Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
A ^fepÜJSÁG 1983. február 16. Jubiláló vonósnégyes Vilá-gtkairriert befutott együttes fennállásának negyedszázados évfordulójához érkezett ebben a szezonban. Nevük és művészetük fogalommá vált már a' világ koncerttermeiben'. Számos nemzetközti- verseny értékes díjainak tulajdonosai'. A zeneirodalom valamennyi -időszakából1 készítették ilemezekef itthon és neves külföldi ilémeztársaságak me-g- rendelésére. Töménytelen meny- nyi-ségű rádiófélvételt készítettek a vi-láig különböző városaiban. A Bairták vonósnégyesről van -szó. Az együttes vezetőjét, Kom- lós Péter hegedűművészt kérdezem a> jubileum a-lkailmábál. — Pergessük egy kicsit vissza a-z időt! Kinek az ötlete volt a Bartók vonósnégyes Tétrehozása 1957-ben? — Főiskolásként Wéimer Leó tanár úrhoz járom szonátázmi. Egv szép napon- azt kérdezte: „Nem vo!na kedve vonósnégyest alapítani? Magának lenne ehhez tehetsége!" Mindig is szerettem a vonósnégyes irodalmát, de eszembe sem jutott volna vonósnégyest alapítani. Weiner Leónak azonban nem volt szabad nemet -monda,nőm. Négyünknek: Dev-ioh Sándornak, Németh Gézának, Mező Lászlónak és -nekem adatott meg az az óriási [ehetőség, hogy Werner Leó pedagóaiai irányítása alatt startolhattunk. Wein-er halála után Mihály András foglalkozott vélünk^ intenzíven több mint tíz éven ált. Weiner Leó joggal gyereknek tekintett miniket, s annyit adott át rettenetes tárházából, amennyit meg tudtunk emészteni. Mihály Andráshoz már felnőttként kerültünk. Az ő múlhatatlan érd,eme, hogy kulcsot adott ai partitúra- feldolgozásához. Még, ma is mii-ndént megteszünk, hogy egyszer-egy- szer dolgozhassunk vele. Hiszem, hogy nincs olyan befutott művész, vagy együttes, akinek ne Miene Irányítás, útmutatás. — A kvartett tagjai csak a vonósnégyesben zenéltek? — Mindannyian dolgoztunk valahol. Devich Sándor az AHZ-ban, Németh Gézái az Operában szólóbrácsás, Mező László tanított és tanít a Zeneakadémián, s hosszú időn keresztül Mező helyén Botvay Károly ils kvartettünk tagja volt, aki -szintén- az Operában dolgozott. Vonósnégyesünknek két éve tagja Bánfa-lvy Béla is. — H-ogyam- lehetett a többrétű munkát egyeztetni? — Nagyon -nehezen, de mindenki támogatott miniket. Egy idő uiá-n jöttek a sikereik, amelyék meggyőzték az embereket airról, hogy érdemes támogatni bennünket. — Hálhatnék egy pá-r fontosabb állomást? — 1959-ben a. budapesti Haydn- vonósnégyésverseny II., s 1960-ban a- berlini nemzetközi Schumann- vo-nósnégyesverseny ugyancsak II. diját kaptuk. Az 1964. évii 1-iége-i vonósnégyes- verseny győztesei lettünk, s ezzel a- győzelemmé! megnyíltak a koncerttermek kapui számunkra:. A Szovjetunió, a skandináv országok, az Egyesült Államok és Japán, Ausztrália és a Hawaii-szigetek; és sorolhatnám még a világ -számos országát. A sdk-sbk évi kitartó és- kemény munka végül is eredménnyel járt. — A sok külföldi turné mellett -mikor 'hallhatjuk önöket itthon a közeljövőben-? — A Brahms-évfordulóra három hangversenyünk ’lész tavasszal a- Zenlealkadémián-. — További sikereket kívánok. BODOR ÉVA Dóm téri műsornaptár A szegedi szabadtéri játékok igazgatóságán elkészült az i-déi nyári évad műsornaptára. Július 22. és augusztus 21. között hat bemutató tizenöt előadását tartják meg. A nyitóelőadáson július 22-én Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját tekinthetik meg a nézők; ez a mű július 30-án és augusztus 6-án kerül még szín. re. Az -idei szegedi- nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjének két programját július 23-án és 24-én tartják a Dóm téren. Erkel Ferenc: Hunyadi László című operája július 29-én, 31-én, augusztus 5- én és 7-én szerepel a műsoron. Adam: Giselle című balettjét augusztus 12-én és 13-án a le- ningrádi Kirov Színház művészeinek előadásában tekinthetik meg a nézők. A lerringrádi- ak augusztus 14-én egész estét betöltő balettösszeállítással is bemutatkoznak a játékokon. Az évad befejező előadásán, augusztus 19-én, 20-án és 21-én Kodály Zoltán: Háry János Című daljátéka szerepel a programon. A szegedi szabadtéri játékok 1959-ben történt felújítása óta az idei évad lesz a huszonötödik. A játékok felújítása óta tartott 382 Dóm téri előadást 1 millió 940 ezer néző tekintette meg; minden valószínűség szerint az -idei évadban köszönthetik a kétmilliomodik látogatót is. Minden évben — így az idén is — tucatnyi képzőművészeti és más kiállítás nyílik szegeden, kamarazenekarok koncertjei, orgonahangversenyek, köny. nyűzenei műsorok színesítik a szegedi nyári programot. Zenei nevelési konferencia Győrött június 26. és július 1. között rendezik meg az országos zenei nevelési konferenciát, az ének-zen-e szakos általános, és középiskolai tanárok, valamint a felsőfokú oktatási -intézmények pedagógusainak háromévenként -ismétlődő szakmai tanácskozását. A rendezők mintegy 450—500 résztvevőre számítanak. Elemzik Bartók és Kodály szerepét a zenei nevelésben, megvizsgálják a zeneoktatásnak azokat a változásait, amelyekre Bartók és Kodály korszakos tevékenysége késztette a szakembereket. Plenáris üléseken foglalkoznak egyebek között a népzene- kutatás legújabb eredményéivel, a zene ifjúságra gyakorolt hatásával és a zeneoktatás pszichológiai kérdéséivel. A szekcióüléseken viszont égősorban az ének-zene pedagógia soron lévő tennivalóit elemzik. A konferenciák sora éppen másfél évtizedes múltra tekint vissza. Az elsőt 1968-ban tartották a Rába-parti városban. Dunántúli napló A IküáWítáteret bontják, a bemutatott ci pőket el szállítóttá-k: véget ért Pécsett, a Nevelési Központ művelődési házában tartott bőr- és bőrfeldofgozó- »pa-ri szakvásár. A rendezvény rövid, előzetes értékelésére kértük OszacZky Lászlót, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés -műszaki tanácsadóját, o-ki a következőkben vonta meg a tíznapos szakmai bemutató gyorsmérlegét: — Egészen pontos, adatszerű értékelést -még nem adhatok, mert ez is, a végső „számadás” is egyesületünk igazgatói tanácsainak tiszte, feladata — mondta a felelős szervező. — Az eddigiek alápján is biztos azonban, hogy a rendezvény minden tekintetben eredményes volt, értelmes, hasznos kezdeményezésnek bizonyult Az üzleti tárgyalások során hét, (hét és fél milliós árualapból -mintegy -négy és fél milliónak a- sorsa dőlt el, azaz ennyiért rendeltek Cipőt a gyártóktól a kereskedőik, s ez nem minden, mert a megkezdett tárgyalások még folytatódnak. Eredményes volt a munkáink mindenekelőtt azért, mert a szakvásár rendszeres pécsi megtartásától korábban még idegenkedő gyártókat, kereskedőket sikerült meggyőzni arról, hogy Pécsi, a Nevelési Központ az üzletkötéséltnek célszerű, hasznos, ideális környezete: otthona lehet, am-it a fővárosi hasonló programók eddig csak részben tudtak biztosítani. Ezt mindenekelőtt az bizonyította, hogy gyorsan, rugalmasan sikerült tárgyalni, üzletet kötni. Az egyesülés terve az, hogy a további munkába, a kiállítók sorába a 'jövőben még inkább -bevonják a „háttéripart”: a bőr-, talp- és kellékgyártók további képviselőit, termékeit. Mi több: a következő hasonló rendezvényre sem (két várni egy évig! Előzetes megállapodás született ugyanis airról, hogy a következő pécsi szakvásárt már idén augusztusban megrendezik, amikor is az 1984. évi tavaszi-nyári kollekciót mutatják be az érdeklődőknek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megye szocialista iparának termelése 7,3 százalékkal emelkedett, ez a növekedési ütem az országos átlagot, de még a népgazdasági előirányzatot is jelentősen meghaladta. A termelési volumen növekedése -kismértékű — 1 százalékos — létszámemelkedéssel és a termelékenység számottevő javulásával párosult. A dinamikus termelésnövekedést egyrészt az elmúlt éveik során üzembe helyezett új termelési kapacitások (barnaszénbá-nyáfc -nyitása-, -ko-n- verteres acélgyártás, alumínium féigyártmá-nyfejItesztés, az izo- cu-korgyár és a tésztagyá-r), másrészt az értékesítési lehetőségek alakulása határozta meg. Ennék folytán nőtt a bo-rna- széníermel-és, az autóbuszgyártás-, a "híradás- és vákuumtechnikai -termékek kibocsátása- és exportja is. A kohászati termékek termelése 1982-ben nőtt, exportjuk az 1981. évi visszaesés után 1982-ben fokozódott. Visszaesett a könnyűipar, és ezen -belül a megyében legfontosabb papíripar termékkibocsátása-, -illetve exportja is. Közel másfélszeresére -nőtt az élelmiszeripar termelése, elsősorban az lizocukargyár termelésének fokozatos felfutása miatt. Az egyre szigorodó gazdálkodási feltételek -igen különbözően hatottak az egyes vállalatokra, így gazdasági helyzetük erősen d-ifferenciálódottr 1982-ben a megyei székhelyű iparban 118 vállalati-gazdasági munkaközösség alakult, ebből 100 a Dunai Vasműben működött. A szerződéses részlegek száma három, az átalányelszámolásos részlegeké 19, a kisszövetkezetéké -négy volt. 23 magánszemélyek által alakított gazdasági mun-köközösség -kezdte meg működését 75 taggal. A megyei székhelyű kivitelező építőipar termelését 1982-ben további mérséklődés jellemezte. Az építési szerelési munkák volumene — változá-MOn áron számítva — a megyében 4 százalékkal, az országos átlagnál is nagyobb arányban csökkent. SOMOG/l"&w Néhány árus az ó'-mos esővel váltakozó (hóval -is dacolt a kaposvári hetipiacon, -iga-zi adok-veszek hangulat azonban csak a csarnokban alakult ki. Az egyetlen örömteli árváltozás az volt, hogy már 1,60-ért is kínálták a tojást. Újdonság-ként csupán néhány szárított gyümölcsfélét hoztak. Szárított vegyes gyümölcsöt 25-ért, aszalt szilvát 52-ért kínáltaik. A naspolya töpörödött szemeiért 12 forintot kelllett volna fizetni. Eny- nyiért már mutatós állmát is kaptunk. (Hatért is árultak azonban almát.) A kiskereskedőknél most is 20 forinttal olcsóbb a dióbél, mint a boltokban, ahol 120-ért mérik. Mogyorót és mandulát kilónként 80-ért lehetett -beszerezni; 100—120 forint volt a mák. A 12 forintos fejes saláta és a darabonként nyolcért kapható vegyes paprika iránt -mérsékelt keresletet látva föltételezhető, hogy két hét múlva még ezeket mea'kapjuk hatért — igaz, fonnyadtabb állapotban. A Zöldért pavilonja kitart a 70 forintos fokhagymaó-r mellett, pedig a termelők a- fokhagymát változatlanul 50-ért adják. A íőzőhagym-a 14 forint, a tavaszi zöldhagyma csomónként 4—5. Lila csemegét 17—20-ért láttunk, műanyag hálókban. Egy szép fej kelért 14 forintot fizettünk. Ugyanennyiért már -nagyítóvá! kellett keresni a fejes káposztát. Nyolc forint volt a kelbimbó csomója. A -sárgarépa kilója 10, a fehéré 15, egy -kis csomó vegyes zöldséget mégsem adtak 5—6 forintnál olcsóbbon. A baromfi-piac csak árnyéka volt korábbi önmagáinak. Pécsé nyecsirkét kilónként 45-ért, kakast 150-ért kínáltaik. Kapó- sab-b — igaz, drágább i-s — volt a konyhakész baromfi. 160-ért kel el egy tyúk, 260-ért egy kacsa. Egy libáért - bár 6 kilós volt — nem adtak meg 160-at. Élő pontyot — minőségétől függően - 50—60 forintért kaptunk a Halért pavilonjában. A szegfű hervadt szálait 20 forintért próbálták elsóz-n-i. Tízért volt a-ranyeső, hétért barka. Egy csokor hóvirág — most ugyancsak ránk fér a tavasz ígérete — három forint. PETŐFI NÉPE Az elmúlt években a legnagyobb jövedelmet hozó szántóföldi növény a napraforgó volt. Ma mór ez -nem mondható, ugyanis a gabona — a kalászosok és a kukorica — felvásárlási árának növelése révén versenytársa lett az ipari növénynek, sőt néhány gazdaságból ki is szorította. Abban, hogy a nagy jövedelmet adó növények közé került a .napraforgó, jelentős szerepe van a Bácsalmási Állami Gazdaságnak. Licencvásárlással, a legjobb külföldi hibridek vetőmagját elszaporította és vetőmagüzemében gondoskodott a termés kikészítéséről is. Ha azt számítjuk, -mennyibe került volna a külföldről beszerzett vetőmag, s ezzel összevetjük a licencvásárlás költségét, a különbség, vagyis a megtakarítás, kilencmillió dollár négy év alatt. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az említett időszakban hazánkban a hibrid-nap raf o rg ó - te rm esztés ható - sóra 24 százalékkal1 nőttek a hozamok, ami a mezőgazdasági üzemeknek összesen 1,8 milliárd forint nyereségtöbbletet hozott. Természetesen csak a biológiai alap javítása -kevés lett volna az említett eredmény eléréséhez, ha nem párosul a termesz- téstechndl-óg iába n bevezetett módosításokkal, a gondosabb, fegyelmezett munkával. Az is serkentette a termelői kedvet, — mert zökke-nőmentesebb lett a termésátvétel —, hogy Martfűn új feldolgozó -kezdte meg működését 1980-ba-n. A Bartók vonósnégyes (balról jobbra: Komlós Péter, Devich Sándor, Mező László és Németh Géza Kalandorok, aranyifiak és más ingyenélők (2.)* A világcsaló képszakértő T-ava-ly érkezett -a hí-re, hogy Svájcban -id-ős korában megholt Porkay Mártom iműkereslkedő és képszalkórtö. Él-erte valóságos -regény volt, nemhiába ruházta föl anmalk i-d-ej-én az egyik újság a „világCsblö” -jelzővel. Polgári csalóidból száirmiazott, ened-etü-eg Rilk-l-er Má-rtan volt a neve. Érettségi utá-n hiuszáirön- kéntesiként vértté fél a Poríkay inevet. (Már fi-altall 'ka-rábain érdeklődött a (képzőművészet iránt, később valóságos szerelmese lett a fésűményék-nek. Még ellenségéi is éli-s-merték, hogy kiváló szakértője vólt elsősorban az elmúlt századók 'kiépeiim-ek. Az első világháború -utóm külföldi tanullmányút-r-a imént, beutazta úgyszólván egész Európát, de járt Amerikáiban is. A -jó meg- jél-enésű, több nyelvet (beszélő é;s kitűnő beszélőképességű embert mindenütt szívesen fogadták, olykor m-ég a felső tízezer tagijai i-s. A húszas években -mint -nemzetközi szaktekintély jött visSz-a Budapestre. Ebben az időben az -akkori pénzügyi nagyságok klikkjéhez férkőzött -és óriási üzleteket kötött. Költekezésére jellemző, hogy egy ízben, -almikor Siófokon nya-rált, az átmulatott éjszaka után a titká-ráva'l -Budapestről hozatott sürgősem kaviárt -a -barátnőjének. A Szépművészeti 'Múzeum-mai gyaikra-n állt „harcban". -Főleg olyankor, almikor együk vagy -másik festményre vonatkozólag -nem kapta -meg azt a szakvéleményt, almélyet ő -alkart. Hlyen eset volt, [hogy a múzeum idős, -puritán igazgatóját korrupcióval vádolta meg. Akkoriban az-igazgató öngyilkosságát i-s ezzel az üggyel (hozták összefüggésbe. Hasonló -módon bánt el m-éhá-ny évvel (később az u-tó-d- jávall -is. Három múzeumi festményről bizonyította be, hogy haimiisítiványók. Az igazgatónak le kellett mondania állá sárál, néha -má-r akkoriban i-s tudni vélték,, hogy a hiaimii-síitványók éppen iParkay-tál -szó-rmOz-tak. Az infláció utá-nii -n-agy bess és az akkori gazdasági világválság -Porkayt is súlyosan érintette. Rengetegét veszített a -tőzsdén és mecénásai i-s el'sze- g-ényed-ték. -Hosszú hónapákon keresztül a legmagydbb szegénységiben élt, másod-rendű va-gy harmadrendű szállodákban húzódott meg lés -gyakran heteikig adós maradt számlájával. Olykor m-ég ruháit is zálogba tette, hogy (legyen mit ennie. De hagyományos szerencséje ékkor sem -hagyta el. A -Keleti-ipáiya-udva-ron ismerkedett meg egy belga gyémánt- kereskedő hazafelé induló feleségével. A höllgy útbaigazítást kért Parkaytól, és miután a férfi kitűnően beszélte -a -nyelvet, fel-a Iá sétálva beszélgették a pályaudvaron. Poríkay annyira megnyerte a belga hölgy tetszését, hogy egy alappal elhalasztotta utazását, kifizette Por- kay adósságait és másnap -má-r vele együtt utazott él Budapestről. Külföldön -Porkay valóban -n-agy üzleteket 'kötött. Németországban megllsm-eiíkledett bap- íkowiicz herceggel, akiivel szintéin összéba (átkozott, olyannyira, hagy -együtt utaztak él Amerikába. Ott a herceg Gai-nsbo- -rugih (Ga-lery -n-éven élőkelő iműkereskedést állapított. V-ez-e- téséve'l Porkayt bízta meg. De haimia-ros-am rájött ar-ra, hogy Porlkiay (becsapja, ezért megvált tőle. A kép-szok-értő nem esett Ikétségibe. Washingtonban megismerkedett egy szenátor lányával, akit házassági -ígérettel vett -rá a-nta, (hogy szökjenek-Európába. Arra azonban Por- Ikay -nem számított, hogy a lány -apja 'lehallgató készüléket helyezett el óbban a szobában, ahol Poríkay és a lány a tervéket szőtték, f-gy azután a szöktetésbő-l semim-i sdm -lett, a -szenátor Porkayt kiitol-o-ncoltatta Amerikáiból Itthon egy Vigadó utcai panzióban ütötte fel főhadiszállását. Já-rta a műkeresked-áséket, sőt m-ég a Tetekli térre iS kiment és egymás után „fedezte fél" a -szenzációs műalkotásokat, aimélyékről azonban Iha- imorasaln kiderült, hogy hamisítványaik. Felfedezése -ugyanis óbból állít, -h-o-gy a korabeli -gyengébb festményeket az ugyanabban a koriban élt -nbgy -mesterek imiu-níkájává restaurál - taltta át. Téhette, mert kiváló iképsz-alkértő volt és pantbis-an tudta, hogy az illető képen mit kell átfestetnie ahhoz, hogy tm-i-nt korabeli mester-művet adhassa él. Emiatt egyre több per in-d-ult ellene^ a-mélyékből azonban csaknem imlioden alkalommal ő került ki győztesen.-A félSz-albadulós -utá-n ismét felvette a Pikier nevet és ezentúl -mint Poríkay Pikier Márton -szerepelt.- Óriási (költséggel re-ndlbdhoratott o Belvárosban egy Ikétszóba, haltlos (lakást és pazC-nül -berendezte. Iism-ét az-édes él-e-t következett. Egyik pazar estélyén -beszélte ímeg egyik li-smenősável a Régi Kép-szalan Kf-t megailiókí-táSá-t. A -képszöllon valójában képOsempészés céljára ótokéit. Akkoiríilbáin -a 'Szép- művészeti Múzeumiban a külföldi mesterék képeit valódi értéküknek csak töredékére értékelték. Később ezéket a f-est- iményéket is 'kivitték Svájciba, ahol megkapták értük -a megfelelő á-rat. De féketén is csempészték kíi Iképék-et külföldre. Mondani sem kélll talán, -hogy -Poríkay óriási összegéket keresetit, s költött. Az -akkori -gazdasági rendőrség is felfiigyélt Po-iíkayék tevékenységére. A iműkere-ske-dőt élőálllítottáik, d-e — bizonyítékok híján — mindössze két -napig volt őrizetben. U-tá-nb sébtibe-n el-aidta a lakását, -m-aíjd rövid (idő múlva eltűnt az országból. Svájcban (telepedett le, ahol félhiallmozortt tőkéje -révén műkereskedőként lisztes öregkort -élhetett meg. (Következük: A rülettcsász-ár és a fila) BÁLLÁ ODON *A következő rész a jövő hét szerdáján ugyanitt jelenik meg.
