Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

Új inkubátor Humánus tárgyalkotás A Radovics-inkubótor A környezetkultúra lényege és összetettsége abban, rejíi'k, hogy szép és embert szolgáló tárgyak övezzenek mindannyiunikalt. Az iparművészét ergonómiailag és esztétükaiiitag egyaránt tökéletes formákra törekszik, olyan tár­gyakra, amelyeknek kellemes a látványuk, de jó a használati értékük is: egy szék például ne csak szép legyen, hanem kényelmes is. Csak a humánus tárgyak komplexitásé teremtheti meg milliós tételszámban a, jövő „megszerkesztett harmóniáját". Ilyen új, humánus szép tárgy Radovics Andrea inkubátora. Ezzel a formatervezett alkotás­sal nyerte el most diplomáját az ' Iparművészeti Főiskolán. A mű akkor indult, amikor négy esztendeje megszülettek Rado­vics Andrea ikergyerekei, s több mint egy hónapot töltöttek inkubátorban. Azóta megerő­södték, azóta ő is befejezte a születésükkor megszakadt tanul­mányait, és szívesen v állata a ráosztott feladatot: új inkubá­tor megálmodását, szerkeszté­sét. A Medicor által gyártott készülékek ugyanis nem töké­letesek, ingadozik bennük a hőmérséklet, s a perem nélküli mede ragyákban, a csecsemők természetes mozgása következ­ményeiként apróbb balesetek is előfordultak. Radovics Andrea tervezett és kivitelezett műve megszüntette ezeket a konstruk­ciós hibáikat is. Abból indult kii tanszékvezető tanárának, Németh Aladárnak és konzultánsának, dr. Mészáros József egyetemi tanársegédnek a támogatásával, hogy hazánk­ban minden száz élve született csecsemőből tizenegy koraszü­lött, messze az európai átlagon felül, s ezért a legjobb meg­oldásokat kell megtalálni. A halványzöld forma esztétikailag is jó hatású. A plexi üvegfallal zárt összkomfortos csecsemő­otthon fekvő tálcája peremmel ellátott, így nyugodtan mozog­hat a koraszülött kedve szerint, nem csúszhat le, nem érheti semmi baj. Az is hasznos, hogy elsőként alkalmazott kifordítha­tó fiókokat, ohová elhelyezhető a csecsemő ruházata. Guiruló kerekei révén az inkubátor hor­dozható. A hajdani első inkubátorok még o XVI. században, a me­legítés eljárásán alapultak. Eze­ket a pisai Fortunio Liceti ne­véhez fűződő szerikezeteket kö­vették az 1835-ben készült Ruehl-féle bölcsőik, amelyeknél bádogkádban 12 liter melegvíz fért el, melyet kétáránkénlt cseréltek. Az 1874-es Ghampion inkubátor szabályozta elsőiként a levegő páratartalmát. A leg­újabbnak, Radovics Andrea viszonylag olcsón előállítható művéneik az alapja és forrása Ch. Chapple philadelphiai or­vos találmánya, melyet sikere­sen bővített új elemekkel. Ez a korszerűsítés műszaki, emberi előrelépést jelent, és sorozat­gyártásra vár o Radov'ics-iinku- bátor. Szépségével és hiányta­lan, műszaki összkomfortjával vált humánus tárggyá, a' kör­nyezetkultúra ipairművészettel' létrehozott új egységévé. LOSONCI MIKLÓS Milyenek a boszorkányok? (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A gyerekeket á legtöbb helyen még mindig a boszorká- nyokkal fenyegetik, ha rendetlenkednek. A mesék is tele vannak rútabbnál rútabb öregasszonyokkal, banyákkal. _A tudatlan felnőttek is sokszor boszorkánynak tekintették a valami miatt tőlük különböző embereket. Az elmúlt években film is készült egy ilyen asszonyról, akit Bagó-hegyi bo­szorkánynak neveztek. A decsi pártház nagytermében ezekről a furcsa lények­ről tartott előadást dr. Szilágyi Mihály. Évek óta foglalko­zik a boszorkányperekkel, és a boszorkányokhoz kapcsoló­dó babonákkal. A teremben kiváncsi csend. Mindenki izgalommal várja a XVIII. század misztikus fénnyel körülvett „lényeiről" szó­ló valós mesét. A boszorkány szó maga török eredetű, jelentése nyomni. A mesékben, és a mindennapi életben is rosszindulatú lé­nyeknek tartották őket, akik csak bajt hoznak az emberekre. A XVIII. században, főleg a reformátusok lakta vidékeken, harcot indítottak az állítólagos boszorkányok.ellen. A vár­megye közgyűlése Tolnában határozatot hozott ezek össze­gyűjtésére és vízbefojtására. Később perbe fogták őket. Kevés halálos ítélet született, mert a kegyetlen kínzások alatt sokan életüket vesztették. A boszorkánynak tartott emberek igyekeztek maguk köré misztikus ködöt sűríteni. Ennek oka nagyon egyszerű volt. Varázserőt tulajdonítottak nekik, így féltek is tőlük, de anyagi hasznuk is volt, mert kuruzslással foglalkozhattak. Hallucinogén és narkotikus szereket használtak. Elsősorban nadragulyát. Főleg lányos házakhoz hívták őket, ahol a férjnekvalót ilyen főzetekkel olykor ileitatták és a lány mellé fektették. A boszorkánynál hatására szexuálhollucinációi voltak, és ezért kénytelen volt a hírbe hozott lányt fele­ségül venni. A boszorkányüldözés tulajdonképpen a bűnbakkeresés egyik módja is volt. Az emberek butaságból és rosszindulat­ból beárulták egymást a pacoknak, bíráknak. Nem volt nehéz valakinek boszorkány hírébe kerülni. Elég volt hozzá az is, hogy a kölcsönkéröt visszautasította. Az, aki nem ka­pott semmit, átkokat szórt a másikra. I A boszorkányégetés izgalmas „szórakozás" is volt egyben. Egy-egy ilyen alkalommal, az Akasztó-hegyre, több száz ember is odasereglett. A boszorkányok hajfürtjeit árulták ott, így sokan még a boszorkányokból húztak hasznot. Az Ítélet súlyos volt, devonnak az akkori jogviszonyokat kellett szolgálnia. Abban az időben az ítéletvégrehajtás egyben nyilvános megszégyenítés is volt. Ezek az emberek sokszor nem voltak vétlenek, hiszen félelemben tartották a lakosságot, jóhiszemű embereket becsaptak. Volt közöttük csavargó, tolvaj, élősködő. A boszorkányok általában nők voltak, ugyanis a papok úgy tartották, hogy babonaságban, bosszúvágyban, hiúság­ban, hazudozásban, kielégíthetetlen érzékiségben a nők túltesznek a férfiakon. A levéltárak és múzeumok sok érdekes adatot rejtenek, ezeket a kutató szeretné még feldolgozni. SZALAI KORNÉLIA Térkép a tóról Elkészült a Velencei-tó vízi­növényzetének térképe. Az Er­dészeti és Faipari. Egyetem szé­kesfehérvári földmérési és föld­rendezői karának kutatócso­portja — Gerencsér Miklós tan­székvezető docens vezetésével — a közelmúltban fejezte be azt a kétéves munkát, amelynek eredményeként feltérképezték a tó nádasait, lápvilágát, s ar­chív felvételek segítségével azt is megvizsgálták, hogy az utób­bi évtizedekben nőtt, vagy fo­gyott-e a tavon a vegetáció. A legkorszerűbb távérzékelési módszereket alkalmazták, inf.ró­sz ín es felvételeken rögzítették a növényvilág jelenlegi állapotát, s munkájukhoz — összehasonlí­tásképpen — felhasználták az űrállomások és műholdak a tóról készített korábbi képeit is. Az eredményeket számítógéppel érékélték. Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából végzett munka célja az volt, hogy a tó vízminőségének további meg­óvása, valamint a fejlesztési el­képzelések megvalósítása ér- dékében képet adjon a szak­embereknek a vízinövényzet ál­lapotáról, élhelyezkedéséről, s megállapítsa azt is, hogy az emberi beavatkozás milyen ha­tással volt. A vizsgálat - azon túl, hogy részletes, jól1 haszno­sítható térképet adott a tó fej­lesztésén munkálkodók kezébe — több érdekes megállapítással is szolgált. Az iinfraszínes, vala­mint az ardhív felvételek össze­hasonlításakor kiderült, hogy a nádasok növekedési folyamata — amély a szakemberek szerint tízévenként egy négyzetkilomé­terrel növelte a vízinövényzetet — megállt, s a nyílt vízen levő, úgynevezett ringónádasok terü­lete észak—északnyugati irány­ban folyamatosan csökken. 'Ennek a kisebbedésnek a mértéke tíz év alatt 0,8 négyzet- kilométer volt. Meglepetést ho­zott, hogy a tó lápvilága ki­sebb, mint hitték, területe egy négyzetkilométer körül van. 1983. február 4. Lapszemle 1945 kora tavaszáról „Most végre felröppenhet a szabad szó piros rakétája a fe­kete magyar égre." (Népszava, február 18.) A demokratikus front napilap­ja, a Szabadság 1945. február 8-án, csütörtökön hírt ad arról, hogy úíj színfolt tűnt fél á fő­város utcáin: „Egyre több és több ólyan formaruhás rendőrt látunk, akik­nek az öltözéke nemcsak szim­bólum, mert oldali egy vert és Ikamdot Viisélnek. IMa reggel azonban érdekes Itávány fogad­ja o pestiékét. A Király utca és a Teréz körút sarkán orosz női forgalmi rendőr helyett magyar forgalmi rendőr irányította az autók és a gyalogosok átkelési rendjét. Kissié Szokatlanul ha­tott a posztjá'n, mert a régi (jálbevált Ikairmozd'ulla.ttól való irányítás helyett, orosz szokás 'szerint piros és sárga zászlócs­kákat lengetett. látszott a rendőrön a boldogság, hogy új­ból gyakorolhatja a régi tisz­tét, de az orosz autóik sofőrjei ii'S jóindulatúba mosolyogtok, ha a magyar rendőr néha eltévesz­tette o színes zászlócskák hasz­nálatát. Tíz óraikor jött 'érte a váltás. Rendőrünk topogott a sáros hőiében és boldogan né­zett szét a még rendezetlen körúton. seregről, amelybe az ifjúságnak íkellll a legjobb harcosokat adni. Hazai Jenő önkéntes jelentke­zésre szólította fél az ifjúság tö- 'megert". A jDebreczen" című újság február -13-i, keddi számában a nádudvari fiatalok szervezkedé­sét ismerteti, akik a iNépkör nagytermében nagy sikerű gyű­lést rendezték: „Oláh István helybéli titkár megnyitójában az ifjúság Sze­repét vázolttá az új társadalom­ban és országép (lésben, majd a debreceni diákság nevében iCsiatöry Dáhiél 'beszélt az ifjú - iság történelmi szerepéről és is­mertette a DISZ programját. A nagygyűlés szónoka Kiss József, a DISZ országos titkára volt, alki a több száz főnyi hallgató­ság előtt a paraiszt- és munkás- ■ifjúSág helyzetéről szólott, majd rámutatott a negyedszázados reakciónak az ifjúság egységét megbontó szerepére. A vidék poraszitSfjóságának legfonto­sabb tennivalójaként az ipart munlkásifjósággal való szoros együttműködést jelölte meg. Ez­után (Kiss bajos községi bíró a OlSZ-hez való csatlakozásra szólította fel a falu ifjúságát. A nagygyűlés megválasztotta a a helyi szervezet tisztikarát". 'Ugyancsak a „Debreczen” hasábjain lát napvilágot, mi­szerint katolikus és protestáns lelkészék másfél napos testvéri találkozóra gyűlitek össze'a haj­dúsági városiban, hogy megibe- szétjék a közös állásfoglalás le­hetőségét a legégetőbb kérdé­sékben. Nyilatkozatukból: „A megoldásra váró sok ma­gyar féladot közül jelenleg a következőkre kiválnunk az evan­gélium fényével rámutatni: a) A testi és a széliem! mun­ka, valamint a munkabér idő­szerű kérdésében útmutatónk e két ige: „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék" (II. Tihess. 3:10) és „Méltó a munkás az ő bérére” (Mt. 10:10). Igazság­talan az, hagy valaki olyan jö­vedelemben részesüljön, amely •őt munkája értéke alapján nem illeti meg, de igazságtalan az is, hogy a munkást bárki is éh- bérért dolgoztassa. b) Kívánjuk a földkérdésnek és az egyéb nemzeti vagyon kérdéseinek igazságos rendezé­sét, s ebben érvényesüljön a nemzet közös érdeke és az egyének rátermettsége". Összeállította: TUZA ISTVÁN Hogyan is történt? Válaszol: Hollós Ervin — Fog ez menni I — mormolta magáiban és kíváncsiak gyűrűje szeretettél simogatta szemével”. 'Február 1'1-ién, vasárnap a Szabadság felhívja az Olvasók figyelmét, hogy Szálas! továbbra is kiszolgálja a németeket: „A nyilas-rádió körlemiénye szerint Szálaisi legutóbb meglá­togatta Győr megye néhány községét. Körútja során Győr- szentmá.rton községben az egy­begyűltek előtt beszédet mon­dott. Megmagyarázta nékik a nemzetvezető és a vezetettek Viszonyát. Ez o viszony szerinte közvetlen és egyszerű: a mem- zetvezető vezet, a vezetettek engedelmeskédhék. Kijelentette, hogy a hungarista1 kormány fő célja a magyar—német sarskö- zösség teljessé tétellé. A ma­gyarok ezt a sorsiközösséget már éllég teljesnek tartják. Kézzel­fogható n^'lválnulása a vesztett háború, o Varon versnél, a Kár­pátokban és a Tiszáinál sírba- tett százezrék, 'Nyíregyháza, Bu­dapest és más magyar városok romjai, a mégy éve tartó nyomor 'és 'szenvedés". Címében Petőfit idézi a tudó­sítás '(„Talpra magyar, hl a ha­za!"), amely a Magyar Demok­ratikus Ifjúságii Szövetségnek a Magyar Színházban tartott első táborrá nagygyűléséről számol be: „Hatalmas, jelszavas táblák alatt, hosszú soraikban vonultok fel az ifjúság csapartijaii a vá­ros különböző ‘pontjairól. A mű­sort az újpesti iifiszövetség fú- vószenekaZa kezdte meg, a ré­gi népszerű, Szalmás és Ván­dor-kórus indulókkal szerepéit. Gyarmati Anikó Ady-versei, (Ma­jor Tamás szavalata és Török Erzsi Kossuth-inától adták a mű­sor kulturális részét. A mégy szánok világított rá a gyűlés tu­lajdonképpeni céljára. Kiss Sán­dor hosszabb beszédben muta­tott tó a Szövetség dlaikullá'sá- nak rendkívüli jelentőségére, célkitűzéseire, programjára. A reakció áltol eddig mindig le­hetetlenné tett Ifjúságii egység most Végire megvalósulás előtt áilll, tőlünk függ, milyen ke- 'ményre, milyen harcosra tudjuk kavóosölinii. Klosli Sándor, a ma­gyar Ifjúság külöhböző rétegei­nek összefogásától beszélt, Hol­lós Ervin a magyar nemzeti had­Jál emlékszem a Magyar Színiházba összehívott ifjúsági nagygyűlésre. Már az rendkívül megkapó volt, ahogy a fiata­lok jöttek, sok százan, énekel­ve. Negyvenöt februárjában, énekelve! Nagyon rosszul öltö­zött, túlnyomó többségben ko­pott 'kabátos munkásfiatalok, diáikók, akiknek szeméről, orcá­tól látnli lehetett az éhezést és a nélkülözést. Ugyanakkor a lel­kesedést és az odaadást is. A teremben mi, az elnökség meg a szónokok a színpadon ül­tünk. Egyszer csak szétnyílt a függöny. IMaga a hangulat, a jelszavak kiabálása, miközben zene szólt, aztán a szavalatok körött elhangzó egy-egy beszéd felemelte az embert. Az egész műsor talán másfél órát tartott. 'Néztem a közönséget, és a szívem a torkomban dobogott, de kiváltképp ókkor, miikor fel kellett állmom beszélni. Ahogy az újságcikkben is megjelent, négyen ikaiptumik szót, s ha niem tévedek, én NainmadSkként ke­rültem sorra. Jóllehet, addigra már volt némi tapasztalatom, mert előzőleg a feliszab árult Szegeden, sőt Budapesten is tartottunk gyűléseket, nem is beszélve a felszabadulás előtt még az Országos Ifjúsági Bi­zottság állta! 'szervezett megmoz­dulásokról:, de azok a féllépések kisebb közösségekben, ötven- haltVain fiatal előtt történtek. Itt azonban sók száz, talán ezer, ezerötszáz szempár szegeződöft rám. Eőlször a szó szerint leírt ■mondanivalómat ólVastam, ké­sőbb va'lalhogy letettem a pa­pírt, és szabadon kezdtem be­szélői. Azt 'mondtam el, amit éreztem, almit gondoltam. Hogy inehéz helyzetben vagyunk, mert a hivatalos IMagyororSzág veze­tőinek jóvoltából részt vett a diastólen 'hálbarúban, sok száz­ezer munkás, paraszt, értelmi­ségi dólgozó, többségében fia­tal elpusztult, hadifogoly lett, megsebesült. Az összeomlott, népellenes, faisiszta típusú rend­szer maga alá temette az elő­ző korszakot az eszméivel, illú­zióival együtt, a fiatalok jelen­tős része majdnem mindenből kiábrándult. Igaz, elegünk volt a háborúból, mi most mégis azt akarjuk, hogy miinél több ma­gyar fiatal csatlakozzon az új hadsereghez, hagy az utolsó pil­lanatban, de magyar katonák is harcoljanak a német fasisztáik és magyar csatlósaik ellen. Túlzás nélkül mondhatom, hogy o Magyar 'Demokratikus Ifjúságii Szövetség első szaibad, engedélyezett, legális nagygyű­lése nagy jelentőséggél bírt. To- barzó munikánik ezzel nem me­rült ki, hanem folytatódott a ke­rületi Ifjúsági szervezetekben, az üzemékben, az iskolákban. Ab- ibál, hogy március végére Bu­dapesten kétezer, országosan pediig harmincezer fiatall jelent­kezett a demokratikus hadsereg­be, a iMADISZ oroszlánszerepet vállalt. Február 13-án lesz a mohácsi busójárás Az idén február 13-án, vasár­nap rendezik meg Moháoson a busójárást, a baranyai soká- cok farsangi vígasságát A nevezetes farsaingvüsárnap vendégéit színes műsor várja az idén' is. A főutcán ismét meg­rendezik a népművészeti tárgyak vásárát, amelyen bőrösök, bocs- kotkészítők, fafaragók, fazeka­sók, kékfestőik, mézeslkaláoso- sok, szűcsök és más kézművesék kínálják Válogatott portékáikat. A város főterén térzene szól majd, ai művelődési központban három egymást követő élőadá­son baranyai, Tolna megyei ma­gyar és nemzetiségi nép tánco­sok, vafamliinlt a Horvátországi Magyarok Szövetségének Köz­ponti Támccsoportja és o jugo­szláviai HercegszoHősről meg­hívott délszláv együttes szóra­koztatja a közönséget. A Kos­suth Filmszínház színpadán' Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyei énékesek, továbbá a busójárást megelőző mohácsi énekverser.y győztesei adnak népdalműsont. A filmszínház ga­lériájában komáromi festett-fa­ragoít ládákból rendeznek nép­művészeti kiállítást. Délután o városháza erkélyéről élő nép­zenét szolgáltatnak az egybe­gyűlteknek, akik ezután nézhe­tik végig a busák hagyományos felvonulását A távolról étkező vendégek kedvéért az idén a szokásosnál egy órával koráb­ban lobban'tják lángra a főté­ren felhalmozott hatalmas mág­lyát, amely körül o busók el­járják fergeteges körtáncukat. A mohácsi fairsangvasárnap a hajnali órákba nyúló hagyomá­nyos sokácbáíllal ér véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents