Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI _ íís-í AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 45. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. február 23., szerda Mai számunkból KÜLKERESKEDELMÜNK ' EREDMÉNYEI, FELADATAI (2. old.) LAKÓBIZOTTSAGOK PAKSON (3. old.) A RULETTCSÁSZÁR ÉS A FIA (<■ old ) DUNAFOLDVÁRI SIKER MUNKAHELYI DEMOKRÁCIA a ..SHOW-HAJTASON” (5. old.) (6. old.) Búslakodás vagy aktivitás? Ha pusztán az egyéni búbánatokról akarnék írni, akkor feltétlenül pszichológiai fejtegetésbe bocsátkoznék. Magyarországon azonban nemcsak az egyénnek hibája az, hogy az első kedvezőtlen fuvallat hatására panaszkodni kezd, hogy belevájja magát a panaszba, hogy Arany János szavával élve, azt mondja magának: „Lássuk, uramisten, mire megyünk ketten". Hajlamunk van arra, amit nagyon sokszor és helyesen búsmagyarkodásnak hívtak. S nem is arról akarok írni, mikor az egyéni „pecheket” egyesek kozmikus méretűre növelik. Vagy ha nem is kozmikusra, legalábbis nemzeti méretűre. Például azt, hogy éppen amikor tanulni tudtak volna, családi bajok akadályozták őket, átstilizálják nemzeti szerencsétlenséggé, mely mindig éri a magyarságot, mindig éri a magyar embert, mert ilyen a magyar sors. Az ilyen ótstilizálásnak szubjektív oldalát, tehát az elkeseredés minőségét bármennyire is megértem, mégis úgy vélem, sok alapja nincs. Még akkor sem, ha az ilyenfajta pályatörések okaként sokszor a Muhi pusztától Mohácson át a 48-as forradalom leveréséig az összes nemzeti szerencsétlenségeket felemlítik. Amire én gondolok, az elsősorban az, hogy a nehézségeket, melyekkel nemcsak az egyéni életben, hanem a társadalmi életben is találkozunk, sokszor felhasználjuk arra: a panaszból panasz legyen, az elkeseredésből még mélyebb elkeseredés, és arra, hogy az elkeseredés indokává válhasson a tett hiányának. A búsmagyarkodás tudniillik erre is hajlamosít. Emögött mindig az rejlik, hogy sokan érezték ugyan a társadalmi ellentmondásokat, hajlandók voltak elkeseredni miatta, sőt búsulni is, csak éppen a megváltoztatás érdekében az ujjúkat sem akarták mozdí- j tani. Az ilyen mély elkeseredések színészileg nagyon jól hatnak, de társadalmilag legalább annyira károsak. Tet- szetősek, mert mély érzésekről adnak számot, de elméleti és gyakorlati hasznuk pusztán a számegyenes negatív oldalán mérhető. Rengeteg ilyen panaszra emlékszem. Akadt a panaszok között olyan is, mely felemlítette, hogy Magyarországon, „ebben a nyersanyagszegény országban” mihez sem lehet kezdeni. A másik panasz irigyelte például a jugoszlávokat vagy az olaszokat, sőt Ausztriát is, mert ezek az államok tengerpartjaik és hegyeik vonzása következtében olyan idegenforgalmi bevételekre tesznek szert, amelyet mi, szegény magyarok Balatonunkkal megközelíteni sem tudunk. Hallottam már azt is, hogy sajnos Magyarország nem változtatható igazi kertországgá, hiszen nem teremnek meg nálunk a déligyümölcsök, nincsen citrom meg füge, s narancs- ligetek is legfeljebb csak a dogmatikus időszak elképzelésében voltak a Balaton északi partján. Panaszkodni tehát lehet, s előfordulhatna az, hogy Magyarország is annyi feketefölddel rendelkezne, mint amivel nem rendelkezik, olyan klímája volna, mint amilyen nincs, és olyan ásványi kincseket rejtegetnének a magyar hegyvidékek, mint amiket nem rejtegetnek. Igen ám, csakhogy mindez vágyálom, és alig hiszem, hogy az ilyen vágyálmoktól elvakított emberek kétségbeesése, búsongása reális lenne. Mert Magyarországon azért mégiscsak vannak ásványi kincsek, a magyar mezőgazdaságnak mégiscsak van alapja: a magyar klíma és a magyar földek minősége, és ha megfelelő módon felkészülünk, még idegenforgalmat is tudunk teremteni. Az irreális búsongás szembenáll az aktivitással. Egy német drámaíró, Franz Wedekind egyik gondolatát idézem: „Balszerencse mindenkit érhet. De csupán a nagyon intelligens ember képes valamit is hasznosítani belőle.” Nos, Wedekind mondása szerintem önmagában is igaz, de különösképpen igaz a mi mai helyzetünkre. Mert valóban érték a magyar gazdaságot kedvezőtlen világpiaci és világ- politikai hatások is, de nem az a feladat, hogy búsongás- sal vagy éppen búsmagyarkódással fogadjuk. Napjainkban éppen arról van szó, hogy az állandóan változó világban, az állandóan változó helyzetben valamit hasznosítani próbáljunk a kedvezőtlenből. Igaz, nem emelkedik a nemzeti jövedelem és az életszínvonal; igaz, hogy bizonyos termékeink előállítását vagy meg kellett szüntetnünk, vagy mennyiségileg korlátoznunk kellett. Viszont igyekszünk okosan eljárni. Az úgynevezett strukturális változás mint fogalom és mint gyakorlat éppen ezt jelentig Új struktúrát próbálunk teremteni a magyar iparban és részben a magyar mezőgazdaságban is. Az új struktúra megteremtése semmiképpen nem zökkenőmentes, tehát sokak szerint újabb „búsonganivalók- hoz" vezet. Ennek ellenére azt hiszem, hogy a struktúra átalakítása és modernizálása, az, hogy azt termeljük, amire a jelen körülmények között is szükséglet mutatkozik, és azt megpróbáljuk magas minőségi fokon termelni — annyit jelent, hogy tanulni igyekszünk a különböző objektív bal- szerencsékből. Mert a régi közmondás szerint „más kárán tanul az okos". De aki a saját kárán nem tanul, aki a saját balszerencséjén nem okul, az semmiképpen nem nevezhető okosnak. Ezért azt hiszem, hogy a búsongás, a búsmagyarkodás, a mélabú, a társadalmi neurózis valóban negatív jelenségek, viszont tanulni saját balszerencsénkből csak akkor lehet, ha aktivitást tanúsítunk a gondolkodásban, a gyakorlatban, az iparban és a kereskedelemben is. A búsongás rögzíti a régi, rossz állapotot, az aktivitás változtat rajta. Az előbbi konzervatív, az utóbbi haladó. HERMANN ISTVÁN Kádár János megbeszélése a Finn KP elnökével Kádár Jáinas, az MSZMP KB első titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székhazában megbeszélést folytatott Jöuko KajainOjjavall, a Píron Kommunista Pánit elnökével. A szívélyes, élvtáisli légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, mindenekelőtt az európai béke és biztonság megőrzésének, a fegyverkezési hajsza elleni küzdelem kérdéséiről. Foglailkoz- taik továbbá a kommun&sto- és munkásmozgalom időszerű témái vall. Megerősítették, hogy az MSZMP és a Fiion KP továbbfejleszti internacionalista !kap- csdlataiit. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Iriina lindeberg, a Finn KP külügyi osztályának munkatársa. Kádár János Jouko Kajanojával, a Finn Kommunista Párt elnökével. (Telefotó) Tyihonov görögországi tárgyalásai A görög kormány meghívására hivatalos látogatáson Athéniban tartózkodó íNyikalaj Tyilhonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának élnöke keddén megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját A magas 'rangú szovjet vendég ezután ellátogatott a görög .parlamentbe, ahol Joaroroisz Alevraisz, a parlament élnöke és a legfelsőbb törvényhozó testület más vezetői fogadták. Utána megbeszélést fölytatott AndireaSz Papandreu görög kormányfővel. A tárgyszerű, 'baráti légkörű találkozón eszmeosenét folytattak a szovjet—görög kap- csölatok továbbfejlesztésével, a két ország közötti együttműködés elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzetről. A tárgyalások eredményeként a Szovjetunió és 'Görögország között hosszú távú gazdaságii, ipari és műszaki-tudományos együttműködési programot 'írtak alá. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra'. Lázár György fogadta Stefan Olszowskit Lázár György, a Minisztertanács elnöke kedden hivatalában fogadta Stefan Olszowski lengyel külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légikörű találkozón áttekintették ai két ország kapcsolatainak alltafculását és a nemzetközi 'helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszélésen, jélen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamiiinit Garamvölgyi József, hazáink vairsói és Taideusz Rietr- zak, a Lengyéí Népköztársaság budapesti nagykövete. A léngyéll diplomácia vezetője ezt követően Szentendrére látogatott; a műemlék város nevezetességeivel — a Fereroczy Múzeum, a szentendrei képtár és a Baircsay-gyűjtemény oltandó kiállításaival — ismerkedett. Este Stefan Olszowski ai KISZ Központi Művészegyütesének műsorát tekintette meg a társulat RattenbiHer utcai székhazában. (MTI) Faluvégi Lajos Berlinbe utazott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal élnöke kedden Berlinbe utazott, a KGST tervezési, együttműködési bizottságának 30. 'ülésére. (MTI) G/enes András látogatása Szekszárdon Tegnap délelőtt egynapos látogatásra S zokszóidra. érkezett Gyenes András, az MSZMP 'Központi Elllenőrző Bizottsógiá- nalk elnöke. Magos rangú vendégünket ai megyei pártbizottság épületében K. Papp József, a Központi Elllenőrző Bizottság tagja, a1 megyei pártbizottság első titkára, fogadta és tájékoz, tatta megyénlk politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A tájék ózta tóval egybekötött rövid megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai: dr. Gyugyi János, dr. Péter Szigfrid, dr. Király Ernő, ai megyei tanács elnöke: Császár József és Hofímono János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöké. A megbeszélést követően Gyenes András K. Papp József társaságában a szekszárdi húsüzembe 'látogatott, a'hoi Mátyás István, o szekszárdi városi pártbizottság első titkárai, Kiss Sándor, a Szekszárdi Húsipari Gyenes András elismerően nyilatkozott a szekszárdi húsüzem eredményeiről Vállalat igazgatója és Szabó János a váílbilat párt titkára' köszöntötte. Kiss Sándor gazgató részletesen tájékoztatta Gyenes Andrást a> szekszárdi húsüzem fejlődéséről. Elmondta1 többek körött: 1982-ben célul) tűzték kii, hogy ölyan kiváló minőségű árut állítanak elő, amelyet értékesíteni tudnak a világ minden piacán. Az éllmúlt évben több exportszemle volt az üzemben. A szemléken' megfeleltek a1 nagyon szigorú export- k övete Imények nek. — Éppen ma 'kaptunk szóbeli tájékoztatást álnál, hogy az Egyesült Államok piaca, is megnyílt előttünk. Ma már a1 világ valamennyi piacán élfogadják a termékeinket — 'mondotta Kiss Sándor majd részletesen ismertette a vállaltat idei terveit E tervek nagyságát érzékeltetve elmondta: az idén mintegy nyolcvan százalékkal növelik a nem rubel elszámolású exportjukat. A tájékoztatót eszmecsere követte. Szóba ikerült: nem lehetne-e a dobozokhoz használt lemezt Magyarországon is gyártani ? Kiss Sándor elmondta: ha a magyar ipar tudna olyan minőségű lemezt gyártani, amilyent most külföldről hoznak be, jelentős dohár megtakarító,sít ér- hetnérik el. Csak a szekszárdi húsüzem egymillió dollár értékű lemezt használ évente a dobozait árukhoz. Június—júliusig még dobozokat száUliftanak Székszárdra. Júliustól már lemezeket. Júliusra üzemikészek lesznek a dobozgyártó gépek és akikor Szekszárdról látják el speciális dobozokkol a kaposvári, a bajai, a budapesti, a miskolci húsüzemeket Is. Egy kérdésre válaszolva Kiss Sándor igazgató azt is elmondta: a hús csomagolásához használt zsugorfóliát is külföldről hozzák be, de tudomása szerint kísérletek folynak Magyarországon is ilyen zsugorfólia élőállí- tósára, amely minden tekintetben. képes helyettesíteni a* ma még külföldről' behozattál. Ezt követően Gyenes András megtekintette az üzemet és véleményét így összegezte o vállalat vendégkönyvében: „Gratulálok a szép, korszerű üzemhez. Kívánok a vállalat vezetőinék és minden dolgozójának nagyon eredményes munkát. Járuljanak hozzá a magyar húsipar hazai és nemzetközi hírnevének erősítéséhez, népgazdaságunk gyarap (tórához és saját óa dog utasukhoz." Délután Gyenes András a megyei pártbizottság épületében, találkozott és eszmecserét folytatott megyénk párt- és tömeg szervezeteinek vezetőivel. Gyenes András a késő délutáni óráikban visszautazott Budapestre. ' 1 A megyei pártbizottság épületében K. Papp József tájékoztatta Gyenes Andrást
