Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
1983. február 8. Képújság 3 Az energiatakarékosság nemcsak pénzkérdés Beszélgetés Czipper Gyulával, az OEGH vezetőjével Január végéig szokatlanul enyhe volt a tél. Ezért — az energiahelyzetünkröl beszélgetve - először nem is kérdezhetünk mást Czipper Gyulától, az Országos Energia gazdálkodási Hatóság vezetőjétől: — Mennyit takarít meg nekünk ez az időjárás? — Erről még nincsenek ' — nem is lehetnek — végleges adataink, de az már most biztos, hogy annyi energiát tudunk megtakarítani, amely több tízezer tonna Olaj órával egyenlő. Egyebek közt ez is közrejátszik abban, hogy sikerült kiegyenlítenünk az 1982 eleji túlfogyasztást, s tavaly is csak any- nyi energiát használtunk fel, mlint egy évvel korábban. Ebben persze segített o meleg nyár is: kevesebb energia kellett például a mezőgazdasági termények 'szárításához. S végül, szerepet játszott az is, hogy nem növekedett az energiaigényes iparágak termelése, s érzékelhetőek a takarékosság eredményei is. Mindent egybevetve a termelőágazatokban körülbelül egy százalékkal csökkent a fogyasztás, miközben a lakosságé három százalékkal nőtt. Ez utóbbin bélül főképp a Villamosé nergia-felhasználás emelkedett gyorsan: mintegy tíz százalékkal haladta meg az előző évit. — Elfogadhatónak tartja a lakossági fogyasztás ilyen gyors növekedését? — Természetes dolog, hogy viszonylag gyorsan emelkedik a lakosság energ iafélhasZnáJ ása. Magáitól értetődik például, hogyha megépül egy lakótelep vagy akár csaik egy családi ház, akkor új fűtőkészülékekre, világításra, háztartási gépekre van szükség. A háztartások korszerűsödése, a Villamos háztartási gépek gyors elterjedése is növeli a fogyasztást. Reméljük persze, hogy a lakosság is jobban takarékoskodik, s sokat tesz még azért, hogy valóban csak annyi energiát használjon fel, amennyi indokolt. — Hol tartanak a termelő ágazatok az energiatakarékossági célok megvalósításában? — Az energiatakarékossági kormányprogram azt írta elő, hogy egyfelől csökkenjen az energiát el használ ás növekedési üteme, másfelől pedig az energiahordozók között mérséklődjék a legdrágább energiahordozó, a kőolaj aránya. Inkább helyettesítsük azt szénnel, vagy pedig földgázzal. A program végrehajtása jól halad. Az elmúlt két évben például mintegy 500 vállalat vállalkozott olyan beruházásokra (összesen mintegy tízmílliárd forint értékben), amelyeknek mind az olaj- megtaikarítás a céljuk, illetve az, hogy mérséklődjék az energiaigény. E beruházásoknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy az elmúlt években gyakorlatilag nem nőtt az ország energiafogyasztása. Még ör- vendetesebb, hogy jelentősen csökkent a kőolajfeíhasználás — 1982-ben például 2 millió tonnával kevesebb olajat dolgoztunk fel, mint 1978-foan. — Mégis, miből származik ez a megtakarítás? — Egyfelől abszolút mértékben is megtakarítottunk kőolajtermékéket. A benzin fogyasztói árának emelése, például meggondoltabbá tette az autó- tulajdonosokat, kezdik megtanulni, hogy kevesebb üzemanyag felhasználásával is jól lehet vezetni. Nem kevés tüzelőolajat takarítottak meg például a mezőgazdaságban, a termények nedves szárítása, valamint a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása révén. Másfelől viszont országszerte széles körben használtak fel olaj helyett más hazai energiahordozókat, például szenet, földgázt, villamos energiát. Ezt persze a hazai energiatermelő ágazatók növekvő erőfeszítései tették lehetővé. A szénbányászat például már tavaly 26millió tonna szenet hozott felszínre, holott az eredeti előirányzat szerint csak 1985-ben kellett volna ennyit termelnie. Növekedett a földgáztermelés: a 6,5 milliárd köbméter mennyiségű értékes energiahordozó nemcsak azt tette lehetővé, hogy ellássuk a lakosságot, s a múlt év végén Pécsre iis eljusson ez a fűtőanyag. Lehetőség lesz arra is, hogy 1983—85 között úi’abb településeket kapcsoljanak be a földgázvezeték- hálózatba. Ide kívánkozik, hogy eközben a kőolajbányászat is tartotta évi 2 millió tonnás termelési szintjét, ami nem kis erőfeszítéseket követelt. — Térjünk vissza még a szénbányászaihoz! Már azért is, mert az elmúlt évben több helyen nem jutott elég szénhez a lakosság. Mire számíthatunk az idén ? — Tavaly igen rfehéz geológiai Viszonyokkal kellett megküzdenie a bányászatnak, emiatt maradt el a tervtől az év első félében. Ezért nem tudta abban az időszakban teljes mértékben kielégíteni a lakosság igényeit. Az év végéig azonban behozták az elmaradást, s túlteljesítették a belkereskedelem rendelését. A bányászok áldozatkészségére továbbra is számíthatunk, ha kell, jó néhány szabadnapjukat feláldozzák. Már ez is garantálja, hogy év közben várhatóan ,kiegyensúlyozott lesz az ellátás. S még jobban javul majd a helyzet, ha elkészülnek az új brikettgyárak. A termelés egyébként ma is nő: 1983- baa már 1,6 millió tonna brikettet szállítanak a fogyasztóknak, százezer tonnával többet, mint például 1982-ben. — Az idei népgazdasági terv azt írja elő, hogy az ország energiafelhasználása legfeljebb egy százalékkal emelkedhet. Mit tehetünk ennek érdekében? — Ez igen sokrétű feladat. Az energiagazdálkodási kormányprogramban összefoglalt feladatokat kell hatékonyan végrehajtani. Gyors ütemben kell például hasznosítani a kutatási eredményeket, üzembe helyezni az energiatakarékos berendezéséket. S természetesen bővíteni kell az energiatakarékos háztartási készülékek gyártását is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak még kihasználatlan tartalékok az iparban. Annyit például még egy pénzszűkében lévő vállalat is megtehet, hogy korszerűsíti elavult fűtési rendszerét, vagy pedig mérőműszereket vásárol, amelyekkel fel tudja deríteni, hói használnak fel több energiát a kelleténél. — A szűkös vállalati erőforrás azért erre Írem mindig elég. A jövőben is számíthatnak az állam támogatására? — Még a mai, korlátozott anyagi körülmények között is lehet hitelt kapni ilyen beruházósókra. A takarékosság azonban nem mindig pénzkérdés. Számos tapasztalat mutatja például, hogy rendkívül sok múlik az energetikusok hozzáértésén, -lelkesedésén. Az ilyen emberek munkájának támogatása, ötleteik, javaslataik megvalósítása semmiképpen sem nélkülözhető módszere az energiagazdálkodásnak. KOZMA JUDIT Porrá lett a porfehérje Egy üzem születése és halála Vepex - Phylaxia - Takarmánykeverő A drága gépsor nem üzemel Van egy üzem Tolnában, amelyről meglehetősen keveset hallani. IPersze irrtég bejutni sem könnyű — ezt most lis telefonok, telexválltások előzték meg. A tamási VepexZől Van szó. Igaz, ma már nem ezt a nevet viseli, déhát almiig egy csbVair is llesz az üzemiből, így fogják hívni. Az elmúlt évtizedben külföldi szakemberek sata fordult meg itt. Nem csoda. Hisz az egész világon nincs, illetőleg inem volt még egy ilyen gyár. MIT CSINÁLTÁK ITT? A zöld növényből kivonták a fehérjét, megiszáirítóttáik, por- alakiban táróitok, és ebből az álltaitoknak takarmányt készítették. iNagyan-noigyon leegyszerűsítve: kivonták a növényből azt, ami Úgyis benne vain, takarmányt gyártattak a takarmányból. Mindezt lTOO millió forintért - ennyibe került az üzem. Az erre alkalmas itedhinólágtaíi sor már iném, illetői lég résziben, és más célfail üzemel. INézZük sorjában egy üzem születésének és halálának kórképét. iKodh Lehel, O Budaipesti Műszaki Egyetem kémiai-technoi ó- giidi tanszékének tudományos fő- mumkatáirsa, vatalmiint d-r. Holló János akadémikus,, tanszékvezető egyetemi tanár — jelenleg a Központi Kémiai Kutató Intézet igazgatója — kidolgozta a zöld növényből történő fehiérjeelőáilli- tás technológiáját. Ennek a lényege: a leköszönt és szecskázott zöld növényiből kipréselik a Sejtnedvet, ebből hőkezeléssel kiosapaitják a fehérjét, ezt aztán szeparálják, sűrítik és megszorítják. A feltalálók Állami díjat kaptak, és keresték a lehetőséget, hogy találmányukat m ogyü zenében meg valósíth aSsák. Erre abban az időben a téeszek bizonyultak legalkalmasabbnak, hisz állami támogatást és hiteleket kaptak. A MÉM úgy tájékoztatta' őket, hogy a Kapos—Koppány völgyéiben diós legelőket találni, és van mód az öntözéses ta- karmámytermeszkésire :is. A 'beruházásra 3 téesz vállalkozott: a pincehelyi, a íregö- lyi, és az azóta megszűnt tamási Vörös Szikra Téesz. A gyár egy év alatt felépült, s 1972-lben termelni kezdett. Újabb egy év kellett ahhoz, hogy bebizonyosodjék: olyan drága a porféhérje termelése, hogy a szövetkezetek nem tudják tovább finanszírozni. A tsz- ék ennék ellenére inem fizettek rá (legfeljebb megfizették a tanulópénzt), hisz vagy a MÉMitőI., vagy a FM-től mündig sikerült wólalmennyi pénzt kicsikarni. Az alapítók tehát a pénzüknél maradtak, a várva várt nagy haszon viszont csőik álom maradt. GOND GOND HATAN Az értékesítési áiratk évről évre csökkentek: míg 1973-ban 1890 forintért adtak e) egy má- zsia féhérjekoncentrátumot, addig a következő éviben már csak 1487 forintot kaptak érte, s 1977-lben mindössze 880 forint vélt az ára. A Világpiaci árak ilyen mértékű csökkenésére senlki sem számított, s arra sem, hogy az olaj óta rohamosan fölszökiik. Egyszóvall az alapítók mór ,1973-ban igyekezték megszabadulni az üzemtől, de ez ctóik 1976 június 30-án sikerült. Az Állalmi Tervbízatíság határozata alapján, a Phylaxia Oltóanyag- és TápSzertermelő Vállalat vette meg ékkor az üzemeit, a 'szövetkezeteknek kifizette az általuk beSnvesZtáll összeget, továbbá kötelezettséget vállalt a féhérje előállítására.1 A porféhérje azonban a Phy- laxiió'nbk sem került olcsóbba. Ráadásul: egyre néhezebb lett megszervezni a termelést, mert például a tamási Béke Téesz teljésen 'elzárkózott a lucernatermélésfől, s hébe-hóba jutottak bsdk óldlpanyiaghoz. 'Nem volt íréit feliddlgaznli, úgy hogy 1977-lben csőik 44 munkanapot mentek a Vepex-gépék. A Phylaxia egyéb IbélSő gazdasági problémái (miatt a me- zőglazdasági és élélmezésügyi miniszter /1991 -ben úgy döntött, hogy a válla Hattól megvonja a tápszer,termelést, s az ehhez tartozó üzemieket és eszközöket résziben a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, részben a 'Hajdúsági Agráripari Egyesülés 'kapja meg. ilgy ikerüllt a tamási üzem — Bábolnához. Az üzem igazgatója', Herczeg József 1973 novembere óta vezeti az inj fOlyó munkáikat, szalkmáijámdk Kvóta ímestene, átélte a 3—4 'évenként esedékes átszervezéseket, s mindent tud, ami ezzel az üzemmel kapcsolatos, véle összefügg. A rövid történeti áttekintés és technológiai leírás utóin megpróbálunk a vegetabile protein extralkció (innen a- Vepex elnevezés) azaz a zöld növényi f-e- hérjékivonás sajátos hazai módszerének mélyére ásni - a tamubág imiOtt legfőképp. Tekintve, hogy addig nemcsak Magyarországon, de b világon sem valósult még meg a fehérjék once nitrátom előá Ifit á - sónak ez a módjai, gépsort, berendezést sem találtak hozzá. Az egyéb célra gyártott gépeket kellett, összeépíteni egy technológiai sorba. Norvég, holland, nyugatnémet dán gépeket hoztak, ezeket összeszerelték. Az egyes gépék teljesítménye nem vélt összhangban, s azdk a gépegységek határozták meg a termelés ütemét, lOmefyefcnék alacsony volt a teljesítményük. Nyilvánvaló: minthogy ez volt az első ilyen jellegű üzem, híján volt mindenki az üzem szervezésiével,, üzemelésével kapcsolatos taipaisztalatolknOk. ,'Csak egy ddlgot láttak: sok és drága fehérjét vásárolunk kemény valutáért, s ezt 'lehetőleg minél gyorsabban itthon keli előállítani. Siettette ezt az is, hogy a sorra épülő szakosított állattartó telepeken ékkor tértek át a korszerű álltatok korszerű takarmányozására. Egyszóval úgy látszott: lérdetaels lesz beruházni. Igaz, míg 1973-ban 1 tonna zöld lucernáiból 1196 forint értéket nyertek, addig 1978- ban csupán 7,93 forintot. És egy hektár területről 50 tonnb körüli zöld lucernát llehet „lehozni". CUKOR ÉS KUTYATÁPSZER Miért fulladt be ez a 100 miliő forint értékű üzem? Mert a szövetkezetek nem tudták fenntartani, és mert a Phytaxiáindk nem volt mező- gazdasági háttere. Ha egyetlen gazdaíság szerves része, és úgy számolnak vele, mint a lucer- naszá-ritákkail, akkor ez az üzem ma is él — véli Herczeg József. S hozzáteszi: olyan helyen kellett volna, felépíteni, alhol nem olajjal, Ih'ainem gázzal működtethetik a gépet. De itt fölálltaik először vállalkozókat, s az energiafelhasználásra senki sem gondolt. Arra vonatkozóan, hogy mit is (lehetne ezzel az üzemmel kezdeni, több tanulmányterv készült. A végeredmény: javítani lehetne a vesZteségará- nyőkan, ‘ha növelnék a kapacitást. Viszont min os éllegentíő alapanyag,, s hogy mennyit lelhet termelni, azt a gép határozzál meg. ördögi kör. IRedig. Féhérjére ma is szükség van. Az import szójadara állalmi támogatást kap, a hazai f éhérjeko ncentrátum-előállítás ebben nem -részesül. Jelenleg dollárért iVáisáiraljuik a fehérjét. A szakemberék pedig keresik a fehérje-előállítás módját: kísérleteznek tollal lés szaruval. A köztermesztésben az elsődlegesen felhasználható, gazdag felhérjetartaillmú -szój'a és lóbab vetésterülete sehogy sem akar 'növekedni. Jelenleg a tamási üzem cégtábláján a felirat a következő: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát takarmánykeverő üzeme. Jelenleg Baby és Prestorter ma- loictápszert, Szül kotor nevű gyógyszeres készítményt állítanak elő a nyírtaknak, továbbá kutyatápszert. Az alapanyag — kukoricapehely, tejpor, savó- por, itakainmányzsír, 'halliszt, (húslliszt — Budaipestről, a kombinát takarmány-előállító gazdasági társulásától érkezik Tamásiba. Búzát, kukoricát, árpát a gabanüforgolimitál vesznek. A környékbeli gazdaságaikkal semmiféle kapcsolatuk nincs. Az elmúlt évtől az üzem önálló gazdálkodást folytat, önéltszá- maló gazdasági egység. Az itt gyártott tápszerek versenyre kelték a piacon azokkal a csaknem teljesen azonos ösz- szetlételű termékekkel, amelyeket rajtuk kívül az országban még négy helyen gyártanak .'Ti Tavaly érte el az üzem fennállása óta a legnagyobb nyereséget, akkor dolgoztak először tervszerűen, s ekkor kérdezték meg tőlük először: mit, menynyit és mennyiért termeltek. S :mi van ma a Világhírű Vepex-üzemben? Ipari keményítőből enzimes éljárással cukrot, dextrimt állítanak elő és tejport készítenek sovány tejből. A kérdés azonban mind a mai -napig -megvátaszölaitlan: hogyan lehetett három téesz-re bízni egy csapáin laboratóriumi körülmények között kipróbált félüzemi kísérlet nagyüzemi megvalósítását? Az eredmény világosan látható. Mint az a körülbelül 20 dekányi fehérje- fcancentrátium, amely imliintavé- te-lii edényben az üzem igazgatójának könyvespolcán dísze|^ga D. VARGA MARTA Fotó: Bakó Jenő Csomagolják a kutyatápszert Raktár a tápszer alapanyagának
