Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
1983. február 12. NÉPÚJSÁG 5 Számvetés Ezekben a napokban ma|íd'nem minden mezőgaz- tzeKPen a napoKPan ^ szöve)tk,ezieflíbef1 ,meg. ta rítjá'k o munkahelyi közösségeik küld öttei nők részvételével a zá>nszámadö és tervtá'rgyakó küldöttk özgyűléslékelt. Ezen a fórumon beszélik meg és hagyják jóvá ma m'óir érdemben a szövetkezet Valamennyi fontos dolgát, pénzügyi helyzetiét, jövedelmi viszonyait, a gazdálkodás legifontaslalbb eredményeit, 'mutatóit, terveit. A küldöttek méltóképp kép\/iSélSk munkahelyüket, mumkatáirSalilklat, s bizony ma- már sókkal keményebb viták zlaljllaniaik itt, mint korábban a záirszálmoldó közgyűléséken. £ héten a megye 16 meZőg'azdiaiságli szövetkezetiében tartottak küldiöWikőzgyűiést !és közgyűlést. iMilyien évet tudhiatunk magunk mögött? iTöllnla megyében előzetes számítások szerint a mezőgazdaságii szövetkezetek ttwaly 6 milliárd 583 rmÜlRiő 318 ezer forint tenmeilésli értéket állítottak elő, a növekedés 1981-ihez képest 2,9 százalékos. Kuikoricb 63 853 hektáron termett, 'búza pedig 62Q14 hektáron. Duplájára emelkedett a vág óboroméi-termelés, több vágómta'dhát és sertést hiiZltílltak aiz üzemeik, mlint az előző éviben. Ä teljterimélés 4 száztaflékkla'l, a szőlőtermesztés pedig 57,8 százbllléklktall Haladta meg az előző év.it. A megyében veszteséges szövetkezet nincs. Nehéz, de kedvező időjárású évet hagytak miaguk mögött a mezőglazdaiságíi termelőszövetkezetek, s még néhezebb idei esztendőre készülnék. Nőtt a termelés, tölbb glaibona, bús, tej, gyümölcs jutott és jut neműslak a hlaZali piacra, hanem exportra i's. Az éviközi szigorító intézkedések elleniére a szorgalom, a hozzáértés, a kezdeményezőkészség meghozta a gyümölcsét. A nagy termésátlagok, a beruházások, gépék teremtik meg az anyagi biztonságot, a nyugtaimat. Nemrégiben mondta SZalbó István, a Termel őszövetkezetek Országos Tanácsóinldk elnöke: „A tavalyi esztendőt nem lehet így még egyszer megismételni, ezek az eredmények egy esztendő eredményei, s nőim jelenthetnék mérdet," Való iglaz, ritka, taíáin Ihta húiszévenként ismétlődik az ennyire előnyös ősz. Nen valószínű, hogy maSttanálbain hasonlóra számíthatunk, nincs tehát ok az elbizakodottságra. Az Viszont tény, hogy ki - em elked ő, a vi l ág élvontaláit is elérő termésátlag oktat értünk el például kukoricából. A hektáronként 10 ezer kilogrommnál több kukoricát éllőálító téeszék száma az országban Tolna megyéiben a legtöbb: Nlagymányokon, Möcsön, Bátán, Regöly- ben, Zdmibáin és Koasolán takarítottak be ilyen gazdag kukoricatermést. S a 9—<10 ezer kífogirtamim közöttiek szánnia sem kevés szőkébb pátriáinkban: 15 szövetkezet érte el ezt a szép eredményt. Az elmúlt esztendő már osak azért is emlékezetes, mert a szövetkezeitek fennállások óta először 'kerülték szembe értékesítési gondokkal. Akadozott a juhhús, a vágott baromfi exportja, köziismertek az allmia értékesítési zavarai, s a jóval több bortermés egy részét szükségtáirolíóklban kellett elhelyezni. A magas hozamok e'M'eln®ire az üzemék kénytelenek — ___________________________tudomásul venni, hogy a nyeres égük csökken. A szövetkezetek eredményéit kedvezőtlenül befolyásolta a termelési költség, az ipari eredetű anytaigok, gépek és eszközök drágulása. Nagyon fontos befolyásoló tényező ez, hisz 100 forint mezőgazdasági termékhez 63 forint értékű ipari terméket Használataik fel. Viszont a mezőgazdasági termékek felvásárlási ária csupán a szabadáras termékeknek emelkedett, s súlyosbodtak az adóterhek is. A szövetkezetek (igen sokait tettek a Hatékonyság javítá'sáiért, s ahogy arról lapunk is rendszeresen Hírt adott: nagyon sok helyütt alakult miéiéküzemáig. Nem véletlen, Hisz az ipari tevékenység jöve- delimiezőslégli hálnytada áltblálbaln magosabb, mint a mezőgazdaságé. S az sem mindegy, hogy igen sok dolgozónak teremtettek ezzel munkalehetőséget. Szóiba kerül mindez a küldölttközgyűléséJcea. Ott, ahol ma mér nem a 'körülményekre ptainlaszlkodaak, nem kérnek és követelnék, htalniem önlkriltilkuSian megbeszélik, hbgy hol és mi módon lehetnie jtalvítanli a munkán, a imunkakörüllímlényéken. Persze ez nemcsak a téesZtagokom, vezetőkön múlik. Hanem mondjuk az alkatrészellátásom, - kevesebbéit pöfögne például álló helyzetben az erőgép, ha ném félne attól a traktoros, hogyha leáll, akikor talán addig ném is tudja beindítani a gépét, miig az anyagibeszerző meg nem jelentik az dllkatrésSzelI. De nem egyszer Halltamli a küldöttközgyűlésen, hogy a imiunklalhélyi közösségek képviselői a jobb, a hatékonyabb munkáira tesznek ígérettel. IK. Papp (József, az MSZMiP Tolna megyei Biizolttságánlak első titkaira mondta a ktaipospúltaii küldöttközgyűlésen: „Az a jó gazdaság, ahol míndénintap számon tartják, hogy unj miibe kerül. A mágyar mezőgazdaság akikor kezdett fejlődni, almikor már inieim az apparátusokból, hanem az üzemékben irányították a termelést. Az üzemekben hozzáértő, jó szakemlberek dolgoznak, s bízni kéll bennük. Ez mindem mumlkakbipPsolllat lényege”.- Az ez évii felladatdknól sók szó esett már országos, és helyi fáruimdkan,, tájjérítékezlétéken, tervegyeztető tárgyalásokon. Ilyen tánsiaidiafllmii rolkomSzenv méllldtt, amely ma a mezőgazdaságot őveri, s a tavlalyi kiemelkedő eredmények után nem fesz könnyű az 1983-|aS gtazdalsáigS év. „Mindent meg lelhet csinálni, mindent ki lelhet gazdálkodni, ha vain műszaki fejlesztés, műtrágya és gép" - molnldltta níemrég egy téeszélnök. Malidban így Valn, hisz a gépék, a műtrágya nélkül megmozdulni sem léhet, s hia aininlak idején nem fejlődött valinla a mostani színvonlaira a gépi tedhniilka, nem biztos, hogy hitelképes lenne ma a mezőgazdaságunk. Keresik, kutatják o külid'öttközgyű'liéséken a jó termelési ptetödusdkaít, az ésszerű ímegölidálsdkat, s mindenütt'igyekszenek, hogy a talklairékoSság, a méllléktenmékek Hasznosítása, a kezdeményezőkészség, a rugidllmialssóg és a kodkázaltvállllallás ne csak üres termelési jelszó, Hanem megvalósult, számokban, eredményekben mérhető tény legyen. D. VARGA MÁRTA TÉL :::: *•»' A sok évszázados megfigyeléseken alapuló népi bölcsességek köre kiterjed a téli időjárásra is. Ezek szerint „nem eszi meg a kutya a telet". Múlt vasárnap megjött a hó és ha nincs is tulajdonképpen hideg, legalább hó van. Fotó: Bakó Jenő :::: Kutyaszán Cumi és esernyő Í Ahol sóztak, ott nem sokáig maradt hó Nem állt meg a lakásépítés Szekszárdon Szekszárdi szőlő Majdnem térdig ér Hóembernézőben A földeken tegnap reggel már csak ennyi hó volt
