Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

1983. február 19. IvÉPÜJSÁG 3 Feladata: a pártbizottság irányító munkájának segítése A tolnai agitációs és propaganda-munkabizottság Hét tagiból óllll a Tolnia 'nagy­községi pártibizottság agitációs és propagla ndia-<m unloabizottsá - ga. Vezetőije Patkós Isltvőin, az i1-es számú AUtalános Isko'lia igazgiatója, tagjai iközt vám se- lyemgyá'ri fizikai dolgozó, ipa­ri szövetkezeti tenmélésiinónyító, gimmáziiumi és általános isko­lai tanár, nyugdíjas művelődé- siiház-ligazgiató és szövőgyári Megyészimérnök. Feladatúik — mint azt a Szervezeti Szabály­zat 'is meghatározza a,z állan­dó munikaibizottságolkkail kap­csolatban -, hogy segítsék a pánflbizottság irányító mankóját. — Annáik a tudatában dolgo­zunk — vélekedik Fadkas Ist­ván, a sóik évtizedes taipászta- lialtthail remdéllkező pártmunkás —, h ogy az em be raknék az anyagi jólét önimlagá'ban még nem jelent bbldoglságot. Per­sze, az is fontos, de nem ke­vésbé szükség van a művelő­désre, a jó közérzetre, a.rra, Ihcgy a vezetés - legyen az or­szágos vagy helyi — őszintén tájékoztassa őket nemcsak az eredményeikről, hanem a gon­dokról is. És az őszinte szó tet­tekre satkáll. Bizottságunk eb­ben a szellemben munkálkodik. Segíti a pártbizottságot és a végrehajtó bizottságot. Ez meg­nyilvánul már a munka terve­zésekor, az agíitádiós és pro- ipa giand a -imankabi zotttsá q j ava - salja,, hogy az ő terű létükről imlilyien témákat tűzzenek napi­rendre. És természetesen — almikor az napirendre kerül — előzőleg az előterjesztést meg­vitatja, kiegészíti, javaslatokat tesz. Előfordult, hogy egy-egy témát maga a bfeolttság vizs-' gól meg és terjeszt élő. Eleven viták jellém zik ezeket az üléséket, mivel itt különö­sebb formaságok nincsenek, nem alkalmazkodnak mereven a ipainllalmeintainizmus szabályai­hoz, Van, aki nyölcszor-tízszer is hozzászól, szinte „izékre Szedve szét", bekezdésenként megvitatva a jélentést-bészá- molót. Ez történt például a szocialista tudat és életmód helyzetének napirendre tűzése­ikor, ami a munkabizottsági ülés utón végiréhajtó bizottság, majd a pártbizottság elé került. Többen élimonidták, hogy az emberéket ma már nem elégí­tik ki a brasóraszövegék, őszin­tén és konkrétan keiül tájékoz­tatni ő'ket. Többen példának hozták föl Havasi elvtárs elő­adását a 'közgazdaságtudomá­nyi egyetem tanévnyitóján. Ilyen őszintén kéül' szölnli az emberékhez az üzemekben, a lakóterületen is. A vita másik „csomópontja" az ifjúság hely­zete volt. A jelentés' eredeti megfogalmazásából úgy tűnt, mintha kívülről néznénk az if­júságot, halott az a társada­lom szerves része. „Ne 'írjunk elő mi programokat a fiatalok művelődéséhez, szórakozásá­hoz, társadalmi tevékenységé­ihez. Egyrészt tudinli kell, 'hogy miire von szülksiégülk, másrészt megmondani, hogy miiben tu­dunk segíteni. INem biztos, hogy almit íróasztal mellett ki­agyalónk, valójában arra van szükség” - mondta az egyik bizottsági tag. A munkabizottság vitatta meg — a végirelhujtó bizottság ülése előtt — a pedagógus párta lop - szervezet beszámolóját az ok­tatáspolitikai határozat végre­hajtásáról, ugyanígy a tanács­elnök beszámolóját a közmű­velődés helyzetéről. Amikor a munkabizottság a párt- és tö­meg szervezeti oktatás 'helyze­tét elemezte — szintén a vég­rehajtó bizottság elé került a beszámoló — több hozzászólás utón fogalmazódott 'meg annak fcibővítésié: Nem a marxista— feminista féllklószülfsléggel van hiba jó néhány propagandis­tánál, hanem az előadásiból és vitából nem sugárzik a propa­gandista meggyőződése. Szenv- téleniü! élöaldlnli a tudományos Szocializmus bármely témakö­rét, nem szabpd. A másik: job­ban 'kell a tudományos szocia­lizmus tanítáisOHt all'kalllmtaznS a maii valóságra. Jók a tanköny­vek, csak egy baljuk van, az, hoqv többnyire nagyon régi példákat hoznak. A bizottság­nak is segítenie kell, hogy több helyi érvet, adatot kapjbmak a pro főágán disták. Az idei programját a bizott­ság már a januárban lezajlott országos agitációs, propagan­da- és művelődjéspoüitilkali ta­nácskozásom elhangzottak fi- gyetemfoievétéltéveil állította össze. Arra törekszik, hogy mindjobban elősegítse a párt- szervezeteiken bélül is és „'ki­felé” is a politikai nevelő 'mun­kát, legyen a propaganda is, az agitáció is kezdeményezőbb, és az utóbbi még Inkább sze­mélyre szóló. Legközelebb a 'Gép- és Műszeripari Szövetke­zet párttifká-ra tájékoztatja a bizottságot a szövetkezetben falyo gazdaságpölliiiikaj a grá­ciáról. Majd a pártszervezetek­ben folyó poMklaü nevelő mun­ka tapasztalatai kerülnek napi­rendre. Ami a módszert liHleti, eddig az dominált, "hogy,beszámolót, jelentésit, tájékoztatót hallga­tott meg a bizottság és vitá­dban alalkítóttta kli álláspont­ját, aimli aztán o Végrehajtó bi­zottság, vagy a pártbizottság elé került. így is hasznos mun­kát végezhetett, hiszen a bi­zottsági tag'ók sók tapasztala­tot gy újíthattak munkahelyü­kön, környezetűikben. Most azon­ban előtérbe kerül az alapo­sabb, szélesebb 'körű informá­ció. A pártszervezétekben fo­lyó politikai murikat oly módon vizsgálják, hogy a bizottsági tagok a helyszío(ek)en is sze­reznek tapasztaiatfalkat. — A je­lentések, kérdőívek — mondja Farkas István — hasznosak, de nem minden esetben tükrözik a valóságos helyzetet. 'Az embe­rek, ha beszélgetünk velük, megkérdezzük véleményükét, válalszt adunk esetleges kéte­lyeikre, őszinték. 'És el is vár­ják ezfeket a beszélgetéseket. 'Nem szabad a nehézségeket sem elhallgatni, de nincs mi­ért széayenlkeznüink. A község az utóbbi tíz éviben sokat fej­lődött, nem utolsósorban aziért, 'mert a pártbizottság, a párt­szervezetek, a tanácsi és az üzemi vezetők megmondták: er­re és erre telik a pénzekből, többet úgy lehet produkálni, ha a lakoslság is besegít. A bizottság az idén a párt- oktatást is ndpiirendre tűzi. Tagjai részt vesznek a foglal­kozásokon, sőt, szeretnék elér­ni, hogy la pártbizbttíság min­déin tagija eggyen-eggyen részt vegyen. így lelhet m'aijd alapos a vita a beszámoló megtáirqyalá- sakor, születhet a munkát elő­revivő Határozat. J. J. Program a gazdaságos anyagfelhasználásra az élelmiszergazdaságban A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóvá­hagyta az élelmiszergazdaság számára kidol­gozott gazdaságos anyagfelhasználás és tech­nológiakorszerűsítés akcióprogramját. E sze­rint meg kell gyorsítani mindazoknak a föld­gazdálkodási, talajvédelmi, takarmányozási módszereknek a széles körű gyakorlati elter­jesztését, amelyekkel csökkenthetők a gazdál­kodás költségei. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaságban növekedett a termelés színvonala, ám az új korszerű technológiák kidolgozásánál — éppen mert még olcsó volt az anyag, energia - ke­vesebb gondot fordítottak a takarékosságra. Időközben növekedtek az árak, s a termelés­hez felhasznált anyagok értéke 10 év alatt megkétszereződött. Az anyagfelhasználás csökkentése érdekében szükségessé vált a technológiák korrekciója. Több ágazatban meg is indult e folyamat, terjed többi között a takarmány nedves tárolásának eljárása, amellyel számítási költségek takaríthatok meg: kidolgozták az állattartás olcsóbb épületei­nek modelljeit, s az iparszerű termelési rend­szerek taggazdaságai közül mind többen tér­nek át az energiatakarékos talajművelésre. A már meglévő módszerek szélesebb körű al­kalmazását, illetve újabbak kidojgozását, gya­korlatba vételét irányozza elő a Miniszterta­nács által most jóváhagyott akcióprogram. A program szerint az új módszerek alkalmazá­sával az élelmiszergazdaság évi 200 milliárd forint értékű anyagfelhasználása 1985-ig 6-7 milliárd forinttal csökkenhet. Ahhoz azonban, hogy az új megoldások mind gyorsabban beépülhessenek a termelés­be, szükség van a megfelelő ipari háttérre. Technikai eszközök hiánya esetenként lassítot­ta a takarékos módszerek térhódítását, most azonban — éppen az akcióprogram megindí­tása nyomán — az iparvállalatoknál előtérbe kerül azoknak az eszközöknek, berendezések­nek a gyártása, amelyek az anyagtakarékos eljárások bevezetéséhez szükségesek. A prog­ramban például a Mezőgép Tröszt vállalatai a jövő év végéig megindítják az úi típusú mű­trágyaszóró berendezések gyártását. E gépek a jelenlegi elavult berendezésekkel szemben 20—30 százalékkal csökkenthetik a kiszórásnál a veszteségeket. Ugyancsak az ipar feladata a többi között az energiatakarékos talajműve­lési módok szélesebb körű bevezetéséhez a különféle ekék, kultivátorok, mélylazítók soro­zatgyártása. Az akcióprogram szerint a gazdasági szabá­lyozók évenkénti felülvizsgálatánál — lehető­ség szerint — figyelembe veszik, hogy azok a fejlesztéseknél, a rekonstrukcióknál az anyag- és energiatakarékos megoldások alkalmazá­sára ösztönözzenek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium valamint az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság eddig is évente több száz­millió forint műszaki, fejlesztési támogatást nyújtott az ágazat számára a takarékos új módszerek kipróbálásához, illetve a külföldi módszerek adaptálásához s az akcióprogram­ban az új megoldások kezdeményezői tovább­ra is élvezik a központi támogatást. (MTI) HÉTRŐL HÍRRŐL Kinek-kinek jellemző az egyéniségére, amit felelevenítésre érdemesnek tart... az elmúlt heti hírek közti tallózás egyike azoknak, mely­ben a szerző a legtöbbet elárulhatja önmagá­ról — írta lapunk főmunkatársa ezeken a ha­sábokon. Igazságát gyanítva, most elöljáróban felsorolom, mi az ami figyelmemet az elmúlt hét eseményeiből felkeltette, s ha kedves ol­vasónak is hasonló érzései támadnak e röpke tartalomjegyzékből, tallózzunk együtt:- Mínuszok és hófúvások- Ollózás zárszámadási tudósításokból- Népitextiles-vizsga elsőként megyénkben- Úszásoktatás a főiskolai medencében- Hagyományőrző svábbál Kicsi az országunk, ám a felette áthúzódó időjárási front mégis éles kontrasztot okozhat. Az elmúlt napokban ugyancsak lehűlt a leve­gő. Ez talán általános jelenség volt. A tele­víziós híradásokból viszont láthattuk, hogy a nyugati megyékben kritikus helyzetet is elő­idéztek a hófúvások. Szerencsére megyénkben ilyen jellegű tudósításra nem került sor. A hirtelen beköszöntött mínuszok a gépjármű- vezetők kedvét nálunk is szegték. Befagyott ajtózárak, fékek jelezték, hogy az „enyhe tél” már csak emlék. Arra is rádöbbenhettek egye­sek, hogy az egyre jobban respektált benzi­nünket, bizony-bizony nem mindig „tiszta for­rásból” kapjuk. No, de félre bánat, félre bú. inkább most havazzon, mint húsvét táján. Mert ez a hó még jó takarója a mezőknek ahhoz, hogy a következő évi zárszámadási beszámo­lókban is írhassuk: a kedvező időjárás... is részese a kiemelkedő eredményeknek. A múlt heti zárszámadó közgyűlések tudósításaiból ollózzunk most néhány részletet emlékeztetőül. Nagymányok, Mözs, Sióagárd, Szakcs, Döb- rököz néhány település csupán a megyéből, de termelőszövetkezeteik eredményeiben az országos kép is tükröződik. t A magas terméshozamok ellensúlyozták az anyag- és energiaárak nagyobb mértékű nö­vekedését. A szövetkezetekben a tagok már csak em­lékként idézik a kézzel szedett krumpli, a ne­héz zsákok emberszaggató munkáját. A közös cél irányába történő közös vállalás és közös munka a szocialista brigádok életé­nek mutatója is. A rendhagyó dolgok mindig nagyobb ér­deklődést váltanak ki. így értékelhető az a közgyűlés is, ahol nem az elnök, hanem az ágazatvezetők adtak számot az évi munka eredményeiről. Ha önvizsgálatot tartana ki-ki a maga por­táján, biztosan odaállna azok mögé, akik úgy ítélik meg az eredményeket, hogy „még sok a rejtett tartalék.” A babérokat pedig mindig gyarapítani kell. Korszerű tervgazdálkodással és pontosabb munkavégzéssel. Textilesek vizsgája Az a gyerek, amelyikről kiderül egy művé­szeti csoportban, hogy nincs az adott szakhoz vénája, boldogtalannak érzi magát. Olyan te­vékenységet kell tehát keresni számára, amely­ben ő is produkálhat. Erre jó a szövés. Mindez Mözsi Szabó István festőművész tapasztalata. Szövőszékei, amelyeket szakkörök számára tervezett, országos hírűek. Ezt a tényt használ­ták fel terveikhez a Népművelési Intézet mun­katársai. A meglevő eszközök mellé segítőül állt dr. Németh Pálné, a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ munkatársa, aki ép­HÉTRE HÍRRE pen befejezett egy központi tanfolyamot, ame­lyet szövőszakkör-vezetők részére indítottak. Az ott tanultakat a megyei csoportvezetőknek átadva indítottak, és mint hírt adtunk róla, si­kerrel le is zártak egy alapfokú szövőtanfo­lyamot. Az oklevél megszerzéséig azonban még egy gyakorlati feladat végrehajtása is szükséges. Miért fontos ez az állomás megyénk köz- művelődési életében? Mert beérett „valami", amit a két említett szakember évek óta — együtt vagy egymástól függetlenül, de közös célért — fáradhatatlanul végzett. A „valami" pedig nem egyéb, mint ízlésnevelő, környezet­formáló tevékenység. Szükség van erre. A napközis iskolákban, a szabadfoglalkozásokon — ami elsősorban úgy­mond kreatív tevékenység — sok mindent csi­nálnak a gyerekek. Az itt készült alkotások művészietlen, tetszetősködő hatásának az el­törlését célozzák azok a szövőszakkörök, me­lyeknek vezetői most vizsgáztak. Úszásoktatás A Kaposvári Tanítóképző Főiskola székszái- di kihelyezett tagozatának 1981 decemberé­ben adták át az épületen belüli úszómeden­cét. E hét elején vették birtokukba a gyakorló iskola tanulói is. A hírt az átadás napjától kissé megkésettnek éreztük. Ezért kerestük fel dr. Endrédi Lajost, a főiskola igazgatóját. Tá­jékoztatójában megtudtuk, hogy közel két éve húzódik annak az acélvázas dobogónak az el­készítése, amely biztosíthatná a 70 centimé­teres vízmagasságot, ugyanis a jelenlegi egy­ségesen 140 centiméter. Ez pedig — feszített víztükörről lévén szó — nem változtatható. A főiskola testnevelési tanszéki csoportján szü­letett egy áthidaló megoldás. Ákoshegyi Ist­vánná úszómellényeket tervezett, amelyeket a szolgáltató szövetkezet Bem szocialista bri­gádja készített el. Ilyen mellények a keres­kedelemben nem kaphatók. Ezek segítségével viszont már a gyakorló iskola tanulói is biz­tonságosan mozoghatnak a vízben, amelyet szigorú műszaki előírás szerint, állandó moz­gásban is fertőtlenítenek. !%■ Szőttestervek között a szövőszakkör-vezetők megyei vizsgáján Vízre szállás előtt Hagyományőrzés bálban is Amennyire eltávolodunk, elidegenedünk oly­kor egymástól, idős a fiataltól, gyerek a szü­lőtől, legalább annyira él belül.az igény ar­ra, hogy az egykori — esetleg közös — emlé­keket megőrizzük és kimondatlanul is tovább­adjuk az utánunk jövőknek. Ezt igazolja az a hír is, amely arról tudósít, hogy Hőgyészen a művelődési házban hagyományőrző svábbált rendeznek. I Szögezzük le, hogy a népi dolgok iránti ér­deklődés, amely már évtizedek óta folyama­toson tart, nem divat és nem szirupos nosz­talgiahullám. Sokkal több ennél. Lássuk azon­ban, mi.is történik Hőgyészen. Tudjuk, új művelődési házat adtak át. A friss épületben a mai bál önmagában kevés ahhoz, hogy szóba kerüljön. Az értékmentő módszer a követésre érde­A bálra az előzetes asztalfoglalást nemcsak pénz ellenében lehet biztosítani, hanem ere­deti népviseleti darabok „beadásával" is, amelyek a művelődési ház „múzeumfalának" vitrinjeibe kerülnek az ajándékozó nevének feltüntetésével. A Bálon népviseleti bemutatót is rendeznek, ahol vendégekként a gyönki gim­nazisták a környék sváb lakosainak egykori viseletét vonultatják fel. A bálon természetesen helyet kapnak a tréfálkozva szurkálódó farsan­gi népszokások is. A hőgyésziek — úgy tűnik — igazolni akar­ják, hogy gazdasági nehézségek ellenére is, szinte észrevétlenül és pusztán jókedvből — de mindenáron - létre lehet hozni olyan gyűj­teményt, amely nagyapák használati tárgyai­ból, viseletéből történelmi képet rak, formál valamennyiünkben. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents