Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. február 5. / T04.NA ''\ _ 2 KÉPÚJSÁG A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) az importban az ipari készter­mékek forgalma. Ezenkívül a behozatalban az alkatrészek és félkészterméksk, a kivifélben a mezőgazdasági - éje I mii sze r i p a r i termékek forgalma emelkedett. Nyers- és alapanyagokból az előző évinél kevesebbet hoztak be. A behozatali árak emelke­dése nagyöbb vofít, miiint a ki­viteli áraké, ezért a behozatali többlet meghaladta az 1981. évit. A fejlett tőkés országokból származó behozatal csökkent, az oda irányuló kivitel nőtt. A fej­lődő országokkal lebonyolított forgalomban mind a behozatal, mind a kivitel nagy mértékben emelkedett. A nem rubel elszá­molású behozatal együttes mennyisége kevesebb, a kivite­lé lényegesen több volt az elő­ző évinél. , A nem rubel elszámolású be­hozataliban csőikként a nagy súlyt képviseilő anyagok, főleg a nyers- és.alapanyagok, vala­mint a telkes ztenmékek import­ja. Számottevően mérséklődött a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek behozatala, de kevesebbet importáltak ipari késztermékekből is. A kivitel nö­vekedésében meghatározó sze­repe volt a gépeknek és az ékel miszeri pari termékeknek. Erőteljesen nőtt a komplett gyár- és gépberendezések, a közlekedési eszközök, a műsze­rek és a híradástechnikái gé­pek kivitele. Az élelmiszeripar exporttermékei közül a legje­lentősebb tételt képviselő hús- és baromfiipari termékekből, továbbá gyümölcs és főzelék- konzervekből, növényolajipari termékekből bővült a kivitel Anya g je I le g ű te rm é k e k[b ő I ugyanannyit, fogyasztási ipar­cikkekből kevesebbet exportál­tak ebbe a viszonylatba, mint 1981-ben. A forgalomban a ki­vitel növekedése és a behoza­tal mérséklődése következtében — a cserearányrom'lás ellenére — kiviteli többlet keletkezett. Beruházások A szocialista szervek beruhá­zásainak összege 185,4 milliárd forintot tett ki, 2,6 milliárd fo­rinttal többet, mint 1981-ben. A beruházások volumene 2-3 szá­zalékkal, a tervezettnél kevés­bé csökkent. Az állami beruházásokra ki­fizetett összegek az előirányzat­nak megfelelően, folyó áron 1 százalékkal mérséklődtek. 1982- ben 3 új nagyberuházást indí­tottak. Az év folyamán a folya­maiban lévő 23 nagyberuházás közül ötöt befejeztek és többet részlegesen üzembe helyeztek. A váHalotti beruházások ősz- szege fcb. 3 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az évközi központi intézkedések a beru­házási vásárlóerőt korlátozták, a. váillalatü beruházások növeke­dési üteme mérséklődött, de az egész évben felhasznált összeg nagyobb volt a' tervben számí­tottnál. A folyamatban lévő beruhá­zások állománya aiz év folyamán nőtt, a beruházások átlagos készültségi foka csökkent. A beruházások völumenének csökkenése szelektív beruházási politika mellett valósult ^meg. 1982-ben állami támogatás­ban és hitelezési előnyben, ré­szesültek többek között az ener­giaracionalizálási, o másodla­gos .nyersanyagok felhasználá­sait, a .háttéripar fejlesztését szolgáló és a, konvertálható exportárualapokat bővítő beru­házások. Az előirányzottat meg­haladó összegekéit foirdítolttak a szénihidrogének kutatásának, termelésének, szállításának, tá­ró lásándk és elosztásának, a, gabonatároló-hálózat, a. közmű­hálózat, a- helyi közlekedés, az általános iskolák, az óvodák, a bölcsődék fejlesztésére. Népesség, népmozgalom, fogl a I koztatottság 1983. január 1-én az ország • népessége 10 700 000 fő ~volt, 10 500-zal kevesebb, minit egy évvel korábban. 1982 folyamán 133 600 gyermek született, 9300- zai (kevesebb, minit 1981-ben,. A csökkenés oka egyrészt a 15—49 éves szülőképes korú nők számának további csökke­nése, másrészt a. szülési kedv mérséklődése. 1982-ben 144 100- an haltak meg, valamivel keve­sebben, minit az előző évben. A csecsem őh állandóság tovább mérséklődött: ezer. éíveszü lőttre 19,7 egy éven aluli haló leset jutott, míg 1981-ben 20,8. 1983. január 1-én 4 992 000 fő volt aktív kereső, száimuk az elmúlt évben 10 000 fővel, 0,2 százalékkal csökkent. A csökke­nés lényegében a nyugdíjkor­határnál idősebb dolgozóik kö­rében következett be. A munka­vállalási korú aktiv keresők száma nem változott, miközben az Ilyen korúak létszáma csök­kent. Az anyagi ágaikban 21 900-zal csokiként, a nem anyagi ágaik­ban 13 600-zall nőtt a foglal­koztatottak száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban, jelentősebb, a'köz­lekedés- és hírközlésben kisebb mértékű volt a 'létszámcsökke­nés.. A kereskedelemben és a vízgazdálkodásban, lényegében változalllani maradt, a mezőgaz­daságban pedig — g kiegé­szítő tevékenység bővülése ré­vén — emelkedett a létszám. 1982-ben a rtópgazdaság szocialista szektorában — a .mezőgazdaság kivételével - be­fejeződött az ötnapos munka­hétre valló áttérés. Ezzel egy időben került sor a szabadsá­golások ú.j rendijének a'íkallma- zásáira, amely növelte az egy dolgozóra jutó szabadságna­pok számát. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkiailimíazot- .együtt 4970 forint volt, nemi­tek egy keresőre jutó havi át- náiéntéklben 5,6 százalékkal laglkeresete bérkiegészítéseikkel több az 1981. évinél. A me­zőgazdasági szövetkezeteikben dolgozók közös gazdaságból származó nominális átlagkere­sete 6,2 százalékkal emelkedett, nagysága elérte a havi 4490 forintot.1 A pénzbeli társadalmi jöve­delmek összege 9 százalékkal nőtt és kb. 102,5 milliárd forin­tot tett ki. Emelkedett a ter­mészetbeni - egészségügyi, ok­tatóéi, kulturális - juttatások összege is. Nyugdíjaikra 69 milliárd fo­rintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, m'i.rtt 1981-lbein. A növe­kedésben a 2 százalékos, illetve 100 forintos kiegészítés mellett szerepe volt annak, hogy az év folyamán 45 ezernél, 2 176 000- re nőtt a nyugdíjasok száma, valhímlnt annak, hogy az új myugdíjoisdkinalk magosabb a nyugdíja. Kismértékben hozzá­járult a növekedésihez az ala­csony nyugdíjjal rendelkezők részére az év közben végrehaj­tott fogyasztói áremelések miatt folyósított nyugd íjkii egész ítés. 1982-iben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjaik és járadékok át­lagos havi összege 2660 forint volt. Családi pótlékra'1982-ben 15 milliárd forintot fizették ki, ami közel 2 ^ázailékos növekedést jelentett. 1982 végén 233 ezer anya verte igénybe a gyermekgondo­zási segélyt, 8 ezerrel kevesebb, miint 1981 decemberéiben. 'Gyermekgondozási segélyre 3,5 milliárd forintot folyósítot­tak, valamivel kevesebbet, mint 1981-ben. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együt­tesen tartalmazó összes jöve­delem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 6,9 szá­zalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy fél százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A lakosság összes fogyasztá­sa 1 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom volu­mene 1,1 százalékkal 'haladta meg az 1981. évit. Az élelmi­szerek és élvezeti dikikek eladá­sa 0,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 2,7 százaléktól nőtt, a ruházati cikkeké 2,4 százalék­kal csökkent A talka.rék'betét-állomá.ny az év folyamán 15,7 müllíiárd fo­rinttal emelkedett és december 31-én 175,7 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és intézményi feltételei 1982-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok szá­ma 30 föllé emelkedett. A kór­házi ágyak szálma 1500-zbl .nőtt. 78 új általános és gyer­mekorvosi körzet létesült. Csök­kent a betöltetlen körzeti orvo­si állások aránya. A bölcsődei helyék száma 2200-zal bővült. 1982 végén a bölcsődei helyek száma 70 ezer volt. Az óvodai helyek száma 6800- zial nőtt és elérte a 408 ezret, miközben az óvodás korú gyer­mekeik száma csökkent. Az óvo­dák zsúfoltsága tovább mér­séklődött. Az óvodás korú gyer­mekek 84,2 százaléka járt óvo­dába. Az 1982—83-as tanévben 31 ezerrel nőtt az általános isko­lák nappal tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 90 száza­léka tanul tovább, 43 százalé­kuk középiskolában, 47 százalé­kuk szakmunkásképző lés szakis­koláikban. Az előző tanévhez ké­pest mind a szakmunkástanu­lók, mind a középiskolák nap­pali tagozatán tanulók száma emelkedett. A múllt évben 68 300 diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 44 400 nappali tagozaton. ■ A felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe 100 600 hallgató jár, a nappalin tagozaton lényegében annyian, az esti és levelező ta­gozaton keveséblben tanulnak, mint egy évvel korábban. Az or­szág különböző felsőoktatási in­tézményeiben 25 400 hallgató kapott öklevelet, ebből 14 500 a nappalin tagozatom. Az általános iskolák osztály­termiéinek száma 1600-zal bő­vült. Az egy asztályiterelmine ju­tó tanulók száma kissé csök­kent. Az alsótoké óktatáísbOn dolgozó pedagógusok száma 2700 fővel, közel1 81 ezerre emelkedett. A középiskoláikban 16 400 pedagógus tanít, 400-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális el­látottsága. Az általános iskolai tanulók 41,6 százaléka részesült napközSÖtthonos ellátásban az 1981. évi 39,9 százalékkal szem­ben. Emelkedett a diákottho­nokban vagy kollégiumokban Salká szakmunkástanulók és egyetemi -Ifőiislkölálil hallgatók laránya. A felsőfokú oktató síi in­tézmények hallgatói számára kifizetett ösztöndíj öszege mint­egy 30 százalékkal emelkedett. Idegenforgalom *1982-ben 9,8 millió külföldi látogatott oz országba, 34 szá­zalékkal kevesebb, mint 1981- ben. A beutazók háromnegyede a szocialista országokból érke­zett. A Magyarországira látogatók kétharmada, 6,5 millió fő egy napnál hosszabb időre érkező turista volt. Számuk az előző évhez képest ugyancsak csök­kent. A turisták átlagos tartóz­kodási ideje, valamint a napi kiadásaiik nőttek, így az idegen- forgalomból származó bevéte­lek 9 százaléktól meghaladták az előző éviit. Magyar állampolgárok 3,9 'mil­lió esetben utaztak külföldre. Ez az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva: 30 százalékos csökke­nést jelent. A szocialista: orszá­gokba utazott a külföldre láto­gatók 88 százaléka’. Az idegen- forgalmi kiadósok összege vala­melyest meghaladta az 1981. éviit. A bevételeik és kiadások aktív egyenlege nagyobb volt az élőző éVin'él. Az év folyamán jelentősen, több mint 10 százalékkal bővüli: a kereskedellmi szálláshelyek száma. A szállodák befogadó­képessége 5100-zal, ezen belül Budapesten 4500-zól nőtt. Az egyéb szálláshelyeik — turista­szállások, kempingek, nyaraló.- házaik, fogadóik, fizetővendég- látás — befogadóképessége 25 ezerrel: lett több. Budapest, 1983. február 4. Központi Statisztikai Hivatal Az SZKP levele a japán ellenzékhez PANORÁMA BUDAPEST iLosoinczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta dr. Dániel Carlos Roca CastelHalnos rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követet, a Kolumbiai Köztársa­ság új magyarországi nagykö­vetét, akii átadta megbízóleve­lét. A megbízólevél átadásánál jelen vált Garali Róbert külügy- miiiniiszter-lhélyetltes. * Pénteken Kállaii Gyula elnök­letével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1982. no­vember 11 -i ülésén áttekintette a magyar választási rendszer tapasztalatait, s megá'lllaipitatta, (hogy a társadalomban végbe­ment fejlődés indokolttá teszi a választási rendszer továbbfej­lesztését. A Központi Bizottság felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az elgondo­lásaik véleményezésére és ja­vaslatainak megtételére. Az or­szágos elnökség tagijait Pozs- gOy Imre, » népfront főtitkára tájékoztatta az MSZMP KB az­zal kapcsolatos előzetes elkép­zeléseiről. A vitát követően az elnökség döntött az országos tanács ülésének összdh ívá’sá rál és a téma napirendire tűzéséről. Tokióban nyilvánosságira hoz­ták a Szovjetunió Ka mm un ista Pártjának leveliét a japán el­lenzéki Demokratikus Szocialis­ta Párthoz. A 'levél figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államok tokozza ai háborús előkészüle­teket, s Japánt egyre inkább bevonjál szovjetellenes katonái 'stratégiájába. A levél többek között felhívta a figyelmet: a japán kormány amerikai követelésre beleegye­zett: abba, hogy az ország északi részén lévő misavai légibázison F—16 vadászbombázóikat he­lyezzenek el. Ugyancsak Japán tudtával az amerikai 7, (csen- des-óceáln'i)flotta hajóit 1984-tőf Tomahawk típusú nukleáris ro- botrepülőgépékkel1 szerelik fel. Végűi — mint a levél kiemelte — Japán- beleegyezéséit adta ahhoz is, hogy — „rendkívüli helyzet" idején — magárai vál­lalja az országot övező nem­zetközi tengerszorosok blokád­ját. Ezék, a Washington által diktált lépések — hangsúlyozta: az SZKP dokumentuma — a távol -kelteti erőegyensúly fel­bomlásával fenyegetnek. Kemény dió Péntek esti kommentárunk. Egy amerikai kommentár szerint Bruno Kreisky „kemény dió" Reagan elnök számára. Hogyne lenne az, amikor az osztrák kancellár nemcsak az európai népek 'közérzetének hű iolmácsolója — s emiatt, egyúttal a washingtoni politika következetes bíráló­ja —, hanem ráadásul jó kapcsolatot ápol Jasszer Aratottal, a pa­lesztin mozgalommal. Ráadásul a közel-lkeleti rendezésről alkotott fölfogása is eléggé eltér az amerikai állásponttól. Háromnapos munkalátogatása igazolta a feltevést: Kreisky csak­ugyan kemény diónak bizonyult. Sajtóárte'kerietén rendkívül hatá­rozottan utasította vissza az amerikai vádakat, miszerint Ausztria amerikai technoiógiiát bocsát a Szovjetunió rendelkezésére. Azt pedig nyomatéktói aláhúzta: Bécs nem tűr beavatkozást abba, hogy saját termékeit kinek adja el. Félreérthetetlen célzás volt ez arra a washingtoni törekvésre, amely a nyugat-európai országok számára a legszívesebben megtiltaná a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat a szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval. Persze, sok egyéb kérdésben is kifejezésre jutott a kancellár washingtoni tárgyalásán a semleges Ausztria elkötelezettsége az enyhülés, az európai béke és biztonság, a kelet-nyugati kapcso­latok ápolása mellett. Anélkül természetesen, hogy beleszólna a nagyhatalmak vitájába, Kreisky hangoztatta: ntagyon komoly erő­feszítést kell tenni az európai újrafelfegyverzés - vagyis az újabb atomra'kétálk telepítésének - megakadályozására. Talán felfogták amerikai tárgyaláportnerei, hogy mit értett az osztrák államférfi a genfi tárgyaláson szükséges „politikai át­törésen". Kétségtélén, hogy a iközép-lh'atótávolságú és a hadászati nukleáris rakéták kölcsönös csökkentésére a Szovjetunió már tett több indítványt. Amerikai .részről ezeket a javaslatokat eddig sorra elvetették. Ausztria - akárcsak más európai országok - azt váirja most, hogy Washington végre tegyen tanúbizonyságot komoly tár­gyalási szándékáról. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az úgy­nevezett nulla-megöldás helyett új elképzelést terjeszt elő, amely­nek alapján a genfi eszmecsere kimozdulna a holtpontról. Bruno Kreisky személyében olyan politikus tárgyalt az Egyesült ÁllOmökban, aki szívén viseli Európa sorsát, a'ki — 'mint a Szo­cialista Internacionálé egyik vezetője - nagy tekintélynek örvend nemcsak kontinensünkön, hanem világszerte. Ha Ronald Reagan és az amerikai kormányzat többi tagja csakugyan felelősséget érez a világ sorsáért, Iba valóban a fegyverzetkorlátozás híve - osztrák vendégük éjiéit 'komolyan kell venniük. Elvégre olyan ország álláspontját tükrözik, amely földrajzi adott­ságai és semlegessége révén évtizedek óta bizonyítja az együtt­működés, a béke és az enyhülés értelmét. GYAPAY DÉNES Szomorú rekord A Német Szövetségi Köztársaságban a munkanélküliek ará­nya elérte a keresőképes lakosság 10,2 százalékát, ami az or­szág történetében labszolút rekordnak számít. Közéjük tartoz­nak azok is, akik a dortmundi munkaközvetítő hivatalban áll­nak sorban. (Telefotó - AP-MTI-KS) Ünnepségek a népi ellenőrzés jubileumán IH ajdú -'Bihar, G yőr-So p ro n, Komárom, Pest és Somogy me­gyében pénteken emlékeztek meg a népi ellenőrzés megszer­vezésének negyedszázados ju­bileumáról. A népi ellenőröket övező tisztelet és megbecsülés jegyében lezajlott ünnepsége­ken' ott voltak a megyék párt- tanácsi és törnegszervezeti ve­zetői. A Komárom megyében, Tatabányám megtartott ünnep­ségen megjelent Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának taigja, a Központi Bizottság titkára, Győr-Sopron megye központi ünnepségének elnökségében helyet fog Iáit Sarlós litván, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, o Minisztertanács elnökhelyettese és Szakali József, a KNEB elnö­ke, a Pest ,m®gyei ünnepségen pedig Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, ipari minisz­ter köszöntötte a párt nevében a népi ellenőröket, s méltatta' önkéntes munkájuk fontosságát, értékéit. A máltai külügyminiszter elutazott Budapestről Alex Sceberras Trigona mál­tai külügyminiszter magyaror­szági látogatásának utolsó hi­vatalos programjaként pénteken a két ország kapcsolatait erő­sítő nemzetközi szerződéseket írt alá a Külügyminisztérium­ban. A vízumkényszer megszün­tetéséről Púja Frigyes külügy- min'iszterrel, míg az ‘idegenfor­galmi együttműködésről Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­terrel írt alá egyezményt. Végül a máltai diplomácia vezetője Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettessel jegyző­könyvet írt alá a Magyarország és Málta gazdasági kapcsola­tainak fejlesztését, elmélyítését szolgáló együttműködésről. Alex Sceberras Trigona a nap folyamán megbeszélést folyta­tott Sárd'i Gyulával, az Express Ifjúsági és Diáik Utazási Iroda ig a zgOtó he Iyetteséve'l, va lamint Harsányi Zoltánnal, az IBUSZ vezériga zgatój óval. Alex Sceberras Trigona hiva- tallloB magyarországi látogatá­sát befejezve, délután elutazott Budapestről. A Ferihegyi repü­lőtéren vendéglátója, Púja Fri­gyes búcsúztatta. Jelén volt Szi­ta János, baizránk máltai és Maurice J. Lubrano, a Máltai Köztársaság magyarországi nagykövete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents