Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

A^ÜÉPÜJSÁG 1983. február 20. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szögért — prémiumelvonás A szöges cipőt már régóta ismerik a hosszú- és rövidtáv­futók. Mint ismeretes, a futás gyorsaságát hivatott szolgálni. Jakab Istvánné zombai olvasónk valamiféle sütőipari újdonság­ra gondolhatott, amikor kenyér- szelés közben egy szög ágas­kodott ki a „mindennapiból". Első gondolata az is lehetett volna, hogy talán az emésztés gyorsítását szolgálja újdonsült helyén e vasipari termék. Ő azonban — teljes joggal — mindjárt arra gondolt, hogy mi történt volna, ha gyermekeinek elcsomagolja tízórai gyanánt a szöggel „ízesített" kenyérszele­tet Aztán villámgyorsan (lám mégiscsak van sebességfokozó hatása a szöges kenyérnek!) becsomagolta, s elküldte a szer­kesztőségünknek. Mi pedig mindjárt a Tolna megyei Sütő­ipari Vállalat bonyhádi gyár­egységének postáztuk. S hogy ott Falusi Mihály megbízott üzemvezető miként találta fején a szöget, arról az alábbi vála­sza tanúskodik. — Sütőipari termékbe Idegen cnri-yag nem kerülhet. A pana­szos által vásárolt kél'ki-lo-íjram- mos kenyeret a bonyhádi 220-a,s üzemben termelték. Ilyen típusú szöget a gyáregységnél asztalos munkára nem használnak, a munkaeszközökben sem ,talál­ható meg. A lisztet rendszere­sen szitáljuk, szítáilás nélküli fezt termékbe kerülése a tech­nológia miatt szinte 'lehetetlen, következésképpen a füsrérttő! kapott só technológia szerinti oldása., útépítésé lehetett az oka. Utasítottam az üzem mű­vezetőjét, hogy a jövőben szi­gorúbban ellenőrizze a techno­lógia megfelelő betartását, te­gyen meg mindent annak érde­kében, hogy a jövőbeni hasonló eset me ismétlődhessen meg. Az üzem minden dolgozójának február havi minőségbérét a panasz jogossága miatt meg­T elefonszámunk: 12-284 Foglaló és bánatpénz 'Egyik olvárónk — kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosság­ra — az alábbi kérdésekkel for- d u lt sze finesz'tőség ünkh őz: „Házas ingatlanomat szeret­tem volna eladni, ezért a vevő­vel szerződést kötöttünk, mely­ben megállapodtunk, hogy a házas ingatlant megveszik. A vevő OTP-n keresztül akar­ta megvenni, ötezer forint fog­lalót kaptam. Ezután két vevőt utasítottam vissza — akik kész­pénzzel fizettek volna —, csak azért, hogy a szerződést meg ne szegjem. Időközben a vevőm visszalé­pett és kéri az ötezer forint foglalót. (Ha én léptem volna vissza, akkor nekem kellene a foglaló dupláját kifizetni.) Az­zal, hogy visszalépett, engem erkölcsi kár ért. Létezik-e még a bánatpénz? Köteles vagyok-e visszaadni neki a foglalót?" A levélre a Tolna- megyei Fő­ügyészség osztályvezető ügyésze, dr. Deák Ko-nrád válaszolt: Polgári Törvénykönyvünk 243. §-a: szerint: „A szerződés meg­kötésékor a köielezettségválla- lás jeléül foglalót tehet adni. A szerződés megkötésekor át­adott pénzösszeget vagy má-s dolgot csók akkor lehet fogla­lónak tekinteni, ha ez ai rendel­tetése a- szerződésből kétségte­lenül kitűnik.” iKimo-ndja a> Polgári Törvény- könyvünk azt is, hogy: „Hai a szerződést teljesítik, a- foglalóit a szolgáltatás ellenértékébe be kelt számítani, ha- pedig a fog­laló a beszámításra1 -nem alkal­mas, vagy a- szerződés olyan- okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem fellelés, Vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés- meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót két­szeresen köteles visszafizetni."-Hogy az adott esetben- ö-nn-ek vissza keü’-e fizetnie a loglalo-t, vagy kétszeresen kell-e vissza­fizetnie, azt az sllen-érdélcű fél meghallgatása-, a körülmények fi »tárása nélkül1 -nem tudjuk megmondani, hiszen -nem tud­hatjuk, hogy milyen okból szűnt meg a szerződés, s hogy ezért a-z okért melyikük a- felelős, vagy esetlég m indketten felelő - sölk-e.-Nehezen tudjuk elképzelni, hogy a szerződéstől valá visszói- l-épés az anyagi káron túlmenő­en milyen „erkölcsi kárt" okoz­hatott, a nem vagyoni kárral kapcsoiiaröbain ugyanis a jogsza­bály ekként -rendelkezik: „A károkozó köteles -megté­ríteni ai károsult nem Vagyoni ká-rá-t, ha- a károkozás a- káro­sultnak a1 társadalmi- életben való -részvétélét, vagy egyéb­ként életét -tartósan, vagy sú­lyosan megnehezíti..." A bánatpénzzel kapcsolatos -kérdésére pedig a-Zt -tudjuk vá- -lasrálni, hogy igen, még ma- is létezik az úgynevezett bánat­pénz,, de a'zt előre ki kell kötni. A jog-szabály szerint ugyanis a szerződéstől való „dlólOás jogát a felek bánatpénz fizetése elle­nében is kiköthetik.” Mi-utóm tanácskérő tevéiében -nem emIíti azt, hogy ilyen bá­natpénzt kikötöttek volna, úgy véljük, ilyen irányú igénye nem lenne megalapozott. Gyermekek védelmében Sárai László iTengélic Kojmád- pusztá-rál több szülő nevében írta sorait: „Harminc kis iskolás gyer­mekről van szó. Pontosabban a biztonságukról. Ugyanis már három évvel ezelőtt a kajmád- pusztai autóbusz-megállóhoz kértünk egy olyan táblának az elhelyezését, mely a gyermekek átkelésére figyelmezteti a gép- járművezetőket. Sajnos, bekö­vetkezett egy baleset is: egy kislányt elütött a gépkocsi. Jó lenne, ha a diákjárat be­jönne a pusztára, s akkor tel­jesen megszűnne a balesetve­szély." A Volán 11. számú Vállalat igazgatójához, Piegl Ferenchez továbbították a- levelét: , .Autóbuszaink K aljimód - p u sz - tára való betörése több okból sem megoldható. Az arra- köz­lekedő buszaink vailaimen-nyien átmenő -já-ra-tok, de ai be-térés technikai fél-tételei sem adot­tak, azokait csak jetentős befek­tetést igénylő műtárgy építésé­vel- -lőhetne biztonságo-san vég­rehajtani. Bár a- jelzett megállóban- már korábban elhelyeztek egy, a- g-yermekek közlekedésére figyel­meztető táblát, a KRM Közúti Igazgatóságát is kértük, hogy — a-men-nyiben ez -lehetséges — fessenek fel kijelölt gyalogá-t- kelőhély-eit).i A fentiéken túlmenően az ar­ra közlekedő járatok -vezetőit felhívtuk, hogy figyelmeztessék a gyermekeket, -hogy az úttesten csak a-kkor haladjanak át, ha az autóbusz már elhagyta a megáfllót. A szülőktől pedig az tenne a kérésünk, hogy a- gyermekek kí­séretét — miivel általában vala­mennyien egy időben- mennek is­kolába és on-n-a-n hazai is — vatgy egy-egy szülő, vagy idő­sebb gyermek általi1 szervezzék meg. Az ilyen csoportos közle­kedés lényegesen nó-gyobb biz­tonságát teremtene a számukra, mintha- — bármilyen- tábla, vagy útburkolati jel elhelyezése mel- te-tt — egyénenként haliadnak át az úttesten." ■Mii a vélémém-ye a- kijelölt gyalogátkelőhely létesítésétől1 a KPM Közúti Igazgatóság igaz­gatójának, Ba'ksal Ervinnek? — Gyalogátkelőhely létesíté­sére' -n-incs lehetőség, -mivel o feltételek nem adottak, -s ezek hiányában az átkelőhely még nagyobb balesetveszélyt jelen­tene. Ehelyett m-indkélt -irányból autóbuszöblöt' és táblával jel­zett megállóhelyet áitakítottunk ki. Az úton közlekedők tájékoz­tatására-, a gyalogosok védel­mére ugyancsak -mindkét irány­ból „Gyermekek" veszélyt jelző táblát helyeztünk el. Ml VÁLASZOLUNK Az első orvosi Nobel-díjas EMIL BEHRING A XIX. század második fele - közelebbről az 1880-as évek — fordulópontot jelent a modern természet- és orvostudomány­ban. A mikrobiológia és az im­munológia új világa tárult fel, amelynek nagy egyéniségei — Pasteur, Koch, Mecsnyikov, . a magyar Fodor József, Virchow, stb. — melleit különös jelentő­ségű Emil Behring munkássá­ga a szérumterápia és profila­xis megalapozása. Behring 1854. március 11-én született a németországi Hans- doirfban. Apja tanító voí't, aki­nek szerény jövedelméből tizen­két gyereket kellett eltartania. Ez alapjaiban meghatározta a tehetséges Emil Behring továb. bi sorsát: 1874-ben csak úgy tu­dott felvételt nyerni a beriini egyetem orvosi karára, hogy kötelezettséget vállalt — végzé­se után — tízéves katonai szol­gálatra. 1878-ban szerezte meg orvosi diplomáját, és megkezd, te katonaorvosi működését. Leg­főbb feladata — mint minden katonaorvosnak — a fertőző betegségek elleni védetem megszervezése lett. Ebben az időben a mikrobi­ológia fő iránya az újabb és újabb kórokozók félfedezése és hatástalanításuk módszertaná­nak kidolgozása volt Behring, a mikrobiológia első eredmé­nyeinek alapos ismeretében, a szervezet „konzerválására" tö­rekedett, ezt célozták a jodo- formmal végzett kísérletek is. amelyekkel a kórokozók mér­gező termékeit akarta a szer­vezetben hatástalanítani. (Első lépésnek számít az antitoxikus hatás elérésére.) Az első ilyen tárgyú közléseivel ugyan vitat­koztak a szakemberek, de te­hetségére felfigyeltek. 1883-ban Winzigbe került, ahol mély benyomást gyakorolt rá egy nagy diftériajárvány. Ezért is jelentkezett 1866-ban a wiesbadeni bakteorológiai to­vábbképző tanfolyamra, alhol felfigyeltek a fiatal törzsorvos tehetségére, és előbb Bonnba, majd 1ö89-ben Koch berlini in­tézetébe vezényelték asszisz­tensnek. 1894-ig dolgozott Koch intézetében, és ez lidő alatt ér. te el jetentős felfedezéseit, amelyek világhírűvé tették. Egyik kutatása során jódtriklo- riddal, aranyvegyületekkel, cinksókkal igyekezett a diftériát és a tetanusz fertőző kimenete­lét befolyásolni. Sikerült is a kísérleti állatok pusztulását megakadályozni, ami figyelem­re méltó kezdeményezésnek számított. Másik kutatási iránya a patkányszérum tanulmányo­zása volt. Megállapította, hogy a lépfenével szemben érzéket­len palká-ny vérs.avájáva!-éppúgy tudja ölni a lépfene-baciluso- kat, mint a vegyszerrel. Behring fogalmazta meg legelsőnek, hogy a -természetes vagy mes­terséges úton immunizált álla­tok vérének dezinficiáló sajá­tossága a seitmentes szérum­hoz fűződik. Ugyancsak hírne­vet szerzett az a megállapítás is, hogy a diftériával fertőzött állat gyógyulása után immu­nissá válik. Ugyanezt észlelte a tetanuszra vonatkozólag. Meg- á'llápítatta, hogy a sej-tmen-tes vérsavónak ezen újonnan ész­lelt tulajdonsága nem befolyá­solta a baktériumok életképes­ségét csupán mérgező anya­gaikat (toxinjarkat) semlegesí­tette, és megelőzte a megbe- tegí-tő hatásukat. Az ilyen irányú első közle­mény 1890. december 4-én je­lent meg, majd felfedezését 1891. augusztus 17-én ismertet, te a VII. nemzetközi higiéniai kongresszuson. További kutatá­sának tárgyává két olyan em­beri betegséget választott, ame­lyekkel szemben mindaddig nem -tudtak gyógyszeresen fel­lépni. Ez a diftéria és a teta­nusz volt. 1889—1894 között el­sősorban a diftériaszérum elő­állításával foglalkozott. A dif­téria aníitoxint tengerimalacok­ban, a -tetanuszét nyulakban termelte. Eredményt csak a diftéria­szérum előállításával ért el. A tetanuszszérum előállítása nem sikerült, így ott a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, viszont ezen a téren olyan profilaktikus szert sikerült termelnie, amely­nek széles körű felhasználása például az első világháború idején a katonák ezreit mentet­te meg a haláltól. A diftéria szérumának -első emberkísérle- tei 1893-ban történtek, igén jó eredménnyel. A kísértetek sike­re után az ipar is bekapcsoló­dott, amelynek segítője Beh­ring mellét-t Erilich is volt, első­sorban .az Erlich-féle értékmé­rés felhasználósával. Az új gyógyszert Behring 1894-ben Budapesten, a nemzetközi higi­éniai kongresszuson ismertette a szakmai közönséggel, ponto­san bemutatva a kísérteti fel­mérések eredményeit is. Ez an­nál fontosabb volt, mivel a dif­tériaszérum iránt nagy volt az érdeklődés, a kongresszuson Emil Roux — a párizsi Pasteur Intézet munkatársa — is bemu­tatót tartott a Behring leírása alapján Párizsban előállított szérum kísérleteiről. A francia és az amerikai szaksajtó ezt követően Roux-t tartotta a difté­riaszérum felfedezőjének, de a prioritási Vitát valójában Beh­ring javára a Francia Tudomá­nyos Akadémia döntötte el: a német tudósnak -Ítélte 1895-ben éves nagydíját, míg Roux-t a franciaországi bevezetésért ré­szesítette jutalomban. Behring a közvéleménytől el­nyerte „a gyermekek megmen- tője” kitüntető címet, hiszen szérumával a fiatalok százezre­it mentette meg a biztos halál­tól. Szakmai elismerését jelen­tette, hogy 1895-ben kinevezték a marburgi egyetem közegész­ségtani intézetének élére, ahöl az oktatás mellett tuberkolózis- kutatással és a diftériaszérum mellékhatásainak kiküszöbölé­sével foglalkozott. Ennek meg­oldása után a szérum hatásfo­kát háromszorosára növelte, mig mellékhatását a minimum­ra csökkentette. Behring célkitűzéseit megva­lósította. Ezt elsősorban töret­len akaratereje, fáradhatatlbn munkássága, kiváló szervezőké­pessége, helyes meglátásai bir. tokában -tehette. Azon ritka fel­fedezők közé tartozott, akik munkásságuk eredményét még életükben láthatták, és akinél az elismerés nem maradt el. A leqnagyobb orvosi kitüntetést 1901-ben nyerte el: elsőnek ve­hette át az orvosi Nobel-díjat, megelőzve több kollégáját, akiknek nyomdokain járva vé. gezte kutatásait. Huszonhat kü­lönböző dkadémia és orvosi társaság (köztük 1905-ben a Budapesti Királyi Orvosegyesü­let is) hívta tiszteletbeli -tagjai sorába, több egyetem tüntette ki tiszteletbeli doktori címmel. Kapronczay Károly Dr. Tikverőzés Mohán * A fagylalt előállítá­sának és forgalomba hozatalának köz- egészségügy i szabá­lyairól szól az egész­ségügyi miniszter és a belkereskedelmi miniszter 1/1983. (II. 1.) Eü. M.-Bk. M. számú együttes rendelete, s bár a fagylalt készítésének for­galomba hozatalának és fo­gyasztásának „szezonja” még messze levőnek tűnik, a csak­nem évente előforduló fagylalt­mérgezésekre is figyelemmel már jó előre rendelkezik úgy a hivatkozott jogszabály, hogy a fagylalt előállítására, illetőleg forgalomba hozatalára szolgáló üzem, üzlet, konyha, egyéb lé­tesítmény létesítéséhez és át­alakításához a területileg ille­tékes állami közegészségügyi- járványügyi felügyelőség hozzá­járulása szükséges. Ugyancsak szükséges a hozzájárulás utcai és mozgó fagylaltárusításhoz. Kimondja a rendelet azt is, hogy ha a fagyalaltot előállító vagy forgalmazó létesítmény vezetője tudomást szerez az ál­tala előállított vagv forgalma­zott faavlalttól eredő megbete­gedésről vagy annak qvanújá- ról — a fagylalt kiszolgálásának azonnali beszüntetése mellett — haladéktalanul köteles érte­síteni a felügyelőséget. A rendelet a Magyar Közlöny 1983. évi 4. számában jelent meg. Ugyanitt olvasható az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter 2/1983. (II. 1.) ÉVM számú rendelete, amely a kivitelező építőipar fizikai dolgozóinak 1983. évi bériizetési napjairól szól, s amelyből csupán azt idézzük, hogy: „A dolgozókat a bérfizetési napokról hirdet­mény útján kell tájékoztatni.” A rendelet melléklete jelöli meg a bérfizetési napokat és azt is, hogy mely esetekben és mikor fizethető úgynevezett részelőleg, amelynek összege legfeljebb 500 Ft lehet. A Kereskedelmi Értesítő idei 2. számában tájékoztató jelent meg a fizetővendéglátásban a szállásadók által nyújtott ét­keztetésről, amely szerint a fi­zetővendéglátás keretében a szállásadók vállalhatják a fize­tővendéglátást szervező szerv által közvetített vendégeiknek a szálláshelyen történő étkezte­tést, s ez nem minősül keres­kedelmi tevékenységnek s nem is kell hozzá külön engedély. Az étkeztetés árában a szerző­dő felek szabadon állapodnak meg, s ez a megállapodás tör­ténhet közvetlenül a vendéggel, de történhet a fizetővendéglá­tást szervező irodával, idegen- forgalmi hivatallal kötött szer­ződésben is. Kihangsúlyozandó azonban, hogy ha az étkezés közvetítésében a kifizető szerv nem vesz részt, mert a szállás­adó a vendéggel közvetlenül állapodik meg' az étkeztetés­ben, az étkeztetési tevékenység jövedelméből a szállásadónak adóbevallást kell benyújtania a tanácsi adóhatósághoz. Az ugyanitt megjelent, az üzletek nyitva tartásáról szóló igen részletes irányelv egyetlen mondatát idézzük: „ ... a gaz­dálkodó szervezetek a szakszer­vezet munkahelyi szervével egyetértésben vizsgálják felül az üzletek nyitva tartási rend­jét.” Az irányelv természetesen megjelöli a felülvizsgálat során szem előtt tartandókat is. Ugyancsak a Kereskedelmi Értesítő idei 2. számában je­lent meg tájékoztató a szerző­déses üzemeltetési forrná egyes munkaügyi kérdéseiről, s a tá­jékoztató szerint a gazdálkodó szervezet a munkavédelmi sza­bályzatot minden egységére kiterjedő hatállyal adja ki, a szerződéses üzletben is be kell tartani a jogszabályban, vala­mint a munkavédelmi szabály­zatban eléírtakat. „Munkaidő nyilvántartása a szerződéses üzletekben is indokolt.” Szük­séges, hogy a nagyobb létszá­mú és eltérő munkarend sze­rint dolgozó üzletek esetében a vállalattal kötött megállapodás alapján a vezető a munkában töltött időt folyamatosan nyil­vántartsa. Az Ipari Közlöny f. évi 2. szá­mában megjelent, a gazdasá­gos szállítás megvalósításához szükséges vállalatvezetői intéz­kedésekről szóló tájékoztató felhívja a vállalatok vezetőit, intézkedjenek arról, hogy az 1983. évi szállítási feladatok gazdaságosabb megvalósításá­ra a vállalatok kapcsolódjanak be a szállítási közösségekbe. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Az egyik legérdekesebb farsangi népszokást, a tikverőzést február 15-én tartották meg a Fejér megyei Mohán. A tél- temető ünnepség alkalmával a falu fiataljai maskarába öl­tözve járták a házakat, ahol megvendégelték őket. A ven­déglátás fejében a háziakat, de még az arra járókat is bekenték korommal.

Next

/
Thumbnails
Contents