Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI _ íís-í AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 45. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. február 23., szerda Mai számunkból KÜLKERESKEDELMÜNK ' EREDMÉNYEI, FELADATAI (2. old.) LAKÓBIZOTTSAGOK PAKSON (3. old.) A RULETTCSÁSZÁR ÉS A FIA (<■ old ) DUNAFOLDVÁRI SIKER MUNKAHELYI DEMOKRÁCIA a ..SHOW-HAJTASON” (5. old.) (6. old.) Búslakodás vagy aktivitás? Ha pusztán az egyéni búbánatokról akarnék írni, akkor feltétlenül pszichológiai fejtegetésbe bocsátkoznék. Ma­gyarországon azonban nemcsak az egyénnek hibája az, hogy az első kedvezőtlen fuvallat hatására panaszkodni kezd, hogy belevájja magát a panaszba, hogy Arany Já­nos szavával élve, azt mondja magának: „Lássuk, uram­isten, mire megyünk ketten". Hajlamunk van arra, amit na­gyon sokszor és helyesen búsmagyarkodásnak hívtak. S nem is arról akarok írni, mikor az egyéni „pecheket” egyesek kozmikus méretűre növelik. Vagy ha nem is koz­mikusra, legalábbis nemzeti méretűre. Például azt, hogy éppen amikor tanulni tudtak volna, családi bajok akadá­lyozták őket, átstilizálják nemzeti szerencsétlenséggé, mely mindig éri a magyarságot, mindig éri a magyar embert, mert ilyen a magyar sors. Az ilyen ótstilizálásnak szubjek­tív oldalát, tehát az elkeseredés minőségét bármennyire is megértem, mégis úgy vélem, sok alapja nincs. Még akkor sem, ha az ilyenfajta pályatörések okaként sokszor a Muhi pusztától Mohácson át a 48-as forradalom leveréséig az összes nemzeti szerencsétlenségeket felemlítik. Amire én gondolok, az elsősorban az, hogy a nehézsé­geket, melyekkel nemcsak az egyéni életben, hanem a társadalmi életben is találkozunk, sokszor felhasználjuk ar­ra: a panaszból panasz legyen, az elkeseredésből még mélyebb elkeseredés, és arra, hogy az elkeseredés indo­kává válhasson a tett hiányának. A búsmagyarkodás tudni­illik erre is hajlamosít. Emögött mindig az rejlik, hogy sokan érezték ugyan a társadalmi ellentmondásokat, hajlandók voltak elkeseredni miatta, sőt búsulni is, csak éppen a megváltoztatás érdekében az ujjúkat sem akarták mozdí- j tani. Az ilyen mély elkeseredések színészileg nagyon jól hatnak, de társadalmilag legalább annyira károsak. Tet- szetősek, mert mély érzésekről adnak számot, de elméleti és gyakorlati hasznuk pusztán a számegyenes negatív oldalán mérhető. Rengeteg ilyen panaszra emlékszem. Akadt a panaszok között olyan is, mely felemlítette, hogy Magyarországon, „ebben a nyersanyagszegény országban” mihez sem lehet kezdeni. A másik panasz irigyelte például a jugoszlávokat vagy az olaszokat, sőt Ausztriát is, mert ezek az államok tengerpartjaik és hegyeik vonzása következtében olyan ide­genforgalmi bevételekre tesznek szert, amelyet mi, szegény magyarok Balatonunkkal megközelíteni sem tudunk. Hal­lottam már azt is, hogy sajnos Magyarország nem változ­tatható igazi kertországgá, hiszen nem teremnek meg ná­lunk a déligyümölcsök, nincsen citrom meg füge, s narancs- ligetek is legfeljebb csak a dogmatikus időszak elképzelé­sében voltak a Balaton északi partján. Panaszkodni tehát lehet, s előfordulhatna az, hogy Ma­gyarország is annyi feketefölddel rendelkezne, mint amivel nem rendelkezik, olyan klímája volna, mint amilyen nincs, és olyan ásványi kincseket rejtegetnének a magyar hegy­vidékek, mint amiket nem rejtegetnek. Igen ám, csakhogy mindez vágyálom, és alig hiszem, hogy az ilyen vágyálmok­tól elvakított emberek kétségbeesése, búsongása reális lenne. Mert Magyarországon azért mégiscsak vannak ás­ványi kincsek, a magyar mezőgazdaságnak mégiscsak van alapja: a magyar klíma és a magyar földek minősége, és ha megfelelő módon felkészülünk, még idegenforgalmat is tudunk teremteni. Az irreális búsongás szembenáll az aktivitással. Egy né­met drámaíró, Franz Wedekind egyik gondolatát idézem: „Balszerencse mindenkit érhet. De csupán a nagyon in­telligens ember képes valamit is hasznosítani belőle.” Nos, Wedekind mondása szerintem önmagában is igaz, de kü­lönösképpen igaz a mi mai helyzetünkre. Mert valóban ér­ték a magyar gazdaságot kedvezőtlen világpiaci és világ- politikai hatások is, de nem az a feladat, hogy búsongás- sal vagy éppen búsmagyarkódással fogadjuk. Napjainkban éppen arról van szó, hogy az állandóan változó világban, az állandóan változó helyzetben valamit hasznosítani próbáljunk a kedvezőtlenből. Igaz, nem emel­kedik a nemzeti jövedelem és az életszínvonal; igaz, hogy bizonyos termékeink előállítását vagy meg kellett szüntet­nünk, vagy mennyiségileg korlátoznunk kellett. Viszont igyekszünk okosan eljárni. Az úgynevezett strukturális vál­tozás mint fogalom és mint gyakorlat éppen ezt jelentig Új struktúrát próbálunk teremteni a magyar iparban és rész­ben a magyar mezőgazdaságban is. Az új struktúra megteremtése semmiképpen nem zök­kenőmentes, tehát sokak szerint újabb „búsonganivalók- hoz" vezet. Ennek ellenére azt hiszem, hogy a struktúra át­alakítása és modernizálása, az, hogy azt termeljük, amire a jelen körülmények között is szükséglet mutatkozik, és azt megpróbáljuk magas minőségi fokon termelni — annyit je­lent, hogy tanulni igyekszünk a különböző objektív bal- szerencsékből. Mert a régi közmondás szerint „más kárán tanul az okos". De aki a saját kárán nem tanul, aki a saját bal­szerencséjén nem okul, az semmiképpen nem nevezhető okosnak. Ezért azt hiszem, hogy a búsongás, a búsmagyar­kodás, a mélabú, a társadalmi neurózis valóban negatív jelenségek, viszont tanulni saját balszerencsénkből csak akkor lehet, ha aktivitást tanúsítunk a gondolkodásban, a gyakorlatban, az iparban és a kereskedelemben is. A bú­songás rögzíti a régi, rossz állapotot, az aktivitás változtat rajta. Az előbbi konzervatív, az utóbbi haladó. HERMANN ISTVÁN Kádár János megbeszélése a Finn KP elnökével Kádár Jáinas, az MSZMP KB első titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székhazában megbeszélést folytatott Jöuko KajainOjjavall, a Píron Kommu­nista Pánit elnökével. A szívélyes, élvtáisli légkörű találkozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, min­denekelőtt az európai béke és biztonság megőrzésének, a fegyverkezési hajsza elleni küz­delem kérdéséiről. Foglailkoz- taik továbbá a kommun&sto- és munkásmozgalom időszerű té­mái vall. Megerősítették, hogy az MSZMP és a Fiion KP tovább­fejleszti internacionalista !kap- csdlataiit. A találkozón jelen volt Szű­rös Mátyás, a Központi Bizott­ság tagja, a külügyi osztály ve­zetője és Iriina lindeberg, a Finn KP külügyi osztályának munkatársa. Kádár János Jouko Kajanojával, a Finn Kommunista Párt elnökével. (Telefotó) Tyihonov görögországi tárgyalásai A görög kormány meghívá­sára hivatalos látogatáson Athéniban tartózkodó íNyikalaj Tyilhonov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának élnöke keddén megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját A magas 'rangú szovjet ven­dég ezután ellátogatott a gö­rög .parlamentbe, ahol Joaroroisz Alevraisz, a parlament élnöke és a legfelsőbb törvényhozó testület más vezetői fogadták. Utána megbeszélést fölytatott AndireaSz Papandreu görög kor­mányfővel. A tárgyszerű, 'baráti légkörű találkozón eszmeosenét folytattak a szovjet—görög kap- csölatok továbbfejlesztésével, a két ország közötti együttműkö­dés elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a nem­zetközi helyzetről. A tárgyalások eredménye­ként a Szovjetunió és 'Görögor­szág között hosszú távú gaz­daságii, ipari és műszaki-tudo­mányos együttműködési prog­ramot 'írtak alá. A tárgyalásokról közleményt hoznak nyilvánosságra'. Lázár György fogadta Stefan Olszowskit Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke kedden hivatalá­ban fogadta Stefan Olszowski lengyel külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívé­lyes légikörű találkozón átte­kintették ai két ország kapcso­latainak alltafculását és a nem­zetközi 'helyzet időszerű kérdé­seit. A megbeszélésen, jélen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamiiinit Garamvölgyi József, hazáink vairsói és Taideusz Rietr- zak, a Lengyéí Népköztársaság budapesti nagykövete. A léngyéll diplomácia veze­tője ezt követően Szentendrére látogatott; a műemlék város nevezetességeivel — a Fereroczy Múzeum, a szentendrei képtár és a Baircsay-gyűjtemény oltan­dó kiállításaival — ismerkedett. Este Stefan Olszowski ai KISZ Központi Művészegyütesének műsorát tekintette meg a tár­sulat RattenbiHer utcai székha­zában. (MTI) Faluvégi Lajos Berlinbe utazott Faluvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal élnöke kedden Berlinbe utazott, a KGST terve­zési, együttműködési bizottsá­gának 30. 'ülésére. (MTI) G/enes András látogatása Szekszárdon Tegnap délelőtt egynapos lá­togatásra S zokszóidra. érkezett Gyenes András, az MSZMP 'Központi Elllenőrző Bizottsógiá- nalk elnöke. Magos rangú ven­dégünket ai megyei pártbizott­ság épületében K. Papp József, a Központi Elllenőrző Bizottság tagja, a1 megyei pártbizottság első titkára, fogadta és tájékoz, tatta megyénlk politikai, gazda­sági és társadalmi életéről. A tájék ózta tóval egybekötött rö­vid megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai: dr. Gyugyi János, dr. Péter Szigfrid, dr. Király Ernő, ai me­gyei tanács elnöke: Császár József és Hofímono János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöké. A megbeszélést követően Gyenes András K. Papp József társaságában a szekszárdi hús­üzembe 'látogatott, a'hoi Má­tyás István, o szekszárdi városi pártbizottság első titkárai, Kiss Sándor, a Szekszárdi Húsipari Gyenes András elismerően nyilatkozott a szekszárdi húsüzem eredményeiről Vállalat igazgatója és Szabó János a váílbilat párt titkára' kö­szöntötte. Kiss Sándor gazgató részle­tesen tájékoztatta Gyenes And­rást a> szekszárdi húsüzem fej­lődéséről. Elmondta1 többek kö­rött: 1982-ben célul) tűzték kii, hogy ölyan kiváló minőségű árut állítanak elő, amelyet ér­tékesíteni tudnak a világ min­den piacán. Az éllmúlt évben több exportszemle volt az üzemben. A szemléken' megfe­leltek a1 nagyon szigorú export- k övete Imények nek. — Éppen ma 'kaptunk szóbeli tájékoztatást álnál, hogy az Egyesült Államok piaca, is meg­nyílt előttünk. Ma már a1 világ valamennyi piacán élfogadják a termékeinket — 'mondotta Kiss Sándor majd részletesen ismertette a vállaltat idei terve­it E tervek nagyságát érzékel­tetve elmondta: az idén mint­egy nyolcvan százalékkal növe­lik a nem rubel elszámolású ex­portjukat. A tájékoztatót eszmecsere követte. Szóba ikerült: nem le­hetne-e a dobozokhoz használt lemezt Magyarországon is gyár­tani ? Kiss Sándor elmondta: ha a magyar ipar tudna olyan mi­nőségű lemezt gyártani, ami­lyent most külföldről hoznak be, jelentős dohár megtakarító,sít ér- hetnérik el. Csak a szekszárdi húsüzem egymillió dollár érté­kű lemezt használ évente a do­bozait árukhoz. Június—júliusig még dobozokat száUliftanak Székszárdra. Júliustól már le­mezeket. Júliusra üzemikészek lesznek a dobozgyártó gépek és akikor Szekszárdról látják el speciális dobozokkol a kapos­vári, a bajai, a budapesti, a miskolci húsüzemeket Is. Egy kérdésre válaszolva Kiss Sándor igazgató azt is elmond­ta: a hús csomagolásához hasz­nált zsugorfóliát is külföldről hozzák be, de tudomása szerint kísérletek folynak Magyarorszá­gon is ilyen zsugorfólia élőállí- tósára, amely minden tekintet­ben. képes helyettesíteni a* ma még külföldről' behozattál. Ezt követően Gyenes András megtekintette az üzemet és vé­leményét így összegezte o vál­lalat vendégkönyvében: „Gra­tulálok a szép, korszerű üzem­hez. Kívánok a vállalat vezetői­nék és minden dolgozójának nagyon eredményes munkát. Já­ruljanak hozzá a magyar hús­ipar hazai és nemzetközi hírne­vének erősítéséhez, népgazda­ságunk gyarap (tórához és saját óa dog utasukhoz." Délután Gyenes András a megyei pártbizottság épületé­ben, találkozott és eszmecserét folytatott megyénk párt- és tö­meg szervezeteinek vezetőivel. Gyenes András a késő dél­utáni óráikban visszautazott Bu­dapestre. ' 1 A megyei pártbizottság épületében K. Papp József tájékoztatta Gyenes Andrást

Next

/
Thumbnails
Contents