Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. február 5.

© Képújság

P%Bjgeg ** vA> JF **g Sí S A V S? rtX *wppM

;;':';" : ■

Szőke Józseffel, a szekszárdf kenyérgyár üzemvezetőjével- Amikor legutóbb a Népújságban szerepelt a neve, arról tudósítottunk, hogy a paksi atomerőmű- építkezésen elbúcsúztatták a KlSZ-épitöbrigád tagjait. Ez alkalomból kapta a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Most először mégsem azt kérdezem, mi történt azóta, hanem azt, hogy mi történt addig... hogy került Paksra.

— Jelenlegi munkahelyemen tmk-vezetőként dolgoztam, amikor először hallottam a KISZ KB felhívásáról. Akkor már egy éve működött a KlSZ-építőbri- gád és egy év után szélesítették ki a szervezést országosra, emelték kétszáz főre a brigád létszámát. Érdeklődtem a megyei KISZ-bizottságan, ahol elmondták, hogy a megyének többek közt négy műszaki végzettségű embert kell küldenie. Az elsőik közt jelentkeztem 1979 márciusában, mert izgatott a nagy feladat, ami Pakson várt ráinik.

I

— Oda elsősorban építészeket vártak. Mit keresett ott egy gépésztechnikus?- Paksra, a KlSZ-épftőbrigád- ba, azt (hiszem, elsősorban olyanokat várták, akik akartak ott dolgozni, vállaltak a betanulás, az új technológiákkal, technikával való megismerkedést, egy eddig Magyarországon soha nem volt építkezés megvalósításában való közreműködést. Ott a képzett építészek is nagyon sokszor olyan feladatot kaptak, amit sohasem csináltak, amit ott kellett megtanulniuk. Atomerőmű-építő iskola nem lévén, a helyszínen kellett dolgozva, tanulva elsajátítanunk mindent.

I

—- Végül is építészmunkát?...

— Ott ahol művezető voltam, főleg vasszerkezeti munkákat végeztünk. így a vassal1, annak megm unkái ásóval ka pcsolat ba n maradtam. A milliméter pedig az építészetben is milliméter...

I- Az igaz, bár gyakran hallani, hogy a kőművesnek egy centi nem centi, nem távolság...- így igaz, de éppen az atomerőmű-építésnél kellett megtanulnunk, hogy néha az is számít. Az első időkben sokszor kellett kézbe venni a légkalapácsot, ha valaki nem tisztelte a rajzokat, ha nem pontosan dolgozott.

I- Kik voltak a munkatársai?

— Általában egy műszakban 40-60 emberrel dolgoztam. Debrecentől Sopronig sok helyről verbuválódott össze a csapat, de meglepően hamar lett belőlük igazi közösség. Talán az volt a titok, hogy akik így, megbízólevéllel, otthagyva a családot, a régi munkahelyet, a megszokott környezetet, jöttek Paksra, azok akartak is dolgozni, tenni. Persze, voltak olyanok 'is, akiket a munka nélküli nagy pénz szerzése vonzott,-de azok rövid úton tovább is álltak, és voltak, akiknek az elbocsátását mi kezdeményeztük.

I - Személy szerint ön is?

— Igen. Aki többször egymás után ittasan próbált bejönni, aki nem tartotta be az alapvető balesetmegelőző rendelkezéseket, aki nem volt képes követni a csapat munkatempóját, az előbb-utább kilógott. Mi sokszor dolgoztunk húszméteres magasságnál feljebb, nem egyszer' hatvan méter magasan, fölyamdtos műszakban, éjszaka is. A szakmailag, emberileg gyengéket - saját érdekükben is — ki kellett szűrni.- A tízezer építő közül alig két és fél százan voltak KISZ-épitőbrigádosok. Mennyiben kellett más munkát végeznie annak, aki ehhez a brigádhoz tartozott?

— Reflektorfényben dolgoztunk. Mi gyakrabban szerepeltünk az ifjúsági sajtóban, a televízióban, és más fórumokon is, mint az átlagépítők. Talán ezért többet, jobbat is kellett nyújtanunk. A KISZ-védnökség áldozatvállalást is jelentett számunkra, mert tény, hogy ahol sürgős, gyors munka kellett, oda a KISZ-építőbrigádot hívták.

I- Tudna erre példát is mondani?

— A gépház vasszerkezetét mi készítettük el határidőre, megfelelő minőségben, de ott voltunk a reaktorcsarnok vasszerkezeti munkáinál is. Ezek exponált helyek, de a hétköznapi munkában is a huszonkettes ÁÉV vezetői elégedettek voltak a KISZ-esek tevékenységével. Mozgalmi szempontból is szervezettebbek voltunk. Nálunk csaknem mindenki KISZ-tag volt. Bár voltak KISZ-en kívüliek is köztünk. Más munkaterületekhez viszonyítva köztünk több volt a párttagok aránya. Nemcsak a gazdasági munkában voltunk együtt, hanem a szabadidőben 'is.

I- önálló pártalapszer- vezetük volt?

— Igen. A 22-es ÁÉV pártvezetőségének irányításával önálló alapszervezetben dolgoztunk.

I- Aminek később párttitkára lett...- Csak az utolsó nyolc hónapban, az 1981 decemberi beszámoló taggyűlésen választottak meg titkárrá, akkor már bejáratott, összeszokott, jól dolgozó alapszervezetet vettem át. Nálunk a pórttaggyűlések öthat órásra is elnyúlottak. Mindenkinek volt ötlete, javaslata, véleménye. Mindenkinek legfőbb párt- és KlSZ-megbízatá- sa az építés segítése, az ott folyó munka hatékonyságának növelése volt. így könnyen lehetett velük dolgozni.

— Mielőtt Paksra került is középvezetőként dolgozott. Mit adott az ott eltöltött több mint három év?

— Az előző munkakörömhöz képest lényegesen nagyobb fel - adtaitokat. (Előtte lis emberek munkáját kelllett irányítanom, de Itized-aninyiiét. 'Hátom-inégy em- ibert minidig könnyebb meggyőzni egy adott feladat maradék- tailain végrehajtásának szükségességéről, mint tokkal többet. A több emíber többféle, nem lehet egy kalap dió venni, de miiin- deniklihez meg iléhet találtai az utat. Általában mindenkit meg lehet győzni, de 'Pakson tanultam meg azt is, hogyha nincs más út, a cél érdekében kényszeríteni is kell, vagy megválni attáll, dki nem -úgy dolgozik, 'mint az elvágható.

I

— Az épitömunka jellegéből is adódtak különbségek?

— Ellőtte mindig teljesítményben dolgozó embereiket irányítottam. Pakson sók olyan munkakör volt, amit csak órabéreiként lehetett elvégezni. És ott voltak, hozzájm beosztva 'a sorkatonák is. A leszerelést megelőző Időben már nehéz volt velük dolgozni. Sóikat ikeUeltt az emberekkel vesződni, -nemcsak munkaszervezési, íhaneim néha „h-djcsáiri” feladatokat is el -kellett Végezni. iBíailes-etveszélyes munkaihelyen dolgoztunk, tize-n- kétórázva1, éjjel-nappali. Itt még nagyobb fegyelmet klell-ett tartani és állandóan vigyázni egymásra Is. A legkisebb Lazaság is súlyos következményekkel -járhatott vóloa.

— Az, hogy egy ilyen nagy építkezésen dolgoztak, mennyire befolyásolta a kisebb közösség munkáját?

— Egymás -m-éllett, vagy sokszor együtt kellett dolgozni imás csapatokká!. Ez -óhatatlanul bizonyos ütközésekhez vezet. -Néha csak má.s rovásá-ra tudtunk dolgozni...- Ezt nem értem.

— (Mondok egy példát. Ugyanazt a -toronyda-rut többen használtok. -Nekem az volt a feladatom, hogy felhord os-sa-m a munkaSzin-tünk-re -az -alapanyagot. Alig, hogy elkezdtük, jö.n a 'másik művezető, néhány fejessel, hogy adjam át ad a-rut -irányító -rádióadót, -mert nekik -fontosabb miu-nlkáju'k vá-n. Mondtam, hogy -én ugyan ki nem adom icr (kezemből, amíg a miénket -el -nem végeztem. Szinte ötre -mentünk néha. 'No, persze, azért legtöbben igyekeztünk -az összépítkezés 'érdekéit figyelembe venni, d-éhát - ez dslak térim észtetes — a salját kis csapatáért kiállít az -ember. -Egyébként -ez volt -a légi nehezebb. A Ik-is csoportérdeket a nagy, az össz-é-ndekkel egyeztetni.

I- Nem akart ottmaradni Pakson?

— Nem. Amikor -megszűnt a KlSZ-építőbrigáid, hívtak ugyanilyen beosztásba a hu-szonket- tesekihez. iDe én már eredetileg is csa-k egy -évre terveztem Paksra 'menni.

I

— Amiből három és fél év lett.

— Igen, m-egszenetfeim az ott folyó m-unkát, -az emberléket, de -letelepedni soha sem akartam. Az -egy év után aláirtom még egyet, -aztán -meg -már úgy váltom, hogy -a-z egyes blokk indítását meg akartam várni, -Képtelen tette-m volna otthagyni az építkezést, -almíg -nem tótom, hogy -nem hiába- (küszködtünk évekig, most kész, hd -nem -is az egész, de egy része és abban -beran-e van a -m-i, az é-n (munkám i-s. -Később, amikor -megtudtuk, hogy 1982-ben megszűnik -a Kl-SZ-építőbrfgád, úgy döntöttem, (kitartok végig.

I

— Az utolsó nap hogy telt el?

— Azt hiszem, azt soha sem tagijuk alfél ejteni. Meghívtak mindenkit, -aki legalább (két évet eltöltött az építkezésen. Jöttek olyanok, akik az elsők között voltok -és -már visszamentek eredeti munkahelyükre és olyanok is, -alkilk később vettek -részt -bizonyos építési fáZisolk elkészítésében. Nagyon szép (búcsúztatót -rendeztek számunkra. Soka-n kaptunk elismerést, kitüntetéseiket.

I

— A brigádtársakkal tartja a kapcsolatot?

— Igen. Többen ottmaradtak Pak-tan, Van ollyan, eredetileg debreceni barátom, akii itt Szek- szárdon kapott lakást és -a hu- szonkett-es ABV-n-él dolgozik, de a -múlt héten -kaptam e-gy levelet -Líbiából. Az egyik voillt beosztottam mást ott épít.

I

— Három és lél év után visszamenni a régi munkahelyre, nem lehetett hétköznapi, egyszerű dolog... — Nem is -voltok. Amikor bizonyossá vált, hogy visszajövök -Paksról, (felkerestem a régi munkahelyem, (megkérdezni, hogy miire számíthatok. 'Régi munkakörömet már betöltötték -és az az igazság, hogy -nem is tudtak hirtelen megfelelő m-unkát adni. Ami-kor legközeiiebb jöttem,■ felajánlották, -hogy vádoljam el a szekszárdi kenyérgyár vezetését. -Nagyon meglepődtem. -Igaz u-gy-ain, hogy előtte Is a sütőipari vállafatnáll -dolgoztom, de a tmk-lban és nem a kenyérgyár élén. Végül is meggyőztek, -hogy -nem kenyérddgdsztásf Várnak tőlem, h-a-nem munkaszervezéssel; technikai dolgokkal kell foglalkoznom. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy körülnéztem -máshol, -más munkahelyeken is, -de -a fel-ajánlott -m-unfcaikörök közűi ez a Ibeosztás -jelentette szá-mamra a legkomolyabb feladatot.

I

— Eszembe jutott a műszerészinas esete, akit elküldték reszelőzsirért...

■A Timk-s koromból annyit -azért értettem a kenyérgyártáshoz, hogy átlátszó dolgokkal -ne tudjanak becsapni, durván lejáratni. Viszont tény, -h-o-gy az első időszakban, (ha minőségi (kifogásom volfregy-egy termékkel kapcsolatban, a (pékek mondtak imiiinideat. iHogy rossz a liszt, a víz, a kemence, szóval (próbáltak meg-etetni. 'De kérdez-nli se szégyelltem -soha és itt a vállalatnál nagyon sok szakmailag is jól képzett ember vain, akik segítettek, alküknek -megbízhattam -az- ítéletében. (Szívesen látom az üzemiben a minőség- ellenőröket is, hisz sóikat tanultam imó.r eddig is tőlük. A kenyérgyárban -több, mimt hetven -emberrel dolgozom -együtt, és elmondhatom, hogy legtöbbjüktől segítő szá-ndéko't tapasztaltaim, tá-m-og-atáist kaptam a munkáimhoz.

— Azt hiszem, a legnagyobb váltás mégis ez volt. Az építőiparból átnyergelni a kenyérgyártás területére nem kis bátorság kellett.

— -Egyetértek, -hogy eddig ez volt -a legnagyobb -váltásom. Ez -a feladat szá-mam-ra ils sokkal nehezebbn-ék (bizonyult, -mint az eddigiek. Több energiát is -igényéit, de úgy érzem, egyelőre bírom...

— Az Önök munkájával a sajtóban gyakran csak olyankor foglalkozunk, ha valami baj van... Akadozik a kenyérellátás, vagy ragacsos, sületlen, netán elégetett kenyér kerül a boltokba. A „kis ördög" most se hagy, hogy — stílszerűen — befejezésül meg ne kérdezzem: lesz jobb, még iobb kenyerünk a jövőben? — Azt hiszem, ígérgetni felesleges. Azt azoin-bain -minden olvasó elhiheti, hogy szándékosan sohasem -készítünk rossz kenyeret. (Nekünk -is, -nekem is, és vai-aimen-nyi munkatá-rs-amm-ak -az a célja, hogy -a jövőben is mindig friss, jó kenyér kerüljön miin-d-anm yi-u-nk osztató ra.

I- Úgy legyen! és köszönjük a beszélgetést.

TAMÁSI JÁNOS

Múltunkból

Sipter Gézánénak ,,A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920—1948" című tanulmánya a közeljövőben jelenik meg a Tanulmányok Tolna megye történetéből című so-rozat 10. kötetében.

A szerző kimutatja, hogy a kézműipar számottevő részét' tönkretette a tőkés ipar. Az ország iparilag fejlettebb vidékeiről eltűntek az ősi kézműves szakmák, -mint például a takácsok, a cserzővargák, a tímárok, a szita- és gombkötők, a szappan- és gyertyaöntőig a fazekasok — s megjelentek helyettük nagy számban a pékek, a cukrászok, a gépjavítók, a szerelők. A szerző kimutatja, hogy a XX. század első felében a kisiparosság nehéz helyzetbe jutott hazánkban a nagyipar versenye -miatt. Tolna megyében azonban kissé más volt a helyzet. Erről a szerző így ír:

„A megye sajátos -helyzetéből adódik, hogy míg ezekben az évtizedekben a nagyipari koncentráció következtében a kisipar 'hanyatlásnak -indult. . . addig a megye nagybirtokrendszere sz-inte konzerválta a korábbi állapotokat. A nagyi-pari koncentráció a megye határain kívül zajlott le, több esetben mostohább viszonyok, adottságok között. A megyében a birtokszerkezet, a föld tulajdonviszonyai -befolyásolták a gazdasági élet fejlődését. A negyedmilliónál alig több lakosságból 180 ezernek a mezőgazdaság -nyújt megélhetést. A földdel alig rendelkezők nagy száma, a nagyipar fejletlensége szociális feszültséget jelentett, amely -nem egyszer sztrájkok, zendülések kirobbanásához vezetett. Növelte a feszültséget a nagybirtokok tömeges aratógépvásárlása, amely a munkaerőgondokat könnyítette, de növelte az amúgy is nagy számú munka-nélküli tábort. A munka- nélküli agrárnépesség a mező- gazdaságon -kívül az -iparban találhatott volna munkalehetőséget, mivel- a földreform az adott társadalmi viszonyok között szóba sem került. A föld tulajdonviszonyainak megváltoztatása az uralkodó osztály egyik csoportjának sem volt érdeke. Mivel a megye ipara nem volt képes azt a funkciót betölteni, hogy a munkaerő- feleslegnek életlehetőséget biztosítson, a tömegek a -megoldást a kivándorlásban keresték. A falu elvándorlása Tolna megyében nem járt együtt a megyebeli -ipari központok fejlődés ével."

Gazdaságtörténeti tény, hogy a -megye a gyáripar területén lemaradt az ipari forradalom időszakában, de a kézműipar és a kisipar területén felvette a versenyt a szomszédos megyékkel. A szerző ennek egyik okát abban látja, hogy ..... a nagybirtokok zavartalan termelésének biztosításához -bizonyos kisipari szakmáik szükségesek, és igényeltek voltak (pl. kovács, bognár, ács, nyerges stb.) és ez a magya-r falu elmaradottságára utal, arra, hogy számos olyan -iparág, -mely fejlettebb, kapitalista viszonyok -mellett önálló életet kapott, a nagybirtokok hazájában bizonyos fokig paraszti, mezőgazdasági mellékfoglalkozás maradt.”

A szerző részletes elemzését adja az első világháború okozta ipari visszaesésnek, majd az azt követő konjunktúráról tesz említést.

A húszas évek kedvezőbb vi> szonyait alaposan visszavetette a gazdaságii válság. A számok a többi között a következőket mutatják: a mesterek száma

stagnált, a segédek és a tanon- cok -létszáma csökkent, egyre kevesebb -volt a kiadott új munka-könyvek száma. A tolnai ipartestület adatai szerint 1931-ben 131, 1932-ben 85, a bátaszéki adatok szerint ott 1930-ban 90, 1932-ben 59 -m-unkakönyv kiadására került sor. A tanoncok száma a dombóvári ipartestület körzetében 1930-ban még 98 volt, két évvel később csak 75, a gyönki körzetben az 1930. évi 27-te'l szemben csak 12 volt a számuk. A szerző joggal állapította meg, -hogy az építőiparban kevés volt a munkalehetőség, és sok volt a munka- nélküli. 1932. március 12-én

tartott közgyűlést a Völgységi Járás Általános Ipartestülete. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a kisiparosok a helyzetüket a következőiképpen értékelték:

„A vesztett háború, a forradalmaik és az -ezt -követő gazdasági évek -között az 1931-es év tette fel a koronát a-r-r-a a -nyomorra, melyben -ma má.r mindannyian - -a l-egm-agyobbtól a legkisebbig — egyformáin -szenvedünk...”

S -a -jegyzőkönyv tartalmazza a -legfontosabb követeléseket is:

— -le kell szállítani a közterheket;

— meg -k-e'lll szüntetni a -régi adók-n-aik kíméletlen (behajtását;

— a fcisii'pa-rosok-pa -nézve adómentes létminimumot kell meg- -ölla-pita-nii;

— kereseti olkal-m-at k-elll bízta sítam-i ;

— -a kisipari hitel folyósítását haliad éktolanuI meg kell k-ezde- -n-i, s olyan -kisipari hiteleket keli folyósítani, amelyek a termelést szdligáiják;

— orvosolni kél! -a k-özszá-llítás terén álHam-dóa-n tapasztatható sérelmeket;

— a közüzemeket halodéktaíla- -nul im-eg (kell szüntetni;

— o (túl magas kamatlábat le keli szállítani;,

— a kartelleket végképp meg (kell szüntetni.

S hogy -nem túlzott a bonyhádi íi-partestüiet közgyűlése, amikor a fenti m-egá-llaipStást tette a-z iparosaik helyzetéről, azt alátámasztja az a tény is, hogy 1933-ban a kisiparosok 46 százalékai -nem fizetett kereseti adót, mert jövedelme nem érte el az adóköteles mérték minimumát sem.

Színes képet ad az iparosságról -a tain-ullm-árnynak -az a része, -amely -iparágianként vizsgá-lj-a szá-m-ukat. (Ebből1 kitűnik, (hogy a vas- és fémiparban 689, a gépgyártás és közlekedési eszközök gyárfásában 8, a -kő- és agyagi porban 48, a fla- és osanlfipa-rban 1059, a -bőr-, sörte- és szőrmeiparban 826, a -szövő- és fonóipariban 181, a -ruhaiparban 596, a papí-rosipar- ibam 12, -az élekmíszer- és élvezeti oiikikiek iparágában 439, vegyészeti -iparban 24, -az építő- l-pairlbain 527, sokszorosító- és műípartbain 52, szálloda- és v-en- déglűtői-pairlbain 485, a szolgáltatóiparban 537, egyéb iparágban összesen 3 személy tevékenykedett, a húszas évek végén.

A kisiparotok műhelyei -rendszerint mindig politikai fórumok voltak. Az embernek gyakran ott -fejtették ki -nézeteiket az -időszerű pol'itikali kérdésekről. Igényelték a kisiparosok, hogy beleszólásuk lehessen az országos .polllifikálba i-s. -Erre -utad többek (között -az 1937. má-j-us 2-án Budapesten megtartott országos értekezlet, amelyen -az -iparfestü- l-etek elnökei — vettek részt. A megyéből képviseltette -magát a bonyhádi, a dombóvári, -a du- naföl-dvári, a gyönki, -a -paksi, a simontornyali, a tamási -és -a tolnai li-pa-rtestület. Az -értekezlet határozatot fogadott el, -a-mely követelte a kézműves-iparos-ság törvényhozási képviseletét, részvételt o fels-őh'áz reform jóval kapcsolatos törvény megalkotásában, vall'airrtint -a választójogi törvény ki-dal-g-ozásában, legyen képviseletük (a városi és a vármegyei töinvényh-atóság-okbain, a (községi -képvi s-él őtesfülietekiben, -számarányuknak megfelelően. Természetesen szó volt a kisiparosság gazdaságii követeléseiről iis, -mint például az -adózási rendszer megreformálásáról, -a társadalambiztasí-táisrál, a munkabérek és a -munkaidő szabályozásáról, a hitelellátásról, -aiz exportlehetőségek biztosítá- -s-áról.-Sipter Gézá-n-é részletesen foglalkozik -a kisiparnak a II. világháborút megelőző időszakban betöltött szerep-évei, a háború és a háborús intézkedések hatásával, -majd az ország újjáépítésében valló részvételével.

A tanulmányt számos statisztikai táblázat egészíti (ki, s mellékletként áttekintést ad az li-pa-r- társu-latak és -ipartestül etek 'megalakulásáról, tevékenység-érői.

K. BALOG JÁNOS