Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

ArtEPÜJSÄG 1983. február 25. A MEDOSZ-alapszervezetek életéből A mezőgazdasági, eirdészeti és vízügyi ágazathoz tartozó üzemekben, gazdaságokban, hivatalokban, termelési egysé- gékben megkezdődtek -a szo­cialista brigádvezetök ez évi tanácskozáséi. Elsőnek a Vetőmag VóUalat- *ná'l, ezt kővetően a Székszárd- IPalksi Vizitársulatnál ikerült sor a tanácskozás megtartására. A tanácskozáson őszinte légkör­iben értókélté'k a szocialista bri­gádok elmúlt évi vállalásainak tejesítését, döntötték az — 1982. évi eredményék alapján — a brigádokat mégflllető címek oda­ítélése, s alhél az eredmények ezt lehetővé tették, a „Kiváló Vállalat"-? cím megpályázása tekintetében. Továbbá megha­tározták az 1983. évi vállalá­sok főbb élveit és véglegesítet­ték az eddigi vállalásokat. Ezen tanácskozások keneté­ben került sor — a kijelölt üze­mékben — a szocialista brigád­vezetők VI. országos tanácsko­zása kiülldöttéiinék 'megválasztá­sára. A ímegyébizottságihoz tar­tozó szocialista brigádokba tö­mörült dólgorókat 3 küldött fogja 'képviselni. A küldöttek megválasztására a Székszárd—Paksi Vízitársülot- nál, a GyUlaji Állami Erdő- és Vadgazdaiságnáll és a Tamási Altatni .Gazdaságnál e tanács- korásék keretében került, Wlet- ve kerül sor. Szakmunkástanulók vetélkednie A vosasszákszervezet a szö­vetséggé alakulás 80. évfordu­lója alkalmából vetélkedőt szer­vez a 'sZakimuakáStainiuló-bizal- 'miak részére. A vetélkedő fel­menő rendszerű. A házi vetél­kedőn egyéni verseny, a területi vetélkedőn az iskolai vetélkedő első három helyezettje alkotta csapat indái, 'majd a területi vetélkedők győztes csapatai vesznek részt az országos dön­tőben. A tamási szakmunkásképző­iben rendezett házi vetélkedőn az első három helyét -Dobos Agnes, Kántor Róbert, Beid ele Attila bizalmiak szerezték meg. A székesfehérvári területi dön­tőn az általuk alkotott csapat képviseli az iskolát. Közlekedésbiztonsági vetélkedő — Elméleti vizsga A Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi fel­ügyelőségének felhívására ál­lami merőgazdasági nagyüze­meinkben vállalati köziek ed és - biztonsági vetélkedőt tartottak. A vetélkedők megtartására február hónapban került sor, a vállalati döntőket a kerületi ve­télkedők előzték meg, miután a kenü letekben közlekedésbiz­tonsági, műszaki, és munkavé­delmi szakemberek megfelelő felkészítőikét tartottak. .1983. február 6-án a Dalmandi Álla­mi Gazdaságban tartották meg először a vállalati vetél­kedőt a közlekedésbiztonsági tanácsok megyei, járási szerve­zetei, az SZMT munkavédelmi felügyelősége, és a gazdasági vezetés képviselői előtt. A KRESZ- és a műszaki-elméleti vizsgák után a versenyzők az állami 'gazdaság központi gép­műhelyének területén hajtották végre a gyakorlati vezetési fel­adatokat, amelyekben magán- jármű-vezetők is részt vettek. A különböző rutinfeladatokat személygépkocsiival, tehergép- íkocsivdl és mezőgazdasági von­tatóval hajították végre. A vál­lalati központi vetélkedőn 45 gépjárművezető vett részt. Az összesített eredmények értéke­lésénél a vizsgabizottság meg­állapította, hogy a járműveze­tők elméleti és gyakorlbtli tudá­sa feylőd'őtt. A gyakorlati feladatokat sű­rű hóesésben, síkos pályán, üzemi körülmények között haj­tották végre. A kedvezőtlen út- viszonyők még értékesebbé tet­ték a rutiinfeladdlto'k végrehaj­tását. Az összesített eredmény alapján az első helyezést a központi szállítás, a másodikat az építészet, a harmadikat a Ih'ibridüzem gépjárművezetői érték el. jól szerepelték az I. kerület, a IV. kerület és a II­III. kerület járművezetői is. A helyezést elért csapatok tárgy­jutalmakat kaptak. A vállölbti értékelés után az SZMT munkavédelmi felügyelő­je, Rudnyánszky Béla a közie­ked ésbiztonságli tanács és az SZMT képviseletében beszélt a verseny jelentőségéről; rámu­tatott, hogy a gazdálkodó szer­veretek vezetői, a szakszerve­zeti szervek, a munkavédelmi és közlekedésbizton sági szak­emberek a dolgozók aktív rész­vételével mind eredményeseb­ben járulnak hozzá a munka­helyeken is az üzemi és ezzel a 'közlekedési balesetek meg­előzéséhez. ­I 1 Traktorvezetés hóesésben I---------------------------------­A bizalmi Eredményes könyvtári munka a Bonyhádi Cipőgyárban 'Barabás János „áíláshalimo- zó”. Szakszervezeti biZaillm'i, ibri- gádvezető, párt dso pontibí zaími... Ügy vannak a Szekszárdi Vá­rosgazdálkodási VáiMlalatnál is, a munkahelyién, hogy aki dol­gozik, arra 'még több terhet irakrfak, s a kollégáik egyéb­ként is szívesen választanak PlyOm embert képviselőjüknek, a.ki továbbviszi a dolgokat. Baralbás Jó nos l akatos és 12 éve dolgozik a vállalatnál. Az évek száma még nem jogosí­taná fel arra, hogy különféle társadalmi funkciókat „halmoz­zon”, erre a jó munkája ad al­kalmat. Ezt vallja is: „Csak az lehet jó bizalmi, aki a szakmá- jáibaa is az elsők között van.” Azon meg senki sem vitatko­zik a vállalatnál, hogy a gyors- szolgálat szakmunkásai megér­demlik a kiemelkedő jelzőt, önökké készenlétiben vannak, azonnal rohamnak a csőrepe- désíhez, vagy bármilyen másik, a lakosságot érintő hibához, amit azonnal és gyorsan javí­tom kell. — Az a jó bizalmi, aki kinyitja a száját — mondja Barabás Já­nos, de hozzáteszi, — persze, nemcsak a főnökség előtt, ha­nem a kollégáiknak is meg­mondja a miagáiét. — Milyen ember a bizalmi? — kérdezem. — Tájékozott. Ismeri a válla­lat minden gondját, de legin­kább a szűkebb munkahely problémáit. Másodszor sikerül­jön „tisztázni" magában: csak olyan ügyet képviseljen, amit maga is teljes egészében el­fogad. Igaz, előfordulnak olyan Barabás János ügyek, amit nem tud elfogad­ni, de akkor addig hajtja a dolgot, míg kielégítő választ nem kap rá. Ehhez szeretném tartani magam. Hogy jól csiná­lom-e? Nem tudom. A beszélgetésünk napján tar­tottak biztolrni-csopartülést: 18 ember vette számba a közel­múlt dolgait. Baralbás János mindent feljegyzett, készített később egy jegyzőkönyvet és azt a szakszervezeti titkárnak átadta. Ez a kollektíva véle­ménye, erre választ kérnek, vagy amennyiben találkozik a vállalat többi dolgozó jóinak véleményével, akikor intézkedést váinndk. A következőket jegyezte fel a bizalmi: Tanulmányutat kellene szer­vezni hozzájuk hasonló válla­lathoz, biztosan lesz olyan ta­pasztalat, aírnit itthon lehet hasznosítoni. Javasolják a bi- zailxnicsopart tagjai: fertőző be­tegség esetén szerepeljen a kollektív szerződésben, hogy a vállalat teljes fizetést ad táp­pénz helyett. Ez feltétlenül fon­tos molmentum, mert a gyors- szolgálat emberei csatornákban •is - azaz veszélyes helyeken - dolgoznak. Ebből következik: nézzen utána a bizalmi, hogy járnia-e veszélyességi pótlék ... IFoglblkoztaík az alkalmazottak rugalmas munkarendjével. Erre bővebb magyarázatot kémek, mert úgy érzik, hogy a fegyel­mezetlenségnek kedvez ez az új munkarend. Felvetették, hogy a kőműveseik is kapjanak szol­gálati kerékpárt. Nem megmo­solyogni való ez az ötlet, de a gyors munkához nagyon sok­szor szükséges a kerékpár. Be­széltek miéig a szerszámlhaszná- ilati díjról, meg az ügyeleti díj­ról is. — Ide a füzetbe már csak azt jegyeztem fél, ami a többség véleménye - mondljá Barabás János. A gyorsszolgálati csoport szakszervezeti Ibfzblm'i járói a következőket jegyeztem még fél. A tájékoztatót a szakszer­vezeti titkár adta: „Reális véleménye van min­denről. Azonnal reagál a dol­gokra, de mégsem ,'hamari’ ember." H. J. Az elmúlt évben ugrásszerű­en megnőtt az olvasók száma (336-rál 511-re) a cipőgyári szakszervezeti könyvtárban. Az üzem dolgozóinak 36 százaléka olvasó lett. (A megyei átlag 19,6 százalék). A legfiatalabb óvodás korú, a legidősebb 82 éves. Az olvasók 6,2 százaléka munkás. A lektűrjei leg ű irodo lam olvasásai mellett, egyre többen olvasnak „tényirodal­mat”, politikai műveket és mai szerzők műveit. Országosan, de megyéi szin­ten is évek óta csökkenő ten­denciát mutat a> könyvtárakat használók köre. Ezért izgalmas a kérdés, hogy mit tettek a bonyhádiak, milyen módszerek­kel sikerült ezt a kiváló ered­ményt elérniük. Az első és talán a1 legfonto­sabb lépés az volt, hogy az szb nem fogadta' belenyugvással a visszaesést. Testületi ülésen tár- gytailták meg a könyvtár tevé­kenységét, s határozták meg a feladatokat az olvasók számá­nak növelése érdekében. A könyvtár működési feltéte­leim is változtattak. Az szb ön­álló, 24 m2-es, körpomti fűtéses helyiséget biztosított, amelyet nagyon esztétikusán kia'lalkirta­tott. Az SZMT központi könyvtár ra pedig mintegy 1Q0 folyómé­ter polcot vásárolt, hogy sza­badpolcos kölcsönzés valósul­hasson meg. Az olvasók toborzásának egyik legeredményesebb mód­ját választotta a könyvtáros; a közvetlen, személyes beszélge­tést. A propaganda' szempont­jából jó módszernek bizonyult a 'könyvtárat népszerűsítő rejt­vénypályázat, az 500. olvasó el­éréséért meghirdetett verseny- felhívás. Azok az olvasók, akik öt új olvasót szereztek a, könyv- tárnáik, jutalomkönyvet kaptak. A szociblista brigádokkal va­ló kapcsolatukban kerülik a formális vonásokat. Bevált mód­szerük az, hogy a 23 „brigád­könyvtáros” hetente kétszer ki­válogatja a' könyveket, és más­nap a könyvtáros a brigádok­hoz eljuttatja azokat. A könyvtárban működik egy német nyelvtanfolyam, kézimun­ka-tanácsadás, amelyeket a könyvtáros vezet. Ezenkívül gon­doskodik a dolgozók és gyer­mekeik kötelező Irodalmának beszerzéséről. Az új könyvekből összeállított kiállítás, az üzemi híradó felhasználása is hozzá­tartozik a könyvtáros lehetősé­geihez. Az igények felmérésé­hez az is hozzátartozik, hogy az olvasók a: kölcsönzött könyvek­ben egy papírlapot találnak az­zal a kéréssel, hogy az olvasó néhány sorban ir\a le az elol­vasott könyvről o véleményét. Számvetés két év után Magunk se hittük volna, hogy kétéves múltra tekint vissza az SZMT és a Tolna megyei Népújság „közös vál­lalkozása" a — Szakszerve­zeti élet ámen havonta nap­világot látott összeállítás. Pedig igy van, nemrégiben adtuk az olvasó kezébe a száznegyedik ilyen jellegű oldalt. A két év tapasztalatai le­hetőséget adnak arra, hogy fölmérjük, mit csináltunk jól, hol hibáztunk és most már kereshetjük a választ a „mer­re tovább"-ra is. Mindezekért kibővített ülést tartott az SZMT titkár­sága, amelynek munkájában részt vett a Népújság főszer­kesztője, annak helyettese és az ágazati megye bizottságok szinte valamennyi titkára. A jelen voltak úgy értékel­ték, hogy az oldalösszeálli- tás hasznos volt, segített a szakszervezeti munkában, to­vábbi megjelentetése kívána­tos. Ahhoz azonban, hogy mun­kánk még eredményesebb le­gyen, tovább kell lépnünk. Azoknak is, akik eddig Írták az oldalban megjelent cik­keket, azoknak is, akik szer­vezték és szerkesztették, és egyáltalán mindenkinek, aki szívügyének tekinti a szak- szervezeti mozgalmat, legyen bármilyen poszton a dolgo­zók legnagyobb tömegszerve­zetében. A tanácskozás két alap­vető területet jelölt meg, ahol j fejleszteni kell a munkát. Az egyik az, ahol a tulaj­donképpeni mindennapos gyakorlati tevékenység folyik. Ez az alapvető egységek, a szakszervezeti bizottságok, a bizalmitestületek, sőt, az egyes bizalmiak területe. A :l felszólalók - szellemesen — úgy fogalmaztak, hogy alap- szervezet-centrikusabbá kell tenni a munkát. Éspedig nem­csak azt, amely az oldal ösz- szeállitása során kívánatos, hanem egyáltalán az egész szakszervezeti tevékenységet. A másik alapvető terület, ahol a fejlődés, fejlesztés el­kerülhetetlen, a tudósitóháló- zat megteremtése. Egyértelmű, hogy az újság­írók, de a szakszervezeti funkcionáriusok sem jutnak el minden rendezvényre, min­den eseményre. Igy sok min­den nem jelenik meg lapunk­ban, sem ezen az oldalon, sem másutt. Ha viszont, akár csak pár mondatos tudósí­tást is kapnánk a történések­ről, azokról értesíteni tud­nánk lapunk olvasóit. Nem kérünk úgynevezett újságírói műfajokban megirt műveket, csupán értesítése­ket, rövid tájékoztatókat. De azok mellőzzék a szakmal- I politikai zsargont, ellenben közöljék, hogy „hol, mikor, mi, ki, miért, milyen ered­ménnyel?" Kiváncsiak vagyunk a jó munkamódszerekre, hogy ter­jeszteni tudjuk azokat. Ki­váncsiak vagyunk azokra az emberekre, akik kiemelke­dően vesznek részt a szak- szervezeti életben, hogy nép­szerűsíthessük őket. Kiváncsiak vagyunk min­denre, amire olvasóink is ki­váncsiak lehetnek. De hogy az ő kíváncsiságukat ki tud­juk elégíteni, tájékoztatást kell kapnunk. Ehhez kérjük és várjuk min­den aktivista segítségét, aki szívügyének tekinti a szak- szervezeti mozgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents