Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-25 / 47. szám
1983. február 25. Bővült a házilagos építőipar termelése Hazám libán az építési mun- cánolk átlagosan 28 százalékát íz 'építőipari ágazaton lk ívű I illő szervezeteik, iipani,, mező- jazdaisági, kereskedel'mi, viz- gazdálkodási és más váflolla- o!k, szövetkezeték elkülönült építési részlegéi bonyolítják le. Ennék a munkának sokféle észletét, összefog g.ését összegezi a KSH új kiadványa. Egyénék között kitűnik, hagy mintegy 3400 ilyen házilagos építési szervezet 171 ezer dolgozót áglofkoztat, tehát töibb rrain- rást és szakembert, miint a kii- /itelező építőipari vállalatok és Következetek. Az utóbbi évek- >en szerepük és termelésük is növekedett, miért rugalmasan alkalmazkodtak az ország épí- jési igényiéinek változásaihoz. A MÁV és a Posta tízezer. Illetve ötezer ópítömunlkásá n kiről még 11 házilagos szervezet — főként mezőgazdasági termélöszövetkezét — foglalkoztat eremnél több építőipari dolgozót. Túlnyomó többségűik kis egység,, amelyben átlagosan alllig 50-en tevékenylk'ediniék, s ezért könnyebben mozgósíthatók a változó feladatokra. Éppen szervezetük szerény nagysága növeli érdékéltséqüket a kisebb építési megbízások elfogadására, amit sok nagy építőiparni vállalat még gyakran elutasít. A házilagos szervezetek mind nagyobb szóimban vállalnak megbízásokat anyavállalatukon kívüli megbízók részére, s most már a négy 'évvel ezelőttihez viszoovítva ösz- szes m unkái Okina k 42 helyett 52 százalékát fordítják ilyen megrendelések teljesítésére. Vállalkozásaik kiterjesztésére ebben az iidászaikban több miint 10 ezerrel növelték építőm unlká- sialiik számát, s tavaly már az 1978. évi 43 milliárd helyett maijdinem 51 milliárd forint értékű munkát végeztek el. így az országiban a múlt évben átadott 6075 - kétmillió forintnál értékesebb - létesítményből 1673-at a házilagos szervezetek építették feli. Az utóbbi négy évben az ágazaton kívüli építési szervezetek 9,6 százalékkal! bővítették termelésűiket, pedig 1979 után az építési igényék mérséklődése miatt csökkenésre számítottak. A legdinamikusabban a rr^ezö- ga zdasá g i termel őszövetkezeték, valamint a város- és községgazdálkodási vállalatok építési részlegei növelték termelésűiket, főként az épülétfenntartási és -ko rszerúsítési munkákká I, omelyéknék aránya ebben az időszakban 25,5-iről 35,7 százalékra emelkedett. A lakosság neszére évente 600—900 millió forint értékű építési munkát végeznék. A korábban tervezettnél több segítséget nyújtanak a lakásépítőknek is. Tavaly már 3367 új lakást adtak át, s ezzel megközelítették az építőipari szövet- kiezeték teljesítményét. A budapesti, a Pest és Gsomgrád megyéi házilagos szervezetek építési tevékenysége szinte az egész országira kiterjed, s a Zala megyeiekkel együtt tavaly már az országhatáron túl is mintegy 210 millió forint értékű ex pótmunkát végeztek. Vállalkozó bankok A közgazdász körökben sok bírálat éri manapság a magyar bankrendszert. A szakértők az üzletibb, a vállalkozóbb, a kockázatot is vállalni képes bankot, sőt: bankokat hiányolják. Ami a többes számot illeti, a bírálók azt szorgalmazzák, hogy a gazdálkodók ne csak egy ajtón tudjanak bemenni, ha hitelre, pénzre van szükségük üzleti elképzeléseik megvalósításához, hanem legyen lehetőségük arra, hogy több bankhoz is bekopogtathassanak az ajánlataikkal. A kritikák jogosságának elismerése mellett a szakemberek maguk is úgy látják, hogy a vállalkozói kedv nem kizárólag a termelő és szolgáltató szervezetek sajátja, hanem az utóbbi időszakban a bankokban is elmozdult valami a holtpontról. A Magyar Nemzeti Bankban létrehozott innovációs alap például aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szellemi termékekből keresett áru és szolgáltatás váljék. Nagy rizikó ez, hiszen az innovációs tevékenység lényegét jelentő újdonságba mindig kockázatos belefogni. Az elkülönített pénzalap segítségével a bank és a gazdálkodó szervezet megosztja egymás között a különböző üzleti akciók kockázatát. Vagyis nem ingyen adományként, nem ajándékként, vagy támogatásként jutnak a vállalatok és szövetkezetek a summákhoz, hanem az innovációs alap szakemberei is nyereséget remélve, szigorúan üzleti alapon ítélkeznek a beruházandó összegek sorsáról. Az Állami Fejlesztési Bank különösen az új vállalkozási formák elterjedését szorgalmazza. £ bank támogatásával jött létre az egészségügyi létesítmények kulcsrakész megvalósítására alapított Medinvest, a művelődési, sport- és oktatási épületek, intézmények elkészítésének fővállalkozására szövetkezett Kulturinvest. Bábáskodott az exportcélú fővállalkozásokkal foglalkozó Transinvest, a lakásépítésre alakított FILAV Közös Vállalat és a mezőgazdasági termelési rendszerek külpiaci értékesítésére vállalkozó Farminvest születésénél is. Az ÁFB vállalkozói hajlamát jellemzi, hogy ezeknek az újonnan alapított szervezeteknek nem csupán hitelt ad, hanem saját „üzleti résszel" is rendelkezik. Az üzleti rész vállalása jogokkal és kötelezettségekkel is jár. Az ÁFB tavaly január óta tevékenységét kiterjesztette az újonnan létrejövő egyes kisvállalkozások (kisvállalat, leány- vállalat, kisszövetkezet) finanszírozására is. Az ÁFB-nek érdeke, hogy üzlettársai minél nagyobb nyereségre tegyenek szert, ugyanis a hitelkamat egy részét a nyereség nagyságától függően kapják vissza. Minél nagyobb a nyereség, annál tekintélyesebb részt. A csaknem félszáz külkereskedelmi jogú vállalat és a Magyar Külkereskedelmi Bank részvételével 1981-ben megalakított Interinvest alaptőkéjével ugyancsak vállalkozóként vett részt a különböző - elsősorban a konvertibilis elszámolású exportot növelő - fejlesztésekben. Miután mindhárom bank csak rövid ideje él a vállalkozási és kockázatvállalási lehetőséggel, s a lejlesztések eredményességének megítélése az eltelt időszaknál hosz- szabb terminust igényelne, mérlegszerűen, pontos számadatokkal egyelőre aligha lehetne bizonyítani: gazdálkodói, üzleti szemmel is helyes volt a néhány esztendős döntés. A szakemberek azonban a kezdeti eredmények alapján máris bizakodóak. Mindez arra utal, hogy nálunk is beválik az üzletibb szemléletű, vállalkozóbb tipusú bank- rendszer. MOLNÁR PATRICIA Képújság 3 A történelemmel találkoztam Bonyhádon Mezítlábasok - bundacipőben m Az öregnek megcsillant valami a szemében* Egy asztalnál ültem a történelemmel. Bonyhádi, 1983. február 22., művelődési központ, délután 14 órai A harmincéves tsz-moz- galom veteránjai találkoznak egymással, a mai vezetőkkel és a múlttal, amit ők maguk idéznék föl. M ezitíáibüis fo rradalmáraknak nevezem őket. A semmiből indultak. Máról holnapra szakadt a nyakukba á 'nincstelen tsz minden gondja-baja. Olyan emberékkel kellett — maguk is olyanOk voltok — dolgozniuk, akik ragaszkodtak ahhoz az egy lóhoz vagy tehénhez, ami addig a.z egyetlen biztos pontot jelentette számukra. És ki tudta megmondani: hogyan kell vezetni a közös gazdaságot? De lépni kellett, mert ai földet minden körülmények között művelni kell... A jószág élelmet kér. Ha a tehenéknek jutott lis takarmány, mert azok tejet adtak, a lovdknak már csak szalma .. . A történelmet idézték csőik a betegek maradtak otthon ... Volt időszak, amikor mindenki „menekült" az i porba, hogy arán élérjük: 1982-ben mór nem csökkent Tolnlai megyében a mezőgazdaságban dolgozóik száma'. Sőt;.. Ma már csak olyanokat vesznek vissza, okik máshol is megállták a próbát. Kikopott emberek, fegyelmezetlenek, a rosszul dolgozók nem kellenek. De valamikor az elnök volt az első kaszás, s előfordult olyan is, hogy csak az elnök dolgozott kint a földöm mert asak lassan értették meg o többiek, hogy igenis dolgozni kell a közösben is. Ezekről lis szó esett kedden délután Bonyhádon. ÉS KIK LESZNEK AZ UTÓDOK? Szólni kell arról a gesztusról, amit d szervezők tettek. „NézzéA mezítlábas forradalmárok „bundacipőbeérkeztek a találkozóra'. Változott a világ. Változtak ők is, mások lettek a gazdaságok is. Büszkén mondta KáSler Antal, a' kisvejkei termelőszövetkezet elnöke, hogy 1982-ben 21 millió forint nyereségük volt. Erre csak csettinte- ni tudtak az „öregek”. Huszonegymillió forint ott, ahol a termelőszövetkezet földterületének aramyko rónai-értéke 9,4. Vajon ebben mennyi szerepe van. Néma Miklósndk, aki mellé 13 éve odakerült O' fiatal Kasler Antal, akiből elnököt faragott, átadva neki a munkát, úgy, hogy ő maga visszavonult a<z elnökhelyettesi teendők mellé. Ki tudná ma már megmondani, hagy Bogos Domokosnak milyen szerep jutott? Ö volt az, aki Tolna megyében — István- majorbbn — az első termelőszövetkezetet alakította a négy. venes évek végén. A találkozó résztvevői hiányolták az elődöt, azt az elnököt, aki akkor is kitartott a mozgalom mellett, amikor elítélték érte. Ettig Laci bácsi, a bonyhádi tsz nyugdíjas elnöke és Solymosi József, a 36 éves mai elnök elment meghívni az alapítót. — Az öregnek megcsillant valami a szemében — mondja Ettig. László —, mikor felkerestük. Nagyon beteg, de amikor a tsz-TŐI beszéltünk, arra. a félórára meggyógyult. Nagy hit volt mindig benne... BÉRADÓ — BÉRT ADNI... tek, öregek, a. munkátok eredményét”, és levetítették a Tolnai tájokon című filmet. A vetítés végén Daradics Ferenc felsóha jtoít: — Ugye, milyen szépek és gazdagok vagyunk! — Harminc éve is megvolt ez a tá'j, csak nem ilyen szép — mondják többen Is. És csend ván a teremben! Ki tudna ehhez még valamit hozzátenni? Jakab Albert, a. volt kisdoro- gi elnök azért még tudja fokozni a1 találkozó hangulatát. Föláll. Mindenki ráfigyel. — Mi akikor voltunk a szövetkezet elnökei, amikor nem volt dicsőség, csak ai kezdetleges lehetőség. Ahogy javult a gazdálkodás, s amikor kicsit csendesebben élhettünk, észrevettük, hogy megöregedtünk. Mi llesz, ha ez a generáció kihal? — kérdeztük sokszor. Funkcióféltés is volt ez, de az is, hogy keservesen kapartuk össze ai szövetkezet vagyonát. Mi lesz? S most itt van egy fialta! generáció, s képesek helytállni. — A Kerekes Ferkó annak idején Aparhanton 26 évesen lett elnök, aztán „panaszkodott, mikor a fiatal Takács Zoltánt Nagymányokon megválasztották elnöknek — vág közbe valaki. — Én meg 24 évesen tsz- szervezési főelőadó voltam — jelenti ki Daradics Ferenc. Mai és régi tsz-elnökök találkoztak 1983. február 22-én Bonyhádon. A mezítlábas forradalmárok békés., boldog nyugdíjas éveiket töltik. Vigyázó szemük azért ott von az utódoiFönnakad egy szó. Az egyik fiatal elnök panaszkodik: ha nem jól' gazdálkodik ai bérekkel, akikor adót kell fizetni. — Béradó, béradó... — mondja zsörtölődve valaki. Mi bért se tudtunk fizetni! Erre megindult a szóáradat. — Könnyű a Janidl'i Jóskáinak (a teveli elnök). Föláll a közgyűlésen': ennyi, meg ennyi nyereségünk volt... Megtapsolják. Én meg azt mondtam, két pohár sör a zárszámadás — mondja Bányai Morei bácsi. Ö a bonyhádvarosdi tsz elnöke volt 16 évig. Föláll a nagymányoki tsz 27. elnöke, Takács Zoltán, és elmondja, hogy 110 mázsa kukoricájuk termett hektáronként. — Emlékszem, Cikán 2,5 mázsa termett holdadként — mondjá Daradics Ferenc országgyűlési képviselő, nyugdíjas pártmunkás. lAlkkor mennyi munkája akadt Jakab Albert kisdorogi, Bányai Márton bonyhádvarosdi, Ettig László bonyhádi, Orbán Antall kismányoki, Borbély Sándor váraljai, Komáromi Lajos izményi elnökinek? Még egy mondat, Daradics Ferenc manidja: — öli közöttük olyan, akit én javasoltam elnöknek, pár év múlva meg — mert közben változott o világ — azt mondtam, hogy váltsák Ite! Egyre .inkább érzékelni a teremben o történelmet. Bonyhád és ai járás újkori történelmét. Nem lis hallottuk eddig a szót: tablettás brigád. Mert „Ne féltsétek a fiatalokat” „Emlékszel?” „Szegények voltunk!” kon, a mozgalom mai „gazdáin”. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY
