Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-26 / 48. szám
1983. február 26. rtEPÜJSÄG 5 t A lakásgazdálkodás szakszervezeti feladat is A lakásgazdálkodásról, fő[e9 annak egyik oldalá- ----------— ' ról a lakáselosztásról rendkívül sok szó esik hosszú idő óta. Elismerő szavakat is hallani elvétve, sokkal gyakrabban elmarasztalókat. Jogossága egyiknek is, másiknak is van. Addig, amíg az ország anyagi lehetőségei ilyenek, amilyenek, teljes megelégedettségre nem is számíthatunk. V an viszont egy másik oldala a dolognak, amire ugyancsak nem árt odafigyelni, nevezetesen arra, hogy az állampolgárok maguk is sokat tehetnek gondjaik megoldása érdekében. Ha nagy szavakat akarok használni, akkor most azt mondom, hogy érdemes és szükséges többet dolgozni a jelenlegi életszínvonalunkért — és ebbe sorolom a lakáshelyzetet is —, sőt, mit szépítsük a dolgot, még a jelenleginél átmenetileg alacsonyabb életszínvonalért is. A lakosság életszínvonalát nagymértékben befolyásolják az életkörülmények. Hazánkban ma alapkérdés a lakáshelyzet. A reális helyzet korántsem olyan rossz, mint az a köztudatban elterjedt. Persze, ez a megállapítás azokat a lakásra váró fiatalokat és egyedülállókat, akiknek kiutalásra szinte reményük sincs, nem vigasztalja meg, de a legutóbbi felmérés ezt támasztja alá. A lakásállományt az 1980. évi népszámláláskor összeírták. A mai lakásállománynak közel egynegyede három- és többszobás ’ lakás. Ez voltaképp nem is kevés. Az már más kérdés, hogy az ilyen lakások jelentős hányadában egy-két személy él. A lakások alapterülete átlagosan 59 négyzetméter, szemben a tíz év előtti 51 négyzetméterrel. Ez megint nem rossz helyzet, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a nagyobb lakások mesz- sze nagyobb hányada vidéken épül, számítva arra, hogy — legalábbis átmenetileg — a gyerekek is ideköltöznek házasságkötés után. Tudom, hogy szörnyű szó, de nem találni rá jobbat, a laksűrűség országosan nem rossz, száz szobára átlagosan 151 lakó jut. A vidéki városok lakásainak 73 százalékában, a községi lakások 45 százalékában van fürdőszoba. Az aktív háztartásoknak kilencven százaléka rendelkezik mosógéppel, hűtőszekrénnyel, televízióval, vagy legalábbis valamelyikkel a felsoroltak közül. Persze, a nyugdíjasoknál már nem ilyen jó a helyzet. A lakosság a rendelkezésre álló pénzösszegből évente átlag hat százalékot költ lakásberuházásra. Kívánatos lenne, ha a jövőben ennél nagyobb arányban fordítanának erre a célra, tehát a magánerőből épülő lakások számának emelkedése lenne jó, természetesen megfelelő állami segítséggel és lehetőséggel. Bizonyosan nem volt felesleges az előbbiekben ismertetett adatok felsorolása, hiszen a tájékozódáshoz ez is jó. És itt eljutottunk a címben felvetetthez, nevezetesen a szakszervezetek feladataihoz a lakásgazdálkodásban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a helyi feladatok végrehajtására, szervezésére, koordinálására, az elvek lehető egységes érvényesítésére megyei programot készített. Kiadásra kerültek a helyi tanácsrendeletek kidolgozásához szükséges irányelvek, amelyek alapján a rendelettervezetek elkészültek. Ezek vitája után ma már az érintett tanácsok megfelelő lakásügyi tanács- rendelettel rendelkeznek. Feladat a lakásállomány pontosítása érdekében a jelenlegi lakáskataszter felülvizsgálata, az ingatlankezelés szervezeti rendszerének és tevékenységének korszerűsítése. A magánlakásépítés segítése szükségessé teszi annak felmérését, hogy a családiház-építés feltételeinek javulása milyen követelményeket támaszt az építési telkek kialakításával, a telekgazdálkodással szemben. A felméréseket az új lakbérek megállapításához olyan ütemben kell elvégezni, hogy a bérlők idén március 31-ig értesítést kapjanak az új lakbérekről. A szakszervezetek az elfogadott határozatokból adódó feladatok végrehajtásához minden segítséget megadnak, ehhez az SZMT intézkedési tervet fogadott el. Az intézkedési terv teljes ismertetésére ebben a terjedelemben nincs mód, ellenben lehetőség nyílik felvillantani néhány lényeges elemét, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy az egyes szakszervezeti szervek figyelmét ezekre a tennivalókra irányítsuk. Kívánatos, hogv a megyei és helyi tanácsok vezető' a területükön illetékes szakszervezeti szervek testületi ülésein ismertessék az új lakásügyi jogszabályokat. Természetesen ebben kezdeményező szerepet vállalhatnak a szakszervezeti testületek választott vezetői. A szakszervezetek által szervezett tanfolyamok tematikájába nemcsak belefér, hanem kívánatos, hogy szerepeljen azokban a lakásügyi szabályozás ismertetése. Mivel rendkívül fontos, életszínvonalunkat alapvetően érintő kérdésről van szó, hogy a szakszervezetek az új lakásügyi szabályozásból adódó vállalati és intézményi szabályozások átdolgozásához minden segítséget megadnak. Ezt igényeljék a gazdasági, intézményi vezetők. Egyrészt igény, hogy a városokban és a nagyközségekben működő lakásügyi társadalmi bizottságba vonják be a szakmaközi bizottság képviselőjét, másrészt kötelesség, hogy a szakmaközi bizottság ott képviseltesse magát. Mivel életszínvonalunkat alapvetően érintő kérdésről van szó, természetes, hogy legátfogóbb tömegszervezetünk mind szervező, mind ellenőrző tevékenységével annak lehető legjobb megoldásában részt vesz. I. gy. A városiasodé Tamási % Aki a 65-ös úton Siófok irányából közelíti meg Tamásit, és különösebb előismerettel nem rendelkezik a nagyközségről, az ipartelep mellett elhaladva egy olyan hangulatos központhoz érkezik, hogy nem tudja eldönteni; egy kisvároson vagy nagyközségen halad-e keresztül. A városiasodás hamisítatlan jegyei úton-útfélen felismerhetők. Gombamódra nőnek ki a nagyobbnál nagyobb lakóépületek, szépen felújított, rendbehozott középületek és magánházak sorjáznak. Negyven OTP- beruházású lakást adnak át hamarosan, de továbbra is folyamatosan építkeznek. Egy társközséggel, a zömmel német ajkú emberek lakta Párival együtt, a legfrissebb adatok alapján 10 527 ember éli itt mindennapjait. A fejlődő ipar fokozatosan átalakítja a település gazdasági arculatát. Két általános iskola és egy gimnázium fogadja a kisebb- nagyobb gyerekeket. A ll-es számú Általános Iskolában zenei és testnevelési tagozat beindítását tervezik. Az ellátásról a Kop-Ka ÁFÉSZ gondoskodik, de a ruházati áruválaszték színvonalának emelésébe besegítenek a Népbolt egységei is. Az utak hatvan százaléka szilárd burkolatú, ebben az ötéves tervben tovább folytatódik a 65-ös út felújítása. Kapfinger András képriportja ........... », . „-„-MM ’-i ■ 3 A tél örömeit élvező általános iskolások Sorházas beépítés Vasútállomás melletti „árnyoldal" A környékbeli nők is munka- lehetőséget kaptak a nagyközség üzemeiben. Felvételünk a Páva gyáregységében készült. A harmincezer kötetes könyv' tár A József Attila lakótelepen újabb húsz lakást építenek a TOTÉV dolgozói.
