Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-25 / 47. szám
ArtEPÜJSÄG 1983. február 25. A MEDOSZ-alapszervezetek életéből A mezőgazdasági, eirdészeti és vízügyi ágazathoz tartozó üzemekben, gazdaságokban, hivatalokban, termelési egysé- gékben megkezdődtek -a szocialista brigádvezetök ez évi tanácskozáséi. Elsőnek a Vetőmag VóUalat- *ná'l, ezt kővetően a Székszárd- IPalksi Vizitársulatnál ikerült sor a tanácskozás megtartására. A tanácskozáson őszinte légköriben értókélté'k a szocialista brigádok elmúlt évi vállalásainak tejesítését, döntötték az — 1982. évi eredményék alapján — a brigádokat mégflllető címek odaítélése, s alhél az eredmények ezt lehetővé tették, a „Kiváló Vállalat"-? cím megpályázása tekintetében. Továbbá meghatározták az 1983. évi vállalások főbb élveit és véglegesítették az eddigi vállalásokat. Ezen tanácskozások kenetében került sor — a kijelölt üzemékben — a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása kiülldöttéiinék 'megválasztására. A ímegyébizottságihoz tartozó szocialista brigádokba tömörült dólgorókat 3 küldött fogja 'képviselni. A küldöttek megválasztására a Székszárd—Paksi Vízitársülot- nál, a GyUlaji Állami Erdő- és Vadgazdaiságnáll és a Tamási Altatni .Gazdaságnál e tanács- korásék keretében került, Wlet- ve kerül sor. Szakmunkástanulók vetélkednie A vosasszákszervezet a szövetséggé alakulás 80. évfordulója alkalmából vetélkedőt szervez a 'sZakimuakáStainiuló-bizal- 'miak részére. A vetélkedő felmenő rendszerű. A házi vetélkedőn egyéni verseny, a területi vetélkedőn az iskolai vetélkedő első három helyezettje alkotta csapat indái, 'majd a területi vetélkedők győztes csapatai vesznek részt az országos döntőben. A tamási szakmunkásképzőiben rendezett házi vetélkedőn az első három helyét -Dobos Agnes, Kántor Róbert, Beid ele Attila bizalmiak szerezték meg. A székesfehérvári területi döntőn az általuk alkotott csapat képviseli az iskolát. Közlekedésbiztonsági vetélkedő — Elméleti vizsga A Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőségének felhívására állami merőgazdasági nagyüzemeinkben vállalati köziek ed és - biztonsági vetélkedőt tartottak. A vetélkedők megtartására február hónapban került sor, a vállalati döntőket a kerületi vetélkedők előzték meg, miután a kenü letekben közlekedésbiztonsági, műszaki, és munkavédelmi szakemberek megfelelő felkészítőikét tartottak. .1983. február 6-án a Dalmandi Állami Gazdaságban tartották meg először a vállalati vetélkedőt a közlekedésbiztonsági tanácsok megyei, járási szervezetei, az SZMT munkavédelmi felügyelősége, és a gazdasági vezetés képviselői előtt. A KRESZ- és a műszaki-elméleti vizsgák után a versenyzők az állami 'gazdaság központi gépműhelyének területén hajtották végre a gyakorlati vezetési feladatokat, amelyekben magán- jármű-vezetők is részt vettek. A különböző rutinfeladatokat személygépkocsiival, tehergép- íkocsivdl és mezőgazdasági vontatóval hajították végre. A vállalati központi vetélkedőn 45 gépjárművezető vett részt. Az összesített eredmények értékelésénél a vizsgabizottság megállapította, hogy a járművezetők elméleti és gyakorlbtli tudása feylőd'őtt. A gyakorlati feladatokat sűrű hóesésben, síkos pályán, üzemi körülmények között hajtották végre. A kedvezőtlen út- viszonyők még értékesebbé tették a rutiinfeladdlto'k végrehajtását. Az összesített eredmény alapján az első helyezést a központi szállítás, a másodikat az építészet, a harmadikat a Ih'ibridüzem gépjárművezetői érték el. jól szerepelték az I. kerület, a IV. kerület és a IIIII. kerület járművezetői is. A helyezést elért csapatok tárgyjutalmakat kaptak. A vállölbti értékelés után az SZMT munkavédelmi felügyelője, Rudnyánszky Béla a közieked ésbiztonságli tanács és az SZMT képviseletében beszélt a verseny jelentőségéről; rámutatott, hogy a gazdálkodó szerveretek vezetői, a szakszervezeti szervek, a munkavédelmi és közlekedésbizton sági szakemberek a dolgozók aktív részvételével mind eredményesebben járulnak hozzá a munkahelyeken is az üzemi és ezzel a 'közlekedési balesetek megelőzéséhez. I 1 Traktorvezetés hóesésben I---------------------------------A bizalmi Eredményes könyvtári munka a Bonyhádi Cipőgyárban 'Barabás János „áíláshalimo- zó”. Szakszervezeti biZaillm'i, ibri- gádvezető, párt dso pontibí zaími... Ügy vannak a Szekszárdi Városgazdálkodási VáiMlalatnál is, a munkahelyién, hogy aki dolgozik, arra 'még több terhet irakrfak, s a kollégáik egyébként is szívesen választanak PlyOm embert képviselőjüknek, a.ki továbbviszi a dolgokat. Baralbás Jó nos l akatos és 12 éve dolgozik a vállalatnál. Az évek száma még nem jogosítaná fel arra, hogy különféle társadalmi funkciókat „halmozzon”, erre a jó munkája ad alkalmat. Ezt vallja is: „Csak az lehet jó bizalmi, aki a szakmá- jáibaa is az elsők között van.” Azon meg senki sem vitatkozik a vállalatnál, hogy a gyors- szolgálat szakmunkásai megérdemlik a kiemelkedő jelzőt, önökké készenlétiben vannak, azonnal rohamnak a csőrepe- désíhez, vagy bármilyen másik, a lakosságot érintő hibához, amit azonnal és gyorsan javítom kell. — Az a jó bizalmi, aki kinyitja a száját — mondja Barabás János, de hozzáteszi, — persze, nemcsak a főnökség előtt, hanem a kollégáiknak is megmondja a miagáiét. — Milyen ember a bizalmi? — kérdezem. — Tájékozott. Ismeri a vállalat minden gondját, de leginkább a szűkebb munkahely problémáit. Másodszor sikerüljön „tisztázni" magában: csak olyan ügyet képviseljen, amit maga is teljes egészében elfogad. Igaz, előfordulnak olyan Barabás János ügyek, amit nem tud elfogadni, de akkor addig hajtja a dolgot, míg kielégítő választ nem kap rá. Ehhez szeretném tartani magam. Hogy jól csinálom-e? Nem tudom. A beszélgetésünk napján tartottak biztolrni-csopartülést: 18 ember vette számba a közelmúlt dolgait. Baralbás János mindent feljegyzett, készített később egy jegyzőkönyvet és azt a szakszervezeti titkárnak átadta. Ez a kollektíva véleménye, erre választ kérnek, vagy amennyiben találkozik a vállalat többi dolgozó jóinak véleményével, akikor intézkedést váinndk. A következőket jegyezte fel a bizalmi: Tanulmányutat kellene szervezni hozzájuk hasonló vállalathoz, biztosan lesz olyan tapasztalat, aírnit itthon lehet hasznosítoni. Javasolják a bi- zailxnicsopart tagjai: fertőző betegség esetén szerepeljen a kollektív szerződésben, hogy a vállalat teljes fizetést ad táppénz helyett. Ez feltétlenül fontos molmentum, mert a gyors- szolgálat emberei csatornákban •is - azaz veszélyes helyeken - dolgoznak. Ebből következik: nézzen utána a bizalmi, hogy járnia-e veszélyességi pótlék ... IFoglblkoztaík az alkalmazottak rugalmas munkarendjével. Erre bővebb magyarázatot kémek, mert úgy érzik, hogy a fegyelmezetlenségnek kedvez ez az új munkarend. Felvetették, hogy a kőműveseik is kapjanak szolgálati kerékpárt. Nem megmosolyogni való ez az ötlet, de a gyors munkához nagyon sokszor szükséges a kerékpár. Beszéltek miéig a szerszámlhaszná- ilati díjról, meg az ügyeleti díjról is. — Ide a füzetbe már csak azt jegyeztem fél, ami a többség véleménye - mondljá Barabás János. A gyorsszolgálati csoport szakszervezeti Ibfzblm'i járói a következőket jegyeztem még fél. A tájékoztatót a szakszervezeti titkár adta: „Reális véleménye van mindenről. Azonnal reagál a dolgokra, de mégsem ,'hamari’ ember." H. J. Az elmúlt évben ugrásszerűen megnőtt az olvasók száma (336-rál 511-re) a cipőgyári szakszervezeti könyvtárban. Az üzem dolgozóinak 36 százaléka olvasó lett. (A megyei átlag 19,6 százalék). A legfiatalabb óvodás korú, a legidősebb 82 éves. Az olvasók 6,2 százaléka munkás. A lektűrjei leg ű irodo lam olvasásai mellett, egyre többen olvasnak „tényirodalmat”, politikai műveket és mai szerzők műveit. Országosan, de megyéi szinten is évek óta csökkenő tendenciát mutat a> könyvtárakat használók köre. Ezért izgalmas a kérdés, hogy mit tettek a bonyhádiak, milyen módszerekkel sikerült ezt a kiváló eredményt elérniük. Az első és talán a1 legfontosabb lépés az volt, hogy az szb nem fogadta' belenyugvással a visszaesést. Testületi ülésen tár- gytailták meg a könyvtár tevékenységét, s határozták meg a feladatokat az olvasók számának növelése érdekében. A könyvtár működési feltételeim is változtattak. Az szb önálló, 24 m2-es, körpomti fűtéses helyiséget biztosított, amelyet nagyon esztétikusán kia'lalkirtatott. Az SZMT központi könyvtár ra pedig mintegy 1Q0 folyóméter polcot vásárolt, hogy szabadpolcos kölcsönzés valósulhasson meg. Az olvasók toborzásának egyik legeredményesebb módját választotta a könyvtáros; a közvetlen, személyes beszélgetést. A propaganda' szempontjából jó módszernek bizonyult a 'könyvtárat népszerűsítő rejtvénypályázat, az 500. olvasó eléréséért meghirdetett verseny- felhívás. Azok az olvasók, akik öt új olvasót szereztek a, könyv- tárnáik, jutalomkönyvet kaptak. A szociblista brigádokkal való kapcsolatukban kerülik a formális vonásokat. Bevált módszerük az, hogy a 23 „brigádkönyvtáros” hetente kétszer kiválogatja a' könyveket, és másnap a könyvtáros a brigádokhoz eljuttatja azokat. A könyvtárban működik egy német nyelvtanfolyam, kézimunka-tanácsadás, amelyeket a könyvtáros vezet. Ezenkívül gondoskodik a dolgozók és gyermekeik kötelező Irodalmának beszerzéséről. Az új könyvekből összeállított kiállítás, az üzemi híradó felhasználása is hozzátartozik a könyvtáros lehetőségeihez. Az igények felméréséhez az is hozzátartozik, hogy az olvasók a: kölcsönzött könyvekben egy papírlapot találnak azzal a kéréssel, hogy az olvasó néhány sorban ir\a le az elolvasott könyvről o véleményét. Számvetés két év után Magunk se hittük volna, hogy kétéves múltra tekint vissza az SZMT és a Tolna megyei Népújság „közös vállalkozása" a — Szakszervezeti élet ámen havonta napvilágot látott összeállítás. Pedig igy van, nemrégiben adtuk az olvasó kezébe a száznegyedik ilyen jellegű oldalt. A két év tapasztalatai lehetőséget adnak arra, hogy fölmérjük, mit csináltunk jól, hol hibáztunk és most már kereshetjük a választ a „merre tovább"-ra is. Mindezekért kibővített ülést tartott az SZMT titkársága, amelynek munkájában részt vett a Népújság főszerkesztője, annak helyettese és az ágazati megye bizottságok szinte valamennyi titkára. A jelen voltak úgy értékelték, hogy az oldalösszeálli- tás hasznos volt, segített a szakszervezeti munkában, további megjelentetése kívánatos. Ahhoz azonban, hogy munkánk még eredményesebb legyen, tovább kell lépnünk. Azoknak is, akik eddig Írták az oldalban megjelent cikkeket, azoknak is, akik szervezték és szerkesztették, és egyáltalán mindenkinek, aki szívügyének tekinti a szak- szervezeti mozgalmat, legyen bármilyen poszton a dolgozók legnagyobb tömegszervezetében. A tanácskozás két alapvető területet jelölt meg, ahol j fejleszteni kell a munkát. Az egyik az, ahol a tulajdonképpeni mindennapos gyakorlati tevékenység folyik. Ez az alapvető egységek, a szakszervezeti bizottságok, a bizalmitestületek, sőt, az egyes bizalmiak területe. A :l felszólalók - szellemesen — úgy fogalmaztak, hogy alap- szervezet-centrikusabbá kell tenni a munkát. Éspedig nemcsak azt, amely az oldal ösz- szeállitása során kívánatos, hanem egyáltalán az egész szakszervezeti tevékenységet. A másik alapvető terület, ahol a fejlődés, fejlesztés elkerülhetetlen, a tudósitóháló- zat megteremtése. Egyértelmű, hogy az újságírók, de a szakszervezeti funkcionáriusok sem jutnak el minden rendezvényre, minden eseményre. Igy sok minden nem jelenik meg lapunkban, sem ezen az oldalon, sem másutt. Ha viszont, akár csak pár mondatos tudósítást is kapnánk a történésekről, azokról értesíteni tudnánk lapunk olvasóit. Nem kérünk úgynevezett újságírói műfajokban megirt műveket, csupán értesítéseket, rövid tájékoztatókat. De azok mellőzzék a szakmal- I politikai zsargont, ellenben közöljék, hogy „hol, mikor, mi, ki, miért, milyen eredménnyel?" Kiváncsiak vagyunk a jó munkamódszerekre, hogy terjeszteni tudjuk azokat. Kiváncsiak vagyunk azokra az emberekre, akik kiemelkedően vesznek részt a szak- szervezeti életben, hogy népszerűsíthessük őket. Kiváncsiak vagyunk mindenre, amire olvasóink is kiváncsiak lehetnek. De hogy az ő kíváncsiságukat ki tudjuk elégíteni, tájékoztatást kell kapnunk. Ehhez kérjük és várjuk minden aktivista segítségét, aki szívügyének tekinti a szak- szervezeti mozgalmat.
