Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

A KÉPÚJSÁG 1983. február 3. Kisdobosok A gyermekek személyiségének egészséges fejlődését a. családi és az iskolai környezet együttes hatásai biztosítja. Akadnak azonban hátrányos helyzetű, ve­szélyeztetett gyermekek ai,k'ik nevelőotthonokban élik minden­napjaikat. Az ő esetükben még fokozottabb felelősség hárul az i'Skoláta. Az iskolai nevelés mellett az úttörőcsapat is neve­lési feladatokat lát el. Ezt a nevelő munkát két formában is végzi. Egyrészt elmélyíti az is­kolát olktató-nevelő munka so­rán szerzett ismereteket, más­részt olyan önálló, sajátos te­vékenységéket szervez, amelyek élményeket adnék, tapasztala­tokat, jártasságokat fejlesztenek a gyermekekben. így van ez a faddi nevelőotthon és úttörő­csapat esetében is. Tanú erre a csapat napló. * — A KISZ Központi Bizott­ságának vörös sélyemzászló ki­tüntetését kapta. úttörőcsapa­tunk 1982. május 30-án — mu­tatja a színes fotókat őrző csa- patnaipló egyik oldalát Sopo- nyai Mihály, a faddi úttörőcsa­pat vezetője. A csapat tevé­kenységét sorolva, lapoz a nap­lóban és igazolásul egy-egy képre bök, jelezve az esemény pontos dokumentálását. Faddon a nevelőotthonnak nincs önálló úttörőcsapata’. Az iskolában közösen tanuló gye­rekek a Béri Balogh Ádám út­törőcsapat tagjai. A nevelőott­hon gondjaii, problémái, ered­Tanú a csapatnapló Törd a fejed! ményei az úttörőcsapatban is jelentkeznék. Ugyanis az úttörő- tanács titkázhe'lyettese a ne­velőotthon tanácsának titkára is egyben. A nevelőotthonban évente tartanak úttörőtanács­fog lakkozást. Az otthonban lakó gyerekek összegzik tapasztala­taikat, véleményt mondanak napi életük alakulásáról. — Ez itt a szakköri toborzó — lapoz újabb fejezethez So- ponyai Mihály. — Az év elején faliújságra' is kifüggesztjük az induló szakkörök listáját, hogy a gyerekek választani tudjanak. Két szakkörbe jelentkezhet egy tanuló. Báb, fotó, képzőművé­szeti, Sakk, tollaslabda, mate­matikai, ügyes kezek asztala, kisgépész, irodalombarát, asz­talitenisz és nyelvtanfolyam is szerepel a toborzónk listáján. Az enyík legnépszerűbb szak­kör a mezőgazdasági kiísgépész. A tagjainak fele nevelőotthonos diák. Népszerűségének titka bi­zonyára, hogy nem iskolai ke­retben, hanem a helyi Lenin Termelőszövetkezet Gagarinról elnevezett üzemegységében dol­gozhatnak a tanulók. Ifjúsági vezetők, mérnökök segítik a szakkör munkáját, s közel 15 féle szakmával ismerkedhetnek meg a diákok. Pályaválasztási lehetőség is van. A szakkör célja a mezőgazdasági munka megszerettetése. Élmény az is, hogy ebbe a szakkörbe szinte minden alkalommal kerékpáro­kon mennek a fiatalok. Az egyik osztályterem rajfa- lán Magyarország térképe. Az országhatáron belül apró, pi- ros-fehér-zöld zászlócskák. — Űj akciónk a Dolgozz a hazáért, a békéért. Kidolgoz­tuk a tevékenységi formákat és meghatároztuk, hogy melyikért kapható raj- és melyikért egyé­ni zászló. Az előbbi piros, az utóbbi pifos-fehér-zöltí színű kis lobogókat: jelent — magya­ráz kérdő tekintetemre az út­törőcsapat vezetője. A táborozás mlindia a jó munka eredményeként könyvel­hető el. A rajok közötti ver­senymozgalom egyik célja a nyári táborokban való részvé­tel. Meghatározott létszám ese­tén — amennyiben az egész raj nem indulhat — a raijközös- séq dönti el, hogy ki vehet részt a táborozáson.. — Kevés csapat dicsekedhet azzal, hogy ismételten részt ve­het egy vándortáborban. A ne- velőofthonos gyerekek az elmúlt évben o Tolna és Baranya me­gyék megismerését célzó ván- dortóborban naponta 8—10 ki­lométeres gyalogtúrát tették meg. Székszárdról indultak és a 14 nap alatt bejárták Tolna és Baranya legszebb tájait. Juta­lomként idén ismét nevelőottho­nosok indulnak útnak — büsz­kélkedik a csapátvezető. Múlt héten zajlottak a tu­dományos-technikai úttörőszem­le csapatdöntői. Először a ter­mészetkutató úttörők vetélked­tek, A komplex jellegű játék­ban az élővilág, földrajz, ké­mia, fizika, matematika tárgyak­ból szerzett ismereteiket kellett iaazoln'i. Ezután a társadalom­kutatók és az orosz nyelv ba­rátai versenyeztek. A hot cso­portból került 'ki az a három legjobb tanuló, aki majd az úttörőcsapatot és az iskolát képviseli a járási döntőben. Hétfőn és szerdán vannak a tömeosport- és úttörőfog'íalko- zások. Szombati napokon a könyvtárhelyiségben Barátunk a könyv címmel rendeznek prog­ramokat a könyvek és az olva­sás megszerettetése érdekében, természetesen ezúttal is a játé­kos formát választva segítőnek. * Néhány fénykép idézte fel és alakította beszélgetésünkét So- ponyai Mihállyal!'. A faddi út­törők hétköznapjait és ünne­peit elevenítik feli o tegnapok­ból a ősapa tnapló gondosain ragasztott képei. Hangsúlyozva, hogy a pontos dokumentálás a nevelésben is tölthet be szere­pet. Decsi Kiss János Hova tűntek az itivezetök? Ifivezetők - elkeseredett és lelkes emberkék, kudarcokkal és sikerekkel teliek. Nyolcadik osztály elvégzése után sokan vál­lalják, de fél év sem lelik el, és sokan be is fejezik ezt a mun­kát. Enngk okait kerestem faluban, városban egyaránt. Mun­kájuk mindenhol nehéz, ugyanis más bejáróként és más hely­ben végezni. Helyhiánnyal és érdektelenséggel küzdenek. A faluban lenne helyük, az iskolában is igényt tartanak rájuk, de a megyében szerteszéjjel járnak a középfokú intézmények­be. Az időpontokat nehezen egyeztetik. A városban se hely, se idő, pedig helyben van minden. Sorozatos kudarcaikra keresik a választ. Szekszárdon nagy tömegben ifivezetőket szinte képtelenség megmozgatni. Járási szinteken a nagy rendezvények sikeresek. A más helyszínen, több kilométerrel arrébb lévő program job­ban vonzza az embereket, mert akkor csak oda készülnek. A helyben lévőknél találnak maguknak még más elfoglaltságot is. Mi a helyzet azonban a falvakban? Ott is minden rendben van? Hogyan vélekednek az if/vezetők munkájáról a csapat- vezetők, diákok és önmaguk? Miben látják ők a lemorzsoló­dások, kudarcok okait? Kezdjük a sort a csapatvezetőkkel!- Szívesen dolgozom ifivezetőkkel, mert lelkesek és tele van­nak ötletekkel. Tudom, hogy kevés idejük van, ezért elsősor­ban csak nagy rendezvényeknél kérem a segítségüket.- Némelyik rajvezetőnél talán jobban dolgoznának az ifisek, mert közelebb állnak a gyerekekhez, ötletgazdagabbak, lelke­sebbek. Sajnos, a rajvezetők legnagyobb része elzárkózik ez elől. Az ilivezetők elvállalták a KISZ-életre való felkészítés egyik témáját. A rajvezetőknek csak el kellett volna kísérniük a raju­kat, de még ezt sem tették meg. Egyedül voltam ott a pajtá­sokkal.- A faluban rendszeresen foglalkoztatjuk az ifiseket, akik a környék középiskoláiból járnak haza. Természetesen nem­csak a nagy rendezvényeken vesznek részt, hanem a rajfog­lalkozásokon is. Beleszólhatnak a tervezésbe, szervezésbe. Ebben az évben ifiklubot is alapítottak, ami döcögősen ment és megy is. Keresik a kudarc okát. Nem értik a lelke­sebbek, hogy miért nem akarnak járni a többiek. A téli szü­netre programot szerveztek a gyerekeknek. Kevés jött el, ez kicsit kedvüket szegte. Az ő helyzetük sem könnyű pedig! Sok helyen tanulnak és dolgoznak. Sokszor órákba telik, míg hazaérnek, de így is vállalják ezt a munkát. Sok gondot okoz az időegyeztetés, hi­szen őnekik is szükségük van szabad időre. Mi az úttörők és kisdobosok véleménye az ifisekről:- Szívesen vagyunk együtt ifivezetőkkel. Igaz, akad közöttük egy-kettő, aki nem is kiváncsi a mi véleményünkre, csak a sa­ját elképzeléseit akarja végrehajtani velünk.- Nekünk is volt egy darabig ilivezetőnk, de nem birta a „kiképzést". Rosszak voltunk, meg az időpontokat sem tudtuk egyeztetni. Amikor minket elengedtek volna, akkor neki volt órája. Aztán meg ő ért rá, s akkor meg bennünket nem en­gedtek el a szüléink. A szabad szombatokon? Akkor szeretünk egyedül játszani és programokat szervezni. Oda nem kell ifi- vezető!- A faluban az ifivezetőink minden kedden velünk vannak, még pénteken is néha. Szeretjük őket. Csak sajnos, nagyon kevés az idejük nekik is, meg nekünk is. A téli szünetben is segíteni kellett otthon. Nem engedtek el a foglalkozásokra, amit szerveztek nekünk. Meg is haragudtak ránk ezért egy kicsit.- Sok az iskolában a kollégista és a bejáró. Azok nem jö­hetnek el semmilyen iskolán kívüli rendezvényre, mert köti őket a házirend. A hétvégeken meg hazautaznak. Az iiiseknek ez is nagyon fáj, mert Így kevesen megyünk el az ő-külön rendez­vényeikre. . Most a „szenvedő alanyok", az ilivezetők szólaljanak meg!- Nem értem, hogy milyen program kellene ezeknek a falu­si gyerekeknek, hogy eljöjjenek a rendezvényekre? Semmi nem érdekli őket? Se a discó, se a vetélkedő, se az óév-búcsúzta­tó? Hát akkor mi? Akik meg ideérnek esetleg, azokat meg alig lehet rábeszélni arra, hogy legalább menjenek haza enni. Az iiiseink is fejtörést okoznak. A klubnapjainkon csak négy­öt ember jön össze, a többi inkább elmegy a kocsmába vagy a moziba. Az is igaz, hogy mostanában igazán nem rang ifis- nek lenni. A tizenévesek kinézik maguk közül azt, aki vala­miért lelkesedni tud, főleg ha a mozgalomban dolgozik! So­kan persze azzal érvelnek, hogy bejárók, és nem érnek haza időben. Ezek szerint hónapok óta egyetlen perc szabad ide­jük sem volt?! így nem éppen könnyű a munka, mert sok em­ber idejét kell egyeztetni. Nincs lehetetlen, csak nemakarom! Eddig miért tudtunk együtt dolgozni? A falu is ellenünk van. Már rágalmakat terjesztenek rólunk. Állítólag szesszel kínáltuk a gyerekeket. Ez nem igaz, mi csak táncoltunk velük! Az iskolával nincsen semmi bajunk. Jó a kapcsolatunk a csapatvezetővel. Szerintem sok múlik egy iskolában folyó ifi­munkánál a vezetőség hozzáállásán is. Egyetlen szívfájdalmunk az, hogy nem szólhatunk bele a táborba menő ifisek névsorá­ba. A helyzet az, hogy táborozás idejére minden tizenéves elő­kerül, még az is, aki egész évben nem dolgozott egyetlen raj­nál sem. Előfordult már, hogy ezek közül mentek táborba, a másik meg lemaradt, mert később jelentkezett.- Rendszeresen és jól működik az ifiklubunk a faluban, pe­dig a tagok több helyre járnak iskolába és néha órákat vesz igénybe, míg hazaérnek. Nehéz volt egy mindenkinek megfele­lő időpontot találni, de sikerült. A létszámunk is állandó, keve­sen hagyják abba az ifimunkát közülünk. Jó dolog még az is, hogy mindig más helyszínen, klubnál tartjuk a járási találkozóinkat. Ezek egyben módszervásárok is. Itt mindenki beszámol a saját munkájáról. Előkerülnek a prob­lémák, mert van olyan hely, ahol nem megy minden a legfé­nyesebben. Nekünk szerencsénk van, és ez jó!- A városban nagyon nehéz a helyzetünk. A gyerekek sok­felé járnak, és mi is. Időnként a saját napi programjainkat is képtelenek vagyunk egyeztetni, nemhogy az iskolával, gyere­kekkel! Sok falba is ütközünk nap mint nap. Egy kis rugalmas­sággal ezek megszüntethetök lennének. Nem kéne ragaszkodni az iskola helyiségeihez és a tanári felügyelethez. Mi egyedül is el tudnánk vinni a gyerekeket foglalkozásokra az úttörőház­ba, a művelődési ház zsibongójába vagy máshová. Persze eh­hez az is kellene, hogy minden nevelő szívesen fogadjon min­ket, és ne csak szükséges rosszként kezeljen. Előbb-utóbb Így a lelkesebbek is abbahagyják, mert nem érzik, hogy igazán szük­ség lenne rájuk. Nyári táborokba se nagyon jutunk el, mert akkor a főisko­lások mennek szakmai gyakorlatra. Az úttörőház itiseinek jó, mert azokat elviszik a ház saját táboraiba. Biztosan bennünk is van hiba, ami miatt esetleg nem vesz­nek komolyan bennürfket. Sokszor volt, hogy Ígértünk, de nem teljesítettünk. De ez nem rajtunk múlott mindig! A pedagógu­sok egy részének ezért elvesztettük a bizalmát. Ilyen esetekben ugyanis a rajvezetők kénytelenek voltak a foglalkozást meg­tartani. Legközelebb meg nem hívlak. Az általános ok inkább az, hogy a középfokú intézmények és az általános iskolák órarendje ütközik. Sokszor lehetetlen hét közben a programok egyeztetése. Hét végén? Azt meg min­denki szereti maga megszervezni! Jó lenne, ha azt már nem programoznák be! Hova lesznek az ifivezetők? Miért hagyják abba? Talán az elmondott vélemények választ adtak erre. Sz. K. Hogy simább legyen az^átmenet Felkészítés a KISZ-tagság Dombóvári tapasztalatok Általános jelenség volt - még inem ’is sikerülhetett eltüntetni —, hogy az úttörőcnozg altomból wm zökkenőmentes az átmenet a KISZ-munkába. Még azt Sem liehet mondani, hogy ez az úttö­rőmozgalom vagy éppen a KISZ hibájából adódik. Több, a mozgalomtól független körül­mény is nehezíti az átállást. Az egyik ilyen, hogy a nyolcadik után — néhány kivételtől elte­kintve — középfokú tanintézet­be ikerütnek a gyerekek. Más tár­sak, új tanárok veszik körül őket, egyébként sem könnyű a beil­leszkedés, és az új helyen .meg­birkózni a nagyobb, és más kö­vetelményekkel. A középiskolák­ban általában összefogottáb- bak a KISZ szervezeti keretei, a szakmunkásképzőkben az effaj­ta „központosításnak" nincsenek meg d feltételei. 'Éppen ezért gyakran előfor­dult — s előfordul ima is —, hogy kiváló úttörők maradinak ki ia KlSZ-lbőll vagy lesznek pasz- szívak a középiskolás korosztály­ban. FONTOS FELADAT A helyzet lelléntmamdósait az úttörőmozgalom és a KISZ is felismerte, ezt elhatározás, majd tették követték. A KISZ X. kongresszusa alap­vető feladatként határozta ímeg az úttörő- és az ifjúsági moz­galom együttműködésének javí­tását. 'Ezen bélül azt a feladatot kapta az áttör ószövetség, hogy a KISZ fő politikai célkitűzései­vé! összhangban, önállóan ve­gyen részt a gyerekek nevelé­sében, Vagyis készítse fel őket a mozgalmi élet folytatására az ifjúsági szövetségben. Természetesen a határozat élőttt is foglalkoztak ezzel a kér­déssel, azt követően pedig na­gyobb hangsúlyt 'kapott ez a munka, amelynek fő területe az úttörő- és a KlSZ-kapcsotatok fejlesztése. A megyei úttörőelnökség leg­utóbbi ülésén a dombóvári vá­rosi és városkörnyéki 'elnökség beszámolójának álláp,ión tekin­tette át a témát. A főbb tenni­valókat 'is meghatározták, hogy pontosán mit ikélF tenni a kap­csolataik szélesítésében és mé­lyítésében azt mvillvoa minden úttörőosoóat és XiSZ-'szérvérét maga tudja a legjobban eldön­teni RAJOK ÉS KISZ-SZERVEZETEK A három évvel ezelőtt elkészí­tett középtávú nevelési tervek­ben már kiemelt helyet kapott a téma. ötödik osztályban meg­kezdődik a felkészülés" a KISZ- tagságra., kívánatos, hogy dol­gozzon minden rajban ifi vezető. 'Már ekkor célszerű elkezdeni a KISZ-tagók meghívását a foglal­kozásokra. A testvéikapcsolatok kötetlen beszélgetéssel és a mozgalmi évfordulók 'megünnep­lésével bantakoZhbtnOk ki. Jó módszer a KISZ életének meg­ismerésié a’ kirándulás, vetélke­dő, erre allkalllmaí kínálnak pél­dául a forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényéi. Itt aktivén, be tudnak kapcsofadni a hetedik, nyolcadik osztályos úttörők. 'Ez lenne célszerű és kívána­tos, kiegészítve azzal, hogy a legjobb megoldás az volna, ha az útföröraljok nemcsak közép- iskoilál iKJSZ-esek'kél, Ihamem üzemiekkel, szakmunkásképzős OlOipsZenvezeíékkél i(s tartaná­nak kapcsolatokat, hiszen a há­rom terület között megoszlik a későbbi mozgalmi tevékenysé­gük. Az elméletet a gyakorlat­ban megvaltósítain'i inem könnyű. KÖZÖS RENDEZVÉNYEK A falusi városikör nyéki úttörő- csapatok egy része nincs köny­nyű helyzetben, hiszen a közsé­gi vagy termelőszövetkezeti KISZ-szervezeték működése nem feltétlenül tudja a legjobban bemutatni az úttörőknek a KISZ- munka egészét. 'Ebből a szem­pontból jobb a helyzet a város­iban, ahol ,az úttörőcsapatok és a középiskolásak kapcsolatai — ahol vannak — igen színesek, tartalmasaik. A, hetedik, nyolca­dikos úttörőnajok száma 37, ezek közül huszonkettőn tartják .rend­szeresen a kapcsolatot a test­vér KlSZ-szervezettel. ■A szép hagyományok közé tartozik, hogy a dombóvári Han­ti István úttörőcsapat és az Apáczai Csere János szakkö­zépiskola -a patronáló szocialis­ta brigádokkal együtt rendezi .meg az úttörőévet is megnyitó fegyveres erők napját és együtt ünnepük a mozgalmi évforduló­kat is. 'Másutt a fenyőfa-ünnep­ségek teremtettek 'hagyományt. A formáik közül a legnépsze­rűbbek a kötetlen, de program­mal összekapcsolt 'közös .ren­dezvények, klubszerű keretek között. Jól működnék az iskolai tinik!úbék, ezek munkájában KISZ-esek is részt vesznek. PEDAGÓGUS KISZESEK A pedagógus KiSZ-szerveze- tek megszervezték a nyolcadiko­sok klubját a dombóvári Zrínyi, a 'Gárdonyi és a Molnár György Általános Iskolában. Természe­tes, hogy a 'legtöbbet a pedagó­gusok tehetik az átmenet meg­könnyítéséért. Meg is teszik, se­gíti a munkát a városi úttörő- elnökség ifivezetői szakbizott­sága, megállapítva azt is, hogy részben az öt munkanapos -hét bevezetése miatt az ifi'klubok munkája 'hanyatlott. A középis­kolások napi .munkaideje" nőtt, kevesebb a szolba d idejük. A képzési szakbizottság a nyáron őrsvezető és rajtifkárképző tá­borban megszervezpte a gyer- méklaktiviisták raját. A rój tag­jai megismerkedtek a közeli KISZ-tábor munkájával, 'illetve közös rendezvényeket szervez­ték. BaPatonfenyvesen egy tur­nus a középiskolái előkészítés­sel ifaglalkozött, ezen belül is a mozgalmi munkával. A városért végzett közös táp sadalmű munka is jó alkalom az ismerkedésre, több iskolában ennék i's megvannak a már ré­gi és ijól bevált hagyományai. ÜZEMEK, FELADATOK Fokozatosan alakulnak az út- törőosapafck kapcsolatai a vá­ros üzemeivé!. Dombóváron ilyen már régóta létezik. 'Ez az „egy üzem, egy iskola" patraná’ló- mozgafom, és ez már régen túl­megy az iSkolák anyagi támo­gatásán. Gyakoriak a közös rendezvények, kirándulások, ün­nepségek, társadalmi munká­nk ciók. A félOdat-okat együtt­működési szerződésben rögzítik. A falvakban ö kapcsolatok tar­talma a helyi adattságokon is múlik: a Dálmandi Állami Gaz­daság és a szakosa termelőszö­vetkezet támogatja az úttörő­mozgalmat. A városban létezik az „egy raj, egy albpszervezet” mozga­lom is, amelynek keretében üze­mi KISZ-szenvezetek is együtt­működnek az úttörőkkel, de eb­ben még sok a kihasználatlan 'lehetőség. A megyei úttörőelnökség az egyik legfontosabb tennivaló­nak határozta meg az „ifik" számárnak gyarapítását, tevé­kenységük felfrissítését, mert Dombóváron és könnyékén is összesen csak 68 iifivezető dol­gozik, ezek többsége Is a vá­rosban. Ott a legjobb az „ifik” munkája, aboil régi ISkólája mozgalmi életében imarad a kö­zépiskolás fiatal. IHAROSI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents