Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

1983. február 18. Lépésváltás harisnyában A Budapesti Haflisnyagyánbain az idén 'kulcsszerepet kap a rugalmasság. Nemeseik azért, merít a jó harisnya' rugalmasan követi a -láb formáját, hainem, mert úgy itaintjáik, hogy az ellá­tás iis csaik alk-kor jó, ha rugal­masan, igazodik az igényeikhez. A harisnyái kereslet-ikíináfat az utóbbi esztendőikben megbillent egyensú I yánaik tapasztalatain okulva, a gyár vezetői úgy hatá­roz ta;k, hogy változtatnak eddi- gii termelési és üzleti gyakorla­tukon. A lépésváltást mindjárt a tervezéssel, kezdték, s aiz üdén a korábbi okitól eltérően nem határozták -meg pontosan mi- bő1! mennyit, és milyen piacra fognak gyártani. Ehelyett olyan tervet 'készítettek, amely több alternatíváit tartalmaz, az igé­nyeik tehetséges, változásait fi­gyelembe véve. A különböző változatokban elsőbbséget élvez a belföldi piac, a termékek ös­szetételét és a. me-ninyiiiségieit azonban nem határozták meg kategorikusam előre. A rugal­masra tervezett termelési prog­ram kialakításánál' figyelembe vették a belkereskedelem áltlad élőreje Izeit igényeket, de saját prognózist is készítettek. A ru­galmasság jegyebein tárgyaltak oz alapanyag-szállítókkal is, megrendeléseiket ai terv-alter- natíváik közül a Iközépválitozaűra alapozták. Nyitvai hagyták azon­ban annak lehetőségét, hogy valamelyik fonalból esetleg töb­bet, vagy kevesebbet igényied­nek. A kereslet eddiginél1 pon­tosabb felmérésében nagymér­tékben támaszkodnak saját ke­reskedelmi üzleteikre, főként a múlt év nyarán megnyitott ke­reskedők áruházára'. A buda­pesti gyár közvetlen szomszéd­ságában lévő áruház forgalma — a-z eddigi tapasztalatok sze­rint — pontos képet ad arról, miit keresnek, és mit nem ke­resnek a vevők. A kereskedők áruházának és a Harisnyagyár mintaboltjainak az új termékek bevezetésében1 is fontos szere­pet száminak. Különösen azért, mert az idén talán a szokásos­nál' is több újdonsággal rukkol­nak ki. Már forgalomba is hozták a ■női harisnyanadrág-választékból mindeddig' hiányzó típusú, egé­szen finom fontaikból' készített, Léda elnevezésű finom haris­nyanadrágjukat, amelyet első­sorban alkalmi viseletre fejlesz­tettek ki. A hagyományos szí­neiken kívül szürkében, kékben, bordóban és rózsaszínben gyárt­ják. Tavalyi fejlesztés .eredmé­nye, de oz idén- kezdődik meg a gyártása a csípőszorítós ha­ris n yamad rag oknak, amely eket — hat a tárgyalások sikerrel járnak — Dupo-nit márkával hoz­nak forgalomba'. Az utóbbi esz­tendők sziiinte legsikeresebb ter­mékei lettek a harisnyagyár pa­mut-csipke zoknijai, amelyek­ből az igényeket mindeddig nem sikerült 'kielégíteni, 'Mindössze 8—10 gépük al­kalmas ugyanis ezek gyártásái- ira, a géppark .költséges bőví­tése helyett megpróbáltak a gyártmányfejlesztők segíteni e gondon. Olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel más gé­peken. is elő lehet állítani a csipke mintás zoknikat. így az ■idén lesz belőlük elegendő. Ezek minősége ugyanolyan, mint a speciális csipkekötő gépeken előállítottaké, exportra ugyan­olyan áron sikerült értékesíteni. A gyártmányfejlesztők — mivel világszerte nő ai természetes alapanyagú termékek iránti ke­reslet — gyapjú tartalmú zok­nik kifejlesztésével is foglalkoz­nak,. A választékot főleg férfi- zoknjkkal' bővítik, de több sport- zokni típust, sőt gyermek haris­nyanadrágot is kidolgoztak már. Megkezdődött ai minták készí­tése, a gyártásukat — kezdet­ben! még csak 'kisebb mennyi­ségben — őszre tervezik. .Megújul az idén a ha risnya- gyár fehérnemű választéka is. A korábbi, krepp ainyagbá'l, sík- hurkolágépeken gyártott női és férfialsáneműk helyett korszerű gyártmánycsaládét alakítanak ki. Ezek szakmai érdekessége, hogy hari snya kötő gép eken ké­szülnek az eddigi krepp anyag­ból, de pamut betéttel. Egyelőre 'három női típus készült el, nyolc-tíz színben, a későbbiek­ben férfifazonokat is terveznek. A harisnyagyár termékei ke­resettek külföldön is. Az új cikkeik iránti érdeklődés is. köz­rejátszott abban., hogy megle­hetősen magas, 30 százalékos exportnövekedést terveztek. Nemzetközi szállítás változó feltételekkel A megváltozott piaci körül­mények, az erősödő nemzetközi konlk unreine! ahairc ellenére a Huniglaroicaimion 1982-ben fo­kozni tudta fuvardíj-bevételeit, s az eredeti tervet felülmúlva, mintegy 10 százalékkal növelte konvertibilis devizahozamát. Éveik óta először sikerült — 10 százalékos javulással — 83 ezer kilométer fölé emelini az egy gépjárműre jutó futásteljesít­ményt. A vállalat az idén, ai már el­ért ,eredményeit alkarjai megtar­tani, 'illetve a lehetőség szerint növelni.. A hagyományos nem­zetközi árufuvarozás mellett új devizaszerző tevékeny, ségeket keresnek. Kedvező lehetősége­ket ígér például az a szerződés, melyet egy kuvaiti váMoltattol kötött a iHungarocamioin. A megállapodás értelmében, közös vállalatot alakítanak majd, mely közúti árufuvairozást végez a térségben,. A kuvaiti cég nyújtja a szükséges anyagi eszközöket, a magyar vállalat irányító szak­embereket, és nagy gyakorlat­tal rendelkező gépkocsivezető­ket küld az ázsiai országba'. Ha mód van ró, tovább folytat­ja a Hungarocamion, az úgyne­vezett saját tengelyen történő szállítást: arra törekszik, hogy miinél több megbízást szerezzen, vagyis mind több járművet vi­gyen el „lábon" Nyugat-iEuró- pából Közel- és Közép-Keletre. Ez igen, előnyös fuvarfeladat, hiszen mindenfajta beruházás nélkül tesznek szent nem kis de- vizabiev, ételre. A tervek szerint tovább javít­ják ai járművek fajlagos teljesít­ményét, ehhez azonban nélkü­lözhetetlen a. karbantartói mun­ka szíinvonaíláinak növelése, a kocsik gondosabb, kíméletesebb üzemeltetése, a zökkenőmentes alkatrész-ellátás. Tavaly máiraz utak 80 százalékát rakottá,n tet­ték meg a. kamionok, de még vannak tartalékok: körültek,in­tőbb szervezéssel 'igyekeznek a visszatérő kocsik meg rakását (vislsz-fuvarjót) még magasabb szintem biztosítani. A szükség- szerűség rákényszeritiette a vál­lalatot, hogy mérsékelje költsé­geit, elsősorban a' devizakiadá­sokat. OlcSóbb megoldásokat keresnek például az áilkatrész- eMáltásra', részben saját gyár­tásra támaszkodva, s csökkentik a külföldi javíttatásokat és a kirendeltségeik fenntartási költ­ségét Gondosabban választják meq a szállítás útvoníallát is, hogy az útiköltségek szintén minimálisaik legyenek. Tanácsülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár város Tanácsa szerdán megtartott ülésén jóvá­hagyta a város 1983. évi költ­ségvetési és fejlesztési tervét. A számvizsgáló bizottság el­nöke a napirendhez fűzött tá­jékoztatójában kiemelte, hogy a társadalmi összefogás továbbra is fontos szerepet kap olyan feladatok megvalósításában, melyekre sem a költségvetés, sem a fejlesztési alap nem nyújt fedezetet. Ezen az ülésen számolt be az Alkotmány Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet elnöke a kö­zös gazdaság elmúlt évi gaz­dálkodásáról is. A tanácsülésen jelen volt dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának titká­ra, és Tamás Istvánná, a me­gyei tanács elnökhelyettese, s mindketten elismerően nyilat­koztak a szövetkezet 1982. évi gazdálkodásának eredményei­ről. A városi tanács pedig jegy­zőkönyvi dicséretben részesítet­te a közös gazdaság tagságát termelési eredményeiért, s azért is amit a város ellátásáért tett. Magyarszéki Endre Vegyesvállalatok vámhatáron kívül A Magyar Külkereskedelmi Bank széles körű tanácsadó tevékenységgel igyekszik segí­teni a Magyarországon, úgyne­vezett vámszabad területeken létrehozandó vegyesvállalatok alapítását. Szakmai tanácsokat adnak a szerződések, a vállal­kozásokhoz szükséges számítá­sok elkészítéséhez, kívánság szerint részt vesznek a tárgya­lásokon, és ha igény van rá, hazai üzleti partnereket is ke­resnek. Mint ismeretes, a múlt év novemberében született pénz­ügyminisztériumi és külkereske­delmi minisztériumi rendelet le­hetővé teszi, hogy külföldi rész­vétellel működő gazdasági tár­sulásokat alapítsanak Magyar- orszáqon, úgynevezett vámsza­bad területen. A rendelet elő­írja, hogy amennyiben egy adott terület fizikai elhatárolá­sa lehetséges, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­noksága, a Külkereskedelmi, a Belügy, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium egyet­értésével vegyesvállalat kérésé­re vámszabad területté nyilvá­níthatja. A térség a magyar vám- és devizajogszabályok al­kalmazása szempontjából kül­földinek tekintendő, vagyis nem vonatkozik az itt működő társa­ságokra a hazai külkereskedel­mi előírások és jövedelemsza­bályozási rendelkezések jelen­tős része. A társaságok például nem kötelesek bizonyos alapok, — fejlesztési alap, tartalékalap — képzésére, és egyéb keretek, például utazás és reprezentá­ciós keret betartására. A tár­sulás a magyar alkalmazottak munkabérét forintban fizeti. A bérmegállapításnál a vegyes­vállalatot kötelezik a hazai rendelkezések, de a teljesít­mény ösztönzésére szabadon fi­zethet a dolgozóinak pótléko­kat. A rendelet célja az, hogy kedvezőbb feltételeket teremt­sen Magyarországon vegyesvál­lalatok létrehozásához, működő tőke illetve fejlett technológia behozatalához. Magyarországon 1972 óta alapíthatnak tőkés cégek ma­gyar vállalatokkal közös válla­latot. Mind” ez ideig azonban csak alig több mint tíz vegyes­vállalat jött létre, azok közül is csupán néhánynál folytatnak termelőtevékenységet. A kül­földi vállalkozók számos eset­ben idegenkedtek a számukra bonyolultnak tűnő magyaror­szági előírásoktól, a lényegesen eltérő közgazdasági környezet­től. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a vámszabad terü­leten létrehozott vegyesvállalat különleges státust élvezzen és hasonló feltételek között mű­ködjön, mint külföldi verseny- tá rsai. Az úi rendeletről, a bővülő lehetőségekről a Magyar Kül­kereskedelmi Bank idegen nyel­vű kiadványban is tájékoztatja külföldi üzletfeleit. Emellett a bank szándéka, hogy az elkö­vetkezőkben részt vesz a vám­szabad területen alapítandó vegyesvállalatok működésének, illetve létrehozásának finanszí­rozásában is. (MTI) NÉPÚJSÁG 3 Gépvásárlások a mezőgazdaságban Két éire nem volt, tavaly elfogyott A nagyüzemek „mindenesei": az MTZ erőgépek Most, hogy üres a határ, még inkább feltűnő, ha idegen, oda nem illő tárgyon akad meg a szem. Példáiul vetőgé- ipen, amely tavaly ősz óta rozs­dásodik az erdősáv széléin. De Ilyen mostanában nemigen akad. Kötesd tájékán találtunk mindössze egy 'hólepte kom­bájnt, körbe is jártuk, de a felirat szerint ne'rn ide tartozik, — [minden Ibizominyall útközben robbant te ennyire menthetetle- inüll. Az üzemekben, amennyire csak lehet, vigyáznak a gé- ipékre. [Nem véleten, hisz a szántóterület nagy résziét éve­iken át csblk a traktorosok és a Iheliikoptenpiilóták látják. Az erő- és miumktagíépelk segítségé­vel termelik meg mindazt a mezőgazdasági termékeit, amely k,üllőn,ősén mostanában külföl­dön és itthon egyre több 'he­lyen, s dicsérő hangnemben kerül szóiba. A műszalkii techni­kai fejlettség és felszereltség a termelés mennyiségének és mi- inőségénék egyik fontos meg­határozója, arról nem is be­szélve, hogy rengeteg emberi munkát helyettesít. Ahogy ezt meglehetősen csúnya kifeje­zéssé! manapság mondani szoktuk: a gép dlkalmás az élőmunka kiváltására, 'Egy biz­tos: a magyar mezőgiazdóság jövője a gépesítettség színvo- ntalömialk függvénye. IN,os, hát hogyan is alakultak a gépvásárlások ? Tolná megyében a legtöbb gépet 1982-lben vásárolták az üzemek. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évben már tudták, hogy a dotáció megszűnik, az áraik emelkednek, éppen ezért mindert rendéi kezesre álló pénzeszközüket gépeikre költöt­ték. Az üzemiek 14 Rába 250- est, 76 m átrág yaSzárót, 104 vetőgépet, 54 gtalbomlalkoimibájnt, 56 báliázógépet és két szárító- be rendezésit vettek. Összeha­sonlításul : egy évvel korábban, 1981-ben csupán 21 kombájnt vették. Jelentős forgalmat bo­nyolítottak le mágia,ri, tárhá­zi és állldttenyésztésli tedbnöló- giiákból, szőlőfeldolgozó gépeik­ből. Az új termékék közül ke­letje volt a TG—10-es szerves- trágyaszárának, az Aginobiil ne­vű pátkoosíinlak, a Hesstom bá­lé záriak és az ásóboronának. A magas far'■alom ellenére akadt azért bőven, almit hiába ii's keresték a váisáirlők. Kevés volt MTZ típusú traktorokból, E—2,81 -es önjáró betakarítok - !ból. Szezoniidőben gondot oko­zott, hogy a gyá rtóm övék, a szállítók a határidőkét nem tudták pontoséin betartani. A megye mezőgazdasági üzeméi évente átlagosam 250 erőgépet vesznek. 1979—1980- barn az MTZ-giépek raktáron voltaik, nem tudták eladni, mert a téeszéknek nem volt elegendő pénZük. A következő két évben viszont éppen a szi- lárdlabb anyagi helyzet, és az áreméllkedlásék élőszele mtett nem tudtak annyi traktort be­hozni, miint amennyit él lehetett volna adni. Az Agroker önállósodása után a gépeik értékesítése több csatornáin történik. Vásá.nollNat- nak o gazdaságok a TSZKER- től, a termélési rendszeréktől, és természetesen az Agiro'ker- től. Minthogy az értékesítés isolk ágon fut, pontosán nem lehet tudni, hogv milyen gép­iből mennyit adtaik él. Az Agroker számtaidbita so­kait mond: 1982. januárjában 250 millió forint értékű géppel rendelkeztek, a megirendélések 110 milliót kötöttek le, a tény­leges forgatom 380 millió fo­rint volt. A műsZalki felkészült­ség megyénkben lényegesen Ijoíbb, mint például néhány ti­szántúli miegyében. A legjobb ta gépéllátolttság a Datomamdl Állami Gazdáságiban, a bony­hádi Pialnniónlita, , a paksi Sza­badság, a tolnai Aranykalász és a mözsi Új Élet szövetkeze­tekben. A gépesítettség szín­vonláig áltálában ott alacsony, laholl a termésátlagok is azok. A felmérések szerint idén ki­sebb lesz a forgalom, mint ta­valy volt. Részben azért, mert tavaly „bevásároltak” az üze- mék, de azért is, mert például la Rába gyár nlem kötött szerző­désit a 'keresik,ede'llmi szerveze­tekkel, ő maga äru'ljla a gépe­lt. Ez önmagában 55 millió forinttal kevesebb forgalmat je­lent csak a megyei Agroker- nél. Aki nem tagja valamelyik rendszernek, és Rába traktort, imuinktagéipet alkar vásárolni, utazhat Győ'iibe. Igaz, a gyár teával és süteménnyel kínálja vásárlóit. Az Agroker szovjet MTiZ, T—150-es traktorokat és K—701 -es lánctalpasakat, cséh- szlovák Zetorókat, N'DK-belli és rcmiáin erőgépeket klímái - a hozzájuk tartozó munkagépek­kel. Eminél a. kereskedelmi cég­inél 600-700-féle terméket kap­ni, míg a többiek „klicseme- gézték” a qépkínállatlból, ami nektilk-tetszett, s csupán 30-40 tétéit forgalmaznak. Az idei esztendőre a meg­rendeléseket felvették, de egy részét a szállítók és gyártók nem tudják visszaigazolni. Ke­vés lesz az MTZ, a Zetor, vi­szont a munka gépeknél nem lesz gond. Nem biztos az sem, hogy aratásra megérkeznek az ND:K-böl megrendelt kömbáj- molk. Az egyik legkisebb szántó- területen gazdálkodó szövet­kezet a pusztalhenosei Kossuth Téesz. Csainá'dy Attila főagro- inóimussal arra kerestük a vá­laszt, hogy a vetésszerkezet mi­lyen gépparkot kíván. Idén 357 hektáron tenmellnek kukoricát, 130 hektáron napraforgóit, 48 hektáron ofajlent, 31 hektáron rozsot, 30 hektáron árpát, lu­cernát 117 hektáron, silókuko­ricáit 59 hektáron, dinnyét 17 hektárom műveinek, de van még 20 hektár háztáji és 36 hektár szőlő is. A kiis szövet­kezetben tehát sokféle növényt termeinek,' ami lényegesen többféle gépelt kíván, mintha csupán 3—4 növény termeszté­sére szakosodtak volna. 'Nos, hát m,i vám mindehhez? Egy Rába—245-ös, két RS—180- as, négy MTZ—32-es, és négy MTZ—50-es erőgép. Két évvel ezelőtt a szövetkezetben 1 mil­lió 400 ezer forint volt a nye­reség, 82-ben pedig 3 millió 240 ezer, a pénzeszközök jelen­tős részét gépekre költötték. Az 'erőgépek vonöhorolgtielijesít- iményébez próbálják igazítani a munkagépeket, bár ez nem mündig sikerüli. Most hla sáros talajra is szórják a szerves trágyát, kénytelenék a Rábá­val házalni a trágyaszórát. A kisebb, 15—20-30 lóerős gépek­nek igen négy hasznát vennék, — például luaemufag'a'S'öláiStnál vagy rentílsbdirásmál. Ezeket a könnyű gépeikét kénytelenek MTZ-50-es után kapcsolni, ho­lott a féle teljesítmény élég len­ne. De nagyüzemibe valló kis­gépekét egyelőre nem lehet kapni. Jó lenne például egy Cllaüs Damliinátor, egy Cytílo vetőgép, hisz 'meggyorsítaná a munká­kat, viszont egy ilyen kiiis téesz- Iben nem lléhetine gazdaságosam kihasználni. S ráadó suli drága, hisz még arra sincs pénz, hiogy iHes'ston silózót vegyenek. Min­denesébe almi elérthető, s amennyit a 'közös kassza meg­enged, azt 'megveszik. Bár már a,z ál lótenyésztési telep is félújításra szorulna, mégis gépe­iket vették évek óta. A szállító- járművek viszont csupán a belső szállítást tudják zökke­nő mentesen megoldani, ha iNagydorogon, vagy Paksna kell terményt vinni, a pótkocsis traktort is be kell állítani. Idén ezért egy billenős IFA-t szándé­koznak venni.1 Az üzemben, minthogy a műhely gépesítettsége 'kívánni - vailát hagy maga után — mind­össze egy esztengáiplad van - több az alkatrészcsere, mint a javítás. Ez eléggé sókba kerül, éppen ezért januáritól a téesz vezetői minden egyes vásárlást feluTbí ráírnák. Hlyein szigorító intézkedésre nemcsak Pusztaihencsén, ha­nem másutt is sor kerül mos­tanában. Mert- keresni kélll az olcsóbb megoldást, s töreked­ni ainra, hogy a drágán megvá­sárlóit gépdk mlinlél1 tovább üzemlképesék imairlaídljanlak. Ez utóbbi - nemcsak a gyártókon, honom a gépeikét használó üze­mek műszaki felszereltségén, s a műszakiak szakmai felkészül t­Katona Sándor esztergályos hollandereket készít Pusztahencsén ségén is múlik. DVM Fotó: BJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents