Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

2^ÍÉPÜJSÁG 1983. február 2. Olszowski sajtóértekezlete Befejeződött a szejm ülése A világ békéje, biztonsága kérdésében nincs nézeteltérés a lengyelek között - jelenítette ki varsói sajtóértekezletén Ste­fan Ol'szowski lengyel külügymi- iniszter. Haingisúlyozta ainmtalk je­lentőségét, hogy hétfői ülésén a szejim - a LBMP kezdeményezé- sére - határozatot fogadott el, amélyiban helyesnek és változat- toinmialk nyíilváinítoítta a lengyel külpolitika alaipélveil Ol’szowsiki határozotton elítél­te 'Friedrich Ziimmermiann nyu­gatnémet bélügymín'isztar szom­batom Müncheniben eillhia.ngzott provokatív beszédét, amelyet úgy minősített, mint az NSZK és a kelet-európai országok között létrejött szerződéseik széliemé­nek és betűjének messzemenő megsértését. A nyugatnémet mi­niszter nyitott ügyiként kezelte az úgynevezett német kérdést, a német birodalom 1937-es hatá­rok közötti jogi létezéséit hlan- gozltaiWa. Lengyelország az ilyenfajta megnyilatkozásokat megengedlhietetlennék tartja, és határozottan v'iísziaiütaisítja — mondotta Oiszowski. 'Egy kérdésre válaszolva kö­zölte: a Szovjetunióhoz és az NDK-hoz hasonlóan Lengyelor­szág is érdidklődéssel fogadta azt a nemrég előterjesztett svéd javaslatot, hogy hozzanak tétre 'Európáiban afamíegyvenmentes övezetet. Lengyel részről érdek­lődéssel várják, hogyan reagál­nak az indítványra a nyugati országok; II. János Pál pápa tervezett lengyelországi látogatásával kapcsolatban emlékeztetett: a napokban a lengyel püspöki kar szóvivője is hivatalosan kö­zölte annak kezdetét - június 18. - s ezzel végképp alapta­lanná váltak a pápa utazásáról szóló széles körű nyugati talál­gatásak. Ami a Lengyel Népköz­társaság és a Vatikán viszo­nyát illeti, Oliszowslki elképzelhe­tőnek mondta, Ihogy a jövőben, további tárgyalások eredménye­ként, a két fél diplomáciai kap­csolatot létesít egymással. iHárom törvény elfogadásával kedden délben befejezte kétna­pos ülését a lengyel paulliaimemt. Az első törvény a bányászok nyugdíj-ellátásává! foglalkozik, különféle kedvezményeiket bizto­sítva' a népgazdlaságiifag igen fontos ágazat dolgozóinak. A többi között kimondja, hogy a jelenlegi 55-ről 1986 elejéig fo­kozatosan 50 évre kéül leszállí­tani a bányászok nyugdíjlkorha- táiráí. A másik, szintén szociális jel­legű törvény a kisiparosok, a termelőszövetkezeti tagok, az alkotók és más művészék nyug­díját, egyéb járadékait szabá­lyozza. Ugyanez a törvény ki­mondja, hogy az indokolatlan munkahelyi hiányzások csökken­tése érdiekében ezentúl a be­teg állomány első Három napjá­ra csalk a táppénz 50 százaléka jár. Kivéteit képeznék a foglal­kozási ártalmaikból, a munka­helyi balestetekből származó be­tegségek, Valami nt az eg észség- ügyi miniszter álltai járványnlalk minősített tömeges megbetege­dések. 'Végül a harmadik töirvény a közúti közlekedés szabályait módosítja, hozzáigazítva azokat a más európai országokban ér­vényes előírásokhoz. Egyik jel­lemzője, hogy fokozott mérték­ben érvényre juttatja a joöbkéz- szalbályt. A törvény valószínű­leg csak jövő év január 1-vel lép életbe. Ezzel a lengyel Parlament be­fejezte kétnapos ülését, egyiben öt hónapja tartó őszi üléssza­kát i's, amelynék során a mos- tantitalkíkail együtt összesen 26 törvényt hagyott jóvá. Hadgyakorlat Honduras területén, a nlica- raguoi határtól mindössze 15 kilométerre kedden megkezdő, dött az Egyesült Államok és Honduras fegyveres erőinek kö­zös hadgyakorlata. A Nagy Fenyő fedőnevű gya. korlaton a Pentagon 1600 kato­nája és Honduras közel ötezer katonája vesz részt. A nicaraguai határ közelében megkezdődött hadgyakorlatok aggodalommal töltik el Pana­ma kormányát, tovább fokoz­zák a- térségiben taplaisztlalihöitó feszültséget — mondotta ked­den a panamai külügyminiszté­rium szóvivője. Gabriitel Garda Marquez sze. rint az Egyesült Államok olyan provokációra készül Nicaragua ellen, amely a tonkirti öbölben végrehajtott akdióra hasonlít, s amely — mint emlékezetes — a Vietnam elleni háború elkez­désének ürügyéül szolgált. A Nobel-díjas kolumbiai író fi­gyelmeztetését a Procesco című 'mexikói héti lap tette közzé. Peruban Ayacucho környékén meggyilkoltak kilenc újságírót. A gyilkosság körülményeit a helyszínre küldött bizottság vizs­gálja. Az áldozatok tetemét perui parasztok vitték a vizsgáló bizottság elé. (Telefotó - AP-MTI-KS). PANORAMA BUDAPEST A szovjet nép címmel kiállí­tás nyílt kedden a Budavári Palotában. A Szovjetunió Köz­ponti Forradalmi Múzeuma, a Magyar Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közös rendezésében, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmából. A kiállítást Duschek Lajosné, az MSZBT altelnöke nyitotta meg. PRÁGA Hivatalos látogatásra kedden a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba érkezett Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A prágai re­pülőtéren a vendéget meghívó­ja, Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter fogadta. DZSAKARTA Petar Sztambolics, a jugo­szláv államélnöikség elnöke kedden ötnapos hivatalos láto­gatásra Indonéziáiba étkezett. PHENJAN A kedden kezdődött „Team Spirit '83” elnevezésű hadgya­korlattal kapcsolatban - amely­ben az Egyesült Államok, Ja­pán és Dél-Korea fegyveres erői vesznek részt -, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsno­ka utasítást adott az ország fegyveres erőinek riadókészült­ségbe helyezésére. PEKING Vu Hszüe-csien kínai külügy­miniszter kedden fogadta a Pe- kingben tartózkodó indiai kor­mányküldöttséget, élén K. S. Badzspai-jal, az indiai külügy­minisztérium titkárával. Kína és India között szombaton kezdő­dött a határtárgyalások harma­dik fordulója. LUANDA Luandái sajtóértekezletén Pé- rez de Cuellair ENSZ-főtitkár el­mondta, hogy látogatása alatt megtárgyalták, hogyan nyújt­hatna az ENSZ segítséget An­golának. A kubai erők angolai jelenlétét a főtitkár a két or­szág bel ügyének nevezte. Pé- rez de Cueliar kedden befejez­te íuandai látogatását és Zam­biába, afrikai kőrútjának követ­kező állomására étkezett. GENF Kedden Genfben a szovjet és az amerikai küldöttség részvé­telével teljes ülést tartottak az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalásokon. Pekingi kártyajáték George S'Fnuftz ma olyain idő­pontban érkezik Kínába, amikor egyrészt Washingtonban egyre gyanakvóbban szemlélik a „kí­nai kártya” reilbtív értékcisökke- inését — másrészt padiig Peking­iben világosan az Egyesült 'Ál­lamok Ikorimányánlaik értésére ■adtaik: Kína nem alkar kártya­lap lenini senkinek a kezében — mégkeivésbé szeretné betölteni a mérleg nyelnének szarepét o Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között. Az ameifiikbü külügyminiszter távol -keleti útjának legfonto- slabb állomásla kétségkívül Kí­na; Nalkiaiszone Jaszuihiiro japán kormányfő közelmúltban tett washingtoni látogatása után Shuiltz külügymiinii'sztenre már ■csak inkább az aprómunka vár Tokióban. A d él-koréali—ame­rikai kapcsolataik padiig Wa­shington véleménye szerint is „jó formáiban" valnnlak, így Shuiltz látogatása inkább csak protokoll árts jellegű - egy kö­zeli szövetséges „megbecsülé­se”. Hongkongban azért áll meg Shultz külügyminiszter, hogy a térségiben működő amerikai nagyköveteknek kiadja-laz újabb ubalsíítáisokat; ez a megálló is Inkább a pielküingli láltoglatás fényében érdékes, hiszen Kína a térség politikaformáló ntagyha- talirna — ám Washington szem­szögéből máz kissé kiszámítha­tatlan partner: a kínai politika változása Déllkelet-Ázsiálbain ils kiiszámiíthialttatlian változásokat vonhat maga után. Sdhultz külügyminiszter nem azzal alklamjta tölteni Pekingiben az idejét, hogy holmi „textil- vitáikkal" foglalkozzék, amelyek az utóbbi időben beárnyékol­ták a kínál—'amerikai kereske­delmi kapcsolataikat. Washing­toninak elege van abból is, hogy Peking örökösen felhánytorgatja a tajvani kérdést; az Egyesült Államaik ezt a problémát egy időmé lefudottnak Véli azztal a tatealy augusztusi nyilatkozattal, -amely szerint Wosih'imgton foko­zatosan csökkenti fegyverszállí­tásait Tia jvain nlalk. Jóllehet Pe­king a maga részéről ugyancsak tett egy homályos nyilatkozatot, hogy a tajvani ikérdést békésen kívánja1 rendezi - de Tajvan ügyét Kínáiban ntem kívánják le­venni a napirendiről. Schultz maga jelentette ki kőrútjára elutazván, hogy a kj- naii—aimerükali ka pcsoltatolkat „egészséges, szilárd és fejlődő alaipolkna” kívánja helyezni — ami árnyalt elismerése Wa­shington 'nyugtalanságának. A kínai—amerikai kapcso ló - íolk több miiint egy évtizede kez­dődött látványos felfutása óta ugyanis nemcsak Washington — de Peking is gyanalkvóan mé­ricskéli a washingtoni kapcsolat értékét. Kiírna a „négy modernizálás” p roigiraimjániaik meglhiirdeltéséko r számított az aimeriktali—kímai ke- reskedélimi foirgailtalm megugrá­sára, Washington segítségre. Ám, kínai megfogalmazás sze­rint „sokat dörgött az ég — de kevesett esett” — azaz Peking reményei nem váltak vallóra. Pe­king kifogásolta azt is, hogy Washington kezdettől fogva nem tekintette őt igazi szövet­ségesének: a fegyverezd llítmá- nyokait az Egyesült Államaik ele­ve korlátozta — csakúgy, mlint a Kínáiba irányuló fejlett tech­nológiai exportot. Kínáiban ugyanakkor a „ki­igazításaik kiigazításával” foko­zatosam változott a külpolitikai orientáció. A Washingtoni kap­csolat túlzottan szorossá tétele gyanakvóvá tette Kína ' poten­ciális szövetség seit. Akadá lyoz­ta1 a pá.rtközi kapcsoltatok fej­lesztését olyan országok kom­munista- és munkáspártjaival, amelyek tiszta lefoiismerettel nem támoglaitbattálk az egyér­telműen szovjetéllenes, Wa­shington-barát kímlai polilbiíkát — és ezt a politikát diktáló Kínai Kommunista Pártat. A realizmus - és pragmatiz­mus - lassacskán teret nyer Kí­nában - bár még kímlai mér­tékkel mérve iis lassan. Nem­csak a küllkapasolatdk kiég yen- súlyozósánlak szándéka Vitte rá Kínát arra, hogy a közelmúlt­ban ne a teljes elutasítás hang­ján adjon választ a többszöri szovjet nyitásra - hanem a jó­zan megfontolás is. Mint ahogy a józan helyzetértékelés nyo­mán nyitott új alapokon Kína a fejlődő Viliág félé is, amellyel közös érdekekben osztozik gaz­dasági és politikai téren egya­ránt; igaz ugyan például az, Ihogy délkelet-ázsiai és távol- kéleti kérdésekben sok tekintet­ben azonos Peking és Washing­ton álláspontja — de a sokkal több a közös pont — és az el­lentét Washingtonnal — a fejlő­dő világ dolgait, konfliktusait érintő ügyekben ennék a nagy országcsopottnak a tagjaival. Washingtont nemcsak a szov- jet-íklinái .kapcsolatakban meg­indult lassú olvadás aggasztja — amerikai Vélemény szerint ugyanis az igazi „olvadás” még messze va.n; mert a szovjet-lkí- ■nali kapcsoltaitok - Pékiingből inézve — három niagy kérdésié­iben, Afganisztán, Kambodzsa, és a szovjet-ik'ínlal határom lé­vő szovjet csapat óik ügyében, eddig nincs előrelépés. 'Az Egyesült Állam oldalt inkább a pekingi kártya lassú színevál­tozása idegesíti — az, hogy a Péking álltai emlegetett „hege- manízmas" eddig majdnem ki­zárólag szovjetelllenies kicsengé­se kezd észrevéhetően „laimeri- Ikamlzálódini”. Ez az általános aggodalom viszi Shultzot Pekingibe — és még valami: közeleg az elnök­választás Amerikában. Reagan elnÖkinék esedékes egy kínai út­ja - egy látványos pekingi út. A kínai kártya hatásos felmuta­tása jól jöhet a választási kam­pányban. Nlixonntak an nlalk ide­jén jói jött. FODOR GYÖRGY Szuhe-Bator, az államalapító A mongol nép ma ünnepli D. Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi ál­lam alapítója születésének 90. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek ha'tálsára Mongóliában két illegális for­radalmi kör alakult. A forra­dalmi körök a nép szabadsá­gának kivívását, a> társadalom forradalmi átalakítását és az illegális forradalmi harc straté­giájának és taktikájának ki­dolgozását tűzték ki célul. D. Szuihe-Bátor és követői, megértve, hogy a nemzetközi helyzet és az ország belső bo­nyolult feltételei közepette az osztályhairc érdekei a földalatti forradalmi erők együttműködé­sét követelik meg, 1920 január­jában megtartották a két föld­alatti forradalmi kör egyesülő tanácskozását. Ezen a kiét kör „Mongol Néppárt” néven egy­séges forradalmi szervezetet ho­zott létre. A kongresszus hatá­rozatának megfelelően 1920 nyarán D. Szuhe-Bator vezeté­sével héttagú delegációt küld­tek Szovjet-Oroszországbai, hogy megismerkedjenek az Októberi Forradalom történelmi tapaszta­lataival, az Ottani testvérpárt elméleti és gyakorlati munkájá­val. D. Szuhe-Bator és H. Csaj- fa a Iszan közvetlen irányítása alatt 1920 novemberében jelent meg Irkutszlkíban a1 „Mongolin Urnen” című újság eteő száma. A lap tevékenysége is segítette o Mongol Népi Forradalmi Párt létrehozásának sokoldalú elő­készítését. A MiNFP első, alapító kong­resszusa 1921 márciusában összeült és elfogladtá a párt első programját. 5. Szuhe-'Báitor irányította1 a reguláris népi for­radalmi csapatok létrehozásá­nak, a fegyveres felkelés elő­készítésének óriási munkáját. Rövidesen mega lakúit az ideig­lenes népi kormány D. Szuhe- Bator vezetésével. Hadügymi­niszterként és főparanCsnokiként a fegyveres erők vezérkarát is ő irányította, s az országfelszo- baidító harcot sikerre vezette. A mongol nép az MNFP ve­zetésével folytatta és folytatja azt a harcot, amelyet D. Szuhe- Bator és a forradalmár társai kezdtek el, s amely lehetővé tette ai feudalizmusból a szo- diafizmusbu' való átmenetet, je­lenleg pedig sikeresen oldja meg a szodializmus teljes fel­építésének feladatait. A mongol nép Célkitűzései megvalósításá­ban mindemkor számíthatott, és számíthat ma is a Szovjetunió, a szocialista' közösség többi or­szágai, köztük a Magyar Nép­köztársaság segítségére. Az államalapító nagy forra­dalmár, D. Szuhe-Bator születé­sének 90. évfordulóján köszönt­jük a testvéri mongol népét és kívánjuk, érien el további nagy sikereket hazája feWirágoztatá- sábOn. Zsákutca Kedd esti kommentárunk. Mubarak egyiptomi elnök keserűen fogalmazott. Egy amerikai tv-állomásnak adott interjújában kifejtette: az Egyesült Államok elveszíti barátait a Közel-Keleten, ha nem bírja rá Izraelt, hogy vonja 'ki hadseregét Libanonból, továbbá arra, hagy Ciszjordá- niában hagyjon fel a betelepítéssel. S ez nemcsak Mubarak vé­leménye. Sedli Kl'ibi, az Arab Liga főtitkára nemrég hasonlókép­pen kesergett. Az arab államférfiak borúlátása Indokolt. Libanonban ugyanis — báír hétfőn, fokozott izraeli nyomós jegyében, megkezdődött az USA védnöksége alatt a libanoni-izraeli tárgyalás 11. forduló­ja — ismét dörögnek a fegyverék. A keresztény-falangista és a drúz-szocialista erők összecsapása elérte Bejrut térségét, ilyen kö­rülmények között aligha lehetséges megvalósítani Nagy-Bejrút de- militarizálásának tervét, amelyhez pedig 'ragaszkodik a libanoni kormány. Sok jelből arra lehet következtetni, hogy Tel Aviv - a mostani összecsapás ürügyén - elégedetlen a három nyugati ország Li­banonban állomásozó csapatkontingenseivel. A legszívesebben rá­bírná Franciaországot, Olaszországot és az .Egyesült Államokat, hogy vonják ki katonáikat Libanonból. Ezzel szabad kezet topna, hogy a falangista milíciával, majd diplomáciai nyomással elérje a szíiriai csapatok távozását. Tel Aviv változatlanul ragaszkodik egy dél-libanoni biztonsági övezethez, s ott katonai ellenőrző állomást akar fenntartani. E követelés azonban nem más, mint egy szuverén állam — Libanon- területi integritásának megsértése. Más rovására Izrael még „nagylelkű" is .. . Ariel S'aron izraeli hadügyminiszter a minap kijelentette: ők eset­leg még abba is beleegyeznének, hogy Szíria hasonló megfigyelő- állomást tartson fenn libanoni területen. Miközben Bejrút rovására alkudoznak, az izraeli belpolitikában új fejlemény látszik. JiChak Navon államfő közölte Begln minisz­terelnökkel: májusban lejáró hivatali tisztségét nem óhajtja meg­újítani. Bár a kijelentést utóbb cáfolta, megfigyelők ebből arra következtetnék, hogy Navon a most ellenzéki Munkapárt színeiben esetleg Begln riválisaként kíván föllépni. Persze, kár lenne illúziót táplálni egy esetleges személycsere kapcsán. Begin követelőzése közben ugyan túl messzire ment fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal szemben, de alapvető változás a Munkapárt esetleges fölülkerekedésétől aligha válható. A palesztinok jogainak elismerésében például a L’ikud-tömb és a Munkapárt álláspontja azonos: önálló palesztin állam megala­kításáról hallani sem akarnak. Legfeljebb a Reagan elnök által sugalmazott palesztin—Jordániái konföderáció gondolata közelebb áll az ellenzéki Munkapárt elképzeléséhez, mint Begin program­jához. A jelen és a jközeli jövő nem biztat sok jóval a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok - Tel 'Aviv makacssága révén — olyan zsák­utcába tévedt, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. CYAPAY DÉNES Surinameban meghiúsult az államcsínykísérlet A dél-amerikai Surinameban a hét végén újabb államcsínyt hiúsítottak meg — jelentette hétfőn az ország hivatalos hír. ügynöksége. A DajSi Bouterse alezredeshez, a nemzeti kato­nai tanács vezetőjéhez hű csa­patok vasárnap este szétzúzták a baloldali kormány megdönté­sére irányuló szervezkedést, egy hónapon beiül már a másodi­kat. Tizenöt személyt letartóz­tattak és nagy mennyiségű fegy. vert foglaltak le. A letartózta­tottak között van a hadsereg főparancsnok-helyettese, Roy Horb őrnagy. Az ideiglenes kor­mány kulturális miniszterét és mezőgazdasági miniszterét házi őrizetbe helyezték. Dajsi Bouterse, a nemzeti ka­tonai tanács vezetője hétfőn Erről Alibux volt munkaügyi1, szociális és lakásépítési minisz. tort jelölte ki az ország új pol­gári kormányának a megalakí­tására. Az előző kormány de­cemberben, a karácsonykor meghiúsított államcsínykísérlet után mondott le. A kijelölt miniszterelnök kije. lentette: az új kormány politi­kájának legfőbb célkitűzése lesz, hogy Suriname népét meg. szabadítsa a külföldi 'uralom­tól és az imperializmus ligájá­tól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents