Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-26 / 48. szám
irtEPÜJSÄG 1983. február 26. Mesterséges jégiiidak (Egyedülálló „äntöiöberende- zéslt" fejlesztettek ki a Szovjetunió vólgognádi öntözéstedbni- Ikaii k utalói,rrtsézetében. A „Jégeső" elnevezésű szenkezet segítségével jég,hidakat építhet - inek az észalki és a távo l-(kel eti folyókon. A tél elején rendszerint lassan híziik a folyókat borító jégpáncél. A kowptforgtallam leállása után rövidebb-íhossziaibb időre szünetel az áruszállítás i's. A folyók mentén feltratmo- zódott szállítmányok csak akkor kerülhetnek át a túlpartra, ha a jégpáncél mór kellőiképpen megszilárdult. Az új öntözőberendezés meggyorsítja a jégihidak képződését. A belőle kiszárít víz a nagy hidegben jégesőként hullik alá, gyorsén megfagy és Valstag jégréteget alkot, amelyen máir biztonságoson megindulhat a közlekedés. így már a tél elején is fennakadás nélkül továbbíthatják az árut a rendeltetési helyre a szállító vállalataik. Új energetikai létesítmények IMoicedóniáiban már igen tevékenyen dolgoznak az 1990- ig szóló hosszú távú elektro- energetilkai program elkészítésén, amelynek alapjón új áramtermelő létesítmények épülnek. A köztársaság a szükségletének több mint 97 százalékát salját áramifanrá'salbál fogja fedezni a következő évtized elején. A tervbe vett nyolc áralmfejlésztő közül ötöt már üz idén építeni kezdenek. Ezeknek az áramfejlesztőknek a segítségével a jövőben évente 3 müllWárd kilowattóra áraimat termelnék. Negyven év múltán Akol eltemették a háborút Ilyen ma a Volga-parti város A sztálingrádi csata résztvevői, a kiemellkiedő hadvezérek nemrég találkoztak a volt ütközetek színhelyeim. Különösen ünnepélyes volt a veteránok és a íiataifok találkozója, a Város központjától 20 kilométerre lévő kis Katonaimezőn. E helyet 1943 óta hiOltmezónék nevezték, olyan sok aknla, Jöveg és bomba maradt itt. Később a műszakiak felszedték az aknákat, majd a főidet felszántották. Itt ásták meg a haircdkiban elesett katonák közös sírját. Mellette egy bombától oslér, melyben meg rozsdá sodott fegyverek, bambaisZillámlkdk, 'lövedékeik ■láthatók. A boimlbatölcslér mel- íettlt, álból „eltemették a háborút" a megmentett nemzedéket iszimlbOUzálló, kezében virágot tartó karcsú leányfiguira áll. (Földünkön kevés hely van, amely Oly hosszú ideig volt a különböző országok népei figyelmének 'középpontjában, imint 'Sztálingrád, ahol 40 esztendeje folyt a valgai csata, kétszáz napig tartott a február 2-án véget ért küzdelem, amely 143 napon át a város utcáin és terein dúlt. Az ütközet egyes szakaszaiban a két fél részéről mintegy kétmillió katona, 26 ezer löveg és aknavető, (kétezer repülőgép vett részt Nem- csalk a katonák védték a várost, de mindenki, aki fegyvert tudott fogni. Minden egyes ház erődítménnyé vált. A távolságot méterekben számolták. (Nehéz VOlt megtartani a Volga keskeny partját, ahol az ellenség a szó szoros értelmiében minden centimétert belőtt. Ám a sztálingrádi csata kimenetelétől függött a Nagy Honvédő Hálbowú további sorsa. A város hősi védőinék és a Volgái csaifa résztvevőinek páratlan helytállása miatt meghiúsult a hitlerista hadvezetés terve, hogy elvágják az ország harcoló részét a hátországtól. 1943. fébruár 2-án a hitlerista csaipatcsoportosítás szétzúzásával végződött a sztálingrádi csata,, és a Szovjet Hadsereg Leníngnáditól a Kaukázusig széles fronton támadásba ment át. Ez az esemény nemcsak a Niagy Honvédő Háború,, de az egész világháború menetiében döntő fordulatot jelentett. A sztálingrádi csata résztvevői a bombatölcsérnél, ahol „eltemették a háborút”. ■ ■ „Szeretjük a színes magyar kultúrát” A kolléganőt, Vladlmira Vseteekovót, csehszlovák társ- szerfcesztőségünk munkatársát legutóbbi prágai utamon ismertem meg. Tréfásan megkérdeztem tőle, mit tud rólunk, mit tud a magybr kultúráról ? — Válasza frappáns, meglepő volt. — A Magyar Kultúráról? Az Óvárosban, a Rytiinskái utcában székel — mondta —, szép, történelmi palotában. Úgy tudom, már harminc éve, s a prágaiak nagyon kedvelik. Miután tisztáztuk a félreértést, érdeklődéssel hallgattam a cseh újságírómé tapasztja,latoit. — A Magyar Kultúra gazdasági, kulturális (témájú előadásai mündig érdekesek. Sok szakember jár el oda, akik azután tovább terjesztik, tarnit láttak, hallottak. Tavaly nagy visszhangja vOlit egy előadásnalk, amely a magyarországi ifjúságii klubokról szólt. Az Idén én, megám is kiváncsiam várom, a többi között, a magyar gazdaságirányítási rendszer és árrendszer ismertetését. BABITS — CSEHÜL — És oz irodalmunk? Az is eljut o prágaiak szívéhez? — De még mennyire! Lesz egy irodalmi est Babits Mihály születésének századuk évfordulóján. De, vajon, tudnak-e arról Magyarországon, hogy Babits első kötete, a Levelek Iris koszorújából 1909-ben már megjelent nálunk. Bizonyára, nagy lesz az érdeklődés a, Magyar Kultúrái áprilisi programjában szereplő, a Hasek-centenárium alkalmából rendezendő műsor iránt. Címe: „Svej'k magyarországi utazásai". Készülnek egy Kadosa Pál szerzői estre. De tudja-e mit szeretnek nálunk a legtöbben? A filmjeiket. És nemcsak azért, mert olvassukl hogy az utóbbi időben egész sor jeles külföldi díjait nyertek, hanem mert valóban tetszenek. Őszinték, és olyan gondokról szólnak, amelyeket mi is ismerünk. TÖBB MINT TOLMÁCSOLÁS — A nyelvbeli nehézség nem okoz zavart? — No, hát azért tanulunk magyarul — mondta Vladimir^ csipkelődve —, legalább háromszázan évente. Én ugyan nem, de hát szerencsére a tolmácsolás nem megoldhatatlan, a nyelv valóban ,nem akadály. Az itteni Magyar Kultúra' eljut vidékre is, főleg Csehországba'. Évente megrendezik a Magyar Kultúra Napjait Ceské Budejo- vicében, Hradec Královában, Lounyban, Karlovy Vary-ban, Trebioben, Zsolnán, Sőt, mi magunk is részt veszünk a, magyar kultúra, terjesztésében. Szeptember óta létezik, éppen Ceské Budejovice modern lakótelepén egy új művelődési ház, amelynek az a neve: Magyar— Csehszlovák Barátság Kulitúr- ház. Az o lényeg, hogy mind többen ismerjék meg nádunk a színes, különleges, izgalmas magyar kultúrát — S a fiatalok? — Van, iiltt Prágáiban a Magyar Kultúrának egy üzlete, a belvárosban, a Nórádéi tridán, amelyet talán a budapesti Kossuth Lajos utcához hasonlíthatnék. Ott hallottam nemrég, hogy évente tizenöt midii óért árulnak magyar hanglemezt, könyvet, népművészeti tárgyaikat Évente ínyölcvamezer hanglemezt adnak el. ILLÉS, KONCZ, RUBIK — Ki a sztár? — Biztosain az Illések és a Kancz Zsuzsa, S ha már a népszerűségről van szó, hadd mondjam el, hagy mi, cseh nők, szeretjük a magyar kerámiát, s persze a hímzett blúzokat, hogy el ne felejtsem, még egy sztár: a Rubik-kocka. SOk tízezer prágai gyerek karácsonyfája alaitit volt ott tavaly! S még egy női titkot: nagyon szeretjük — ötleteik miatt, bár szövegét nem értjük — a magyar divatlapot. Én is sokszor megveszem mat- gammak. A Zastava Művek mérlege A Zastava Művek tavaly 155 743 gépkocsit, 9 701 tehergépkocsit és 5 000 árukihordó járművet gyártott A vállalat a legtöbbet — 56 648 darabot — a Zastava 101-es típusú gépkocsiból gyártotta. Zastava 750- esből pedig 37 898 gépkocsi ke. rült le a szerelőszalagokról. A Szovjetunióval, Lengyelországgal és az olasz Fiat céggel kialakított nemzetközi ipari együttműködés keretében 29 487 gépkocsit gyártottak, 2 százalékkal túlteljesítve a terveket. Lengyelország Az 1983-as népgazdasági terv fi békés atom A több mint 20 hónapiig tartó termelés- és tenmélékenység- csölklkenés után a 'lengyel népgazdaság 1982-lben egy kis lépést tett előre a társadalmi írerad és a gazdaság helyreál- lítáisáibOn. A tavaly elért eredményt 'miércének tekintve ez éviben „ikét lépésnyi” haladásra számítanak a népgazdasági és IkölltSégvetési tervben. Az idén az ipart termelés 4 és a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos emelkediásét tervezik. Tervbe vették a reálbérek növelését is. Ez ugyan igen csekély mértékű, várhatóan 1 százalékos lész, de mégiscsak nö- vékedés, szemben az 1982-es 25 százaléknyi csökkentéssel. Törekednek továbbá egy bizonyos mértékű piaci-pénzügyi egyensúly megteremtésére és a laikásépítésnék a mélypontról történő 'fóimozdítósárto. A tervék szeriint nagyobb mértékben növekszik a termelés a bányásztomban, a vegyi-, a könnyű-, az élelmiszer-, a mezőgép-, továbbá a fa- és papírt'pa>rba>n. A 'szarvaismafha- és sertésáiomóiny 2 százalékos csökkenése éllenére idén a tavalyival azonos szinten mlanad a húsfogyasztás. A folyamatos piaci áruellátásban mutatkozó Hiány, amely tavaly a becsietek szerint több mint 200 mi'l- liirád zloty értékű volt, az idén 70 milliárd zloty értékűire csökken. Ez a lakossági pénzjövedelem 2 százalékának megfe- félő összegét jelent. A termékek árának megállapításában az idén tovább korlátozzák a vállalatok önállóságát. Ez az önállóság az alapvető nyersanyagokat, az energetikai termékeket és az élelmiszereiket gyártó üzemekre eddlig sem vonatkozott. Kiterjesztik az állami árszabályozást a késztermékeik előállításához szükség es anyagok és (kooperációs termékek köréire is. így próbálnak gátat vetni a pila'di termékek megalapozódon áremelésénék. A piaci árucikkek ára előreláthatólag 9—10 százallékkal emelkedik. (Biztatónak ígérkezik, hogy imát sők vállalat alkalmazkodott a tőkés országokból származó import korlátozásához, s fokozottabb mértékben veszik igényibe hazali forró,sokból, va- laimliint a KGST-országoklbál érkező nyersanyagokat. 1983-ban devizahiány és hitelfelvételi problémák miatt várhatóan további 1,5 milliárd dallárra! osölklken Lengyelország nyugat! importja, s 'bár ez nehézségeiket okoz, ésszerűsítésre és a hazai tartalékok fokozottabb kihasználására ösztönzi a vállalatokat. A Szovjetunióban folytatódik az atomenergia békés felhasználását célzó program megvalósítása. A szovjet tudósok és szakemberek szerint az atomenergia előtt nagy jövő áll. Az atomerőművek nem szennyezik a légkört, nem fogyasztanak oxigént. A természetes sugárzást alig emeli, így nem jelentenek semmilyen veszélyt a természetre és az emberre. Az első atomerőmű megjelenése óta ligyija Szjomocskina mérnöknő egyetlen szovjet atomerőmű körzetében sem növekedett a sugárveszély. A Szovjetunióban rendkívül szigorú normák szabályozzák a megengedhető sugárszintet. Az atomerőművek környékén rendszeresen végzett mérések azt bizonyítják, hogy a sugárzás gyakorlatilag nem különbözik a természetes sugárzástól. A szovjet automerőművek dolgozóit évente csupán annyi sugáradag éli, amely 5-10-szer kevesebb a megengedettnél. A dimitrovgrádi atomkutató tudományos intézet szakemberei fontos munkát fejeztek be a gyorsneutronokkal működő reaktorban. Ez az intézet a Szovjetunió egyik legnagyobb atomkutató központja, ahol több kísérleti reaktor, fémkutató és rádióvegyészeti laboratórium, modern elektronikus számítókomplexum található. A szovjet, NDK-beli és csehszlovák tudósok fontos kísérleteket végeztek a reaktorban. Ennek eredményeit hasznosítják a gyorsneutronokkal működő atomerőmüvek építésekor. Sikerrel folytak néhány nátrium-víz típusú generátor próbái, melyek biztosítják a gyorsneutronokkal működő atomerőművek veszélytelen munkáját. A BOR-60-as reaktor fő irányitópultja
