Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

XXXIII. évfolyam, 38. sióm. ARA: 1,40 Ft 1983. február 15., kedd Mai számunkból VENDÉGSÉGBEN AZ OBSITOSNÁL (4. old.) ASZTALITENISZ NB I. (5. old.) MIRŐL ÍRTUNK HARMINC ÉVE? (6. old.) SZEDRESI EMBEREK (3. old.) Környezetszépítő mozgalom örvendetesen nagy szám kerekedett ki néhány napptal ezelőtt a Hazbfibs Népfront Országos Tanácsánál, a tava­lyi kömyezet'szépítő, -védő társadalmi akciók összegezése­kor. Kiderült, hogy egy év alatt — 1982-ben — csaknem 400 ezer facsemetét és díszcserjét ültettek el országszerte a falvak és városok Hatói. Méghozzá oly módon — ez a nyár elején már jót látszott —, hogy a tavasszal földbe dugott csemeték jó része szépen meg is fogant. És az őszi munká­kat is gondost, már-már szeretetteljes, igyekezet jellemezte... Már egy éwel ezelőtt is nyilvánvaló volt: élénk vissz­hangra lelt a lakosság körében a Hazafias Népfront, a Mezőgazdtasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kezdeményezése, a teie- pülésfásítás. A szép, a szebb lakóhely kialakítását szolgá­ló akciót, mozgaltnat, vagy talán: együítmuntóikodást „el­ső nekifutásra” — kapcsolódva a településfejlesztési tervek­hez — öt esztendőre javasolták. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is évrőí évre jelentős összeget helyeztek kilátásba, központi keretből e célra, s számítani lehetett az erdőfel­ügyelőségek, erdőgazdaságok, a területen működő kerté­szeti fellepek, vállalatok szakmai segítségére is. Mindennek „fejében" a népfrontbizottságokra, aktivistákra a munka megszervezése, lebonyolítása várt. A községüket, városukat otthonuknak tekintő, szerető állampolgárokra pedig az, hogy meghallják a biztató szót, s ásót, geneblyét, majd később öntözőkannát fogjanak. Nos, az első évben 6 mil­lió forint értékű kis fa, bokor talált eme „alku" keretében gazdára, s került földbe, tavaly pedig már 8 milliót érő csemete. Tulajdonképpen az összegzésben szereplő 400 ezer tacskóból is több, hiszen sok helyütt a lakosság — szaknyeíven „az ültetési anyagot saját forrásaiból kiegé­szítette”. Azaz: általában nem maradt üresen gödör, felibe- harmadába fásífoft utca. • Az országban tavaly 685 település kapcsolódott be ebbe a mozgalomba; s bár nem kifejezett versenyről van szó, ér­demes megemlíteni, hogy a legtöbb település (57) Tolna megyében, iletve (55) Komárom megyében „mozdult meg". A falvak, városaik lakóinak ezrei fogták meg a szerszámot Kelet-Magyarországon is: Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bi- har megyében, a Dunántúlon Fejér megye van még az el­sők között, északon elsősorban Nógrádijain talált visszhang­ra a kezdeményezés. Bács-Kiskunban továbbá Csongrád megyében is ragasz­kodtak a hagyományhoz, jelentős mennyiségű gyümölcsfa- csemetét ültettek a házak elé, a falusi utcák mentán. (Az ott lakók mátoknál több gondot - a fák majdani metszé­sét, permetezését, s természetesen a termés leszedését is- magukra vállalták ezzel.) A tavalyi társadalmi munkából ítélve hasonló szép szokás él Hevesben, valamint Tolna és Vas megyében is. A baranyaiak és a hajdú-bihariak min­denekelőtt díszbokirokkaf, díszcserjékkel szépítették telepü­léseikét, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig nem ke­vesebb, rrtint 25 ezer facsemete került az utcákra, terekre. A népfront, a MÉM és a tanácsi hivatal kezdeményezte teleoíflérfásítás nem előzmények nélküli. A népfrontmozga- lomban évtizedekre visszanyúló múltja van, bár kétségte­len, hoay voltak elhalványuló és felerősödő időszakok. A tanácsok időről időre a lakossághoz is fordulnak, túl azon, hogy kertészeti, városgazdálkodási üzemeik révén ők „hi­vatalból” szépítik, gondozzák az adott települést. Sokak emlékezetében élnek a „müdárak és fák napjai", s alkal­mankénti, nagy lendületű hétvégi utcaiszépítések, fásítási napok. A legújabb fásítási akció mégsem csak abban tér el minden más és korábbi hasonlótól, hogy jelentős központi pénzeszközök jutnak környezetszépítési, -védelmi célrá, s Hosszabb távra szól. Fontos jellemzője, hogy a települések általános rendezési terveivel összhangban átgondolt, a he­lyi hágyományokat is figyelembe vevő fásítási tervek készí­tésére serkent. Pontosabban: serkentett. E tervek ugyanis a települések többségében már elkészültek, nem egy he­lyütt a szakemberek társadalmi munkája révén. E tervek friss levegőjű, árnyas utcákat, virágos parkokat, többféle miniarborétumokat, bemutató-kerteket, élőfa gyűjteménye­ket, iskolaerdőket is ígérnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az országos kép ismeretében úgy vélekednek: bírhatunk a tervek meg­valósításában. A lakosság csupán egy év alatt — 1982-ben — 10 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a csemeték elültetése során, s a gondozás értéke ebben az összegben nincs is benne! Ez a tettekben megmutatko­zó környezetszépítési szándék tartósnak látszik. Facsemete, díszcserje pedig van eilég: „ajándékba" topják őket mind­azok, akik ellenszolgáltatás nélkül’ ugyan, de mégis csak saját lakóhelyüket szépítik. DEREGÁN GÁBOR Zárszámadások a mezőgazdasági szövetkezetekben A múlt hét végén több mint egy tucat mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben tartották meg a múlt évet értékelő zár­számadó küldöttközgyűléseket. A vezetőségek beszámolói alapján a küldöttek kritikus szemmel vizsgálták a munka ha­tékonyságát, az egyes ágazatok tevékenységét. A vita folya­mán mindenütt meghatározták a tennivalókat, az észlelt hiá­nyosságok megszüntetésének m ódját is. Ilési átlagok megőrzését A tej­termelésben 4500 filteres átla­got tűzitek ki óéiul. A szövetkezeti vezetők és ta­gok szorgalmai, munkájáról többször esett szó a beszámoló­ban — név szerint is — és töb­bek közt róluk liis szólott a me- megyei, Vallalm'ilnt a városi párt­bizottság első titkára. Tizen­egyen kaptáik meg a „Terme­lőszövetkezet Kiváló Dolgozó­ija" kitüintéléit és számosán el­ismerő oklevelet, pénzjutalmat. Két tag véleménye Mözsön Nagymányok A termékek önköltsége csökkent A váiraljla'3 piairikendőlbem, az úttörő- és ifjúsági táborban tartotta a múlt hét végen zár- számadó küldöttközgyűlését a inagyimányoki Gábor Áron Tsz. ■Részt vett és félszölblllt a ta­nácskozáson K. Papp József, a megyei pártbizottság és János Jeromos, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára is. Minden eddiginél1 eredmé­nyesebb esztendőt zárt t# ter­melőszövetkezet, énről szól a vezetőség beszámolóija, almit a küldötték előre megkaptak és ezt támasztotta állá Takács Zol­tán elnök szóbeli kiegészítőije. A 19,5 millió forintos nyereség több imliint kétszerese, pontosan 214 százaléka az előző éviinek, ilyen niagy nyeréslég és iíly miér­tékű növekedés egyik évről a másikra a tsz fennállása óta még nem vélt. A kiemelkedő eredményben természetesen „része vollt” a kedvező időjárásnak is, ám döntő szerepe a vezetők és tá­gak szorgalmas munkájának, a techinalágilai fegyelem megszi­lárdulásának volt. Báír - első- soriban külső okok miatt, mint például az anyagok és ener­gia áránlalk a mezőgazdasági termékék félwásárlliási áremelke­désének nagyobb mértékű nö­vekedése — nőtték a költségek, ezt bőségesen ellensúlyozták a magas terméshozamok. Javult a imuniklalszerveziós, nőtt a filatall sZakemlbengiá'rda tapasztalata, bátram és 'hatékonyam alkblimaz- ták a tudomány és technika eredményeit. iNagymértiékiben nőtt a bú­za nyeresége — a mázsánként! önköltség 23 forintttall csökkent. Kimagasló az ezer hektárnyi kukorica termésátlaga, a szö­vetkezet az IKR-ibein e tekintet­ben második, a megyében pe­dig az első. Ily módón sikerült a kukariico mázsáinklénti önkölt­ségét 18 forinttá! csökkenteni. 'Csökkent a napraforgó átlag­termése, ám így is miiad orszá­gos, minid megyei viszonylatiban jónak számit, a napraforgó jó nyereséget hozó növény. Einnék ellenére úgy lláltiia a szövetke­zet vezetősége, hogy a napra­forgó teljes termelési folyama­tát félül kell vizsgálni és a szükséges intézkedéseiket meg­tenni. Magas színvonalú és biz­tonságos a szövetkezetben a silókukorica termelése, a lu- oennbtermelszltés minőségén ja­vítani kell. Eredményesen biz­tosították az áíHaitáMomáiny egész évi zöi'dtatorm árnnyal való ellátását, főként a hegyi f űitelepíítósékkiél. INIaigymértékben hozzájárult a nyereséghez az állattenyész­tés, elsősorban a szOnvasmar- ha-ágazat. A tehenenlkáinti tej­termelés keréken 700 literrel - 4085 literne — nőtt, növekedett az állomány is 278 darabbal. Ezt a többletet úgy tudták el­helyezni, hogy kétszázat kihe­lyeztek a háztájiba. Bár növe­kedtek a tehenészet termelési költségei, ezt bőségesen ellen­súlyozta a tojllagos hozam, így az egy ’liiter tej önköltsége csök­kent. A Isertésilétszám és a hí­zósertés -kibocsátás kismérték - ben ősökként. A legnagyobb gand a sok korszerűtlen, el­avult férőhely. Ezen változtat­nak a következő években, nagyarányú rekonstrukcióval. A rossz . körülmények ellenére a sertéshizlalás nyereséges volt. Jelentős nyereséget hozott a juhászat, a halászat, az ipari és erdészeti tevékenység. összesség ébe n, a termelés folyamán felhasznált összes költség 8 százalékkal nőtt, ám az egységnyi termékre vetített költség átlagoson 10 százalék­kal csökkent. A magas' nyereség a tervezettnél nagyobb fejlesz­tési alap képzést tett lehetővé, ugyanokkor jelentősen emelke­dett a taglság jövedelme is, az évközben kifizetett munkabér 9,5 százalékkal növekedett és az egy főre eső bérszínvonal megközelíti az ötvenezer forin­tot. 'Ezzél a szövetkezet a me­gye „Ijőf fizető” téeszeimék sorú­iba került. Most, a zárszáim- odáslkor is sikerült 3 százalék kiegészítő részesedést fizetni. lEz évre valószínűleg nem is­mételhető meg az 1982-ben el­ért nyereség, ám a terviben cé- lluli tűzte kii a szövetkezet az előző három év átlagának el­érését, a magas növényterme­Arany István a vezetőség beszámolóját ismerteti A mözsi Új Élet Tsz szomba­ton tartotta ZáirszáimOdó és tervtórgyalló közgyűlését, ame­lyen részt vett K. iPapp József, a megyei pártbizottság első tit­kára, s felszólalásában kifejez­te elismerését a jó munkáért, a Ikimagasló eredményekért. 'Nagyon jó évet zártaik a mö- zslidk, ainnalk ellenére, hegy a túlzottan csapadékos időjárás miatt a búza sokiküll kevesebbet adott a tervezettnél. De min­den más sikerült a növényié r- mesztéslben, sőt, várakozáson fell'üllli Mükénék is Vannak. 'Egyebeik között erről beszél­gettünk a szövetkezet két tag­ijával, 'már a közgyűlés kezdete előtt, beülve a főagronámus iírodáljábaü 'Doszpöd Józsefné kertészeti munkálata palt-vezető, 22 év óta szöveitkezéti tag. Kezdettől fog­va a kertészetben dolgozik. Sazkmuinlkás -IbizanyítiVáln yt i s kertészeti ismerétekből szerzett 1963-'bam. Féiftag János nö­vénytermesztési dolgozó, vagy­is gyalogmunkás 17 év óta tag. Szavaikból hamair kiderült, hogy szeretik ezt a szövetke­zetét, ai munkát is, meg a tagok és vezetők közöt­ti jó Viszonyt is. Nagyon kevés ember ment él az Új Élét Tsz-lből, évitizedék alatt. Kezdetiben nléhéz volt a munka. Visszaidéztek azt az időszakot, a'mflltor még kézzél szedték a krumplit, zsákoltok, cipekedtek. Aki itt megmaradt — a tagság nagy többsége -, az megtalálta a számítását, mondják a be­szélgetőpartner tsz-tagok. Most is niagyön jó a kereset, jobb az előző éviinél. Tizenyolc százalék nyereségrészesedést tud fizetni a gazdaság, három és fél szá­zalékkal többet, mint az előző évi zárszámadáskor. iDaszpod Józsefné és Feiertag János szinte egymás szövóiba vágva, bollidoglain beszél a ha­talmas kukoricatermésről: a megyében második lett az ő eredményűik a tsz-ék között. iDoszpod Józsefné meséli: az volt az elnök, 'Arany István vá­gya, hogy ők is elérjék a hek­táronkénti 10 tonnát, mert egy szövetkezet, a zamibai már el­érte. Hát dlápasan túljutottak a bűvösnek llátszó számon. íMOhácson megdicsérték a Szájúnkat, mondja Feiertag Já­nos, azt mondták az átvevőh'e- lyen, hogy az egész megyé­ben a mii szójánk a legtisztább. De a terméshozam is magas volt, jól sikerült a szájai (Idén 173 hektárral 210-me növeli a vetés­területet a szövetkezet). A kertészet is Ijó eredménye­ket könyvelhet el. iDe az idén még többre törekednek, meg­van rá a tehetőség, hogy nö­veljék a hozamokat, például több káposztát termeljenék ás akkor több jut a isavanyító- üzemíbe, almi várakozáson felüli eredményt adott. Doszpöd Jó­zsefné részletesen magyarázza, hogyan Valósítják meg a pa­lló ntamevelést, a haijttatást. Szin­te élvezet számára a munka a kertészetben. A munikactoipat veti el a mlagot a palántaneve- liőben, de a vegyszerezés egye­diül az ő do'lgla az üvegház­iban, meg a fóliasátorban. (Folytatás a 3. oldalon.) Papandreu nyilatkozata A ciprusi választások eredménye A nem hivatalos végered­mény szerint Klipriamu a szava­zatok 56,54 százalékát. Kiéri - desz 33,93 százalékát, Uisszairi- desz 9,53 százalékát kapta meg. A választási közpoab-an va­sárnap este tíz órakor kezdték meg ai szavazatok összeszámlá- lását A nicosiai rádió egész éj­szaka' folyamatoson beszámolt az eredmény alalkulátóiról. Szpiirosz Kiiprianu első rádió­nyilatkozatában megköszönte a választók bizalmát, és az eddi- ai Do'litikai folytatására tett ígé­retet. Az elnök hitet tett a Cip­rusi Köztársaság el nem kötele­zett Iküllpolitílcá jónak változat­lansága' mellett. Kipriamu újra­választását a demokratikus és a hazafias erők győzelmeként értékelik 'Nicosiában. A vasár­napi elnökválasztás eredménye azt bizonyítja, hogy a ciprusiak többsége az eddigi politika kő vetkezetes folytatását igényli, s ennek zálogát a hazája hatá­raim túl is általános megbecsü­lésnek örvendő Szplrasz Kipri- anu személyében' látja. A Varsói Szerződés tagorszá­gai ai prágai nyilatkozatban nagyoni fontos javaslatot tettek a NATO-mak. Erre a- nukleáris leszerelésre vonatkozó elképze­lésre pozitív választ kellene ad­ni és meg kellene vitatni NATO- k örökben, valamint a madridi, a genfi és a bécsi konferencián egyaránt — mondta Andreasz Papandreu görög miniszterel­nök a L’Umitónak adott interjú­ban, amelyet a lap vasárnapi száma' közölt. A Pánheilén Szocialista Moz­galom (PASOK) vezetője azt is lehetségesnek tartaná, hogy c prágai javallatot a két politi­kai tömb csúcsértekezletén tár­gyalják meg. Papandreu az amerikai tervet elemezve rámutatott, hogy a null a-megoldás nem vezet si­kerre, azért a középhatótávál­ságé rakéták számának ai köl­csönös biztonság alapján tör­ténő radikális csökkentésére a pná'gaí javaslat látszik megfe­lelő kiindulópontnak. Emiatt nem szabad válasz nélkül hagy­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents