Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 30. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. február 5., szombat. Mai számunkból MŰTEREM AZ ASZTALON (4. old.) HATÁRTALAN EGYÜTTMŰKÖDÉS (5. old.) CSENDES IDŐ, NAPSÜTÉSSEL (7. old.) A LAZADÓ EMBER (10. old.) A SARKI ÉJSZAKA FÉNYEI (9. old.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltételek mellett is — alapvetően megfeHeHt a népgazdasági terviben élőid követelményeknek. A liegifőbib cél télljesülit: az ország külgazdasági egyenírállyli helyzete - a külső féltétel'ék kényszerítő határára és a belső erőfeszítések eredményéként - javult. A konvertibilis valutáikban elszámolt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A Halkocslság reáljövedelme és fogyasztása az előirányzatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előz'ő évi sZimitet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb féltéteilék miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést k'övetelt mind a gazdaságirányítás, mind a gazdálkodó szervezetek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenn- taittárá'ndk biztosítáisá ra jelentős intézkedésék történték, ame- lyek a belföldi felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a válfaja - tok és a lakosság jövedelmét, Illetve annak emelkedését, és növelték a költségvetés bevételiét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységiére és eredményiére a korábbinál! nagyobb és közvetlenebb hatásráll váltóik a nemzetközi gazdaságii folyamatok. A vállalatok gazdasági helyzete — piáéi lehetőségeik, HMietve al- kálmtafflkodá si képességeik olla p- ján — továibb d ifíerenci ál adott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jolbb kielégítését segítették az év falybimiám allfakuló új típusú gazdasági szervezőtek. Az ezekben résztvevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági muinlkalközösSé- gék, szövetkezeti szbkesoiportok és kiisszövetkezételk íogllbllkbztat- ják. 1982-iben a nemzeti jövedelem a tervezettet vallaímlive'l meghaladóan, 1,5—2 szózoíékkaI emelkedett, összege több mlmt 670 mílHiá rd forint vált. Az ipart bruttó termelés növekedése és az országos építléisii-szerelés» tevékenység mérséklődése lényedében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazdaságii termékek brutto termelése a tervezettnél gyorsaibfoan nőtt. A nemzeti jövedelem növékedése az anyagi ágakban foglltalllkoztatátltalk számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése magyább vált, miint a termelésé. A termelő -felhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csőikként. Az anyagi ágidkbain a termelés bővülése A NÉPGAZDASÁG 1982. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI Terv Tény 1981. év százalékában iNemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi feilhiaszmá'lása Ipari termelés Országos építés-szeréiés Mezőgazdasági termékek fermélése Egy lakosra jutó reá'ljöv. Lakossági fogyasztás A szocialista szervek Iberulházáisai, millSärd fariint, folyó áron 101- 401,5 98-^99 102- 102,5 98-99 104-104,5 100-100,5 100,5-101 178-180 101,5—1 32 Ipar Az ipori termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar termelése 1,9 százalékkal;, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A termel ésnövekedés túlnyomórészt a kivitelit bővítette. Az ipari termékek expartátadása imiirtdkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal haladta ímeg az előző évit. A belföldi értékesítésen bélül a lakosságnak és a termelő-ifeibasználáknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra' 6,9 százalékká1! kevesebbet értékesítettek az lipairváffiallaltok és szövetkezeitek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott belföldi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette, és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vá'llallatoóként differenciálódott. Legnagyobb mértékbe n> az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az előző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb vált a növekedés ai hús-, a baromfi- és tojásfeldolgozó, valamint: a növényolajiparban; A gépiparon belül legnágyább mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kikévé o fémtömegcilkkipart, ahol csökkent a1 termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá o ruházati ipar. A SZOCIALISTA IPAR 9il 10 I 9! 10> 10),5 101 18 5,4 mellett az előző évinél kevesebb energiát használtaik fel. A TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA lakos sáp energiai elhasználó sa 1982., év emelkedett. Az összes felhasz1981. év nálásban a kőolali és származékainak aránya csökkent, a földszázalékában gázé nőtt. bányászat 101,4 A termelés növekedése, az villamosenergia-ipar 99,4 egyeinisúlvi követelményeknek kohászat 100,8 megfelelően, az export fokozágépipar 103,7 sát szolgálta. A belföldi felhaszépíitőanyagipar 100,9 nálás az előirányzott mértékben, vegyipar 101,8 kb. 2 százalékkal csökkent és könnyűipar 98,4 összege — a korábbi évékkel élelmiszeripar 104,4 ellentétben - kisebb volt, mint ipar összesen: 102,0 a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasználás főbb tételei közül a lakossági foqyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A felballlmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készletnövekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb vdlt az előző éviméi. így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásiban 16 százalék, k!sébb az előző éviinél. Az ipar termékszerkezete korszerűsödött1, jobban alkalmazkodott d felhasználói igényekhez. A folyamat azonban ai szükségesnél lassúbb, a termék- cserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásiéHesZtés intenzitása élmarad a. követelményektől. Az anyag- és energiaellátás általában kielégítő volt. Egyes nem mibe'1 elszámolású importból szármázó anyagok és alkafHajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer l'iter tej feldolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat hűtőkapacitását. Építőipar részek tekintetében az év sodik félében' előfordultak hiányok. Ezék azonban a vállalatok viszonylag szűk körében ne íezí- téttéx a termelés folyamát issá- gát. Az iparban foglalkoztat sttak száma 30 800 fővel, 2 .száz álakkal volt kevesebb, mint 981 - ben. A bányászatban es az élelmiszeriparban a létszá n viszonylag stabil volt, a töt bi fő ágazatban csökkent, l< gma- gyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyagipar- bam. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981- ben. Az egy órára jutó termelés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar áílósszközállománya tovább bővült. A fejlesztések jelentős része az energia- és anyagellátás biztosítását szolgálta. Befejeződött a szovjet- maqyar földgázvezeték Városföld—Kiskun d oroz s ma közötti szakaszának építése. A Haliéiba III. Bauxitbánya kapacitása 1982- ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befejeződött a Bitó II. Bauxitbánya építése. A tatabányai szénbányáknál vállalati beruházásiként meanyitott Csordákét II. Bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlettermelést eredményezett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikett- qyártóssal bővült a Tatabányai Brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó ncpjaiban megkezdődött a paksi atomerőmű I. sz. re ak torblokk jónak a kísérteti üzemeltetés©. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konverterét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a po I ip ro piij énf ál ia -gyártó s. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salétromsavüzem készült el. Konvertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befejeződött a Herendi Porcelángyár nyersárugyártást korszerűsítő beruházása. A kaposvári húskombinátban befejezték az évi 10 ezer tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 százblékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési teljesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 lakás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épített lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomórészt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet és nagyobb volt az éves tervben elő- irányzottnál. A növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 4 százalékkal nőtt. 1982-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 15 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A búza termésátlaga hektáronként 4,39 tonna vált, ami 10 százalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddiginél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 százalékkal többet, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartóímo alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön termelt burgonya meny- nyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben, a lakossági igények azonban — a kertekben termelt burgonyával együtt — így is kielégíthetők. A zöldségfélék szántóföldi vetésterülete 11 százalékkal csökkent, miközben a kerti zöldség- termelés tovább bővült. A termésmennyiség összességében a megelőző évihez hasonló volt. A gyümölcstermés meghaladta az előző évit. Almából több mint 1,2 millió tonna termett. Az 1981. évi visszaesés után ismét kiemelkedően jó termés volt szőlőből: 960 ezer tonnát szüreteltek, hektáronként minden eddiginél több, 6,40 tonna termett. 1982. év végén 9 035 000 darab sertést tartottak a gazdaságok, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állományon bélül az anyakocák száma is kiemelkedően maqas volt. A szarvasmarha-állománv némileg csökkent, és az év vénén 1 922 000 darabot tett ki. A iuhök száma iiayanebben az időpontban 3 200 000 volt, 60 ezer darabbal több, mint egy évvel korábban. A vágóállalttermelés 5 százalékkal nőtt az 1981. évihez képest, és megközelítette a 2,2 miliő tonnát. Valamennyi fontosabb vágóállat termelése növekedést. A tejtermelés az 1981. évihez képest 1,6 százalékkal nőtt. Tojásból' és gyapjúból valamivel többet termelitek, mint az előző évben; A mezőgazdasági nagyüzemek' nem mezögazdarági tevékenysége 1982-ben is gyorsabban nőtt, mint alaptevékenységük. Ezzél összefüggésben a nagyü zeniekben fog lalko'Ztatot- ta'k évi átlagos száma mintegy 29 ezer fővel emelkedett. A nagyüzemekben a fontosabb gépek közül o traktorok, az a'rató-cséplő gépek és a tehergépkocsik száma1 gyakorlatilag nem változott, összességében — ai gépék cserélődése folytán — bővült a gépi vonóerő kapacitása, amely 1982. végén csaknem elérte a 8 millió kW-ot. Kedvezően alakult az ágazat energ iaga zd állkod á sa, folyékony szénWid'rogénékből csökkent a- felhasználás. 'Műtrágyából az előző évinél 5 százalékkal1 vásárolt többet a mezőgazdaság, így egy hektár mezőgazdasági területre ható- anyagtan számítva 236 kg jutott. Az erdőgazdálkodás fakitermelése meghaladta a nyolcmillió köbmétert, ami egy százalékkal több az előző évinél. Az új erdők létrehozására irányuló telepítés és fásítás — a beruházási lehetőségekkel összhangban — az 1981. évinél kisebb területre terjedt ki. A meglévő erdők felújítását szolgáló tevékenység 7,8 százallékkal bővült. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás termelő- szolgáltató tevékenysége a tervben számítoltíat kismértékben meghalbdóan nőtt. A közüzemi vízművek víztermelő kapacitása 2,1 'Százalékkal1 bővült, több mint 100 ezerrel emelkedett ai vezetékes ivóvízzel ellátottak számai. így arányúik az összlakosságon belül 78 százalékra' nőtt. A csatornázott területen élők száma, illetve aránya gyakorlatilag nem változott. A szennyvíztisztító kapacitás 4,8 százalékkal bővült, elkészült 30 km árvízvédelmi töltés. Közlekedés és hírközlés A közlékedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 3 százalékkal csökkent. A csökkenés nagyobb részt a nemzetközi, kisebb részben a belföldi szállítási igények mérséklődéséből adódott és elsősorban a vasúti szállításokat érintette, A közúti és a Csővezetékes szállítás teljesítménye valaimélyest emelkedett. A távölságí személyszállítást 1 százalékkal kevesebb utas vette igénybe. A vonaton utazók száma tovább mérséklődött. Az autóbuszok utaséinak szórna megközélítetlte az 1981. évit. A helyi tömegközlekedés utasainak száma 1 százal-ékkal nőtt. Vil'lamason kevesebben, metrón és autóbuszon többen utaztak, mlint 1981-ben. A valsút az év folyamán 39 villamos- és dízelmozdonyt, 50 személy- és 518 teherkocsit állított forgalomba. 337 km hoisz- Szúrágú pályát korszerűsítettek, 99 km-t villamosítottak. 120 km vondlhössziúrágban önműködő vonlallbiztasító berendezést szerelték fél. A közúti tömegközlekedés javítását többek között 1170 autóbusz, 35 trolibusz forgalomba állítása szolgálta. Az év ítílya- mán 97 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány megközelítette az 1,2 milliót, amelyből több mint 1,1 millió a lakosság tullaijdanátain volt. Folytatódott az úthálózat fejlesztése. Átadták a forgalomnak az M—1 autópálya Biicslke- Tatalbánya közötti 22 km-es sza- kalszát, az M—3 autópálya budapesti bevezető szakaszához tartozó Feliszabadulás úti oso- imóportot, valamint az Árpád- Ihíd új déli hídpályóját és a Flórián téri közúti felüljáróit. A bekapcsolt távibeszélő fő- és mellékállomások száma 41 700-Zal, ezen belül a lakásokon felszerelteké 13 500-za'l bővült. A távbeszélő főközpontok kapacitása- Budapesten szerény mértékben, vidéken jelentősebben bővült. Az országos távhívó hálózatba a f őá llomósók 78 százaléka Van bekapcsolva. A közlekedésiben és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1 százalékkal kevesebb volt, mint 1981 -tan. A közlekedési vá'lHallatoknál az összes és az egységnyi szállítási teljesítményre jutó üzemtaoyag-fel- ha'sználás némileg csökkent. Külkereskedelem 1982-lben a behozott árúk mennyisége ugyanannyi, a kivitt áruké kb. 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1981-ben. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés tovább erősödött. A rubel elszámolású behozatal volumene 3 százalékkal, a kivitellé 4 százalékkal nőtt. Jelentősen bővült mind az exportban, mind (Folytatás a 2. oldalon.)
