Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
8 KÉPÚJSÁG 1983. február 12. NDK Németül „beszélő” számítógép A világ sok más országának tudósaihoz hasonlóan az NDK 'kutatói is ama törekszenek. Ihogy nyelMi kapcsolatot hozzanak l'étne az ember és a bonyolult géprendszerek között. Erre elsősorban azért von nagy szükség, mert veszélyhelyzetben a műszaki ellenőrző mechanizmusok emberi nyelven közölt figyelmeztetése minden más jelzésnél haitá sosalbb. A Drezdai Műszaki Egyetem és a ROBOTRON gyár kutatói a közelmúltban szintetizátorral összekötött kisméretű beszélő számítógépet szerkesztettek, amely a gyakorlatban is jelesre vizsgázott. A különleges szerkezet működési elve igen egyszerű: a számítógépbe lyukszalagán továbbítják az Míorimá'diót tartalmazó ha'ngök fonetikus írásmódjának kódját. A gép a fonetikai jeleket elraktározza és lehívásukkor a szintetizátor segítségével haingbuíliámökká alakítja át. lA „beszélő" számítógép különböző hangmagasságokat és hangerőt képes produkálni, a nyelve éppen ezért kitűnően érthető, bár a kiejtése nem felel meg az élőbeszéd melodi- káijá n ak, h angh o rd ozá s á n a k. Ennek egyik oka az, hoqy a számítógép több fokozatban alakítja beszéddé a szavak fonetikus jeleit, a másik pedig az, hogy a német nvelv számos idegen szót használ, amelyeknek kiejtése nem követi a német hangtan szabályait. A betáplált program 60 ezer szó felhasználásával készült, tehát a teljes német alaoszókin- cset tartalmazza1. Az eddiqi próbák eredményesek vetek: a beszéd - már említett - „akcentusától" eltekintve a számítógép kifogástafanöl működik. Új üdítő ital Olyan üdítő italt állítottak elő a szovjet fiziológiai és kísérleti patológiai intézet tudósai, amely hosszú időre megszünteti a szomljáság érzését. A zöld teát, bogáncsot és borsmentát tartalmazó - Egészség elnevezésű - új frissítő íze kellemes, és szomjoltó. A bors- mervta adja a frissítő ízft és az aromát, a bogáncs pedig megóv a bélfertőzéstőJ. Csehszlovákia Gyorsabb ütemben szabb távra meghirdetett gaz- daságpolitiikaii célok is ismerősek: áttérni a valóban intenzív gazdó lkod ásna és megőrizni az 'életszínvonalat.1 A célok közt kiemelt helyen szerepel a külgazdasági egyensúly helyneálllításo, elsősorban aimii a tőkés országokkal folytatott 'kereskedelmet illeti. A gazdaság helyzetét komolyam nehezítő tényező ugyanis, hogy a tervékhez képest a tőkés exportban a legnagyobb a lemaradás. Prágában hangsúlyozzák, hogy a külkereskedelem és a termelés még mindig lassan alkalmazkodik a jelenlegi és tartósan nehéznek ígérkező viliág- gazd'aságli helyzetihez. A következmény kézzelfogható: az ex- parttenvek nem teljesítése miatt kisebb a behozatalira fordítható devizamennyiság, ami nehézségéket akoz a termelés nyers- és alapanyag-, valamint gépél'látáisálbam, és persze a lakossági szükségletek kielégítésében Í'S. Az utóbbi különösen karácsony táján volt szembeszökő, amikor az üzletek kirakataiban a korábbi évek ünnepi kínálatához képest jóval kevesebb volt az importtermék. Tény viszont, hogy az új év kezdete óta gazdagabb lett a választék külföldi fogyasztási cikkekből i,s. Prágáiban pillanatnyi llag például nem számít ritkaságnak a hollílaod kakaó, az óllasz sajt, vagy a meglehetősen borsos árú, 16 program vételére a'lkalmos ólasz színes televízió. Ha devizagondoik miatt az Importcikkek körének bővülése nem is várható, a hazai termékekből 'mindenképp joibb ellátásra szóim Elhat a csehszlovák vásárló. A Ibelföldi ellátás zavartalanságát ugyanis Prágában és Pozsonyiban fontos politikai feladatnak tekintik, s minden fórumon hangsúlyozzák, vonzó, jó színvonalú termiékeiket kell a boltok polcaira juttatni. Udvarhelyi Szabolcs Sajátos paradoxonnal találja magát szemiben a csehszlovák lapok gazdasági Cikkeit tanulmányozó ölVasó. Az idei népgazdaság! terv szeriint ugyanis az elmúlt két év stagnálása után felgyorsult! a nemzeti jövedelem növekedése, ig'az, egyelőre még elég szerény mértékben, 2 százalékkal. A csehszlovák közgazdászok és vezető politikusok ezzel egy időben nem győzik hbogsúlyoz- inli, hogy mindez nem azt jelenti : elmúltok a nehéz idők. Csehszlovákiában gyakorlatilag nincs olyan fontosabb tanácskozás, ahol ne figyeímieztetnének arra, hogy a külső és belső körülmények tartósan bonyolultak, sőt egyes esetékiben a tervezettnél is keményebbnek bizonyulnak.1 Erre figyelmeztetett mór 1981-ben Stroügial mílnisz- terelnök, amikor rámutatott: „A jövő évben és a jelenlegi ötéves tervidőszak azt követő három évében ránk váró feladatokhoz hasonlóak miég nem voltaik és ezért miindiammyiunk számára nagy próbatételt jelentenek”. így az idei évre és a hoszA közép-csehországi Horovicében lévő CKD Nehézipari Gépgyárban dizel-áramfejlesztö- ket és motorokat gyártanak, és termékeik 60 százalékát exportálják a világ minden részébe. Az itt készült dízelmotorokat 1982-ben 8 vásáron mutatták be. A horovicei gyár 1983-ban ünnepli alapításának 125. évfordulóját. Bohumil Storkán egy hajóba szerelhető 6 L 150 PV típusú aggreg átor üzemanyag-adagoló rendszerét ellenőrzi. Az áramfejlesztőt az olaszországi Angonában és a görögországi Szalonikiben megrendezendő vásáron mutatják be. A Csehország nyugati részén fekvő, plzeni Skoda Művek elektrotechnikai üzemében olyan új, az oldószerek gőzével hajtott száritó transzformátort szereltek össze, amelynek használata évente 64 tonna üzemanyagot takarít meg. Az oxigénmentes környezet lehetővé teszi, hogy magas hőmérsékleten, vákuumos térben 125 Celsius-foko n szárítsák ki az anyagokat, az eddig használt 100 Celsius-fok helyett. A száritókamra 300 köbméter hasznos térfogatú. Jugoszlávia Vietnam Fa- és bútoripar Porcelángyártás Jugoszlávia területének több minit egyharmadát erdők borítják. A dús erdőik kincséből, az értékes faanyagból 360 gyár — köztük 200 bútorgyár — készít különféle cikkekét, amelyek kö- zöÉ a méltán híres jugoszláv bútorok mellett előregyártott házak, szállodafél szerelések, é!s megannyi más késztermék is megtalálható. A gyárak saját tervezőirodákkal rendelkeznek, de szívesen teljesítik a vevők egyéni kívánságait, elképzeléseit is. A gazdasági egyesülésekbe tömörült üzemek közül nem egynek a márkajele ismert és keresett a világ minden részén. A szarajevói SIPAD, vagy a belgrádi JUGODRVOKOM- BINAT mellett az ország minden köztársaságában korszerű fafeldolgozó és bútonkészítő kombinátok működnek. A jó piackutató muoká nak, és nem utolsósoriban 'a termékek kiváló minőségének tulajdonítható, hogy az iparág készítményei a világ 70 országában keresettek, a Szovjetunióban ugyanúgy, mint az Egyesült Állomokban, az NSZK-ban, Franciaországban, Svédországban, Csehszlovákiában, Kuvaitiban, Irakban és más állomokban. 'Az export dinamikus növekedését jelzik az utóbbi évek adatai. 1980-bain 760 millió dollár értékű készterméket exportálták a faipari vállaltatok, 1981-ben pedig már több imiimí egymilliárdos volt az exportbevételük. Ezen belül a bú tori pár évi 266 millió dollárról 426 millió dollárra' emelte kivitelét. íhmhhhbmm A vietnami Kerámia-, Porcelán- és üvegipar Egyesülés segítségével az utóbbi évben 10 új kerámia- és porceláolüzem épült fel az ország észtalki területein. Ezekkel az űztem ékkel 50- íre emelkedett la vietnámi kerámia- és üvegipar termelőegységeinek a szórnia. A kerámia- és üveggyárak túlnyomó többsége — mintegy 80 százaléka - kis ipari szövetkezet. Az 50 kerámia-, porcelán- és üveggyár mindegyike évente 20 —60 ezer diarab étkészletet, poharat, vázát és más hasonló használati tárgyat készít. 1982- Iben összesen 4,5 millió kerámia-, porcelán- vagy üvegkész- lléíet és edényt termeltek, körülbelül félmillióval többet, mint az előző éviben. A vietnami porcelán- és kerámiaüztemek közül néhány művészi tárgyak, lakás- díszek, belsőépítészeti dekorációik készítésével is foglalkozik. A Kerámia-, Parcellán- és üvegipari Egyesülés szakemberékkel is segíti az egyes üzeméket, szövetkezeteket, s ezek a mesterék új fogásokra, gyártási technológiákra, o nehéz munka gépesítésére oktatják az üzemék dolgozóit. Mezőgazdasági érdekességek ÚJ SÁRGABARACK- FAJTÁK Az enyhe déli klímájáról híres Bulgária zamatos gyümölcseit messze földön ismerik. A nö- vénynemesítők külföldi fajták meghonosításával és újak ki- nemesítésévél1 járulnak hozzá cr gyümölcstermelő gazdaságok eredményeihez. A sokféle gyümölcs közül az egyik legelterjedtebb fajta a sárgabarack. A sziíisztrai növénynemesítő állomás kísérleti tábláin elsősorban a magyar sárgabarackfajták hoznak dús termést, de jó hozamot adnák o hazai fajták is: az aIbéna, a sziíisztrai korai baradk, a: kompótbairack, a rahovói Ikései baradk, a philip- popal és a roxána. A sziíisztrai kutatóik jelenleg az érési idő kedvező arányának kialakításán dolgoznak. A sárgabaradkosok 2,5 százaléka korai, 85 százaléka' középkorai, 12,5 százaléka pedia késői termésű fákból áll!. A növénynemesítök célja az, hogy a korai fajták részesedése az össztermésből elérje a 10 százalékot, s így korai tavasztól késő őszig, folyamatos ellátást biztosíthassanak az ízes sárga- Ibaraökfajtálkiból. HÁZTÁJI MINI TRAKTOR Hriszto Dimov Matev, a Bur- gaszi Autógyár oktatóközpontjának tanárai új traktort tervezett. Az UTM-h1300-as mini traktor számos jó tulajdonsággal rendelkezik: két perc alatt szétszedhető, s elhelyezhető egy személyautó csomalgterében, majd a helyszínen öt perc alatt összeszerelhető. 175 köbcentiméteres motorja 9 lóerős (6,3 kW) és 2—15 kilométer óra sebességet érhet el. Egy óra alatt mindössze egy liter üzemanyagot használ föl, kultivátor, sőt öntözőszivattyú is csatlakoztatható hozzá. A szőlő- és növényápolásra egyaránt alkalmas traktort elsősorban a háztáji gazdaságokban lehet sokoldalúan' felhasználni. KÁVÉ, DÉLIGYÜMOLCS GABROVÓBAN Ki gondoltai volna, hogy Gab- rovó'bao megterem a kávé, a datolya és a kókuszdió? Pedig így igaz, s ezúttal nem a gab- rovói tréfa mesterek mókájáról van szó. Sztamcso Raskov, volt labdarúgóedző öt évvel ezelőtt kezdte meghonosítani ezen a vidéken a különleges csemegéket. Először kávécserjéket, majd datolya- és kókuszpálmá- ka't ültetett el. lakása idővel eqy ültetvényhez kezdett hasonlítani. Amikor kényes növényei itt már nem fértek el, a város szélén egy üres telken botanikus kert kialakításába fogott, ahová mandarin- és narancsfákat, olájpá'lmákat és sok-sok kávécserjét ültetett. Épül a XXI. század vasútja 1984-re elkészül a BAM Menetrend szerint közlekednek a személy- és tehervonatok BAM - Baij'kál—Aimúr vasúti fővonal. így nevezték el Szibéria leghosszabb, 3200 km-es vasútvonalát. Két év múlva - 1984- foen fejezik be az acél pá lya építését. Most Szibéria gyöngyszeménél, a Sajkái-tánál ér végeit a már elkészült ötszáz kilométeres nyugati pályaszakasz, amelyen menetrend szerint közlekednék a személy- és teher- vonatOk. A teherkocsiik nyugtaira ércet, fát szállítónak, keletre pedig építőanyagot, üzemanyagot, technikai felszerelést. A BAM a XXI. század vasútvonallá. És valóban, a Baijikál— Am ú r fővanalllbil határos 1,5 millió négyzetkilométer kiterjedésű zóna új külfejtéseket, ércbányákat, ércdúsító kombinátokat, bányaüzemeket, endőiipori gazdaságokat ígér. Még nem készült el a nyomvonal, de a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szibériai Taigozültómak tudósai már hosszú léjáratú programot javaisolltaik ipari igénybevételire. iMa a BAM batólllmos építkezési területté változott. Azok a formás falházdk, amelyek Szibéria első telepeséinek sátrait váltották fel valamikor, most panelből és téglából épült, többszintes házaknak adják át helyüket. Az óvodák és iskolák gyerimékzsívajtól lettek hangosak, -benépesedtek a Stadionok és o sportpályáik is. Minden 'egyes településnek vagy városnak megvan a maga sajátos arculata. Nyija település a BAM-on
