Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

a Képújság

1983. február 18.

A közelmúltban értékelte a Tol na megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége az 1982. év baleseti helyzetét. A tanácskozáson elhangzottakat foglalj uk össze írásunkban. A Szek- szárdon tartott közlekedésbiztonsági aktívaértekezleten részt vettek a Volán, az ÉPFU, az MHSZ, az ATI, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa és más intézmények, szervezetek képviselői. Széles körű vita alapján elemezték a múlt évi közúti helyzetet, s be széltek a feladatokról.

Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul , hogy ímegylénik'ben a gépjárművek szátmámlalk egy -év alatt Ikét és fél ezennel történt inövetkedése etilemére a személy- sénüfléseis köziúti 'közlekedési ba'l- esételk szórná az 1982. évben íoválbb ősökként, és ez az lináinyaat az útóblbi iévékben á'l- Haindósu'lt.

íMegyénlkiben 1981-ibem 509 'szernélysériiléses 'közúti közlle- Ikedési balleset történt, ami az előző évihez viszonyítva 14,5 'százoléikikal volt kevesebb. Most ismételten anról adhatunk számot, hogy a csökkenés tovább folytatódott, mivel az el múlt éviben a balesetek száma 423 volt, ez 1984-Ihez képest 17 százalékod csökkenést eredményezett.

A 4-23 köxúltli 'baleset bő“l a halálos kimenetelűek száma az előző éviihez Viszonyítva sajnos 40-mőil 47-ire emelkedett. 'Ennél valamivel kedvezőbb a súlyos kimenetelű 'balesetek aránya, mert számúk 1981-hez viszonyítva 14,2 százalékkal csökkent. A könnyű sérüléseké már kedvezőbb képét mutat, a csökkenés 25,8 százalék.

A haláJás kimenetelű balesetek megelőzésében a továbbiakban a fő feladatnak kell tekinteni Olyan módszerek kidolgozását és bevezetésiét, alme- lyék jobban ébren ta.rtljiák a felelősségérzetet Nem elég csalk a szabályiismeret szintjének fokozásába fordítani a figyelmet. 'Ha az nem párosul kellő fei'lkiésziülltséggei, felelősségérzettel, feayellmezett ma- gatevtóissial!, akkor a veszély- helyzetek mérséklésében nem tudunk előrelépni.

Az emberéletben, a testi ép- séaben keletkezett ártalom, a feibecsül'hetetlén társadalmi veszteség mellett Ijetentőtsek az anyagi veszteségeik is. Megyénkben az elmúlt évben a balesetek számszerű csökkenése élllenére az anyagi kár mintegy 1,1 százalékkal emelkedett. Számszerűen1 összesen kb. 5 785 000,— Ft volt.

'Hogy a balesetek alakulását mennyire az émberti tényezőik határozzák meg, azt az akozó járművezetők méllett a gyaló- gosoik álltai előlidézett 'balesetek száma lis Ibizonyítja. Az a tény, hogy az elmúlt évihez viszonyítva a. gylailOgosdk általi okozott személyséröléses balesetek száma megyénk területén 48-iról 44-ne csökkent, de a blalesétek csökkenésének arányálban 9,4 százaléknál 10,4 százalékra nőtt. A gyalogosok 'hiibáljáma vezethető vissza, ihogy a baileseték zöme az úttestre való vigyázatlan, 'hirtelen lélépés következménye.

Megyéink közútjain a külföldi és más 'megyebeli járművezetők az elmúlt évben 91 személy sér üléses 'balesetet okoztak, eggyel Ikevesébbef, mint az elmúlt éviben. Örvendetes az a tény, hogy a megyénk területén bekövetkezett személysérüléses körúti 'közlekedési balé setéknél tovább csökkent az alkoholos befolyásoltság alatt előidézett 'balesetek száma. 1981-hez viszonyítva a csökkenés 62,0 százalékos.'

SZEKSZÁRDON KEVESEBB A GYORSHAJTÁS

A 'baileseték területi 'alakulását elemezve kitűnik, hogy a megye területén bekövetkezett összes baleset 43,5 százaléka a székiszá'rdli járásban következett be, szálmszerűen 184. Ez 1981-lhez viszonyítva 22-vél kevesebb. 'Ha azonban a ba'leise- ték Ikíi'menetélénék súlyosiságát vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a halálos 'balesetek iszáma azonos, 18 vélt 1981-'ben és 1982-ben is. A súlyos sérülések az elmúlt évihez viszonyítva 16-tal, a könnyűek 6-tal csökkentek. Ebből adódóan a

baleseték 'során megsérülitek

számában Is csökkenés vért, így az elhaltok szórnia 1-gyél, a Súlyos sérülteké 12-vel, a köny- ínyen sérültéké pedig 5-tel csökkent.

A szekszárdi járásban 'bekövetkezett személysérüléses balesetek fő okla'i az elmúlt évhez viszonyítva lényegében nem

változtak jelentősen. Gyorshajtásból 23 százaléka, elsőbbségi 'jog meg nem adásából 21,2 százaléka, figyelmetlen, gondatlan vezetésből 19 százaléka és gyalogosok hibájából 9,8 százaléka keletkezett 'a baleseteknek. Az említettektől eltérően jelentősen növékedett a kiemelt 'klateqóriáibá tartozó szalbálytallan előzésék miatt bekövetkezett balesetek száim'a, mintegy 45,5 százalékkal. Sokan életűiket iS kodkáira1 téve nem vesztik figyelembe az út-, 'látási és forgalmi viszonyokat, és azt, hogy agresszív, felelőtlen magatartásuk milyen következményekkel jár. Kitűnik, hogy a balesetet okozók széles 'Skálájában a ,,legrangosabb" helyet a személygépkocsi-vezetők foglalják él. Annak éllené- 're, hogy a baleseték csökkenték, a személygépkocsi-vezetők álltai akozott 'baileseték száma dz élmúlt évhez viszonyítva 41,7 'százalékról1 47,2 százalékra emelkedett. Sajnos nem jolbb a helyzet a tehergépkocsi-vezetők által okozott balesetek számánál sem. Itt sem kismérvű emelkedés mutatkozik. Míg 1981- ben 11 -en okoztak 'balesetet, addig 1982-ben '19-me nőtt számuk. 'Pozitívumként kell viszont őzt elkönyvelni, hogy a járás területén az alkoholos állapotban elkövetett balesetek az elmúlt évihez Viszonyítva 24,2 százalékról 14,6 százalékra csökkentek.

Megyénk közúti közlekedési Ibaleseteinek afalkullásáiban 'meghatározott helyet foglal el a megyeszékhelyen bekövetkezett balesetek számszerű alakulása. Szekszárd város területién az élmúlt éviben az összes baleset 15,8 százaléka 'következett be (67). Ebből halálos 3, súlyos 27, könnyű sérüléses 37 völt, a város terü'létén 4 balesettel volt kevesébb 1981. évhez viszonyítva.

A baleseti okok között lényeges javulás csak a gyorshajtás tekintetében .volt, ugyanis száma jelentősen, 12-iről 4-ire csökkent. Az egyéb baleseti Ökoiknál a városi közlekedésre jellemzően első 'helyen volt továbbra is az elsőbbség meg inem adá'Sö.

Mint megyénkre, Szekszárd városra is jellemző, hogy már évék óta állandósult a személy- gépkocsi-Vezetők általi okozott 'balesetek aránya. Az elmúlt évben ők okozták a 'balesetek 41 százalékát. 'Lényeges változás nem következett be az egy nyomon hálladá járművezetők álltai okozott 'balesetek számában sem, a baleseteik mintegy 30 százalékát okozták.

Ugyanez vonatkozik a gyo'logo- 'sák hibájából bekövetkezett

Iballeseték alalkulására is, ók az elmúlt évben a balesetek 18 százalékát lidézték élő. Említést érdemei viszont hogy az autóbusz-vezetők a város területén nem okoztak 'balesetet.

Lényeges javulás 'mondható Szekszárdon az alkóhölos állapotban balesetet okozó járművezetők számában is. Ez városunk területén 66,6 százalékos csökkenést eredményezett az elmúlt évhez 'képest. Számszerűen '15-iről 10-re csökkent számuk.

PAKSON A GYALOGOSOKKAL VAN A LEGTÖBB BAJ

A paksi járásiban történt sérüléses közlekedési balesetek alakulását értékéivé megállapítható, hogy az élmúlt évben a baleseték száma 107-,röl 102- re csökkent. De nem megnyugtató az a tény, 'hogy a súlyos kimenetelű balesetek aránya emelkedett. Itt elsősorban a halálos! kimenetelű balesetek tekintetében volt emelkedés, ugyanis míg 1981-Iben 7 esetben fordult élő halálos kimenetelű baleset a járás területén, addig ez a szám ‘1982-iben 14- ne, a kétszeresére emelkedett. A súlyos sérülésés balesetek szálma azonos imlaradt, ilyen 47 esetiben fordult elő. A csökkenés kizárólag a 'könnyű sérü- 'léses balesetek alakulására 'jellemző, a számuk 53-rál 4-1-te csökkent. A balesetek során ■életüket vesztett és megsérült személyek szánna is ezek arányában alakult. A tavalyi 7-tel Szentben az idén 15-en haltak meg. A súlyos sérültek száma azonos mbradt, 53 fő, míg a könnyű sérülést szenvedetteké 87-iről 67-,re csökkent.

A halálos kimenetelű balesetek külön említést érdemelnek az előidézők miilati. A gyalogo- 'Sök Ihiibá'ja miiatt 'bekövetkezett balesetek száimáinaik nagyfokú emelkedése az egyik meghatározó. Ebben ugyanis az elmúlt évhez viszonyítva 64,7 százalékos emelkedés vált tapasztalható. Ez a nagymérvű emelkedés járult hozzá a súlyos kimenetelű balesetek növekedéséhez.

A 'paksi járás területén is csökkent az alkoholos állapotban elkövetett balesetek száma, 23-rál 16-illa.

A Paks város területén bekövetkezett IbWIesetek mennyisége az .összes balesetekhez viszonyítva nem számottevő, mindössze 4,2 százalék. Halálos kimenetelű 1 volt, súlyos 9, küny- ínyű sérüléses 8. Főbb okiként a figyelmetlen, gondatlan vezetés 5 esetben, gyanslhlaljtás 4 és szalbálytallan kanyarodás 4 esetben fordult elő. Míg a járóéban 17 gyalogos okozott balesetet, addig a várasbán mindössze 1 szeretteit okozóként. A legtöbb balesetet itt is a személygépkocsi-vezetők okozták '(50 százldlékát). A város terűlétén bekövetkezett szeméi ysérüléses balesetek okozóinál 2 esetben volt kimutatható az alkoholos befolyásoltság.

BONYHÁD KORNYÉKÉN TÖBB VOLT A SÚLYOS BALESET

A Boinyhád környékén előforduló baleseteik az 1981-es adataikhoz viszonyítva számszerű ségükben és arányukban csökkentek, viszont itt is elmondható, hogy -a csökkenés ellenére, a ibálesetek kimenetelének súlyosságát nézve, emelkedés tapasztalható. Ez sajnos, újra csak a halálos kimenetelű baleseteknél mutatkozik. 'Ezek litt az elmúlt évhez képest 5- ről 8-ra emelkedtek, a súlyos 'sérüléssel járók 29-ről 23-ra, a könnyű kimenetelűek 20-ról 10- re csökkenitek. Ebből adódóan a balesetek során életüket vesztett személyek szórnia 5-iről 10-re nőtt.'

A gyorshajtás miatt bekövet- Ikerett balesetek tekintetében 25-ről 11-re, a gyalogosok 'hibájából békövetkezett 'baleseteik számában 9-ről 3-ma, valamint a szalbálytalam előzés miatt bekövetkezett balesetek szóiménál is, 7-ről 2-ne csökkent az arány. Nőtt Viszont - hem kis 'mértékben — a figyelmetlen, gondatlan vezetés miiatt békövetkezett balesetek aránya.

Ami a balesetet okozó járművezetőket illeti, a személygépkocsi-vezetők után a kerékpárosok okozták a legtöbb balesetet. Az elmúlt évhez viszonyítva ez az arány 70 százalékkal nőtt. Nagymérvű csökkenés tapasztalható viszont a tehergépkocsi-vezetők által okozott balesetek terén, ugyanis számuk 6-ról 1-re, és a motorkerékpár-vezetők által okozott balesetek is 12-ről 3-ra csökkentek. A Bonyhád város területén bekövetkezett sérüléses balesetek az összes balesethez viszonyítva 4 százalékot képeznek. A város területén 2 halálos, 10 súlyos és 5 könnyű sérüléses baleset következett be.

TAMÁSIBAN SOK AZ ITTAS GÉPJÁRMŰVEZETŐ

A tamási járás területén bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési baleseteinek helyzete az elmúlt évben az alábbiak szerint alakult. 1981. évhez képest itt is csökkenés mutatkozik, a balesetek száma 89-ről 63-ra mérséklődött. A balesetek súlyosságának kimenetele azonban itt sem kedvezőbb, mint az előbb említett járásoknál. A halálos kimenetelű balesetek száma 2-ről 5-re emelkedett. A súlyos sérüléssel

járóké kismértékben ugyan, de csökkent 35-ről 31-re. Jelentős csökkenés mutatkozik viszont a könnyű sérüléses balesetek kimenetele tekintetében. Számuk 52-ről 28-ra csökkent. A baleseti okok terén lényeges változás nem következett be. Némi csökkenés tapasztalható a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek arányában, az előbbi 31-ről 19-re, az utóbbi

12-ről 8-ra mérséklődött.

Az összes balesethez viszonyítva itt is a személygépkocsi-vezetők által okozott balesetek vezetnek 42,8 százalékkal. Ezt követik az egy nyomon haladó járművezetők, de az általuk okozott baleset az elmúlt évhez viszonyítva 13,2 százalékkal kevesebb. Ami a gyalogosok által okozott baleseteket illeti, az elmúlt évhez viszonyítva kismérvű javulás tapasztalható, számuk 4-ről 3-ra csökkent.

Tamási területén bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetet okozók közül 15 esetben volt kimutatható az alkoholos befolyásoltság, ami megyénkben a legmagasabb, 23,8 százalékos arányt mutat. Ez egyrészt elszomorító, másrészt elgondolkodtató még annak ellenére is, hogy az előző évben sem volt kedvezőbb ez az arány, mert 29,2 százalékot tett ki.

EREDMÉNYEK

DOMBÓVAROTT

Megyénk területén legkedvezőbben alakult a közúti közlekedési helyzet Dombóvár környékén. itt tapasztalható az, hogy nemcsak a balesetek számszerűsége csökkent 'az elmúlt évhez viszonyítva, de nagymérvű javulás mutatkozik a balesetek kimenetelében is. 1981-hez viszonyítva az elmúlt évben 53-ról 33-ra csökkentek a balesetek. Ezen belül a halálos kimenetelűek 8-ról 2-re, a súlyos sérüléseseké 33-ról 25-re, és a könnyű sérüléssel járóké

12-ről 6-ra csökkent. Ezek után nem meglepő az az arány, ami a balesetek során megsérült, életüket vesztett személyek szamát mutatja. A halálos balesetet szenvedett személyek száma az előző évi 10 főről 2-re, a súlyos sérülést szenvedetteké 42-ről 34-re, a könnyű sérülést szenvedetteké 27-ről 22-re csökkent.

A gyorshajtásból eredő balesetek száma 12-ről 9-re, az elsőbbség meg nem adásából bekövetkezetteké 11-ről 7-re csökkent. A figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt keletkezett balesetek száma 8-ról 2-re mérséklődött. A gyalogosok által okozott balesetek száma minimálisan, 2-ről 3-ra növekedett.

A baleseti okokat elemezve kiemelkedik az elsőbbség meg nem adásából bekövetkezett balesetek száma 53 százalékkal, majd a szabálytalan kanyarodás 23,5 százalékkal. Az egyéb baleseti okok nem számottevőek.

A 6-OS ÚT A LEGVESZÉLYESEBB

Az elmúlt évben a megyénk főútvonalain bekövetkezett személysérüléses baleset az összes balesetnek 30,4 százaléka volt. Ezek közül is kiemelkedett és meghatározó szerepet játszott a 6-os számú főútvonal. Három járást is érint, nemcsak a forgalom lebonyolításában, de az itt bekövetkezett balesetek tekintetében is. Ezek után nem meglepő, hogy a megyénkben bekövetkezett összes baleset — mely személyi sérüléssel járt —,

12,5 százaléka itt történt. Az elmúlt évben a 6-os főútvonalon 12 halálos, 28 súlyos és 13 könnyű kimenetelő baleset volt. Elsősorban a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, és a szabálytalan előzés játszott főszerepet a balesetek bekövetkezésében. Ezen az úton a gyalogosok által okozott balesetek alakulása meglepőnek tűnhet ugyan, de az itt bekövetkezett balesetek 11,3 százalékát okozták. Ami az elkövetőket illeti, elsősorban a sze- mélvqépkocsi-vezetők okozták a leatöbb balesetet 47,1 százalékkal. maid a tehergépkocsivezetők 24,5 százalékkal és nem utolsósorban az egy nyomon haladó járművek vezetői 17 százalékban voltak felelősek.

Ha a többi főútvonalunk helyzetét nézzük a balesetek szempontjából, az összes balesethez viszonyítva, megállapíthatjuk, hoqy 1982-ben az 56-os főútvonalon 4 százaléka, az 55-os főútvonalon. 2,1 százaléka, a 65-ös főútvonalon 6,4 százaléka, a 63-as főútvonalon 1,7 százaléka és a 61-es főútvonalon 3,8 százaléka következett be a megyében történt baleseteknek.

A BALESETEK EGYÉB TÉNYEZŐI

Elsőként a 14 év alatti és a 60 év feletti személyek által okozott, illetve elszenvedett személyi sérüléses balesetek alakulását vizsgáljuk. Megyénkben az elmúlt évben sajnálatos módon nagyon szomorúan és el- keserítően alakultak a gyermekek által elszenvedett balesetek. Itt is elsősorban súlyosságuk tekintetében van jelentős rosszabbodás. Míg 1981-ben 1 gyermek esett áldozatául a közúti közlekedésnek, addig 1982-ben sajnos öt. Megyénk területén összesen 51 gyermeket ért baleset és ez akkor sem megnyugtató, ha 1981-hez képest 10-zel kevesebb.

A 60 évnél idősebb személyek által okozott, illetve elszenvedett személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma szintén elszomorító képet mutat. Megyénk területén 1981-hez képest csökkentek a balesetek, ennek ellenére csak számszerűségében van csökkenés az idősebb korosztályt érintő baleseteknél. Még elszomorítóbb az a tény, hogy a halálos kimenetelű balesetek is emelkedtek 13-ról 14 főre.

Gyalogosként 7 fő, kerékpárosként 2 fő, segédmotor-kerékpárosként 4 fő, személygépkocsi-vezetőként 1 fő vesztette életét. Ezen a téren Is hatékonyabb intézkedés bevezetése lesz szükséges a tekintetben, hogy a gépjárművezetők nagyobb felelősségérzettel, fegyelmezettebben, körültekintőbb magatartással, ha kell az elsőbbségről való lemondással is segítsék az idős embereket a közúti közlekedésben.

Akik viszonylag rövid ideje vesznek részt a közúti forgalomban, tehát 2 évnél nem régebben szerzett vezetői engedéllyel rendelkeznek, az elmúlt évben szintén „kitettek magukért”, mármint a balesetek számának növelése tekintetében. Míg 1981-ben a balesetek 17,5 százalékát okozták, addig ez az arány 1982-ben 19,3 százalékra növekedett. Sajnos itt is a súlyos baleseteknél van jelentős emelkedés, így különösen a halálos kimenetelűek száma növekedett 4-ről 9-re. Az oktatáskor kellene példákkal is alátámasztva figyelmeztetni őket, hogy ne bízzák el magukat pár ezer km megtétele utón. A közületi járművek vezetői által okozott személysérüléses balesetek száma megyénkben 72- ről 57-re csökkent. A meghalt és megsérült személyek száma 94-ről 74-re csökkent,

Az elmúlt évben is a legtöbb balesetet a haladó járművek összeütközése (180), a gyalogosokat ért baleset (76), felborulás járművel (69) és pályaelhagyás (35) jellemezte. Említést érdemel, hogy az elmúlt évben műszaki meghibásodás miatt személysérüléses baleset nem következett be. Ami a balesetek időbeni alakulását illeti, megyénkre vonatkozóan az volt a jellemző az elmúlt évben is, hogy a legtöbb baleset október hónapban (59), augusztusban (52) és júliusban (46) következett be. A hét napjain a szombat, péntek és a vasárnap volt a sorrend. A napszakonkénti megoszlás a kora esti időszakban 16—19 óra között és a reggeli 7—9 óra között történt balesetek voltak a leggyakoribbak.

Megyénk közútjain, lakott területen belüli, és kívüli szakaszán az elmúlt évben baleseti gócpontok nem alakultak ki. Ez annak eredménye, hogy az elmúlt években a szakemberek állandóan figyelemmel kísérték megyénk úthálózatának forgalmát, útjaink állapotát és közúti jelzéseink meglétét, karbantartását. Nem kis erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogv közútjaink és közúti jelzéseink minél korszerűbbek legyenek, ezzel is előseqítve a baleset- mentes közlekedést. Az elmúlt évben is több helyen került sor az utak, hidak, városközpontok korszerűsítésére, úi jelzőtáblák, forqalomirányító jelzőkészülékek kihelyezésére.

Felülvizsgálatra kerültek megyénkben a közút-vd'sút szintbeli kereszteződéseinek bizton- sáqtechnikai berendezései, jelzései és az átiárók állapota. Ezzel eav időben az esetleqes akadályok, hibák megszüntetését megkezdték.

A balesetek 30 százalékát adták az egynyomon haladó járművek