Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

% 1983. február 12. Mii leszek, Ha...? Nem tartozik az egyszerű dolgok közé saját képességeink értékelése. S mégis be kell járnunk az utat, ha azt akarjuk, hogy a választott pálya ne a munka esetleges vagy egyik rea­litása, hanem hivatás legyen. Jól tudjuk, hogy a foglalkozás megválasztása egész életünket — nemcsak a szorosan vett munkákat - befolyásolja. A pályaválasztók közül, most az általános, tipikus esetek he­lyett egyedi példákat keresünk. Rita háziasszonykodik. Eliga­zítja az asztalterítőt, levesestá- lliat tesz középre. Tányérok, ka­nalak, villáik a helyükön. A szal­vétáról feledkezik meg... Kissé zavartan üil le. Megváltja, míg más is vesz. Fiúsra vágott sűrű, fekete halja alfái föl-föl pislog, míg kanalaz. Arany János sora­it felrúgva, hogy „szia vük is 'alig van azalatt míg esznek..."- ismerkedünk Ritával Az ebéd után is csak 'szűkre szaibott vá­laszokat ad a kérdéseikre. An­géla iskolai elfogtaillísága miatt még várat magára. Megérkezés plililtamatábain a két lány közötti hasonló jegyek felfedezését kí­séreljük meg. Rita és Angéla ugyamíis testvérek. Sőt, ikertest­vérek. A kiétpetéjű 'i krek tulaj­donságai - eltérés a hasiomil'ó- 'ságbon, különbözőség a maga­tartásban, jellemben - a be­szélgetés sorain kiiderülnék. Csu­pán nemük azonos. Rita rövid ‘haljú és egy órával idősebb. Magassága 152 centiméter, sú­lya 50,5 kilogramm. Angéla hosszúra növesztette héját, 156 centiméter magos és 49,5 kilo­gramm a testsúlya. Míg egymást bemutatják, egyre kényeim esőbben csúsznék a fotelekbe, össze-összemevet- ve. Arról beszélnek, hogy a bat- tonya.i nagymamának - aki öt­vennyolc éves és tsz-nyugdíijes- vas húsz disznója, n'égy ka­csája, birkája is és ott van a kedvenc állítat is, Lord, a ház­őrző eb. Szeretnek Battomyán tenni. Bevallják, hogy kettőjük közül Rita önként segít az ál­tatok etetésiében, a ház körüli 'munkáikban, míg Angéla csak kérésre. Ő szívesebben olvas — legutóbb Szalbó Magda Abigél­jét -, amihez viszont Ritának intines 'kedve. Rita szól viszont azért, ha a közös szekrényükből blúzt vesz ki Angéla és a többit nem igazítja helyre. Angéla pe­dig a tanulásiban segít Ritának, ha rászorul. Rita nem szereti Angéla barátait. A tanárok ha­tó rozoíttabbnak minősítik Ritát, Angélát befolyásolhatóbb jel­lemnek ítélik. Mégis amikor a pályaválasztásra terelődik a 'szó, Rita visszavonul, tanácsta­lanná válik. Nincs konkrét cél­ja, elképzelése is hallovámy. Va­lamilyen szakmát szeretne... 'Nem úgy Angéla. V áiasztásába n tántoríthatat­lannak látszik. Szegedre, a Tö­mörkény Gimnáziumba készül, ahol ének-zene szakon tanul­hat. Kollégiumi ellátást kér. Énekhangját hatodikos kora óta képezi a tamási zeneiskoláiban. Nem Hiába. Lapunkban is hírt adtunk az általános és középiskolás diá­kok nép dalénék-lééi versenyéről, 'amit megyénkben évről évre megrendeznek. Az idén a me­gyei legjobbak a mohácsi busó­járás dél-dunántúli versenyzői­vé! mérhetik össze tudásukat. Nos, Angéla bejutott a mohácsi versenyre. Beszédéből nem a si­ker fénye érződik, hanem az, hogy mit jelenthet ez az ered­mény az ő továbbtanulása szempontjából. A gyermekek Iránti szeretet megfogalmazó a- taflla'n kényszeréiből indíttatva készül a pedagóguspályáira. Énekttamár akar lenni. 'PontaSan isimeri az utat, amit járnia kell. Az akadályokat is. Félik észül rá. lAmikot a kiét lány a fényké­pezőgép lencséje elé igazítja haját és ruházatát, testvért ke­reső kanjuk is összefonódik. Illllllllllllllllllll Ismert tény, hogy a család­iban, miint vérségien alapuló kö­zösségben igen erős pszichés hatások érvényesülnek. Az a természetes és mély érzelmi kapcsoltat, ami a szülők és a gyermekek között fennáll, rend­kívül termékeny talaja a neve­lésnek. Általában azok a neve­lő hatótok, amelyek-olyan vala­kitől származnak, akiivel 'érzelmi kapcsolatuk van, mindig mé­lyebben hagynak nyomot, mint a közömbös emberek ugyan­ilyen értékű vagy erejű ráha­tásai. A családi életnek ez a mély és érzelmi élete, a szenetetkap- csólíot a szülő és a gyermek között természetes igénye a gyermekeknek. Hiányát nem­csak megérzik, meg is szenve­dik. Mindezek azért íródnak most, mert Rita és Angéla esetében éppen a családi környezet hi- áinyizk. Nevelésűiket az álam váHalta magára. Szüléikről na­gyon keveset tudnak. A családi környezet pályaválasztásban 'be­töltött szerepét egyik nevelőott­honunk pótőlj'a. Ellenpont ként lássuk most a Tövisháti testvérek — András és Béla - pályaválasztási! gond­jait. Ők egypetéjű ikreikként születtek. Az ötperces korikü- lönbsiég sem látszik a szekszár­di fiúkon. Szüléikkel együtt él­nek. — Nagyon rossz érzés, hogy huszonkét évesen még mindig 'nem tudjuk eldönteni, Hogy mit csináljunk, hogy mi lesz belő­lünk — ez „egybehangzik" a «válaszadásban csakúgy, mint minden egytéb, a kőt fiú eddigi életében. — A személyi igazolványunk­ban laz ÓIM, hogy díszítőszob­rász, de kinék kell... Ma már nincs épüllietszdbrászalt, ahol a nagy mesterek irányítása mel­lett százak faragják az épületék ornamentikáját és ezekből a fa­Angéla és Rita Segít a társadalom Névtelen levéltől - „makacs” öregekig Tavaly nyáron olyan névtelen levél étkezett szerkesztőségünk­be, amely nyomán a - névte­lenség ellenére - ellátogattunk K. községbe: a levélben foglal­taik ugyanis két nehéz helyzet­iben lévő idős emberről szóltak, s nieimdsalk sajnálkozva, hanem az életvitelüket bíráló hang­nemben. — Túl vagyok a hatvanom, de nincsenek meg a nyugdíjhoz szükséges éveim - mondta az asszony egy sebtében rendbe rakott helyiségben, amelyre a rend szó csakis nagyfokú túl­zással használható jogostan, s tájékoztatott arról is: éléttár- sa beteges, és a szociális se­gélyen kívül nincs más jövedel­me neki sem. — Gyerekeik, hozzátartozók? A válasz szintién lehangoló: az egyik fiú nemrég halt meg, a módiik rákkamt... — A ház kié? — Bérlők vagyunk, mindenért fizetnünk kell. A ml tanyáink összeomlott... Egy fiatal férfival lakunk itt, de az be szokott rúgni, nem engedi behozni a bútorunkat, a tüzelőt sem...iMeg hát miből is vegyünk? Nagyon kevés a segély. Legalább egy házat adnia a tanács... Azonban a tanácsnak nincs felesleges háza, elleniben látva •az öregek nehéz helyzetét, fel­ajánlotta: a szűkös szociális otthoni helyek ellenére bejut­tatja o j két idős embert egy ilyen intézménybe, csak írják alá a kérvényt. Ezt azonban nem tették meg. Aztán a rábe­szélésinek engedve mégis meg­ígérték: ha jön a rossz idő, be­mentnek a szadiális otthonba. A napokban felhívtuk telefonon az illetékes tanácsot, érdeklődve a két öregről. — ígéretűik ellenére sem hagy­nak magukon segíteni - hang­zott kérdésünkre a nem éppen megnyugtató váltasz. 'Megyénk szociális otthonai­ban 1088 hely Van, s ebben az ötéves terviben további 200-at létesítenek. A jélénlleg elhelye­zésire váróik szálmia 180, tőhát nem szükséges - úgymond - toborozni a segítségre szoruló- lkait — mondhatnánk, lezárva magunk részéről áz ügyet, s el­marasztalva a makacs öregeket. Ez azonban túli egyszerű lenne, s ellenkezne társadalmiunk er­kölcsi normáival. Ment a társa­dalom segít.1 Dr. Tóth Rudolf, a megyei egészségügyi osztályának cso­portvezetője mondja: — Több ezer olyan időskorú ern'ber él megyénkben, aki anya­gi Vagy más jellegű segítségre szorul. jelentős részüknek nincs hozzátartozója, vagy ha vain is, nem mindig kötelezhető tartásukra, s rajtuk kívül egyre nő azoknak a száma, akiktől messzire kerültek gyermekeik, s így csak anyagilag tudnak gon­doskodni róluk. Sok esetben pe­dig az okoz gondot, hogy a már felnőtt gyermekek mindegyike dolgozik, ezért nem jut ideje idős, beteg szülőije gondozásá­ra. — Milyen formái vannak a szociális segítségnek? — A szociális otthonokon kí­vül jelentős feladatokat lát el a szociális gondozói hálózat 11 szervezője, 12 hivatásos és mintegy 200 tiszteletdíjas gon­dozója, valamint az 5-600 tár­sadalmi aktivista. Ha az idős embereknek csak az étkezés okoz gondot, akkor jelképes összegért ebédelhetnék, társa­dalmi segítséggel otthon, s ha pedig ennél jobb az egészsé­gük, eljárhatnak az öregek nap­közi oltthoiniá'ba. Megyénkben 38 ilyen működik. Szocialista bri­gádok patron állják ezeket, s ami pedig a szociális otthoni helyeket illeti, további növelé­sükre eddig 1 millió 100 ezer forint lakossági befizetés érke­zett a Vöröskereszt félhívása nyomán. I. községben egy asszonynak 10 élő gyermeke van, mégis a tanácstól kérte, hogy az tartsa el.- A rendszeres szociális se­gélyezést több ízben kérvé­nyezte az illető - tájékoztatták a helyli tanácsnál —, azonban gyermekei nevét és címét nem volt hajlandó megadni. Ugyan­is sz'üiőtairtáisi per indításáról hallani sem akar, sőt a tanítási 'kötelezettségire való felszólítás elől is mereven elzárkózott. 'Pedig a családjogi törvény szerint - erkölcsi ítéletünkkel összhangban — a szülő eltar­tása elsősorban a gyerekei kö­telessége.- B. községiben egy idős fér­fi közös háztartásiban él anyó­sával — mondja dr. Tóth Ru­dolf -, akinek 66 éves lánya szintén jövedelem nélküli, tehát tartásra őt sem lelhet kötelezni. Viszont a környezettainullmámy szerint 3 unokája él Budapes­ten, .egy pedig Raikson. A ke­reseti gazolások adataitól függ, hogy alkalmazható-e az uno­káik tartási kötelezettsége, de a hélyi tanács addig is rövid idő alatt rendkívüli segélyt utalt ki a rászorulóknak. Humánus megoldás - a ta­nács részéről. Egyébként rend­ÍníÉPÜJSÁG 7 András és Béla ragókból is kinő egy-egy mes­ter... — Kár, hogy ilyen jellegű •ér­deklődésünk vtan. Jó egy eszter­gályosnak, aki szereti a szak­máját, elvégzi, almit rábíznak, és n'em jut eszébe más... — Biztoson túl sokan is va­gyunk, akik a képzőművészet valamelyik ágával hivatásosan szeretnénlke foglalkozni. — A kezem kívánja, hogy csi­náljak vatam'iit. Köziben minden mást el tudók felejteni. Szá­momra a legtökéletesebb vala­mi a szobrászat. Egész embert kívánó szellemi és fizikai rriun'ka egyszerre. — Azért is nehéz nekünk, mert a szobrászathöz anyag és tér is kell. Hova hozzunk ide fát vagy követ... - néz körüli egyszerre a kis szobában András és Béla. A „tér”-bői itt nagy helyet foglalnak el a rajzasztalok, ki­húzásra váró rajzokkal. A szob- tászáillványnalk nehéz hélyet képzelni. A rajz Viszont már munkát jelent a két fiúnak. A beszélgetésből sejtendő, hogy Tiövilslhátli András és Béla szobrászok szeretnének lenni. lEzért a tőlük telhetőt ez idáig meg is tették. íBölcsődés 'korúk óta rajzol­nak, festenék. Amíg mások fut­balloztak, ők rajzoltak, Szívvel 'tették és teszik ma is. Az ál­talános isíkdio befejezése után művészeti gimnázium követke­zett, ahol már a szobrászat alapvető ismereteit sajátították el. A felsőfokú képzéshez azon­ban már Vargabetűt kiéli írniuk. Jelenleg az ozorai vár feltárási ■munkáihoz készítsenek rajzokat. Geodéziai, hélyszímii mérésék talapján dokuímentálják a kuta­tások eredményeit. Ez egy időre megoldást jelenthet, de nem megnyugvást. Különösen nem azoknak, akik lovak, sza.rvasok mozdulatait csodálva, ezek él­ményeit szoborrá merevítve má­sokból is hasonló érzést, Örö­möt szeretnének kiváltani. Vagy egy-egy Apóliintaiire-vers olvas­ta után az érmék formai nyel­vén újabb gondolatokat tudnak egyéni hangom átadni. A tehetséggel áldott - vagy vert? - emberek útjaira került András és Béla. Akiknek sike­rült tanulmányaikat folyamtatos- Isá tenni sosem érthetik a főis­kolára pályázó ikreik garrdjtait. Illllllllllllllllllll Ikenpárákat kerestünk meg, akilkinek sorsa, már születésük p'ilitahatábon éltért az átlagos­tól, de életük folytaimén mint számtalan ikortáinsuiknóll, föl'me- írüI a kérdés: — Mii íeiszék, ha...? DECSI KISS JÁNOS kívüli segélyként mintegy 5 imil- íió forintot fizetnek ki évente megyénkben a tanácsok. — S kik kaiph'aitnak rendsze­res szociális segélyt? — Akik semmilyen jövedelem­mel sem rendelkeznek, s nincs eltartásra képes és kötelezhető hozzátartozójuk. Mintegy 1500- an kapnak így havi 1600 forin­tot, s ez az összeg évről évre nő. E személyek 'köziül sokan kapnak rendkívüli segélyt is, és természetesen szintén igénybe vehetik az öregek napközi ott- honái által nyújtott lehetősége­ket. Egyik városunkban csatorná­zásra került sor egy idős asz- 'szony utcájában is. — A nyugdíjamból emiatt le­vontak és le is fognak vonni ha­vonta több mint 400 forintot — panaszkodott az asszony. — Tájékoztatták ráta, hogy az állami beruházásban végzett közművesítés költségeinek egy 'részét a közvetlenül érintett tel­keik tulajdonosainak kell kifizet­ni ük? — Igen. — A csatornázás nyomán nö­vekedett a háza értéke is... — Igen. — Méltányosság címéin 5 évi 'kamatmentes részfetíizetési ked­vezményt, vagy meghatározott időre kamatmentes fizetési ha­ladékot kaphatott volna... — Igen, ezt is mondták. — S nem fizetett? — Nem. A tanács illetékese:- Az asszonynak két eltartás­ra kötelezhető gyermeke van, ■akik — mint törvényes örökö­sök - rendezhették volna a szü­lőre háruló terhet. De ezen túl­menően is, ha az illető élt vol­na a részletfizetés lehetőségé­vel, akkor a havi 100 forintos részlet nem jelentett volna szá­mára nagy anyagi megterhelést, de ettől is mereven elzárkózott. Hát igen, nehéz segítési azo­kon', akik nem hagyják ezt. De a rászorulóik közüli ők vannak kevesebben, tulajdoniképpen mi­nimális, ám egyáltalán nem el­hanyagolható szántban. S ezt vallva a tanácsok illetékes dol­gozói is folyamatosain figyelem­mel kísérik a „imtakaos” öregek sorsát, megértő türétemmel lat­iba vetve iráibeszélő képességű­iket a meggyőzés, la jó szándék valóra válthtatósáfcjántak érdieké­iben, iNéh'a - tegyük hozzá: tény­leg ritkán — egyes, már felnőtt gyermekék; unokáik is jobban el.gomd alkodba tnómalk szüleik, nagyszülőik sorsán, gyakran pe- dik a lakóhelyi környezet tehet­ne többet. Többre, s nem sok­ra gondolunk: apró javításokra az utcában, netán a szomszéd­ban élő öregeknél, s nem el­sietni a házuk előtt, hanem be­szólni, hogy nem kell-e nekik is valami a boltból, gyógyszer­táriból... Ez a „töblb" sem kerülne jó­val nagyöbb fáradságba, mint a sajnálkozás, alkalmamként pe­dig a névtelenfevél-írás. V. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents