sok min­den történt. Részben a Pekinget Washington (tajvani fegyverszál­lítások) és Tokió (tankönyv-vita, újrafegyverkezés) irányából ért traumaszerü csalódások, részben - egyéb körülmények mellett - a belpolitikai és személyi változások nyomán a kínai alapállás némi változáson ment át. Ezt mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy a KKP legutóbbi kongresszusának anyagaiból már kimarad­tak a szokásos éles szovjetellenes vádaskodások és helyébe bizo­nyos tárgyalási készség lépett. A Szovjetunió mindvégig türelmes, elvileg szilárd, maradék­talanul konstruktiv álláspontja - gondoljunk csak Brezsnyev tas- kenti és bakui, valamint Jurij Andropov november 22-i beszédére - elvezetett odáig, hogy a két ország között legalábbis elkezdőd­hetett a közeledést, az állami kapcsolatok normalizálását szolgá­ló párbeszéd. A jövőben sem Moszkván múlik majd, hogy ez a párbeszéd sikeres legyen. HARMAT ENDRE Habib Tel Avivban folytatja tárgyalásait Vasárnap Libanonból Izraelbe érkezett és hétfőn meglkezdts tanácskozásait Jichalk Samir kül­ügyminiszterrel az amerikai el­nök iközeJ-lcéléti különmegbízott- ja, Philip Habib. A jeruzsólemi rádió jelentése szerint a Liba­nonban állomásozó Szíriái csa­patok kivonása körül folytatott vitában* új amerikai javaslat született. Ezt Habib állítólag már megtárgyalta a* libanoni féltei. A libanoni rádió szerint any- nyi ismeretes, hogy a javasolt megállapodás magában fog­lalja az Izrael követelte bizton­sági szavatosságokat, az elek­tronikus előrejelző rendszereik kiépítését északi határai közelé­ben, Libanon területén. A liba­noni faTamgiisták rádióállomása ennél már tovább mem't. „Liba­noni hivatalos körökre” hivatko­zó jelentésié arról szól, hogy Habib és a libanoni kormány­zat a következőkben egyezett meg: Izrael1 megkapná O' radár- ál'lomásokat, ám ezéket nem izraeli személyzet kezelné, ha­nem az amerikaiak és Haddad őrnagy keresztény milíciája kö­zösen. A flangista milíciát azon- ban előbb beolvasztanák a li­banoni hadsereg kötelékébe. Libanon miniszterelnöke, Safik el-iVazzan egy sajtónyilatkozat­ban azt húzta alá, hogy Liba­non, most már elment ai végső­kig: nem egyezhet bele* abba, hogy Libanon, izraeli megszállá­sa 'bármilyen, formában folyta­tódjék, és abba kell halgyni az elektronikus előrejelző berende­zések telepítését is. Mint isme­retes, Izrael makacsul ragaszko­dik ahhoz1, hogy saját erőkkel e I lenőrízze Dé T-iib anon t. Időközben az amerikai News­week hírmagazin arról tájékoz­tatott, hogy Reagan március 28-ban, szabta meg a libanoni csapatkivonással összefüggő megálló,podás határidejét. Hai a kérdésben, addig nem születik döntés, a Newsweek szgrint Philip Habib bukott ember, és más’ váltja fel — Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnö­ke!, vagy a' megelőző republiká­nus kormányzat külügyminiszte­re: Henry Kissinger. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. március 1-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 119,14 6 125,27 6 131,40 Ausztrál dollár 3 847,56 3 851,41 3 855,26 Belga frank 84,28 84,36 84,44 Dán korona 466,87 467,34 467,81 Finn márka 745,98 746,73 747,48 Francia frank 585,36 585,95 586,54 Hollandi forint 1 501,19 1 502,69 1 504,19 Japán yen (1000) 170,16 170,33 170,50 Kanadaii dollár 3 273,12 3 276,40 3 279,68 Kuvaiti dinár 13,761,26 13 775,04 13 788,82 Norvég korona 563,79 564,35 564,91 NSZK márka 1 659,77 1 661,43 1 663,09 Olasz líra (1000) 28,72 28,75 28,78 Osztrák Schilling 236,19 236,43 236,67 Portugál escudo 43,40 43,44 43,48 Spanyol' peseta 30,71 30,74 30,77 Svájci frank 1 968,69 1 970,66 1 972,63 Svéd korona 539,90 540,44 540.98 Tr. es cl*, rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 014,16 4 018,18 4 022.20 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. március 1-től Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka — a) Francia frank Görög drachma — b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár — a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona — a) USA dollár Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban 5 941,51 3 735,87 81,83 453.32 724.33 568,37 44,78 1 457,61 165.22 50,67 3 178,11 13 361,79 547,42 1 611,59 27,89 229.34 42,14 29,82 1 911,54 524.23 3 897,63 6 309,03 3 966,95 86,89 481,36 769,13 603,53 47,56 1 547,77 175.44 53,81 3 374,69 14 188,29 581,28 1 711,27 29,61 243,52 44,74 31,66 2 029,78 556,65 4 138,73 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as.

Next

/
Thumbnails
Contents