Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
1983. február 3. TvÉPÜJSÁG 3 Mezőgazdasági üzemszervezés munkafolyamatokra, ágazatokra Az üzem- és munkaszervezés, amely a korábbi években általában csak egy-sgy termelő- egység tevékenységét érintette a mezőgazdaságban, újabban mindinkább felöleli az ágazatok tevékenységének teljes láncolatát. Az üzem- és munka- szervezők már nemcsak a rész- folyamatokra, hanem egyre gyakrabban a gazdálkodás meghatározott összefüggő területeire irányítják a figyelmet és javaslatukra gyakran alapvető változtatásokra kerüt sor. A munkafolyamatok átfogó elemzésével feltárják a hiányosságokat és egyebek között például gépek beszerzéséről intézkednek vagy megteremtik a korábban kihasználatlan termőterületek hasznosításának feltételeit. Figyelemre méltó ahogyan a nagyüzemi üzem- szervezők kézbe vették a kistermelők dolgát; saját módszereiket alkalmazzák a háztáji portákon jó eredménnyel. A Nádudvari Kukorica- és Ipari Növény Termelési Együttműködés üzemszervezői gyorsan felismerték; a takarmánygazdálkodásban gyors változtatásra egy-egy mezőgazdasági nagyüzemnek kevésbé van lehetősége, ám a rendszerszerű munkával viszonylag rövid úton javíthatják az eredményeiket. Kezdeményezésüknek az a célja, hogy a jó termőtalajokon gabonát és ipari növényéket termesztenek, hogy a nagy mennyiségű szálas takarmányt viszont felújított és korszerűsített rétekről, gyepekről nyerjék. Tavaly a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben csaknem ezer hektárral tudták növelni a gabonaterületet azzal, hogy a hortobágyi legelők adták a nagy állatállomány szálastakarmány- és silószükségle- téne'k nagyobbik részét. A balmazújvárosi Lenin Tsz-ben 'hasonló módon több mint 500 hektárral' toldották meg a gabona termőterületét. Az üzemszervezők szerint a takarmánygazdálkodás gyenge pontja a gépesíiés voit. Részben az ő javaslatukra szereztek be gépeket és műszaki eszközöket. Ma már 69 taggazdaság tartozik a termelési rendszerihez és tulajdonukban 150 önjáró vagy vontatott szecskázógép, 130 rendkezelő és közel' 200 nagy teljesítményű körbá'iázó van. Ezzel megteremtették a szálasta'kar- mánv-ágazat komplex géprendszerét, amely lehetővé tette a költségek csökkentését is. A munkabér-költségeket sikerült mérsékelni a vaszari Hunyadi Tsz takácsi hízómarha- telepén, ahol korszerű munka- és üzemszerve zésii módszereket alkalmaznak, ötezer állatot mindössze öt fizikai munkás gondoz, korábban egy ilyen brigádra mindössze 500 szarvas- marha tartását bízták. A korszerű telepen valamennyi munkafolyama tot gépesítették. Két gondozóra hárul az alkalmi munka, míg a takarmányozást, az almozást és a trágya elszállítását három traktorosra bízták. A telepen lévő 4000 vagonos silókból egyetlen traktorral képesek feltölteni a vályúkat. Az évente keletkező 550 ezer mázsa trágyát tolólapos traktorral gyűjtik a karámok végén lévő gödrökbe, ahonnan billenő jármű segítségével közvetlenül a szántóföldekre viszik. Az állatokat a takarításnál, az egészségügyi vizsgálatoknál1 és a fotocelláé mérlegre való felhajtásnál mindössze két gondozó tereli, ugyanis biztonságos közlekedő utakat alakítottak ki, s ezeket vaskorláttal zártáik körül, A pontos menet- rendszerű munkaszervezés lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók napi 8 óra alatt lássák el a telepi teendőket. Vasárnap mindössze egyetlen ember tart ügyeletét. A Takácsiban berendezett központi telepen a korábbi tartásmódhoz képest 16 forint 60 fillérrel csökkentették az egy kiló hús előállítási költségeit. A munkabér — ugyancsak 1 fcilló hús előállítására számítva - 4 forintról 62 fillérre csökkent. A Bábolnai IKR több éves kísérletei után tavaly már .több miint 300 konténert hozott forgalomba a vetőmag szállításához, Illetve a vetőgépek feltöltéséhez, ami az üzemszervezőknek is nagy segítséget adott. A konténerben érkező vetőmagokat felhasználó mintegy 30 taggazdaságban jelentősen gyorsult a búza vetése. A legmodernebb vetőgépeknél a zsákos feltöltés ideje, amely korábban 20-25 percet tett ki, a felére csökkent. Ez a tízórás műszakban minden vetőgépnél 60-70 perces időnyereséget hozott. Ily módon a teljesítmények 12- 14 százalékkal nőttek. Jobban ki lehet használni az optimális vetésidőt, miközben a nehéz fizikai munkát is levehettek a dolgozók válláról. A gazdaságok a konténereket bérleti díjért kapják az IKR-től, és kevesebbet fizetnek, mint amennyit évente az eldobott papírzsákokra kiadtok. (A csávázott vetőmagok zsákjait ugyanis meg kellett semmisíteni, a .konténereket viszont szakszerűen ki lehet tisztítani.) A kedvező tapasztalatok alapján az IKR az idén 4000- 5000 konténert akar vásárolni. Javaslatára korszerűsítették a típust; lehetővé teszik, hogy a kukoricaveíésné! is alkalmazzák a „tartályokat”. A polipropilén szövetből készült vetőmag-her- dozőkat a nagyigmándi Új Élet Tsz-ben gyártják a melléküzemben. A Zala megyei tsz-ek 16 ezer háztáji gazdasággal alakítottak ki szoros kapcsolatot. A nagyüzemek üzemszervezői ugyanolyan gonddal törődnek a kistermelőkkel, mint ahogyan saját portájukon irányítják a bonyolult és összetett szakmai tevékenységet. A zalai háztáji gazdaságok elsősorban állattartással foglalkoznak, így ez az ágazat kapja a legtöbb segítséget. Az üzemszervezés nagyüzemi gyakorlatához igazították például a hízott sertések és a vágómarha átadását-átvéte- lét és az értékesítést is olyannyira, hogy a nagyüzemi feláron is osztoznak a kistermelőkkel. Az idén létrejött megállapodások szerint 34 ezer hízott sertés kerül ki a kisüzemekből a vágóhidakra. A téeszek a használaton kívüli épületek bár- beadásávail is szorgalmazzák a termelés növelését. Részben az üzemszervezők javaslatára a bánokszentgyörgyi tsz például korábbi hizlaldáját adta bérbe kedvezményesen, a nagylengyelt oediq a háztáji sertéshizlalás fellendítésére 50-100 férőhelyes hizlaldákat épít a vállalkozókedvű tagok portáján és ehhez biztosítja a hízóanyagot, a takarmányt, ugyanolyan programszerűen, mint ahogy a nagyüzemben. A kistermelők munkájának folyamatossá tételével és a nagyüzemi munka és a háztáji termelés programjának összehangolásával tavaly két és fél milliárd forint értékű terményt és terméket adtak a Zala megyei kisüzemek. Baranya megyében a nagy- peterdi Egyetértés Tsz-ben újszerű üzemszervezési rendszer ösztönzi a gazdálkodó egységeket arra, hogy takarékosabban dolgozzanak és termelési eszközeiket a léhető legjobban kihasználják. Ebben a rendszerben mindem a „saját zsebükre" megy. Az érdekeltségi rendszer lényege: az egységek nagyfáké önállósággal rendelkeznek, mondhatni vállalatszerűén oldják meg a feladatokat és az elért többleteredmény meghatározott részét visszatarthatják, illetve nyereségprémiumként szétoszthatják a dolgozók között. Az új forma tavaly már teljesen átfogta a 7200 hektárnyi gazdaságot, az eredmény 35 millió forint nyereség, kétszerese az érdekeltségi rendiszer ■ bevezetése előtti ősz- szegnek. A termelő és szolgáltató ágazatok — a meghatározott termelési célok figyelembevételével - önállóan készítik el az éves tervet, amihez megkapják a szükséges gazdálkodási és pénzeszközöket is. Amennyiben túlteljesítik az árbevételi tervét, és a termelési költségek is kedvezően alakulnak, úgy a töbibíeteredmény 20-50 százaléka az önelszámoló egységeknél marad, a többit fizetik be a közös kasszába. Nem mindegy, hogy Iki mennyi többletnyereséggel járul hozzá a tsz eredményéhez, a következő év fejlesztési alapját ugyanis a befizetés arányában osztják szét az önelszámoló egységek között. Kisbáró Sándor a döntőgurítóban Hazai uránból termel az atom 0 Mecsek „gyomrában” jártunk (ül.) Felmászunk a másfél méteres széles és magas vágatba. Vastag 'kötélben kapaszkodunk, lábunk alatt a lépcső pedig fe- nyőgarenda. 'Négy-öt métert 'haladunk, amikor kiérünk vagy felérünk a vágat végére. es fű S akkor megpillantjuk az első követ! A vöröses színű követ. 'Hált ez lemine'az urán? De az urán itt lent a föld tolató „meg- foghiaitafltam” valami. Kőbe ágyazva vain, apró nyomokban. Az uránbányászait költséges dolog. Rengeteg meddőt szállítanak fel, s ott tőrük, zúzzák apró darabokra a szikláit, kimossák, vegyi anyaggal kezelik, mire megjelenik az uránoxíd. Ezt lm ég bonyolult kém íaí folyamatnak kell alávetni, miire üzemanyag lesz belőle az atomerőmű 'részére. figyelőre iKWbáró Sándorral beszélgetek, .aki 1956. szeptember 1. óta dolgozik bányában.- Ahogy elnézem itt a munkakörülményeket, meg a verejtéket az arcán, sók kedve 'nemigen lehet a ficáinkoláshoz a siht után...- Hát, máshoz tényleg nincs kedve 'az embernek. 'Ketten doiligóznak itt, aprólékos .munkát végeznek. Haladnak előre pár centimétert, aztán megcsinálják maguknak a biztosíitást. 'Endréd! Péter a társa itt fönt Kis báró Sándornak. De hol vám a fönt meg a lent? Ezt már a leérkezés 'pillanatában elvesztem. Alul pedig Kovács Zoltán és 'Balogh Imre segít. Méretre fűrészelik a íenyőoszlopokat. — Most még kötéllel húzunk fel mindent - mondja Kisbáró Sándor. - Ha kilyukadunk az aknánál, akkor la visszafejtésinél már villával dolgozunk. A villa motoros száltítókötél. Elköszönünk. Kísérőnk még megmutatja a iszáil'llítógiépteret. Itt már kiépítve minden, öeton- ilépcsőn hatodunk felfelé. A tér kiteljesedik, s meg'int jókora pincében érezzük magunkat. A szikláikat eltüntették a tartószerkezetekre fröcskölt betonnal... Nézelődünk kicsit, aztán visz- sza'ballla'gumk a légaknához. Bemászunk a bödönbe, s már suhanunk is felfelé. Fürdés 'következik. Csodálatos érzés. Igazuk vain a bányászoknak: a legkellemesebb bányász- foglllaillatoskodás a ikiíündés. PAKSNAK TERMELÜNK... A vezérigazgató-'helyettes, Mátrai Áripád 'mosollyal fogad bennünket. Először a beruházásról kérdezzük :- iNégymiílliárd forintos költségkerettel kezdtük az ötös akna kiépítését 1974-ben — mondja. - Teljes kapacitással 1988- ban dolgozik ez a bánya. A feladata az lesz, hogy két másik kimerülő akna feladatait vegye át.- Valóban teljes egészében biztosítani tudják a 'Paksi Atomerőmű üzemanyag -szü kségletét ?- Közvetlenül nem, de közvetve mi látjuk el a Paksi Atomerőművet .'üzemanyaggal. Néhány nagy ország kivételével az latomierőművel rendelkező országok sem képesek előállítani uránoxidböl fűtőanyagot. így mi természetesen a Szovjetunióval 'kötöttünk hosszú távú szerződést. Hosszadalmas és 'költséges a feldolgozás.- Az utóbbi években felgyorsult a világban az urán utáni kutatás...- Azok az országok, amélyék re ndelkeznék atomerő m ű vei, nagy erővel kutatnak érc után. Nekünk van uránunk, és az biztos, hogy a jelenleg Ismert ércvagyon 'alapiján a most épülő ötös akna is képes 'az évezred után is ellátni Paiksot üzem-1 anyaggal.- Folytatnak kutatást-is?- Természetesen. Most azt az ércvagyomit keressük, aminél 1990-ben kell elhatározni, hogy megépítjük-e a bányát. Mivel a bányanyitás hosszadalmas, így a kilencvenes évek elhatározásából 2010-ne lesz kész üzem.- A mostani beruházás érdekelne még. Azért Is, mert láttam a munka nagyságát, s melléje képzetem a négymilliórd forintot, s azt 'is tudom, hogy a Szekszárdi iHúskambimáf közéi ennyibe Ikerült.- Négymilliárd forintunk van erre a beruházásra. A pénz felét már elköltöttük és 'a 'bánya műszaki állapota 60—65 százalékos.- Tehát akikor jelentős megtakarításról beszélhetünk ?- Nagyon sok és hasznos javaslat született a beruházás során. így tudunk költségen belül maradni, azaz kisebb beruházási értékkel többet teljesíteni.- Ezt kevés beruházásról mondhatjuk el. Endrédi Péter a biztosítást ácsolja Mátrai Árpád vezérigazgatóhelyettes A szállítógéptér a föld alatt- Erről elmondhatjuk. Egyébként a beszélgetés ideje alatt iá Mecseki Ércbányászati Vállalat irodaházában áramszünet volt. De azért ezt mondja a vezérigazgató-helyettes:- Nyugodtan mondja meg a paksiaknak: tőlünk nem függ, hogy ők áramot termeljenek. Azt mondják, hogy a bányászok isok pénzt keresnek... A csapatos! Illések 12—18 ezer forintot. A lakásra eqv évet kell várni. Tavaly 17 millió forintot adott a váHalat az uránbányászok részére lakásépítésre. Az ellenszolgáltatás „csekélység”: 10 évi föld alatti munkát kell vállalni... Ne irigyeljük őket, kívánjunk Jó szerencsét! Mert a bányásznak szerencse keli: Jó Szerencse! HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY
