Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
1983. március 1. Munkásőr-emléksztba Dembóvárott A dombóvári munkásörökben már évekkel ezelőtt felvetődött az Ötlet: a városi pártbizottság épületének korábban csak lom. tárként szolgáló pincéjét hasznosabb célokra kellene felhasználni. A pártbizottság első titkára, Gyuricza István támogatta a munkásőrök javaslatát, ők pedig sok-sok szabad idő feláldozásával elkezdték a pince célszerű átalakítását. Először egy pincerészt klubszobának rendeztek be, amely helyet adott egy-egy szakasz kiképzésének is. Utána újabb ötlet született: a másik pincerészt rendezzék be a testület történetét megörökítő emlékszobának. G. Kiss Mihály szakaszparancsnok, nyugdíjas mozdonyvezető kezdte meg a gyűjtőmunkát, azalatt más munkásőrök a berendezést készítették. A munkába több munkásőr-feleség is bekapcsolódott, azonfelül segítettek a város üzemei, valamint a Dal- mandi Állami Gazdaság is. Az emlékszoba ünnepélyes megnyitóját szombaton délután tartották. A létrehozásában közreműködő, az alapító munkásőrölj mellett ott voltak a bázisüzemek vezetői, képviselői is. Gyuricza István, a városi párt- bizottság első titkára mondott rövid megnyitót. Felidézte az ellenforradalom eseményeit, a munkásőrség megalakulásának körülményeit. A dombóvári ala. pító munkásőrök közül többen már 1956 novemberében fegyveresen vettek részt a rend helyreálllításában és szolgálnak még ma is a testületben. — Az emlékszoba bemutatja a testület negyedszázados történetét, történelmi tanulsággal szolgálva a mostani, fiatal, és a később felnövekvő nem. zedékek számára egyaránt, a hazafias nevelés jó eszköze lesz a dombóvári, a városkörnyéki úttörők, KISZ-fiatalok számára — mondotta megnyitójában a városi pártbizottság első titkára, majd emléklapot adott át a közreműködő üzemek vezetőinek, a munkásőröknek, mun- kásőr-feleségeknek. A vendégek ezután megtekintették az emlékszobát. A klubszerűén berendezett nagyobb helyiség falaira az alapító munkásőrök portréit helyezték el, rövid életrajzzal kiegészítve. Az asztalokra kirakták a Munkásőr újság 1957 óta megjelent, évenként bekötött példányait. A belső, kisebb helyiségben kaptak helyet az alapítást követő időszakokban rendszeresített fegyverek: géppuska, a itá- nyéros golyószóró, a dobtáras géppisztoly, a 'karabély, a táv. csöves mesterlövész puska, a TT-piszítoly. Az egyik falon kapott helyet a névadó, Udvari Vince egykori portréja, az emlékét idéző fényképek, írásos anyagok. A tárlókban régi igazolványok, oklevelek, kitünteté. sék. Nagyon sok fénykép mutatja be a dombóvári munkásőrök elmúlt huszonöt évét, gyakorlatokat, lövészeteket, a derűs pillanatokat. G. Kiss Mihály elmondotta: a gyűjtőmunkát tovább folytatják. A /helyiség egyik része állandó dokumentumok kiállítása ma-' rád, a másik részen pedig cserélik időszakonként az anyagot, lehetőségeit adva a munka folytatásának az utódok számára. Miről irt régebben a Munkás őr? Eszmecsere a géppuska mellett Üzemanyag-takarékosság a vállalatoknál Ajánlásokat dolgozott ki a Közlekedés- és Postaügyi Mi. nisztérium a közületi gépkocsikat használó vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére. Fontos feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjék a közületi gépjárművek üzemanyag-fogyasztása, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és szolgáltatások rovására. A kívánt eredményt mindenekelőtt a szállítások jobb szervezésével, a kor. szerű fuvarozási technológiák és módszerek bevezetésével kell elérni. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek, állami költség- vetési szerveknek, egyesületek, nek saját hatáskörükben kell megoldásokat találniuk az üzemanyag megtakarítására, mégpedig oly módon, hogy alapvetően a járművek fajlagos fogyasztása csökkenjen, vagyis ugyanakkora fuvarfeladathoz kevesebb üzemanyagot használjanak fel a gépkocsik. Ennek elősegítésére a KPM ajánlásai széleskörűen feltárják az üzemanyag-takarékosság külön, böző módozatait. Elsősorban a szervezési, műszaki és vezetéstechnikai intézkedésekben rejlő tartalékokra hívják fel a figyelmet. A szervezési feladatok között az üres kilométerek csökkentésére, a kétirányú terhelés megszervezésére, a gondosabb útirányválasztásra, a megfelelő teherbírású gépkocsik kiválasztására, egyszóval a körültekintőbb fuvarszervezésre kell az eddigieknél nagyobb gondot fordítaniuk a vállalatoknak. Emellett rendszeresebbé kell tenniük a műszeres diganoszti- kai viszgálatokat, a fogyasztást ellenőrző méréseket, s fokozott figyelemmel kísérniük a gépko. esik műszaki állapotát. Ahol mód van rá, kisebb átalakításokkal, a motor módosításával szükséges elősegíteni a fogyasztás mérséklését. A tapasztalatok szerint a gépkocsiveze. tők felkészültsége, vezetési stílusa is nagyban befolyásolja az üzemanyag-fogyasztás mértékét: a rossz vezetési stílus akár 15—20 százalékos többlet, fogyasztást is eredményezhet. Éppen ezért a minisztérium javaslatában szorgalmazza, hogy a gépkocsivezetők közül mind többen sajátítsák el a takarékos gépjárművezetés módszereit. Új gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tavalyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyerhetnek el az üzemek. Az ösztönzésre azért van szükség, mert a tárolótér-bővítés hovatovább halaszthatatlan feladat. A gabonaprogram keretében évről évre örvendetesen növekszik a termés meny- nyisége, ám ennek ütemét a tárolók építése nem tudta követni. Ily módon a termés egy része az aratás után korszerűtlen tárolókba kerül. Az is előfordul, hogy a tárolási gondok miatt a külkereskedők kevésbé tudják követni a piaci ármozgásokat, s kedvezőtlen időpontban kénytelenek eladni egy- egy tétel gabonát. A tárolóknál mutatkozó lemaradás pótlására a VI. ötéves tervidőszakban hárommilliórd forint támogatást ad az állam újabb létesítmények építésére. ^PÜJSÄG 3 246 hallgató: A tanítóképző főiskola hatodik éve „A KAPOSVÁRI TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA SZEKSZÁRDI KI. HELYEZETT TAGOZATA" — ilyesmit leírni persze lehet, hiszen pontosan megfelel a jogi helyzetnek és a tényeknek, kimondani azonban nyelvbicsak- lítás nélkül bajos, ezenkívül pedig unalmas is. Maradjunk te. hát a mindennapok során amúgy is használt „a főiskola”, vagy az „a tanítóképző” titulusnál. Az ,,a" névelőből mindenki érzékeli az összetéveszt- hetetlenséget, ami márcsak azért se nehéz, mert széles Tolna megyében nincs másik felsőfokú oktatási intézmény. Valamikor valaki talán majd időt és figyelmet szentel a megye főiskolai vágyai — és azok valóra válásának megírására. Bizonnyal érdekes történelmi dolgozat lesz, amire mi most természetesen nem vállalkozhatunk. A mi főiskolánk (de jó lenne, ha úton-űtfélen így emlegetnék megyeszerte!) hatodik tanévébe lépett. A minapában hírt adtunk arról, hogy az eddigi eredmények, a leküzdött és még létező problémák megszüntetésének megismerésére főiskolai kollégiumi értekezletet tartottak Szekszárdon. Beszámolónk ezen alapszik, kiszűrve természetesen a csak belső-, de nem szélesebb körű érdeklődésre számot tartható részleteket. Az 1977/78-as tanévben a főiskolára 106-an iratkoztak. Az összlétszám tanévenként később így alakult: 192, 267, 259, 241 és a mostani 1982/83-as tanévben 246. Oktatástechnikai gyakorlat Vizsga előtt TANÍTOK LETTEK öt év alatt 228-an végeztek a»főskolán. Ennek fele — vagy több, mint fele — fizikai munkások gyermeke, ami örvendetes, majdnem 90 százalékban nők, ami viszont kevésbé az, és a pálya ismert elnőiesedésének bizonyítéka. A főiskola fennállásának második, harmadik és negyedik tanévében 20—35 százalékos volt a társadalmi ösztöndíjasok aránya. Ez újabban hanyatlott. Csökkenő tendenciát mutat a megyebelieké is ami az idei tanévben már nem éri el a hallgatóság háromnegyedét. A kezdeti nagy érdeklődés mérséklődött, a mostani tanévre 1,6-szoros volt a túljelentkezés. Természetesen egyáltalán nem közömbös, hogy ki milyen előképzettséggel indul el egy olyan pályán, melyen később majd fiatalok alapismereteit lesz hivatva megalapozni. Messze a főiskola felvételi rendszerén túlmutató probléma, mellyel, sajnos, egyáltalán nemcsak Szekszárdon lehetta- lálkozni, hogy „A felvételi vizsgák tanúsága szerint a jelöltek általában gyenge felkészültséget mutattak magyar nyelvtanból, a kortárs irodalomból, történelemből pedig a legújabb kor ismeretanyaga volt hézagos... Aktuális politikai ismereteik nagyon mozaikszerűek... a pedagógushivatásról is csak keveseknek volt elfogadható elképzelése." Az egyes évek és évfolyamok átlageredményei viszont a főiskola egyértelmű jó hatását bizonyítják, fokozatosan javulnak. Míg az első államvizsgázók átlaga alig érte el a 3.40-es szintet, tavaly jóval a 4-es fölé emelkedett. 1980-ban a végzettek 86,1, majd 71,0, végül tavaly 50,7 százaléka helyezkedett el a megyében, ami egyúttal a jövő fejlesztés-változtatás szükségességére is felhívja a figyelmet. TUDOMÁNYOS MUNKA A pedagógusképzést 1 főiskolai tanár, 4 docens, 18 adjunktus és 10 tanársegéd, összesen 33 személy szolgálja. Amit egy „rendes" főiskolán tanszéknek neveznek, az itt — a kaposvári alárendeltségből következően — „tanszéki csoport". A marxizmus—leninizmus, a neveléstudomány-, a magyar nyelv és irodalom-, a természettudományok, a testnevelés-, a művészeti nevelés- és a köz- művelődési ismerétek oktatására működnek ilyenek. Az oktatók jelentős szakirodalmi tevékenységet és tudományos munkát fejtenek ki. Előbbiek bibliográfiája öt év alatt összesen 191 különböző tárgykörű dolgozat címét tartalmazza, amihez két oktató esetében egyetemi doktori tézisek, a különböző tudományos felolvasó üléseken való részvételek sora csatlakozik. Szinte minden tanévre jut egy-egy bevezetett oktatástechnikai újítás. Gazdag az oktatók művészeti tevékenysége is, hiszen a főiskolán olyan ismert művészek tanítanak, mint Lányi Péter és Farkas Pál. A tudományos munkába a leendő tanítók is bekapcsolódnak. Jelenleg a hallgatóság mintegy 12 százaléka végez kutatómunkát 11 oktató szakmai irányításával. Mindennek — oktatásnak, tudományos munkának és elsősorban természetesen magának a tanulásnak — megfelelő tárgyi feltételeket kell biztosítani. KfVUL-BELUL A főiskola épületét mindenki ismeri, aki a megyeszékhelyt is. Eredetileg nem ennek szánták, aminek tagadhatatlanul vannak hátrányai. Főleg a tantermek dolgában, mert a jelenlegiek kicsinyek és így a gyakorló oktatásra — a leendő tanítók hospitálására — kevés a hely. A legnagyobb gondot, egyelőre és még sejthetőleg jóidéig, az önálló gyakorlóiskola hiánya okozza. Ez a legfőbb akadálya a főiskolai szaktantermi rendszer továbbfejeszté- sének, a kutatómunkához szükséges laboratóriumok és oktatástechnikai kiszolgáló egységek kialakításának, illetve fejlesztésének. Ugyanígy hiányzik a kollégium is. A szép küllemű épület a közelmúltban tanuszodával bővült. Felszereltsége általában korszerű, a hagyományos eszközökön kívül olyan egyéni és kollektív oktatógépeik is vannak, melyek az oktatók tervei alapján készültek. A könyvtár gazdag, majdnem 36 ezer kötetes, ami egy ilyen fiatal intézménynél nem csekélység. A főiskola aulájában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, noha azt túlzás lenne állítani, hogy ezekre a város lakossága különösebben odafigyelne. Ez hangversenyekre már sokkal inkább vonatkozik. Természetes, hogy a fő cél a megfelelő oktatási feltételek megteremtése és jól képzett szakemberek kibocsátása. Emellett azonban az is, hogy a me- g é legmagasabb rangú oktatási intézménye egyre alaposabban bekapcsolódjon a város szellemi és közéletébe is.-s. -n.
