Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1983. február 15. A Palesztinái nemzeti tanács ülése A palesztinai arab nép szám­RAN#RÁMA fizetésben működő parlamentje, a patesztinai nemzeti tanács „szabad kezet" biztosít a PFSZ Jasszer Arafat vezette végre­hajtó bizottságának olyan ren­dezés keresésére, amely füg­getlen1 álltam megalakításán állápul Ciszjordániában és a gáttal övezetiben - így nyilat­kozott vasárnap az algériai fő­városban Abdallah . Sarui, a iDelmókraltiilkuis Firont Palesztina Felszabadításáért elnevezésű PFSZ-tagszervezet szóvivője. A palesztinai nemzeti tanács 16. ülésszaka hétfőn kezdődött Algírban. A PFSZ VB és a PFSZ nyolc tagszervezete vezetőinek négy­napos előzetes megbeszélése után a Demokratikus Front szóvivője közölte: a parlament „négy fedltéteHle'í” adja meg az említett manőverezési szabad­ságot. Ezek: „a palesztin nép jövőjét befolyásoló döntéseket kizárólag a PFSZ hozhat;, a PFSZ-en kívül senki sem tár­gyaiból a palesztinok nevé­ben; az esetleges béketárgya­lásoknak független palesztin állam alakítására kell vezet­niük; a független állam széles körű és különleges kapcsolato­kat tarthat fenn Jordániával', e kapcsolatok természetéről azon­ban csak a palesztin’ állam megalakítása után lehet dön­teni”. A szóvivő szerint az előzetes megbeszélésein elfogadhatat­lannak minősítették Ronald Reagan amerikai elnök tavaiV szeptember 1-én meghirdetett rendezési tervét — amely Jor­dániával összeköttetésiben meg­valósítandó önkormányzatot ja­vasolt az Izrael által megszólt palesztin területeknek —, mivel a terv nem vesz tudomást a PFSZ-ről és nem elégíti ki a palesztin nép törvényes jógáit. BUDAPEST Lázár György, a MiiniisZtenta- náos elnöke befejezte egész­ségügyi iszráblaidisiálgát és hivata­llálbam munkáiba állít. * A IKISZ Központi 'Bizottsága hétfőn országos agliltációs és prapagiaindlaitaináicslkozáisit ren­dezett, azzlaíl a oélllall, hogy se­gítséget nyújtson az ifjúsági szövetség vezető propiaigiaindíis- táinlalk! a tölmegpropaga:nd'a lidei leigifantosialbib félödaitaíiniak megMakósítaisálhoz. A taináosko- záisan - amélyen jelien volt Fej­ti Gyöngy, a KISZ KB eilső tit­kaira — Fíiaviasi Ferenc, az MSZ'MP Politikai Bizottságának tagjia„ a Központi Bizottság tit­kára tartott előadást időszlerű giazdaisóg'piölliBilkali kérdésekről. * Anne Bemer, a Fiiinin Köztár­saság külkereskedelmi minisz­tere — Veress 'Péter külkereske­delmi miniszter meghívására — hétfőn hazáinkba étkezett. A finn miniszter a két ország gaz­dasági kaipdsoUlataiiintak féjilelsz- téséről folytat tárgyalásaikat. lErediményes emberi máljátül- tétésit hajítottak végre eilső íz­ben Magyarországon, a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem l-es számú Sebészeti Kli- iraikóiján — jélentette be hét­főn a sajtó Iképviiseiőiiinetk Szé- osény Andor, egyetemi tanár, a kíiini'ika igbzgtaitójai, akii mun- Ikaítáirsaiivail együtt végezte ell a tnatiszpilantóciliótt fébruáir 1-én. iElmomdta: a máljátülltetés egy 12 éveis gyermekinél, súlyos májlbetegisiége «»íégiső szakaszá­ban történi, amikor más mó­don nemigen lehetett volna hélyrsálKtainii a kislány egész­ségét. A gyermek az utóbbi hónapokban ágyhoz kötve, kórházlbain élt. MOSZKVA Nyikolliaj Tyilhonov, az SZKP 'KB PB tagija, rrvlníSzlterellinök Ihétfőin fogiaidta a Görög Köz- társlasiág moszIkMai miagylkövetét. A dii^plhoimialtla kérésére llétrejött találkozón megvitattak néhány, Nyilkóltaj Tyilhonov görögországi látogatásával összefüggő kér­dést is. A látogatásira — a ter­vek szerint - február végén ke­rül sor. * 'Barátsági ,nagygyűlést ren­deztek hétfőin Moszkváiban', a Vlagyimir l'lijics viiílla'mosgép­gyárbain, a magyar-szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés 'megkötésének 35. évfor­dulója alkáliméból. Az ünnep­ségen jelen voltaik a Szovjet— Magyar Baráti TárSaSág veze­tői., megjelent Rajnai Sándor, Ihnzámlk moszkvai nagykövete. A gyűlésen Viasziliilj Goliubj'ev, az SZKP KB tagijta, az SZMBT el­nökihelyettese és Molnár Endre kereskedelmi tanácsos mondott beszédet. PÁRIZS KIOiuis Barbiet, a lyoni hóhért a lyoni iMointíuc erődből a Saiimlt-JoSeph börtönlbe száWí- tottálk át, s a börtönnek azt az épületét, amelyben Barbiet őr­zik, teljesein kiürítették, a többi folgllyot máshová szállították át. A ftalndia hatóságok különleges biztonsági iintézlkedés'ékkel alkarjálk megakadályozni,' hogy Barbie ellen esetleg merényle­tet kövessenek el, Vagy pedig a lyoni hóhér öngyillkossálggall próbáljon kitérni a felelősség­re vonás elől. A frandin televí­zió vasárnap este közvetítette azt a filimniiportot, amelyet Bar­bie Franciaországiba szállításá­ról készítették ibolíviai és fran­cia filmesdk. Barbie, amilkbr imiég a bolíviai repiüiőttéren ült, azt hitte, hogy az NSZK-ba szállítják, s nem nagyon nyug­talankodott, asalk akkor roppan' összie, amikor Francia-Gulaya- náibain francia kaitonali repülő­gépre szállították át. A televí­ziós riporter kérdésére válla- szállva Barbie először azt mon­dotta, hogy nem alkar beszélni a múltról, miért „mindent elfe­lejtett", később azonban kije­lentette, hogy nem érez bűntu­datát. „Csak kötelességemet V teHjesítétttem - 'mondotta - há­ború volt, s az én feladatom az volt, hogy küzid'jek a francia ellenállási mozgalom ellen." HANOI A vietnami hírügynökség köz­leményt hozott nyilvánosságra azzöil kapcsolatoson, hogy Kína — mint a V N A rámutatott - an - gedéilyezite almerikali oilOjtársa- -Üagolknak, hogy kutlatófúráisolklat és kőáliajkiltermellést folytassa­nak a Vietnam területi Vizeihez tartozó Tonkinl-öbölben. Kíná­inak ez a lépése — hangsúlyoz­za a közlemény — támadás Vi­etnam szuverenitása ellen. Szekér Berlinbe Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke Héráért Weizinek, az NDK miniszterelnök-helyettesé­nek, tudományos-műszaki mi­ni sztereók a meghívására' hét­Gyula utazott főn Berlinbe utazott. A tárgya­lásokon áttekintik a két ország tudományos -m űszakíi egy üttmű - ködösének helyzetéit és meghai- tározzák az 1986—1990. évi Ciprusi tanulságok Hétfő esti kommentárunk. Az új államfő a régi államfő leit — ez a vasárnapi ciprusi voksolás eredményének lényege. A Demokratikus Együttműködés nevű választási koalíció közös jelöltje még nem tudhatta - csak remélhette —, hogy megkapja a többség bizalmát, amikor a sza­vazófülkéből kilépve így nyilatkozott a világsajtó képviselőinek: „Ez a szavazás éppen azért történelmi jelentőségű, ment .a sza­vazók nemcsak az államfő személyére, hanem a következő fél év­tizedben követendő politikára Is szavaztak". A papírforma eleve Kiprianu mellett szólt - már csak azért is, mert saját pártján kívül őt támogatta Ciprus legerősebb tö­megmozgalma, a kommunista Akel is. A ciprusi függetlenség belső és külső ellenségéi azonban legalább azt remélték, hogy az elnök az első fordulóban nem tudja dűlőre vinni a dolgot. Nem így történt. Ciprus függetlenségét 1960-ban kiáltották ki és azóta ez a harmadik elnökválasztás. A belső és külső reakció mindig igye­kezett kihasználni Ciprus két nemzetisége, a görög és a török.lé­tező vagy kreált ellentéteit — méghozzá úgy, hogy Ciprus igazi szuverenitásának feláldozásával a NATO „elsüllyeszthetetlen anyahajójává" tegye a Közel-Kelet szomszédságában fekvő, stra­tégiailag rendkívül fontos szigetet. Kiprianu fő vetélytársa, az ál­tala 1976-ban alapított jobboldali demokratikus tömörülés veze­tője, Glavkosz Kleridesz Atlantista, NATO-barát politikus. Ha Kiprianu 57 százalékos eredményéhez hozzáadjuk a harmadik el­nökjelölt, az egykori Makariosz érsek-elnök háziorvosaként tevé­kenykedő és hibái ellenére ma is a független Ciprusért kiálló Lisszaridesz doktor fiz százalékos táborát, megkapjuk a valóban legfontosabbat, ami ezen a vasárnapon Cipruson történt: azt, hogy a szavazók mintegy kétharmada egyértelműen és félreért­hetetlenül elvetette a NATO-koncepciót, az atlanti vonalat. HARMAT ENDRE együttműködés feladatait. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ~ Érvényben: 1983. február 15-től Devizanem Vételi Közép Eladási • árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 070,29 6 076,37 6 082,45 Ausztrál dollár 3 861,06 3 864,92 3 868,78 Belga frank 83,01 83,09 83,17 Dán korona 463,20 463,66 464,12 Finn márka 735,35 736,09 736,83 Francia frank 576,06 576,64 577,22 Holland forint 1 478,64 1 480,12 1 481,60 Japán yen (1000) 167,48 167,65 167,82 Kanadai dollár 3 261,17 3 264,43 3 267,69 Kuvaiti dinár 13 642,28 13 655,94 13 669,60 Norvég korona 558,87 559,43 559,99 NSZK márka 1 632,57 1 634,20 1 635,83 Ölasz líra (TC3Ö0) 28,41 28,44 28,47 Osztrák schi'Jiling 232,27 232,50 232,73 Portugál escudo 42,84 42,88 42,92 Spanyol peseta 30,60 30,63 30,66 Svájci frank 1 965,02 1 966,99 1 968,96 Svéd korona 532,57 523,10 533,63 Tr. es cl. rubel 2 597,40 2 600.00 2 602,60 USA dollár 3 983,45 3 987,44 3 991,43 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat* Ionul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. február 15-től Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka — a) Francia frank Görög drachma — b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár — a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona — a) USA dollár 5 894,08 3 748,97 80,60 449,75 714,01 559,34 42.59 1 435,72 162,62 50,67 3 166,50 13 246,26 542,65 1 585,17 27.59 225,53 41.59 29,71 1 907,98 517,11 3 867,82 6 258,66 3 980,87 85,58 477,57 758,17 593,94 45,23 1 524,52 172,68 53,81 3 362,36 14 065,62 576.21 1 683,23 29.29 239,48 44,17 31,55 2 026,00 549,09 4 107,06 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. A barátság mérföldkövei Cikkünk szerzője a Szovjetunió Hőse, aki részt vett a Bu­dapest felszabadításáért folytatott harcokban, majd újságíró, a Fáklya főszerkesztője volt hazánkban. Jelenleg az APN ve­zető szerkesztője Moszkvában. E NAPOKBAN széleskörűen emlidkezinelk meg a Szovjetunió és a Magyar 'Népköztársaság dolgozói az 1948. február 18- áin Moszkváiban aláírt első Iszovjiet-wagyar barátság i, ©gyültitlműlklödési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfocd ufójáról. v Visszaemlékezve e nisves ju­bileumira, mely 'Vallóban törté­nelmi fordulóivá vált, sóik min­den jut eszembe: a Magyar- ország felszabadításáért foly­tatott nehéz Ihtaircoik, melyekben a szovjet hadsereg tisztijeiként magiam-is részt vettem, majd a háború után újságíróként a Magyar Népköztársaságban töltött éveik. Vteszaiem'fiékiszem a budapes­ti csepeli kombinátban tett utolsó látogatásomra és a vál­laltat pártbiroftságáinlalk titkárá­val folytatott beszélgetésemre. Beszélgetőtársaim a kombinátot és a Szovjetuniót összefűző számtalan szálról beszélve megemlítette, hogy a csepeliek és a fiatal szovjet köztáir'iaság közötti barátság miég 1919-ben született, amikor Lenin és Kun Béla a Vörös Gsepell rádióál­lomás útján váltott táviratot. „E barátsá g proletár ints ma- oionalllisfa1 szelleme — amint hangsúlyozta a pártbizottság titkára - különösen 'kifejezően mutatkozott meg, miután a szovjet hadsereg 1945-ben fel­szabad itatta hazánkat a hitle­rista megszállás alóli. A 'szov­jetek segítettek a csepelieknek 'is, hogy rövid idő alatt helyre­áll, ítsák vállallatulkat és meg­szervezzék a termelést. A Szov­jetunió az ezt követő évékben Íegmegbízlhlctitóbb és leghűsége­sebb partnerünk mlarádt". Ahogy beszélgetésünk egyre jobban kibontakozott, leilkli sze­meim élőit meg jelenték a há­ború utáni első napok Magyar- országon. A Szovjet 'katonai pa­rancsnokságinak bonyolult prob­lémáikat kellett megoldiainiia. Élelmeznie kellett taz éhes em­bereiket, Ihelyre kellett állítani a vízszolgáltatást éS a közleke­dést, meg kelllett teremteni az átkelés lehetőségét a Dunán, megszervezni az emberek nor­mális életét. A szovjet katonák a magya-r hazafiakkal,, minde­nekelőtt a magyar kommunis­táikkal közösen energikusam hozzáfogtak e halaszthatatlan feladatok megoldá'sálhoz. Ugyanebben az időiben a Szov­jetunióból - amely ezekben a napokban maga is jelentékeny gazdaságii nehézségeikkel küz­dött — Magyarország címére vetőmaggal, élelmiszernél, iga­vonó áliafolkkki'l, széninél, gya­pottal!, gyári és üzemi felsze­relésekkel rakott vagonok indul­taik útnak. AZ ELSŐ szovjet—(magyar kölcsönös áruszállítási egyez­ményt 1945. augusztus 27-én írták alá, moljd két év múliva a Szovjetunió és Magyarország hosszú lejáratú egyezményt kö­ltött az áruforgalomról és a ki­fizetésekről. 'Ez inemcsialk nagy, de minőségileg új llépélst jelen­tett a kiét ország közötti gaz­dásági 'kapcsolótok fejlődésé­ben. MINDEZ azonban afféle előké­szítése volt az 4948-ns évnek. Az ékkor kötött szerződés ki­emelkedő szerepet játszott a szovjet és a magyar nép ba­rátsága sokoUdtallú megerősíté­sében. Megvételbe az állapját az új típusú kapcsoltatok fej­lesztésének, hatékonyain előse­gítette a kommunizmus és szo­cializmus fejlesztését országa­inkban. E dokumentum legfon­tosabb alaipelíveiit fejlesztették tovább az 1967. szeptember 7- ón Budapesten aláírt új barát­ságii, együttműködési és kölcsö­nös segítsléginyújtási szerződés­ben. Ez tükrözte a szovjet^ma- gyar kapcsolataik fejlesztésének meginövekedett lehetőségeit és új távlatait, almdlyekre mta a teljés bizalom, a nézeteik és tetteik egysége jellemző. Az első kereskedelmi szerző­dés óta hihetetlen mértékben növekedtek a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasá­gi ‘kapcsolatok. A Szovjetunió és Magvtaroirszág közötti árufor­galom 1947 véq'én 30 millió ru­bel volt, 1982Jbe'n pedig meg­haladta a 7 milliárd rubelt. Ma­gyarország külkereskedelmének egyhormOdát a Szovjetunióval bonyolítja. A Szovjetunióba irányuló magyar export az or­szág nemzeti jövedelmének 15—17 százalékát adja. Az ex­port csaknem 'felét gépek és ipari berendezések alkotják, többek között a Szovjetunió a Ihírés miagyar Ikiaruisz-anjtóbu- szók egyik legfontosabb vásár­lója. Az Ikarusz gyár termelé­sének félét a Szovjetunióba ex­portálják. A SZOVJETUNIÓ fedezi Ma­gyarország óllapmporfjámaík kö­zel 80 százalékát, vasórc be­hozatalának 90,, hengeréit fém- áru importjának 70 százalékát. A Szovjetunióból Magyaror­szágra műtrágyát, kü'lönlböző mezőg'a zdOiság'i 'berendezéseket és gépdket is szállítanak. A magyar mezőgazdaság egyébként jelenleg a világ egyik legprodulktívalblb gazda­sága. A szövetkezeti gazdálko­dás útjára lépett magyar pa­rasztok széleskörűen felhasz­nálták a Szovjetunió szövetke­zeti fejlődésének tapasztalata­it. A szovjet tudósok megosztot­ták magyar barátaikkal a nagy terméslhozalmú búra, naprafor­gó és más mezőgazdaságii kul­túrák kifejlesztésében elért eredményeiket. A szovjet Be- zosztaja búZaíaljta valóságos fordulatot jelentett a termés­hozam növelésében Magyairor- száigon. Több ezer szovjet trak­tor, kombájn és más mezőgaz­dasági gép segíti a magyar mezőgazdasági dolgozókat a korábban soha nem látott ter­me ser eídmén yék elérésében. Több száz nagyszabású ipa­ri objektum épült a Szovjetunió segítségével. 'Elegendő, ha a Dunbii Vasműre, a székesfehér­vári könnyűfémmű, a tiszai és borsodi vegyi kombinátra, a százhalombattai o'lialjifiimoim ítára, az ajkai és almásfűzítői tiim- földgyárra, a Solti rádióállo­másra, a budaipesti metróra, a paksi atomerőműire gondolunk, melynek első egysége már meg­kezdte működését. A mbgyar g o! yáiscstapáig yg yártás születés e a debreceni gyár építésiével függ össze. Ennek terveit a Szovjetunióban szovjet szak­emberek készítették és a be­rendezések zöme is országunk­ban készült. Az elmúlt években felújított üzem Magyarország egyik vezető vállalata. ALKALMAM nyílott 1978 ellle- jén az első magyar földi Árfi­gyelő állomás megnyitó ünnep­ségén részt venni. Az llnterkoz- mosz rendszerhez tartozó állo­mást a Szovjetunió műszaki együttműködésével szovjet szak­emberek segítségével tervezték és építették. Az állomás üzem­be helyezése lehetővé tette Magyarországnak, hogy a szov­jet mesterséges holdak segít­ségével közvetlen televíziós kapcsolatot teremthessen a szocialista közösség valameny- nyi országával. Magyar barátaink szerint a fejlett szodiáíizmust építő or­szágok gazdasági fejlődésében hatalmas szerepet játszanak az olyan nagyszabású hosszú lejáratú államközi szerződé­sek, mint a timfölddel és alu- míniumgyártássaf kapcsolatos egyezmény, az olajszármazékok és feldolgozásukra vonatkozó kooperáció. Ma a Szovjetunió­val Magyarországot a DruzS- ba—1. és a Druzsba—II. olajve­zeték, valamint a Barátság gázvezeték és három magtas>- feszültségű távvezeték köti ösz- sze. A két testvéri kapcsolatok­ban fontos szerepet kap a mű­szaki együttműködés is. Az er­ről szóló első egyezményt 1949 júliusában írták alá. A Szovjtet- unió és a Magyar Népköztár­saság közötti tudományos és műszaki együttműködés sokol­dalú. Arra hivatott, hogy biz­tosítsa az energia és nyers­anyag -feTha szná ló s hatéko- nyabfoá tételét, az egységesí­tett alkatrészekből és gépcso­portokból összeszerelhető nagy termelékenységű új gépek és berendezések előállítását. A KÉT ORSZÁG (kölcsönösen előnyös együttműködése előtt újabb távlatokat nyit az 1980 márciusában aláírt és 1990-ig érvényes hosszú lejáratú sza­kosodási és kooperációs prog­ram. Az 1981-1985-ös népgaz­dasági tervek egyeztetésekor mindkét ország jelentős mér­tékben támaszkodott a már meglévő 33 egyezményre, ame­lyeket e hosszú lejáratú prog­ram alapján megkötöttek vagy meghosszabbítottak. Nagy len­dületet kaptak a kulturális és művelődési kapcsolatok. Évről évre nő a kölcsönösen kiadott könyvek példányszáma, fokozó­dik az egyetemi hallgatók cse­réje, egyre több filmet, színhá­zi előadást és sportküldöttsé­get irányítunk egymás orszá­gaiba. Évről évre egyre jobban fejlődnek a szovjet és a ma­gyar emberek közötti közvetlen kapcsolatok, növekszik a tu­ristautak szórna, a szakember- csere mind szovjet, mind ma­gyar részről. BESZÉLGETÉSÜNKET a cse­peli pártbizottságon lezajlott találkozó elmesélésével kezd­tük. Késő este volt már, ami­kor beszélgetésünk befejező­dött. A város felett ezernyi lám­pa égett, fényesen világítottak a díszes reklámok és kiraka­tok. A Gellért-hegyen nappali fényben úszott a felszabadulá­si emlékmű, a két testvéri nép örök és megbonthatatlan ba­rátságának szimbóluma. NYIKOLAJ ZABELKIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents