Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

1983. február 26. Facsipkék Tamszk — az egyik legősibb Szibériái város. Az 1604-ben állapított tellep ülés jelentős (szerepet játszóit az Urálion túli ihtafaillmos területek elfog- iltallá'sá'bain. A végtelen íajgta, la széles follyólk, Szibéria 'Hi­deg természeti szépsége jel- llemző a tájira. A városban egyedi építészeti stílus állta­kéit ki, aimellyneik taliapamyaiga ö fa. A mtaii napig feoinma- irald# facslipkéis házaikat Tamszk neveze [ességeiként tartják szá'mon. Egyedi, sajá­tos stílusukkal jól beleillenek ta mali, modern városképbe. A faragott díszítések a tehet­séges áflsmlövészek kezemun- ikáját dicsérik. Nevük nagy- 'részt ismeretlen, de művésze­tük nemzedékről nemzedékre örölklödött. A kézműipar min­den csínját-bínját ismerték az alkottak. Művészetükben fel­használták mind a gazdag miépi hagyományokat, mind a városi építészet legújabb vonásait, Tamszk főépítészed remekműveit félitő gonddal őrzik az utódaik. üllatuedö Hadászok MÉPÜJSÁG 9 Csehszlovákia Szívritmus-szabályozók A fejlett országokban a je­lenlegi halálokok között az el­ső helyen szerepelnek a szív­ás érbetegségek. A tapasztala­tok szerint e betegségek miatt többen halnak meg napjaink­ban, mint a rosszindulatú da­ganatok, különböző balesetek és fertőzések következtében együttvéve. Aggasztó jelenség, hogy a szív- és érbetegségek újabban a fiatalabb korosztá­lyokból a 30-40 évesek sorai­ból is egyre több áldozatot szednek. Fontos társadalmi igény te­hát, hogy a szívgyógyászat és az érsebészet eredményesen fejlődjék. A belgyógyászok, se­bészek, immunológusok egyre hathatósabb gyógymódok után kutatnak, de szerencsére, a már most alkalmazott terápiá­val és műszerekkel is sok em­ber életét mentik meg. A műtőkben mind nagyobb számban végeznek koronaér- műtéteket, érpótlásokat és nem ritka a szívritmus-szabályozók beültetése sem. Ez a csodála­tos készülék sokak életét teszi könnyebbé és elviselhetőbbé. Csehszlovákiában két évtize­de van arra lehetőség, hogy az orvo'ok szívritmus-szabályozó­kat ültessenek be a szervezet­be. Az első műtétet a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudo­mányi Intézet szakosított orvos­csoportja hajtotta végre. Ez a csoport később vállalta a mód­szer rendszeres továbbfejleszté­sét és a tökéletesítésére irányu­ló lehetőségek kutatását is. Kezdetben természetesen kül­földről hozták be a megfelelő szívritmus-szabályozókat, de 1965-től már csehszlovák gyárt­mányú készülékeket használtak a műtéteknél. A különböző tí­pusok kifejlesztését követően végül megkezdődhetett a soro­zatgyártás is a Tesla vállalat Valasské Mezirici-i üzemében. A szívműtéteknek ez a fajtája ma már Csehszlovákia vala­mennyi kerületi kórházában meghonosodott. Jelenleg több mint hatezer csehszlovák állam­polgár él szívritmus-szabályozó készülékkel. Többségük élete jóformán semmiben sem külön­bözik az egészségesekétől. Juraj Fábiánnak, a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudo­mányi Intézet szívsebészeti osz­tályvezető főorvosának megala­pozott véleménye szerint a mű­tét kivétel nélkül mindenkin végrehajtható, aki rászorul. Gyermekek és idős emberek is alávethetik maqukat az operá­ciónak. A kiváló szívsebész leg­fiatalabb páciense például - egy ma nyolcéves kislány — a műtét idején mindössze három­hónapos volt. A neves prágai orvostudomá­nyi intézet szakosított orvoscso­portja ma konzíliáriusi felada­tokat is ellát, emellett együtt­működik a hazai kórházak szív­osztályainak sebészeivel, s kap­csolatban áll a külföldi szívse­bészeti központokkal is. Az intézet tapasztalt és ruti­nos orvosai nem elégszenek meg az eddigi eredményekkel. Céljuk: a szívritmus-szabályozó készülék élettartamának meg­hosszabbítása. Most a jelenle­gi, 3—4 évig működő készülé­kek tökéletesített, 6—8 évig üze­melő változatán dolgoznak. To­vábbi terveik között szerepel a korszerűbb, finomabb szerkeze­tű, programozható szívritmus­szabályozó készülék megalkotá­sa. A Háromnapos-tő Tervszerű vadgazdálkodás ötmillió hektáron — Biztosnak keli lennünk ab­ban, (hogy aiz ember nem él viiissza a, puskájával!, hogy sze­retni és megérts a természetet, (kész megóvni — momdtai az APN tudóisíjtójávtali beszélgetve Alelkt- szaindir 'Méljokioi, a: vadászok és hallószók léniingtadli területi tár­saságának 63 éves elnöke. — Leningrad bain és a fenliin- girádii terű letöen ai társaság 90 ezer tagot szóimtól1, s közülük 50 ezer vadász. A vadászterületeik kiterjedtek — ötmillió hektár és körülbelül száz. tó. Sóik olyan apró állítat él litt, aimellyelkmek jelénrtős ré­sze ai sportszerű vadászat tár­gyává váJlhait. Jód ismerjük aiz ádilattvSIlág létszámát, s ha a va­dász inem 'sérti meg, az előre meglhaitá rázott normáikat, nem tesz kárt az élő természetben. — Milyen áddtatok,, maldtamaík vadászata! megengedett? — Szabad vadászni, eflőször ■is vad libáikra, és vadkacsaikra, a fenyőend őkben, élő vadialk. köziül megemigiedett a sükeífaijd, a császármadár és az erdéii szal­dóink» vadászata,. Ezen túlmenő­en erdőinkben/ sóik, míiimtegy 160 ezer nyúd, van. TaMail'y 14 772 dai- rabot 'lőttók ki, tíz százalékkal kevesebbet, mint amennyinek a (kilövését megengedték. Nagyon, elterjedtek a jávorszarvasok, a, Harson a kürt az észt vadászoknál vaddisznóik, vallaimliint az olyan prémes álltaitok:, mint a hód, a pézisimtaipocok', a nyesi, a- mókus, a 'hermelliin:, s elégendő mennyi­ségben! tadáilihaltóik ragadozó ál­latok, farkas és medve is. A vadászok ez utóbbiakka'l szem­ben 'láthatóam nem birkóznak meg. Tavtaily az 1400 medvéből csupán tizenkettőt Jöttek ki,, ,s mindössze 307 farkast ölitek meg, holtatt többet keltenie, ha: figyelembe vesszük azt a kálrt, alm'ijt a farkasok okoznak, há elszaporodnak, A nem kielégítő eredményeket érthetővé teszi, hogy eléggé bonyolult a vadáf- szat ezekre ai ragadozó á lilátok - irat — Hány (kacsát jogosult egy vadász lelőni ? — Naponta! hármait. — ‘És ha. ón mondjuk vad­disznóra, Vagy jávorszarvasra készülök vadászni? — Ezek kollektív vadászat tár­gyai. Ennek a vadászatnak min­den résztvevőije köteles megha­tározott lidőtartaimra megsze­rezni az egyébként pénzbe ke­rülő vadásztad jogot egyik vagy módik állatra!, s átvenni az en­gedélyt, am? tairtaillmiazzai a< va>- dászat 'helyénlek kijelölését ési a, vadállomány ritkításának nor­máit. A tánstaiság, vadászó pedig segít megszervezni azokat ai vadászatokat, és ellenőrzi is ozok menetét. — Ki áillaipítja meg a' vadá­szat idején a vadállomány rit­kításának normáit? — A Vadászati Gazdálkodás Össz-szövetségi Tudományos Ku­tató Intézete az állatok mai szálmának állapján határozzál meg. A vadászati szezonban ennek az intézetnek az ajánlá­sát ai Ifenlingrád'i újságokban hirdetik meg. A társaság nagyon komoly követelményeket tálmaszt tagjai­val szemben. Ezek azznil kez­dődnek,, hogy mindenki', aki be ikivóin lépni' a, társaságunkba], köteles megszerezni a: társaság két régi tagijának az ajánlását, majd ezt követően vizsgát tesz­nek ai vadászat szabályaiból és egyéves próbaidőt teljesítenek, s csupán ezután kapják meg az önálló vadászat jogát. — Vadászaink sokat dolgoz^ mák az állatvilág létszálm álnak gyarapítása érdekében is. Ez a hátaiéra» munka viszont meg­haladja a hivatásos vadászaink erejét. Ttarsiadaflrn? vadászati fel­ügyelőként 1756 lemlinignádi va­dász tevékenykedik és 618 em­berünk teljesíti önként a halá­szati felügyelő kötelezettségeit Ezenkívül tavaly a társaság tagjai mintegy 2000 előadást tartottak, s több minit 300 pub­likációt jelentettek meg, a ter­mészetvédelem témakörében, a Vadászat a tajgán sajtóban, a 'rádióban' és a tele­vízióban. JURIN SNYITNYIKOV A K'úmgtang-ihegy tengersze­me, a kiéken fénylő Samíl-tó, Észak-lKorea kelleti partján a Kelet csodáinak egyilke. A iegendta szerint hőjdtan négy király Vándorolt végiig a föld legszebb táljla'.it keresve, s mindenütt egy ntapot töltött. A tónál úgy elbűvölte őket, az élé­jük táruló látvány, htogy 'három napig maradtak, a tervezett egy helyett. Innen 'kapta a tó ta ne­vét Sámliipo: Háromnapos tó. A tó 4,5 km 'hosszú és klb. 4 méter mély. A kristálytiszta víz­tükörből kSisébb-nagyobb szige­tecskék bukkantak 'feil, mélye­iket fenyőeirdő borít, és fehér sziklák díszítenek. Harminchat fcisébb-nagyolbb sziklacsúcs emelkedik ki a tó délnyugati részén. A titokzatos szikláik fe- ínyőbonította asúcslalikklail való­iban kápráztató látványt nyúj­tanák. Festői 'a Mtamgoíhom szökőkút, a Kumgamg Kapu és a Pong­Kumgang-tenger festői sziklái raie-dtale szikla, ahonnan az egész tó látványa elénk tárul. A Pongirae barlang a Samil- tóről' int verssorokat őriz falán, melyet ügyes kezék 400 éve vésték a kőbe. De az újkori történelem is jelen van a Sa- mlll-tó környékén. A tóhoz ve­zető út mentén a Véres Szikla nevet viseli az a küszögeJI'és tahől 28 kbreali hazafi halt hő­si Ihbtólt. A Tízezer csúos kilátó­hoz vezető 28 kilométeres szer­pentint a 'háborúban gyaltag járták meg a partizánok. A (Hősök idomtíjta’ i's iaz '1950-ies há­borúban kapta nevét. Pillantás a tóra A tó nemcsak szép, íhtasznos is - bővelkedik pontyban, és másfajta haltaikban, éls ellátja vízzél a 'közelii több száz hek­táros tenm'őföl'det. A Scrmil - tó vize a Kámglang-tenger közve­títésével összeköttetésiben vain a koreai Keleti-tengerrel. A ten­ger menüén áll a Kumgang Kapu két legyfoirma magas szik­lából és a tetején lévő széles 'szikiiébál formálva. A Manrnul­sang-tenger (tíziezer 'jellegzetes sziklával) és a Ripsok (Álló szik­la) fokozzák a Kuímgialng-tenger Szépségét. Nagy ..akváriumot" őriz itt a víz, aihoil haiUfojták százai élnek. Kora dlóllután köd szál! a víz­re. Felhőbe burkbiázotak a he­gyek. Féhér pára borítja a tá­jat, ostalk a tó vize csillog ezüs­tösen. KÁDÁR MARTA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents