Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

1983. február 26. Képújság 3 Dombóvári pártbizottság Módszertan a propagandistakonferenciákon Amikor tavaly -az 1981­—:---------------82-ies partőktatasi é v végén — a tapasztalatokat ■elemezte a danribávórt városi párt-végrö hajtó bizottság és Imegihatározita a következő év feladatait, állást foglalt atekin- tetben is, hogy a korábbinál nagyabb figyelmet Ikélll fordíta­ni a propagiandisták módszer­tani f ölikéisdültsiégére. 'E vita so- ráin többen is megerősítették a beszámol őbam szereplő megái- lapítáist, miszerint a propagan­distáik tudják azt, hogy kiket, miilyen felkészültségű párttago­kat és pártankívüliiéket oktat­nak, tudják azt is, hogy mit oktatnak, ám többüíknél nem megfelelőek a módszerek. Amin nem is lelhet csodálkozni, hi­szen a propagandisták esti egyetemet, szakosítót végeztek, magas színvonalú mö-rxista-le­ninista tudást szerezték, de pe­dagógiai képzésben nem része­sültek. Pedig ilyen ismeretekre is szükség van általában is és különösen is — értve ez utóbbin a felnőttoktatás speciális prob­lémáit. Erre egyébként utal a Központi Bizottság 1976. októ­beri, a pártpropaganda soron levő feladatairól, továbbfejlesz­téséről szóló határozata, amely kimondja: A propagandisták . szüntelenül fejlesszék tu­dásúikat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket”. Az eddigi gyakorlat: Az ok­tatási év kezdete előtt a megyei és a városi pártbizottság felké­szíti a propagandistákat, itt szóba kerülnek módszerbeli kérdésék is. Utána - havonta - a városi pártbizottság kon­ferenciára hívja össze a propa­gandistákat - a marxizmus—fe­minizmus esti középiskola taná­rait, aiz alapszervezeti propa­gandistáikat, a továbbképző tanfolyamok vezetőit és a poli- tikaivitakör-vezetőkef. Itt nem él sósadba n a tananyagokról van szó, hanem helyig városi, gazdasó g politik ai, m ű velőd ési és egyéb kérdésékről kapnak tájékoztatást. Évente hat ilyen propagandistakonferenoiát tar- íanaik. Ez a keret látszott alkalmas­nak arra, hogy módszerbeli se­gítséget kaiphassaoalk a propa­gandistáik. Itt meg keil jegyez­ni, hogy van mais lehetőség is: A megyéi pártbizottság oktatá­sig igazgatósága 1981 őszén kétéves ,,kihelyezett” speciális tanfolyamat indított Dombóvá­ron is, mélynek hallgatói a po­litikai oktatás pedagógiai kér­déseivel foglalkoznak. Kétéves ez a tanfolyam, most másod­éves a tizennyolc hallgató. Ám arra várni nem lehet, hogy mind a százhúsz propagandis­tát beiskolázzák e tanfolyam­ra. A kedvező ta pa sztja l atok in­dították arra a végrehajtó bi­zottságot, hogy a tanfolyam te­matikájából a legfontosabba­kat feldolgozzák a propagan- distakonferenbiákom is. Nem ar­ról van szó, mintha a százhúsz propagandista mind egyikének hiányosak lennénék a pedagó­giai ismeretei, többen közülük már évtizedeik óta végzik e fon­tos és nagy felikészültséget igénylő pártmunkát, jó egyéni módszerek is alakultaik ki, ám vannak miniden évben kezdők is. De még a régieknek is csak hasznukra lehet, ha általuk nem 'ismert és nem allkaimazott mód- szerékkeí ismerkednek meg. iKét oktatási évre fogadta el a programot a végrehajtó bi­zottság, amely szerint a két év alatt tartandó tizenkét propa- gainidlilstakonferenoián az aktu­ális politikai tájékoztatón kívül egy-egy pedagógiai-módszerta­ni témával is foglal koznak. A januári konferencián Czink Bé­la naki téesz-efnök, a TESZÖV elnökhelyettese adott tájékoz­tatót „A termelőszövetkezetek előtt álló fő feladatok a sza­bályozórendszer ismeretében” címmel, utána Tóth Gyula a városi pártbizottság munkatársa — a már említett speciális tan­folyam vezetője - az oktatás­nevelés módszertanáról szólt A következő konferencia előadója Gyuricza István, a városi párt- bizottság első titkára volt, a va­ros és városkörnyék 1982. évi fejlőddéséirőí, eredményeiről és az 1983-as feladatokról tartott előadást, majd Tóth Gyula elő­adása következett a meggyő­zés pszichológiájáról. Március­ban a városi rendőrkapitány ad tájékoztatót a város és város- környék közbiztonságáról, utá­na következik Máté Lászlóinak, a városi tanács vb. művelődés­ügyi osztályvezetőjének, a me­gyéi oktatási igazgatóság filo- zőfiaitainszékie tanárának elő­adása „A kifejlett személyiség szedkezete és alakítása, a ta­nulócsoportok pszidhi'lógial és szociológiai jellemzője" címmel. Az áprilisi pedagógiai-imódszer- tainii téma: A közösség féj'lődés- tönVényéi, a felnőtték ismeret- iszerzésénék forrásai, sajátossá­gai. Májasban a politikai mű- vélfSég tartalmáról, struktúrájá­ról lesz szó, a következő évi programban többek közt szere­pel : „Didaktikai aliaipélvelk a ipoiitikal oktatásban. Az elő­adással szemben támasztott kö­vetelmények”, „A Vilta vezetésé­inek didaktikai követelményei és módszerei, szemléltetése a ipáirfoktatásibao”. (Az előbbit Csálky László általános iskolai igazgató, az oktatási igazgató­ság filozófiai tanszíékénék ta­naira tartja, az utóbbira a Ba­ranya megyéi oktatási igazga­tóság pedagógiai tanszékveze­tőjét kérik fél.) A bonyhádi speciális tanfolyam vezetője, Bábel Ernő tartja majd a hall­gatóik felkészülésének irányítá­sáról szóló előadást. Az eddigi tapasztaltatok ked­vezőek. Természetesen a pagand i stako nf erenciákon kér­dések és hozzászólások hang­zottak el az élső tájékoztatók­kal kapcsolatban is, de igen aktív volt a vifo, a pédagóqliOi- módSzertanii előadás után. Egyik esetbein sem „sikerült” az előirányzott időpontra befe­jezni a konferenciát. Az egyik ■propagandista megjeqyezfe: Ha tudom, hoqv a speciális pe­dagógiai tanfolyamon ilyet ta­nítanak, oda jelentkezem vol­na. Volt, aki alkalmazó már az itt „kapott" módSziert a kis­előadásoknál Több évtizedes gyakorlat, hogy a propagandis­ta kijelöl egy hallgatóit: a kö­vetkező foglalkozáson egy meg­határozott témából tartson kis­előadást. Most craik a témát adta meg, készüljön fel min­denki. És osalk a foglalkozáson, amikor g témához érnék, kap­ja meg a föladatot a propa­gandista álltai kiválasztott hall­gató. Nyilvánvaló, hogy a vita isolkkal é'lénlkébb volt, mint ko­rábban. Hisz a tizenhat közül nem eay, hanem valamennyi felkészült. Két év alatt tehát a városi pártbizottság és az aiaipszer- vezeték minden propagandistá­ja megismerkedik a politikai Oktatás pedagógiájának leg­fontosabb kérdéséivel. És meg­áld ódnak „menetközben" fel­színre kerülő problémák is. Mint például a filmvetítés. Van­nak kitűnő, az egyes témákhoz nagyon jől felhasználható fil­mek, a propagandisták szíve­sen használják fel azokat szem­léltetésre. Ám nem sokan érte­nék a filmvetítő gép kezelésé­ihez. Most felmerült, hogy a pro­pagandistáik közül azokat, aki­ket érdekéi, kétórás tanfolya­mon képezik ki a gép kezelé­sére.1 A dombóvári niódszer-------------------------------vegleg es éd tékéllésére-efemzésére majd Oz 1983/84-es oktatási év vé­gén kerülhet sor, amikorra minid a tizenkét propagianidista- konferencia lezajlik. Ám az ed­digi faípaszfallatolk azt mutat­ják, hogy érdemes volt elkez­deni. J. J. Áruforgalmi gyorsjelentés Az év első hónapjaiban 29 imüliárd forint értékű árut vá­sárolt a lakosság, folyó árakon 13,1 százalékkal többét, mint a múlt év azonos hónapjában, s többet a tervezettnél is. Élelmi­szereikből és élvezeti cikkékből az értékesítés 8,9 százalékkal volt több, mint egy évvei ez­előtt. Az áruellátás többségé­ben jó, illetve kielégítő volt, csupán néhány termékből adód­tak hiányok. Húsból és húské­szítményekből — főként a disz- nóvágáisok miatt — a mezőgaz­daságii településeken mé-rséklő- dött a kereslet. Az ellátás a füs­tölt, főtt áruk és szárazáruk ki­vételével kifogástalannak bizo­nyult. Javult a kínálat édesipari termékékből, noha egyes lísz- tesárukból továbbra is voltak választékhiányaik. Hiányzott az üzllél'ékbőt néhány fűszerféle, példáiul köménymag és vaníliás cukor. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsfélékből a tárolt készletek bőséges kínálatot biz­tosítottak. Kedvezően alakultak a piaci árak, a burgonya mint­egy 5, a gyümölcs 10 százalék­kal olcsóbb volt a tavalyinál, viszont a zöldségfélék ára 2 'Százalékkal emelkedett. Januárban élénik volt a ke­reslet a háztartási vegyicikkek iránt. Az előző hónapokhoz ké­pest javult a kínálat, jobb volt az ellátás mosószerekből és ci­pőkrémekből, bár a termékből miég mindig hiányos volt a vá­laszték. Az ipar szállítási lema­radásából adódóan a szokásos­nál szükebb volt a pipereszap­pan, a kozmetikai krémek és [habfürdők, továbbá a fogkré­mek választéka. A ruházati forgalom folyó óran 12,4 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly januárban. Miéterárufoál a keresletet ki­elégítették, csupán a kordbár- sony és düftin volt kevés. Nem volt hiány téli- és átmeneti .ka­bátokból, öltönyökből, szűkös volt azonban a ferfizakók, női kosztümök választéka. Téli láb- belliikből volt elegendő, a divat- jellegű női csizmáikból azonban kevésnek bizonyult a kínálat. A vegyes iparcikkek forgal­ma igen dinamikuson növeke­dett, az előző évhez képest 17,2 százalékkal. Javult a kínálat háztartási kisgépekből is. A műszaki cilklkék közül kifogásta­lan Volt az ellátás centrifugá­iból, porszívóból, fekete-fehér televízióból, villamos szerelési cikkekből. Továbbra sem volt azonban elegendő hűtőgép, villanybojler, valamint mélyhűtő- láda az üzletekben. Élénkült a kereslet a bútorók iránt, szek­rénysorokból, kárpitozott búto­rokból megfelelő volt a kíná­lat, de elemes és apró kiegé­szítő cikkekből továbbra sem volt elegendő. A tüzelőanyagok iránt janu­áriban mérsékelt volt a keres­let, kielégítőnek bizonyult a kí­nálat. Szakiskola Algériába Két újabb vízügyi szakiskola felépítésére és felszerelésére vállalkozott a Technoimpex [Külkereskedelmi Vállalót az al­gériai vízügyi minisztériummal kötött szerződések alapján. A napokban aláírt két megálla­podás összértéke eléri a 16 'millió dollárt. A fővállalkozó az Industrialexport. A Technoimpex korábban az orani műegyetemet szerelte fel a legkorszerűbb óktatóberen- dezésekkel és célgépekkel, majd több, a mostani vállalkozásihoz hasonló szakiskolát építettek fel. Exportnövelő „géptoldás" Megtoldják a szövőgépeket a Kőbányai Textilművek zala­egerszegi gyárában; az átala­kítás az export növelését szol­gálja, mert a meglevő keskeny masináik ném alkalmasak a tő­kés piacon egyre inkább kere­sett, 125—160 centiméter széles anyagok gyártására. Egy újí­tással Viszont negyven, illetve hetven centiméterrel is szélesít­hetek a gépek, méghozzá cse­kély ráfordítással. Kilencvenhat gépet alakítanak át, s a mun­ka felével már végzett is a gyár dolgozóiból alakult tizenkét ta­gú gazdasági munkaközösség. HÉTRŐL hírről Szemelvények 1983. februárjának utolsó he­te meg nem írt híreiből: Hétfő: Egy iregszemcsei asszony előző éjjel budapesti utazásról és cipőfelsőrész-készítés­ről álmodott. Kedd: Figyelmetlen volt Szakályban egy személygépkocsi vezetője, de még sikerült megállítania a járművét a pirosat jelző fény­sorompó előtt. Borzongva nézett a tovarobogó gyorsvonat után. Szerda: Űjdombóváron, a Gorkij utca egyik házának fájós lábú nyugdíjas lakója kiszá­molta, hogy hány lépést fog megtakarítani naponta és hetente az ABC-áruházba menet, s jövet. Ugyancsak szerdán a szekszárdi Roz­maring virágüzletben 40 orchideát és 600 szál szegfűt adtak el, s boldog-jókedvében egy fiatalember azért vásárolt virágot, hogy Alfréd napja alkalmából is méltóképpen köszönthes­se Zsuzsanna nevű kedves ismerősét. Csütörtök: A szekszárdi városi népfront­titkár ezen a napon is sokat gondolkodott szeszmentes ifjúsági szórakozóhelyek létesíté­sén. Mátyás jeget talált. Péntek: Egy fiatal lány elhatározta, hogy szombatig már nem memorizálja többet a Ki mit tud? megyei döntőjén elmondandó versét. Ugyan kit érdekel mindez? - vélekedhetnek az olvasók, hiszen magánügyek, nem újságba valók, nem tarthatnak számot közérdeklődés­re. Pedig valójában minden közügy magán­ügyeket hordoz magában, és szabálytalan naptárunk minden egyes híre tulajdonképpen mégis megjelent e héten a Népújságban — csak másképpen, más összefüggésben. Mert például Iregszemcsén száz személyt foglalkoz­tató cipőfelsőrész-készítő kisüzemet hoznak lét­re, s a munkafolyamatok megtanulására Bu­dapestre utaznak a leendő dolgozók; sajnos, e héten is be kellett számolnunk közlekedési balesetekről; s nemcsak egy nyugdíjas örö­mére építenek Újdombóváron ABC-áruházat; és folytathatjuk a sort a mai Ki mit tud?-ig, amelynek szintén számos résztvevője lesz. Éves „döntő" a téeszekben Az egyén sorsa, sikere, boldogulása tehát nem választható el a közösségétől, s ugyanez fordítva is igaz. És ha már a Ki mit tud? me­gyei döntőjét említettük, voltaképpen azt is megállapíthatjuk: nap mint nap eldől a mun­kahelyeken és az élet más területein az, hogy ki mit tud. Termelőszövetkezeteinkben pedig — példánknál maradva - mondhatjuk úgy is: éves „döntője” zajlott a héten egy nagy-nagy ki mit tudnak. Aki figyelemmel kísérte a zár­számadásokról szóló tudósításokat, az öröm­mel olvashatott az eredményekről. S az öröm­teli tényeket még rangosabbá, jelentősebbé teszi az, hogy nehéz körülmények között szü­lettek, nem egyszer természeti csapások elle­nére is, mint a madocsai és a bölcskei nyári jégverés után. „Olyan tartalékokat tártunk fel, amelyek fellelhetőek voltak gazdaságunkban, s valljuk, hogy még mindig vannak ilyen tartalékok” — mondotta a madocsai Igazság Termelőszövet­kezet elnöke, s ezzel már a jövő tennivalóit is meghatározta. Nagyon sok ilyen fajta felfo­gásra van szükség napjainkban: a gondok­bajok sűrűjéből kivezető útkeresésre — és an­nak megtalálására - a csüggedés helyett. Szeszmentes szórakozóhelyek Szomorú tények is elhangzottak a szekszár­di Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ezen a héten megtartott ülésén. A vb tanács­kozásairól rendszeresen tudósítunk ugyan a Népújságban, de mindig akadnak olyan fel­vetések, javaslatok, hozzászólások, amelyek nem férnek bele e beszámolók, híradások ke­reteibe. Az említett szomorú tényeket sem A madocsai Igazság Termelőszövetkezetben ésszerű és hasznos munkákat találtak az asz- szonyok téli foglalkoztatására. Az egyik ilyen, a gyümölcsösláda-készités. részleteztük, nevezetesen az alkoholelvonó ke­zelésekre kerülők növekvő számát, benne a húsz éven aluliakét is, s ebből az apropóból vetette fel a szekszárdi népfronttitkár a szesz­mentes ifjúsági szórakozóhelyek létrehozásá­HÉTRE HÍRRE nak szükségességét. Mert, sajnos, egyre több fiatal „verseng": ki mit (mennyit) tud inni szeszes italokból... Szó, ami szó, tejivó sincs a megyeszékhelyen, de még egy olyan kul­turált, nyugodt vendéglátó hely sem, amely emlékeztetne az egykori kávéházak meghitt hangulatára. Félreértés ne essék, nem mara- diság mondatja ezeket, még csak nem is nosz­talgia, hanem az, hogy a múltnak azt a ré­szét kár eldobni, amelyik ma is jó, célszerű, hasznos lenne. Szekszárd sportcsarnoka Egy másik felszólaló kérdése nyomán Szek­szárd leendő sportcsarnokáról tájékoztatta a vb tagjait a tanács elnöke, s szavaiból az előzővel ellentétes, sokkal nemesebb ki mit tud körvonalai bontakoztak ki. Ugyanis min­den valószínűség szerint még ebben az év­ben elkezdődik a megyeszékhelyen a régóta áhított sportcsarnok építése, ami előrelátható­lag 60-70 millió forintba kerül majd, de el­készülésének függvénye az üzemek, vállalatok, egyének és kollektívák igen jelentős mértékű segítsége, társadalmi munkája is. Hát most igazán meg lehet mutatni: mit tudunk, mire vagyunk képesek, mert mind a feladat, mind a megoldás eredménye óriási. De ha feltesz- szük magunknak a kérdést, hogy ölbe tett kéz­zel várjunk-e arra, hogy a majdan, a követ­kező ötéves tervek valamelyikében a tanács majd megépítteti a sportcsarnokot, vagy se­gítsünk a mielőbbi megvalósításban, akkor a helyes válasz csakis az utóbbi lehet. Mostanában Györkönyben mutattak szép példát a társadalmi összefogásra egy hon­ismereti-néprajzi gyűjtemény létesítésével: kissé profán hasonlattal élve, nem a szólás­A györkönyi néprajzi gyűjtemény egyik részlete bál ismert sült galambra vártak, hanem cse­lekedtek önmagukért, falujukért, jóhírük öreg­bítéséért, bizonyítékot adva nemes gondol­kodásmódjukról. Szekszárd lényegesen na­gyobb település, lélekszáma is jóval meg­haladja Györkönyét, tehát a feladat nagysá­gával az adottságok is arányban vannak. Bíz­vást remélhetjük: gondolkodásmódban, társa­dalmi összefogásban sincs különbség, s 1985- 86-tól új, nagyszerű létesítménnyel büszkél­kedhet a város. A tél is megmutatta Annyira hozzászoktunk már az enyhe tél­hez, hogy a héten több ismerősöm is — mint­ha nem február lenne — szinte méltatlankod­va panaszkodott: „De hideg van!” Szó, ami szó, a tél is megmutatta már, hogy mit tud, de reménykedjünk a bevezetőnkben említett Mátyásban, aki hagyomány szerinti hivatását tekintve jégtörő. S mivel talált jeget, talán bízhatunk az igazi tavasz mielőbbi eljövete­lében, annál is inkább, mivel a jövő héten már március lesz. Azonban míg Mátyás rendben és végleg el nem végzi feladatát, gondoljunk a befagyott vizek, a nem mindenhol elég vastag jég veszélyeire, amelyek miatt szerencsére az idén nem történt tragédia megyénkben, de máshol már igen. Mindemellett legyünk optimisták, hiszen a tavasz számos jelét tapasztalhatjuk már. Csak elismeréssel lehet szólni a DÉDÁSZ dolgozói­ról, akik a villanyvezetékek veszélyes közelsé­ge miatt az igaziakról áloszlopokra telepítik át a gólyafészkeket; szintén a tavaszvárás je­gyében olvashattunk hirdetéseket vetőmag­vásárról, kisgépbemutatóról, s e rövid felso­rolásból ne feledjük ki a talán legszebb év­szak közelségének egyik legbiztosabb jelét: a névnapokra fittyethányó, kedveskedésre min­dig okot találó boldog-vidám fiatalokat. V. Z.-Cz. S.

Next

/
Thumbnails
Contents