Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1983. február 12. KÉPÚJSÁG 9 Lengyel mezőgazdaság Nem volt ressz év, de... Betakarítógépgyár Plockban. Itt gyártják a lengyel kombájno­kat - a „Bízón Super” és a „Bízón Record" típust. Olyan nagy irántuk a kereslet, hogy minden egyes darab, amely tavaly elhagyta a gyárat, azonnal a földekre ment, hogy megkezdhesse a betakarítási munkát. (Fotó CAF - MTI-KS) A tavalyi esztendőt a lengyel mezőgazdaságban bátran te­kinthetjük nem rossz évnek. An­nak ellenére igaz ez, hagy nem váll jó termés burgonyából, rep­céből és gyenge volt a széna­termés is, ami kihatott az állat- állományra. A gabona átlagos terméshozama 26,2 mázsa volt hektáronként, vagyis elég szép. A 21,2 millió tonnás gabona­termés hét és fél százalékkal haladta meg az előző évit. Bur­gonyából és a kapás takar­mánynövényekből viszont 23—23 százalékkal, szénából pedig 15 százalékkal volt kevesebb a ter­més. De mit is jelent mindez a fo­gyasztók számára? Az állatállo­mány csökkenése átmenetileg növelte a hús és húskészítmé­nyek fogyasztását: a tervezett egv főre jutó évi 52—54 kilo­grammról 64 kilogrammra, eb­ből mintegy húszszázalékos a növekedés a jegyrendszeren kí­vüli eladásból származott. Az idén Is biztosítva lesz a jegy­rendszeri fejadag a hús és hús­készítményekből a jelenlegi szinten, azzal, hogy jelentősen javul a baromfihús-ellátás. A baromfihúst a kedvező árnak köszönhetően marhahúsért kül­földről szerezzük be. Az állat- állomány szintjének tartása ér­dekében az anyakocákat neve­lő 'sertéstenyésztőknek, a szer­ződéses hízóikat nevelő, vala­mint az állandó tejszállító egyéni gazdáknak takarmány­támogatást nyújt az állam. Té­len és kora tavasszal kielégítő lesz a tejellátás, bár egyes na­gyobb városokban télen a tej egy részét tejporból állítják ető. Kenyérből sem lesz hiány, jól­lehet, a gabonafelvásárlási ter­vet e téren csak 50 százaléko­san sikerült teljesíteni. Pedig az országban van bőven gabona, az állam méais kénytelen miht­eqy 240-260 millió dollárért kül­földről vásárolni kétmillió ton­na gabonát. A földművesek és az állam közötti kapcsolatokban a válto­zások jelentősek, jóllehet, a je­lentőségüket még nem értéke­lik megfelelően. Gondolok itt elsősorban egy egész sor új tör­vényre, amelyek megerősítik az egyéni gazdák tulajdonjogát, és az ingatlantul|ajdonnail vaíó sza­bad rendelkezést, függetlenül az államigazgatási szervektől. Lehet, hogy a szóban forgó új törvények jelentősége még nem mélyült el a falusi lakosság tu­datában, de teljes létbiztonsá­got garantálnak az egyéni gaz­dáknak, aminek a hatása való­színűleg megmutatkozik majd a ga zda lkod á sba m Az egyéni gazdák társadal­mi, szakmai szervezeteiről szó­ló törvény jelentős jogokat biz­tosít a mezőgazdasági körök­nek, a szakági egyesüléseknek stb. A szóbaft forgó törvény a mezőgazdasági szervezetek számára lehetővé teszi, hogy részt vegyenek minden, a fal­vak életével kapcsolatos fon­tosabb gazdasági és társadalmi döntés meghozatalában. S befejezésül érdemes még említést tenni a növénytermesz­tésben és állattenyésztésben végbemenő változások szüksé­gességéről, amelyeknek lényege az alapvető agrotechnikai mű­veletek színvonalának a megja­vítása. A 70-es években a len­gyel m ezőga zdolság b an gyak­ran számos alapvető kérdést fi­gyelmen kívül hagyták, s he­lyettük növelték a különféle eszközök, többek között az ál­lam által biztosított talkarmány- és műtrágyaellátást, amire a következő években nem lehet számítani. JERZY OLBRYCHT Nyugatról keletre Épül a Zeja erőmű A szovjet népgazdaság át­alakulásának egyik legfonto­sabb jellemzője a termelés súlypontjának a keleti körzetek félé való eltolódása. Minden ágazatban megfigyelhető ez a jelenség. A gazdaságföldrajzi térkép a történetem alakulására is ma­gyarázatot nyújt. A Szovjet- Ázsiában kialakult új ipari bá­zisnak óriási szerepe volt ab­ban, hogy a Szovjetunió ellen tudott állni, és végül győzött a második Világháborúiban, ami­kor az európai szovjet iparvi­dék nagy része német megszál­lás blá került. A háború óta a szocialista építésibe bekapcSo- lódtalk a Jenyiszej és az Anga­ra medencéjének óriási ener­giaforrásai, megalapozva ezzel Közép- és Kelet-Szibéria óriási térségeinek gazdasági fejlesz­tését. A távoli Szovjet-Kelet és JÉszalk ritkán llakott területei a délkeleti aszályos vidéket, Kö- zép-Ázslia féísiivaifagaii egymás után kapcsolódnak be a szov­jet népgazdaság vérkeringésé­be. Jól példázza ezt az ipar „ke­nyerének", az energiát előállí­tó erőműveknek a telepítése. Közismert, hogy a Szovjetunió­ban létesülnek a világ legna­gyobb vízlépcsői. A Volga—Kó­ma vízilépcső rendszer (össze­sen 14 ezer megawatt) már lé­nyegében elkészült. Köztük olyan óriások is működnek, mint a Len.in-erőmű Kujbisev- nél (2300 MW) vagy a volgog- rádi vízi erőmű (2500 MW). De a vízienergia-forráisokinak több mint 80 százaléka az líraion tú­li keleti országrészekben van. Ott épültek és épülnek az An­gara—Jenyiszej vízlépcső erő­művei, amelyek négyszerte, öt­szörié olcsóbb áramot fejlesz­tenék, mint a völgai erőművek, és amélyéknek alapvető szere­pük van az ásziiaS szovjet terü­letek iparosításálban. A terve­zett 12 erőmű közül elsőnek a brattszlkli épült fél. Ez ma 4050 MW-os teljesítményével a vi­lág egyik legnagyobb erőműve. De ezt is túlszárnyalják a még épülők. És a vízi erőművek épí­tése is tovább vándorol kelet­re. A tizedik és tizenegyedik öt­éves terv programjában szere­pel a képünkön látható Amur- meléki Zejá vízi erőmű építése, amiely a Szovjetunió legkéle- tibb vidékének jellent olcsó és nagy energiaforrást. A nagy vízlerőmű-építések el­lenére az összes termelt villa­mos energia négyötödét még ma is a bő- és atomerőműveik szolgáltatják. Növekvő autóexport Egy évtized alatt több mint háromszorosára nőtt a szovjet autóexport, így már évente mintegy 400 000 gépkocsit szál­lítanak külföldre. Ebből 280 000- nél többet értékesítenek szocia­lista országokban, 115 000-et pedig különböző nyugati orszá­gokban. A 25 évvel ezelőtt ala­pított Avtoexport KülkereskedeL mi Vállalat forgalmazásában a Szovjetunió gépkocsiexportjá­nak értéke eléri az évi 1,2 mii. liárd rubelt. A szovjet gépkocsi- gyártás versenyképességét jelzi, hogy termékéi olyan fejlett tő­kés országokban is keresettek, mint Anglia, Ausztria, az NSZK, Franciaország és Svédország. Az utóbbi években mind nagyobb tételben vásárol szovjet gépko. csikat Kanada, Spanyolország és több fejlődő állam. A Szov­jetunió gépkocsim portját is az Avtoexport bonyolítja ílé. A tő. kés országokból elsősorban te­hergépkocsikat importál, főként az NSZK-ból, és Svédország, bál. A magyar-szovjet gépjár. műipari együttműködés alapján az Ikarus autóbusztermelésének 45 százalékát vásárolják meg a szovjet partnerek. A Szovjetunió csupán a tizedik ötéves tervben több mint 30 000 Ikarus buszt vett át. Dzsingisz kán nyerge nefritből Másfél tonnás nyeregformájú nefrittömböt találtak a Hamar- iDalfoan hegy nyúlványánál, a Burját Autonóm Köztársaság, bán. Elnevezték Dzsingisz kán nyergének, mivel a legenda szerint Dzsingisz kán állítólag hiiitt a nefrit gyógyító hatásában. A nagyvezér edényei iis nefrit­ből készültek, sőt lovának nyer­gét is nefritllapocskákkal díszí­tették. Bulgária A távbeszélő A szófiai gyermekek legna­gyobb örömére nyolc év óta minden nap reggel 6 órától este 22 óráig él a távbeszélő meseszolgálat vonala. A szol­gálatot két számon is hívhatják az érdeklődők, de újabban ez is kevésnek bizonyul, ugyanis havonta 80—90 ezren tárcsáz­zák a mesevonalat. A szófiai meseszolgálat telefonközpont 19 különböző szolgál tatása közül ez a leg­népszerűbb. A telefonközpont munkatár­sait bizony alaposan megterhe­lik a mesét váró hívások. Az elv ugyanis az, hogy egy évben kétszer ugyanaz a nese nem hangozhat eí. Ahol a szovjet balett csillagait képezik A moszkvai balettintézet Modern épület Moszkva belvárosához közel, egy csendes téren áll a Moszk­vai Akadémiai Balettszínház kétemeletes modem, csupa üveg és beton épülete. Nyolc bol­dog és nehéz éven át ismerik meg a balett bonyolult művé­szetét azok, akiket a szigorú felvéteti bizottság erre alkal­masnak nyilvánított. Az intézet fennállásának ' több mint két évszázada alatt (1773-ban ala­pították) a tánc mestereinek sok generációját nevelte, akik dicsőséget hoztak a klasszikus orosz, napijainkban pedig az egész viliágon elismert szovjet ballettnék. A moszkvai színpad csaknem Maiam ennyi „csillaga" ebből az egyedülálló taninté­zetből került ki. így Maja Pli- szeckája, Jekatyerina Maikszi- mava, Nataíij Besszmertnova, Igor Moijszajev, Vlagyimir Va- sziilljev, Marizs Liepa és még so­kan m ásóik. A Moszkvai Nagyszínház szín­padán táncolt huszonhét éven át Szaftja Golovkina, a Szovjet­unió népművésze, a színház ve­zető szálótáncosainak egyike. 1960 óta ő a balettintézet' igazgatója és a klasszikus tánc tanóra.- Épületünk új, mint látja, tágas, jól berendezett, és ami a legfontosabb, kényelmes - mondja az igazgatónő. - A tervezők mindenre gondoltak: nemcsak a foglalkozásokhoz, hanem a pihenéshez is megvan­nak a szükséges feltételek. Mintegy hatszáz növendékünk ideális körülmények között ta­nulhatja a büllett művészetét.- Maniapság az intézetből ki­kerülő táncosoknak sok mindent kell tudniuk - folytatja Szofija Gollovkirta. - Intézetünk tulaj­doniképpen három iskolát egye­sít: az általános iskolát, a ba­lett- és zeneiskolát. A klasszi­kus táncokon kívül népi tánco­kat és modem táncokat is ta­hitiink. Végigmegyünk a hosszú fo­lyásán. A tantermeikből Csaj­kovszkij-, Schumann-, Prokof- jev-daüláimok hallatszanak... A faiakon tablók, a vitrinek üveg­lapja mögött a baietltművészet relikviái: kesztyűk, balettcipők, kosztümök, szalagok, díszek. Hí­res balerinák, az intézet egyko­ri növendékeinek ajándékai. — Tanítványaink között csak­nem minden szövetségi köztár­saság tagjai megtalálhatók, sakan külföldiek — jegyzi meg az igazgatónő. - Magyar ba- lettnövendékek is tanultak ná­lunk. Ebéd után a csendes tanter­meikben zenetörténeti, balett- történeti órák vannak. A fel­sőbb osztályosok művészettörté­neti, társadalomtudományi és esztétikai előadásokat hallgat­nak. A tanrend szerint külön órák vannak, amelyeken a né­pi táncokat és egyes történel­mi' korok jellegzetes táncait, modern társas táncokat, duette­ket és színészetet tanulnak. A növendékek már első osz­tályos korúikban szerepelnek az intézet színházában. Itt teszik meg az első lépéseket a szín­padon és később itt államvizs­gáznak. Ebben a teremben ad­ják át ünnepélyes keretek kö­zött a végzősöknek a diplomát, itt tudják meg, hogy melyik színház melyik együttesénél kez­dik meg pályafutásukat. De ezt csak nyolc év kitartó munka után. Addig is, mint növendé­kek, sokan fellépnék a Nagy­színház vagy a Sztanyiszlavsz- k i j és N y emirovi cs - D á n cs en ko zenés színház balett-élőadása- Sn és évenként utaznak ven­dégszereplésre különböző váro­saikba otthon és külföldön. RUDOLF KOBAL A Kumszong Traktorgyárban különböző mezőgazdasági gépe két gyártanak belföldi haszná­latra, de exportálják is azokat a szocialista országokba. Koreai traktoraik

Next

/
Thumbnails
Contents