Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

983. február 4. NÉPÚJSÁG 3 jOrszágos tanácskozás: május 28-án Negyedszázados a szocialista brigádmozgalom Irta: Gál László, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese öt év múltával ismét tanács­koznak az élen járó szocialista kollektívák vezetői. Erre ösztö­nöz a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának útmutatása, a Minisztertanács, a SZOT, a KISZ KB és a szö­vetkezetek érdekképviseleti szerveinek állásfoglalása. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását május 28-ára hívják össze. A szocialista brigádmozga­lom hazánkban a -leg'íömege- sebb munkamozgalom, és fon­tos társadalmi bázisa közös céljaink megvalósításának. Je­lenleg a mintegy 160 ezer bri­gád csaknem .kétmillió dolgo­zót tömörít soraiba, 80 százalé­kuk szocialista címet elnyert kollektíva. A szocialista brigá­dok közül legtöbben a vasipar­ban (24 ezer), a mezőgazda­ságban (23 ezer), az építőipar­ban (15 ezer) és a kereskede­lemben (15 ezer) dologznak, de megtalálhatók szép számiban a népgazdaság minden területén, az anyagi termelés körén kívü­li ágazatokban is. A véleménycsere, a párbe­széd azok között fog ismét ki­bontakozni, akik az elmúlt ne­gyed század során számos al­kalommal bizonyították tenni- akarásukat, az alkalmazkodó­képességüket, társadalmi rend­szerünkhöz való ragaszkodásu­kat, a közösségért érzett felelős­ségüket. E mozgalorp 25 éves jubileu­mához érkezett. Példák sora bizonyítja, hogy a mintegy 135 ezer kollektíva többsége min­denkor tudott alkalmazkodni az adott időszak gazdaságpolitikai követelményeihez. Felajánlá­sokkal, rugalmas vállalásokkal segítették a munkahelyi progra­mok teljesítését, a minőségi színvonal növelését; újításokkal, ésszerűsítésekkel a technológia, a balesetvédelem továbbfeilesz- téset. Élen járói, 'kezdeménye­zői voltak az alapműveltség (8 általános) megszerzésének, a politikai, szakmai ismeretek bő­vítésének. az emberi humánum, a seaítőkészség .kiteljesedésé­nek. Ezeknek legyei fellelhetők a gyermékiintézmények patro- nálásában, kommunista műsza­kok szervezésében. Mindemel­lett igbz, hogy ezekkel az eredményekkel nem egyszer és több munkahelyen a formaliz­mus, a vezetői igénytelenség is párosul. A munkahelyi és országos ta­nácskozások célja, hogy továb­bi lendületet adjon a szocialis­ta brigádmozgalomnak, hozzá­járuljon a dolgozók aktivitásá­nak, kezdeményezőkészségének szélesebb kibontakozásához, se­gítse gazdasági és társadalmi céljaink, a VI. ötéves népgaz­dasági és vállalati tervek meg­valósítását. Mozgósítsa a szo­cialista brigádokat a népgaz­dasági egyensúly és a vállalati gazdálkodás szempontjából alapvető 'hatékonysági, export-, import-, anyag- és energia­takarékossági feladatok ered­ményes megoldására. Erősítse a brigádok, a dolgozók szerepét és felelősségét a fegyelmezett, minőségi munkavégzésben, az általános és szakmai műveltség gyarapításában, a munkahelyi demokratizmus, a közéletiség fejlődésében. A tanácskozás a tapasztalatok, a jó kezdeménye­zések felhasználásával, fejlődé­sünk követelményeihez igazod­va .mutasson irányt a mozgalom további lehetőségeire, felada­taira. Az országos tanácskozá­son kapjon megfelelő méltatást a szocialista brigádmozgalom negyedszázados tevékenysége, jelentősége. A tanácskozás feladata az is, hogy demokratikus fórum kere­tében a szocialista brigádveze­tők vitassák meg, hogyan kap­csolódjanak az előttük álló fel­adatokhoz, valamint a brigád­mozgalom továbbfejlesztésének kérdéseit. A demokratikus előkészítés érdekében az országos tanács­kozást vállalati (szövetkezeti) brigádvezetői értekezletek elő­zik meg. Ezeken választják meg az országos tanácskozás kül­dötteit. A munkahelyi tanácsko­zásokat 1983 március végéig minden vállalatnál, szövetkezet­nél meg kell tartani. Előkészí­tését a vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetése, szakszer­vezeti bizottsága, KlSZ-sierve- zete együttesen végzi. A ta­nácskozásokra meg kell hívni a szocialista brigádok — munka- brigádok - vezetőit, a munka- versenyt irányító, segítő gazda­sági és társadalmi szervezetek vezetőit, aktivistáit is. A tanácskozásokon vitaindí­tó beszámolót a. vállalat igaz­gatója, a szövetkezet elnöke tart. A szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet képviselője adjon értékelést sajátos tevé­kenységükről, a munkaverseny, a brigádmozgalom helyzetérté­keléséről' és továbbfejlesztésé­nek módozatairól. Ennek az ér­tékítéletnek és koncepciónak a kialakításához előzetesen a dol­gozók széles körétől kérjenek véleményt. A gazdaságvezetői beszámo­ló, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezetek értékelé­se kölcsönösen térjen ki a mun­kaverseny szervezésével, irányí­tásával és ösztönzésével kap­csolatos együttes és külön-kü- lön végzett tevékenység minő­sítésére. Tegyék vita tárgyává az értékelés és az érdekeltségi rendszer alkalmazásának kor­szerűségét, helyességét - s ha szükségesnek vélik — javasolják megváltoztatásukat A vállalati tanácskozások te­gyék lehetővé, hogy minél több brigádvezető mondjon véle­ményt a munkaverseny jelenle­gi helyzetéről, tegyen javasla­tot fejlesztésének lehetőségeire, módjaira. A tanácskozások érdemi vi­tájának jó előkészítése érdeké­ben az előterjesztések sokolda­lúan mutassák be a szocialista brigádmozgalom „szocialista módon dolgozni, tanulni és él­ni” hármas jelszavának érvé­nyesülését. Ennek keretében szükséges elemezni, hogy a bri­gádmozgalom hogyan szolgálja a munkahelyen a főbb gazda­ságpolitikai célok megoldását, mint például az egyensúly ja­vítását, az anyag- és energia­takarékossági programok telje­sítését, a hatékonyság, a minő­ség javítását. Különösen fontos értékelni azt, hogy a munkaverseny, a brigádmozgalom hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, a rug'almas tervezési és termelési gyakorlathoz. Foglalkozzon az értékelés azzal, hogy a brigádmozgalom mennyiben járult hozzá a dol­gozók szakmai és általános m ű vélt ség én e k gya ra p ításáih oz (másod-, rokonszakmák elsajá­tításához), a vállalati termelő­erők fejlesztéséhez és hatékony felhasználásához. Térjen ki a'vita arra, hogy a mozgalom mennyiben segítette a szocialista életmód fejleszté­sét, az egymást segítő munka­társi kapcsolatok erősítését, a szociálpolitikai, a területpoliti­kai és társadalmi feladatok megoldását. Kívánatos, hogy a társadalmi munkaakciók és a kommunista műszakok jelentősé­géről, hasznosságáról, a ten­nivalókról legyen vélemény. 0e- mezzék, hogy a vállalat, szö­vetkezet egves gazdasági egy­ségei és a különböző dolgozói rétegek hogyan és milyen for­mában kapcsolódnak be a munkaversenybe, a brigádmoz­galomba és (milyen volt együtt­működésük a munka során. A vita és az elhangzott ja­vaslatok alapján a brigádve- zet-öl^ tanácskozása határozza meg a munkaverseny és a bri­gádmozgalom minőségi fejlesz­tésének, hatékonyabbá tételéi nek feladatait. így többek kö­zött: a végzett munka és a ver­senyvállalások egységes értéke­lésének és elismerésének rend­jét, módját, a munkaverseny fel tétel rend,szerének fejleszté­sét. E feltételrendszernek biz­tosítania kell a dolgozók gyors tájékoztatását, mind a felada­tokról, mindjpedig azok válto­zásairól, továbbá a versenycél- kitűzések operatív megbeszélé­sét, a munka és a verseny szer­vezettségének javítását. A bri­gádvezetőik tanácskozására há­rul véleményt alkotni a szocia­lista brigádok minőségi jegyei­nek erősítéséről, ezen belül a kollektivitás, fegyelmezettség, önértékelés és önművelődés sze­repéről, a gazdasági vezetők és a társadalmi szervezetek teendőiről a brigádmozgalom szervezésében, segítésében és fejlesztésében. A szocialista brigád-mozgalom negyedszázados évfordulója jó alkalom a mozgalom eredmé­nyeiről, gondjairól, a tovább­fejlesztés szükségességéről szó­ló eszmecserére. Ez lehetőséget teremt a jó tapasztalatok feltá­rására, terjesztésére. A munka­helyi tanácskozások, májd az országos tanácskozás Vitája, a tapasztalatok összegezése je­lentős mértékben járulhat -hoz­zá a szocialista mozgalom to­vábbfejlődéséhez. Az építőanyagipar idei tervei Keresletet meghaladó kínálat Az épitöanyagipa.r a vissza­fogottabb beruházásokhoz iga­zodva az idén a terv szerint 1,5 százalékkal csökkenti a terme­lést, ám a termékek túlnyomó többségéből és összességében is az Igényeket ímeglhálHadó kí­nálatot biztosít. A vállalatok üzletpolitikájában ellőtéribe ke­rült a 'piacszerző, vevőkereső szemlélet, s ezzél összefüggés­ben a minőség és az első osz­tályú áruk arányának javítása. Az értékesítési lehetőségeket gazdagítják a 'lakosság jobb ki­szolgálásával, például kisebb tér m,éktételék osamagólásával. Javítják az építőanyag-kereske­delem és a gyáraik közötti együttműködést is. (Egyebek kö­zött a Kavicsbánya Vállalat az ország hét regionális központ­jában létesített a kavicstárolás- -na alá'Plomásokait, s ezek 'körze­tében megszervezték a házhoz szállítást. Az építőanyaggyárták fontos feladatuknak tekintik a növek­vő magán-lakásépítés igényeinek 'maradéktalan kielégítését. A kínálat bővülése lehetővé teszi, ihagy tenmékforgallmázási kötött­ség nélkül lássák él az építő- ainyagtélepeket falburkoló csem­pékkel. A hazai üzemeik ébben az évben 5,7 mlilllió négyzetmé­ter fa (burkoló csempét állítanak élő. A választékot szocialista importtal -bővítik; a hosszú le­járatú megállapodások állapján szállított 700 ezer nógyzetmé- ter csempe a lakosság ellátását szolgálja. A szocialista partne­rek még 260 ezer négyzetméter kerámia padiló burkoló lappal, 815 ezer tonna cementtel, 15 ezer ton-na mészhid,róttál és 1 millió négyzetméter 'húzott sík­üveggel egészítik ki a hazai ter­melők kín-állatát. A -választék bővítésére új ce- mentfa-jtá'k gyártását kezdik ■meg. A házgyáraiknak gyorsab­ban meg szilárd u-ló kötőanyagot, a lakosságnak -pedig több ada- ilékalnytaggall kész-üllő gazdasá­gos, tehát olcsóbb cemen-tfaij'tát állítanak élő. Könyvkötők ■ ■■ ...... ■■ ...... ......... . ..................... n ..................... .................................... ..............— Öreg gép a magánkönyvkö­tészetben A könyv nemcsak érték, nem­csak olvasnivaló, hanem nyújt­hat esztétikai élményt is. A -szépsége -révén, arn-i -nemcsak a 'szedésre vonatkozik, hanem el­sősorban a küllemére. A köté­sére. -Minős nagy túlzás abban a kijelentéiben, hogy a könyv­kötészet -művészet. Pontosab­ban : - az is iébet. Ha igény­lik. Mátyás király a im-ag-a- cor­vinái esetében Igénye lile. Mi, a mai mindennapok többnyire kis­pénzű olvasói -újabban sajnos már nem mindig. lEltt-ől függet­lenül megyerik székhelyén is so­kan -élnek -könyvkötészetiből. A 'Szekszárdi Nyomda k-önyköté- szete é-v-i 40 milliós értéket pro­dukál. A megyei könyvtárban ‘Bodrogi István -évi 4—4500 kötet 'könyvvel foglalkozik újra. Azért, mert a maii — nem corvinákat produkáló - könyvkiadás jóvol­tából egy-egy -könyv -nagyjából 25 olvasót „bí-r ki”. Ugyanez a Bodrogi -István másodállásban -ma-szék könykö-tőiként -i-s műkö­dik. Mit köttetnék nála? Folyó­iratokat, szakdolgozatokat, n-élha könyveket is. O. 1. Fotó; Cz. S. Könyvtáblák kötése a megyei könyvtárban 'Modern összehordógép a Szekszárdi Nyomdában Az utánpótlás HP MM m MLk MSm Az ipar időközönként a ke­reskedelem élé áll termékeivel, ajánlja a portékát, tessék vá­lasztani, ezt tudjuk gyártani, ennyiért. Börzének, újabban szakvásárnak hívják az ilyen- be­mutatkozást. 'Hétfőn Pécsett kezdődött a-z első dunántúli cipőipari szak­vásár. A jövőben- ai nevelési központ ad otthonit e fontos ipari-kereskedelmii eseménynek, — évente kétszer. Az időpont. Szerda, február 2-a, 14 órától 17 óráig. A színhely a nevelési köz­pont, ennek is a tévéterme, amelynek mennyezete telis- tele lámpákkal, zsi-nórállláiso'kka'l, reflektorokkal, színes lemezek­kel. A terem most körbeépítve bokszokkal. A kiállítóik. Kilenc cipőgyár. Kezdhetjük a- Boto-ndnál, s vé­gezhetjük ai Szigetvári Cipő­gyárnál1, köztük persze o't-t van a legújabb gyár, a tatai, ame­lyik január elsejétől önálló. A vevők. Hat dipőnagykeres- kedel-mli vállalat. Ezeknek leg­kiválóbb szakemberéi. Olyan „öreg roká-k", akik húsz-hor- m'i-nc év óta a szakmát irányít­ják, akiknek jogosa-n. ró-hatju-k fél a boltok választékhiányait. Mert ők helyettünk választanak a termékekből, azokból, o-me- lyelcet a gyáraik kínálataik. A módszer. Az öt nap folya­mán fél-fél na-p jut minden cipőgyárnak. Ekkor leveszik a bokszok polcairól o cipőiket, il­letőleg a- ládáikból, amelyeket még -nem raktak ki. Ez utóbbi lábbeliket is a szőn-yegre rak­ják, szép sorjában. Jönnek a kereskedők: Carso, Dél-dunán­túli Cipőna-gykereskedélmii Vál­lalat és még három nagy cég képviselői, akik bejel-enlikeztek, de többen „inkognitóban" van­nak jelen, bár mindenki tudja, honn-a-n- jötték, hiszen alk-i cipő- ügyben „cipőbe rúghat”, a.-z mind litt van a- fővárosból, meg a Dunántúlról. Tehát a kirakott cipőket megnézik a- vevők. Az ajánlás. Dr. Nagy Ernő, a Bonyhádi Cipőgyár értékesí­tési főnöke az „U" alakú asztal- közepén ü'l, kétoldalt munka­társai, egyik kézbe adja- a fel­kínált terméket, a másik jegyzi a rendelést. „Hatvannégy-ötven­három-negyvenkettő, gyermek- félcipő, hatos, könnyű bélés, la-klkos, csak feketében,.” Félmu­tatja a- cipőt. Az aszta-l jobb s-afkán. egy férfi- megszólal: „ötezer”, ő a Corsö embere. „Három -ring Ilivel kérek kétez­ret." — A dunántúli ügynöke szélt most. Ez a cipő kereset­tebb lesz majd a vevők köré­ben. Még -n-em volt ilyen minő­ségű, formájú, az alkalomhoz illő cipő, teh'á-t az „úttörőgye- rékeket lehet öltöztetni" vele avatásra, névadóra, szóval vég­re egy ünnepli cipő. „Ára?” — a -kérdés egy „névtelen” ügy­nöktől jön. Megmondják. Ebből a cipőből tizenkéteze-rre jön össze a rendelés. É-s a1 többi cipő? Nyolcvan- egynéhá-ny modellt -hoztak a bonyhádiak az első dunántúli cipőbörzére. A gyár tervező­csoportjának vezetője izgatott, mutogatja- a szebbnél- szebb férfi- és fiúcipőket. Olcsóbba­kat, dirágá-bbdkat. Van vá-ltasz- ték. Olya-n ai kollekcióban nem szerepelt, amelyet ne emellek volna fel a szőnyegről. Tehát érdeklődés van. Keresek olyan modellt, amelyik rondái, gyen­ge minőségű, ón is turkálok a szőnyegen! — úgy is- mondhat­nám, hogy ponyván, ha- már vásár jellegű ez a börze — ke­resek kifogásolható cipőt, nem találok. Kezembe veszek egy jobblábas, gyönyörű szép ün­neplőcipőt, csillog, erős-, haj­lékony, ára is meglehetős. Meg­szagolom a cipőt. Odalép hoz­zám egy kereskedő, azt kérdi, „Maga melyik cégtől jött, látom bőrös, mert megszagolta a ci­pőt!" Nem, -mondom, én újság­író vagyok, azaz fogyasztó, a vevők -képviselője, „Legye-n más­kor i-s szerencsénk" mondja a cipőipari ember. S érr becsu­kom a jegyzetfüzetemet. Hozom haza ai -kedvező híreket: jó üz­letet csinált a- di'pő-gyár, lesz szép cipő a megyei üzletekben. A cél. Xétszáznegyveneze-r pár cipőt akartak eladni a bonyhá­diak. Az első fé-l árában har­minchatezer-négyszáz párra már volt vevő. Alig mú-lt még csak fél három. Most kezdődik iga­zán a vásár, a börze. Az'alku­dozás, a válogatás — ... „ne­kem fra-nciavairrással csinálják”, . „én húszas sarokkal kérem", . „érdesítsék en-nek a talpát”, .......Flora Színben-, annak is a 432-esét kérem" — zsong, zsi­bong a- börze. Egy hölgy, meg egy úr colá-s, üdítős ládát ho-rd az asztalok körül, aki kér, vesz egy-egy üveggel. Csinos hoStess kávét kínál. Él a börze. PALKOVACS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents