Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

anepüjsäg

1983. február 2.

Történelmi krónika

Kádár János gyűjteményes kötetéről

Párt, szakszervezetek, szocia---------* lizmus. Ez a címe a

K

ádár János válogatott beszédeit és felszólalásait tartalmazó gyűjteményes kötetnek, amely az 1982-es esztendő utolsó napjaiban jelent meg.

Huszonöt év terméséből válogattak a kötet szerkesztői. Huszonöt olyan esztendőéből, amely ma már történelmi jelentőségű.

Az első felszólalás az újjászervezett párt ideiglenes Központi Bizottságának első titkárától, akkor még egyben a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökétől 1957 januárjából való. Abból az időből, amikor a néphatalom hű fiai olyan hősies, nagy erőfeszítést igénylő forradalmi tettet hajtottak végre, amellyel sikerült úrrá lenni az 1956-os fegyveres ellenforradalmon, s újra elindítani hazánkat a szocializmus útján.

Sok megtévesztett ember volt ez időszakban hazánkban, akik nehezen tudtak eligazodni az eseményeken. A tisztánlátáshoz nagy segítséget adtak Kádár János szavai: „Követeléseket

összeállítani a világ legköny- nyebb dolga. Csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság kell hozzá, hogy egy hatalmas követelésliistát össze lehessen állítani. A követelések realizálása, megvalósítása már egy kicsit nehezebb ... Lépjünk sztrájkba! Sztrájkba lépni lehet ... Volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: összkomfortos sztrájk, házhoz szállított ellátással ... Ha ezt kapitalista országban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc a hatalomért. Ha a proletárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanaz a tartalma: politikai harc,

harc a hatalomért, de akkor a munkásosztály hatalma éllen..."

A megtévedt emberek bizalmatlanságának a falát — olyanokét is, akik részt vettek a különböző sztrájkokban - az új forradalmi vezetés nyílt, őszinte szóval hamar áttörte. Úgyannyi- ra, hogy 1957. május 1-én a budapesti dolgozók Hősök téri nagygyűlésén a párt első titkára már azt mondhatta: „A magyar népnek - az önzetlen és áldozatkész segítséget nyújtó Szovjetunió támogatásával — sikerült megvédelmezni a szocializmus ügyét és így a magyar proletárdiktatúra, annak munkás-paraszt állama a Magyar Népköztársaságé!... A mun- káshatalom erős ... Az ellenforradalom tüzében újjászületett a magyar nép vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt...”

Annak, 'hogy az élet viszonylag rövid 'idő alatt rendes kerékvágásba került hazánkban - mint az Kádár János akkori szavaiból is megállapítható -, sok összetevője volt. Olyan történelmi tanulságokat hordoznak ezek a tapasztalatok, amelyeket napjaink politikai munkájában is érvényesítenünk kell. A most megjelent gyűjteményes kötetre támaszkodva hadd időzzünk a párt gazdaságszervező munkájánál.

Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg: a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következően, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek politikai hatalma újra szilárd lett 1957- ben, a további társadalmi kérdések megoldása, az életszínvonal emelése, a kultúra fejlesztése is a gazdasági munka eredményeitől függött.

Ez az összefüggés adta és adja a párt gazdaságpolitikájának alapvető elemét. A gazdaságpolitika az általános politika része, amely meghatározza a gazdasági fejlődés célját, irányát és ütemét, valamint a célik megvalósítását szolgáló eszközöket és módszereket.

De, 'hogy ° gazdasági fel- ---------------— adatok megoldása sikeres Jegyen, az egész társadalom céltudatos erőfeszítésére van szükség. Ennek szervezésében, az erők mozgósításában igen nagy feladatot vállalnak magukra a szakszervezetek.

M

unkásosztályunknak, pártunknak az elmúlt negyed század alatt sok olyan segítője volt, amelynek köszönhette a jobb munkát. Például a szak- szervezetek vezette szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. E verseny állandóan ható és jelentős tényezője volt és ma is az gazdasági építőmunkánknak, a szocialista viszonyok fejlesztésének. Mozgósító erővel hatott az ötéves tervek teljesítésére, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósításának széles körű társadalmi bázisát jelentette. Számos területen érzékelhető eredményeket hozott a minőség és a hatékonyság jelentőségének felismerése, a versenyszervező munka színvonalának az emelésével számottevő anyag- és energiamegtakarítást lehetett elérni. A munkaverseny-mozga- lom — mindenekélőtt a szocialista 'brigádmozgalom - kedvezően befolyásolja a szocialista tudat és magatartás erősödését, a közéletiséget, a munkásműveltség színvonalának emelését. A szocialista brigádmozgalom napjainkban a társadalmi, gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé vállt, és amint azt Kádár János 1977 áprilisában a szocialista brigádmozgalom V. országos tanácskozásán kijelentette: „E mozgalom már nem csupán tömegeket fog át, hanem —”ki merem jelenteni! — valóságos népmozgalommá vált. .. .'a dolgozóknak mintegy fele ma mór szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden állami és szövetkezeti munkaterületen dolgoznak szocialista brigádok ... Nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan, leszünk."

A szocialista munkaverseny- nek, a szocialista brigádmozgalomnak, az egész tevékenységünknek erőt ad az a tudat, hogy fejlődésünk 26 esztendeje töretlen, népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével történelmi jelentőségű vívmányokat hozott létre. Olyan

pártunk van, amely ....... saját

m

agára kötelezőnek tartotta, és tartja, hogy elméleti és gyakorlati munkájában mindenkor és egyidejűleg vegye figyelembe a marxizmus—leninizmus általános érvényű törvényszerűségeit, saját munkásosztályunk és népünk történelmi tapasztalatait, országunk adottságait, a nemzeti sajátosságokat. Igyekszünk tanulni a testvérpártoktól, különösen nagy jelentőségűnek tartjuk a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait" — mondotta Kádár János, a KMP megalakulásának 60. évfordulóján rendezett ünnepi ülésen.

Pártunk országépítő munkájában nincs egyedül. Harcostársként pártunk mellett áll hazánk 4,5 millió szervezett dolgozója, akik a különböző szak- szervezetekben képviselik és segítik megvalósítani a párt elképzeléseit. Ügy, ahogyan pártunk vezetője 1980 decemberében a szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: „Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Alapjaikat még a monarchia idején rakták le, s a régi társadalmi viszonyok között is igazi harcostársai voltak a munkásosztály forradalmi pártjának. Mi, kommunisták, mindig támaszkodtunk a szak- szervezetekre mind a munkás- osztály történelmi céljaiért folyó harcban, mind a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelemben. Ma is építünk rájuk az úi, a szocialista Viszonyok fejlesztésében. A szakszervezeték szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be.”

Kádár János beszédei-------------------------- nek es cikkeinek új gyűjteménye átfogó képet ad ezeknek a funkcióknak a gyakorlati érvényesüléséről, a párt és a szakszervezetek közötti egészséges együttműködés, politikai munkamegosztás fejlődéséről, a párt eszmei irányításával munkálkodó, de önállóan cselekvő szakszervezetek társadalmi súlyának, közéleti szerepének növekedéséről. A kötet töréneími hitelű krónikája az MSZMP harcainak, népünk negyedszázados szocialista építőmunkájának, alkotó küzdelmeinek.

FOD

OR LÁSZLÓ

PETŐFI

NÉPE

Tarjám Sándor, a 25 éves, hatgyermekes családapa, elfo- gódottan mosolyog. Aligha ér- ti-sejti, miként alakul a nagyra növekedett család élete ezután. Brigi élvezi a felhajtást, derűs egyéniség. Csetlik, botlik az újságírók között. Tarjányiné édes. anyja alig tud időt szakítani a mosogatásra. Kálmán József (a nagyapa) már azon morfondírozik, hogy a kilenc unoka aligha fér be a Trabantjába...

Tarjányiné a klinikai külön- szoba csöndjében lassan lábadozik, a picik az inkubátor dé. delgető biztonságában, óvó fel. ügyelet mellett alusznak, sírnak, esznek, élik újszülöttéletüket.

Tarjányi Sándorné és az öt kicsi előreláthatóan még legalább másfél-két hónapot tölt Budapesten, s ha kellően megerősödnek, akkor térhetnek haza Kiskunfélegyházára.

A Báthori utcai kis lakásban már aligha férne el a család. A városi tanács elnökhelyettese, dr. Kardos András úgy tájékoztatott, hogy a család most választja ki jövendő otthonát a megvételre felkínált kertes házak közül. Mint azt már hírül adtuk, a tanács és Tarjányiné munkahelye, a megyei állategészségügyi és élelmiszer- ellenőrző állomás főhatósága, a MÉM közösen állja a házvásárlás költségeit. Halomban érkeznek a levelek a városi tanácshoz a segítségnyújtásról. Az Állami Húsipari Vállalat, a férj munkahelye, a lakás berendezésében segít. A Budapesti Bútoripari Vállalat a gyerekszobát bútorozza be. Kapnak konyhabútort, automata mosógépet, bevezetik a házba a telefont. A Magyar Vöröskereszt, a Centrum áruházi vállalat pénzzel se. gíti a családot, a KINÉP kollektívája mindenféle építőipari munkát ajánlott fel a lakás rendbe hozásához. Az OTP-nél letéti számlát nyitottak (ötös- ikrek jelszóra, száma: 603— 338281—0653), melyre péntekig- 50 ezer forint érkezett. A Debreceni Húsipari Vállalat Egyet, értés szociálisa brigádja felhívással fordult a szaktársakhoz, hogy brigádtagonként 10—10 forinttal segítsék a hirtelen nagyra nőtt családot. Félezer kötetes házikönyvtárat kapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületétől, a Budapesten élő Osváth Miklós festőművész öt akvarell-t ajánlott fel, hogy mint írja, a növekedő gyerekek ne csak az életet, hanem a művészetet is szeressék. Egyébként táviratban gratulált Farkas Bertalan és Magyari Béla is a szülőknek.

FEJÉR MEGYEI

HÍRLAP

A tervezett városfejlesztési célok részletezése nélkül elmondható, hogy Dunaújváros idén a hatodik ötéves terv előirányzatainak súlyponti létesítményéivel gazdagodik. Elkészül a Dunai Vasmű támogatásával épült 2. számú szakorvosi rendelő és megnyitja kapuit a vásárlók előtt a Skála Dunaújváros Áruház.

A telepszerű keretekben épülő lakások száma — nemcsak a városi tanács mérséklődő anyagi lehetőségei, hanem a Kecskemétről ideszállított panelből épülő lakásoknak az or. szágo-s átlagot jócskán meghaladó ára miatt is —csökken. A tervben 289 lakás átadása szerepel, de a városi tanács a magánerős és szövetkezeti építési lehetőségek igen színes palettáját dolgozta ki a több mint 2500 lakásigénylő megnyugtató elhelyezésére.

A város minden korábbinál nagyobb figyelmet fordít Idén a környezetszennyezés visszaszorí. tására és a környezeti tisztaság tartós megteremtésére. Igaz a korlátozott anyagi lehetőségek aligha kelthetnek vérmes reményeket a lényeges javulás dolgában.

Annál reményteljesebb viszont a város lakosságának már számtalanszor igazolt, a közösségi érzésből táplálkozó társadalmi munkája. A múlt év kommunista szombatjai és kommunista műszakjai, a tervet más. félszeresen túlteljesítve, 28 millió forint értékű munkával' segítették a városfejlesztés céljainak megvalósulását. Ha a lakosság szorgalma 1983-ban sem hagy alább, az idei feladatok valóra váltását 22 mii. lió forint értékű társadalmi mun. kával segítheti.'

Dunántúli

napló

Szegeddel váltakozva, kétévenként rendezünk vásárt, páratlan év lévén, most Pécs következik — írja a Dunántúli Napló. Az ország gazdasági kistükrét adó ipari seregszemlére ezúttal kilencedszer kerül sor. A rendszeresen részt vevő és a szóba jöhető kiállítók többsége máris elküldte jelentkezését.

A vásárt július 15—24-e között rendezik meg a szokásos helyen, a Köztársaság téri iskolákban és a környezetükben lévő szabad téren, a Jókai úti általános iskolában és a sport- csarnokban. A kiállításra eddig összesen 191 vállalat, szövetkezet és 'intézmény jelentkezett, nagyjából egyharmad-egyhar.

maduk Budapestről és a déldunántúli megyékből egyhar- maduk pedig az ország többi megyéjéből.

Ami a résztvevőket illeti, a vállalatok és szövetkezetek a legkülönbözőbb iparágakat és szakmákat képviselik, a legnagyobb számban ezúttal is a könnyűipar vonul fel. Rajtuk kívül ezúttal is helyet kapnak a kézműves kisiparosok. Számuk a korábbinál kevesebb lesz, ezzel párhuzamosan bemutatkozásukat színvonalasabbá kívánják tenni. Megszűnik a bazárjell'eg, a kisiparosokat külön a számukra épített pavilonokban helyezik el. Sok vállalat és szövetkezet jelentette be szándékát, hogy árusítani is akar a vásáron.

Ezúttal sem marad el a külföldi részvétel. A vásár köztudottan a magyar—jugoszláv határmenti árucsere egyik fontos fóruma és találkozóhelye, számítanak tehát a jugoszláv cégek részvételére. A jugoszláv kiállítókat az Osijek Export-Import cég szervezi, jelzése szerint az idén is 30—40 vállalat termékeit hozzák el és mutatják be 400 négyzetméternyi területen. Szó van arról, hogy jönnek a Ivoviak, a vásár rendezősége mindenesetre örömmel venné a szovjetunióbeli testvérterület kiállítóinak részvételét.

S végül a nagy nyári esemény legfőbb új vonásáról, amit a vásár új elnevezése önmagában is jelez: 9. Pécsi Ipari Vásár és Bőripari Kiállítás. Tulajdonképpen már egy korábbi elképzelés, régebb óta dédelgetett terv. Erre most az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Bőripari Egyesülés is áldását adta.

SOMOGYI"^

A téli hónapokban sokak által kedvelt finom falat a kocsonya. Akiknek nincs rá lehetőségük, hogy házi vágással jussanak hozzá a kocsonyához szűk. séges húshoz, megvásárolhatják a boltokban is a sertéskörmöt, bőrkét, fejhúst... A kapós- mérői Latinca Termelőszövetkezet kertészetében dolgozó lányok és asszonyok két éve segítik hozzá a jóízű étket kedvelőket ahhoz, hogy a kocsonyába friss hús kerüljön. Tavaly harmincötén végezték a csomagolást, a zsírszaíonna kockázó, sát. A létszám ebben az évben ötven főre bővült. Az üvegházak tizenegy fős brigádja végzi most a téli ültetési munkákat, a többiek — a Kaposvári Húskombináttal kötött szerződés szerint — bérmunkában — csomagolják a kocsonyálhozvalő- kat

A múlt év novemberének közepétől december végéig 101 ezer 200 kilogramm kocsonyahúst csomagoltak a kaposmérőliek:, s^, 31 400 kilogramm zsírszalonnát kockáztak fel. Januárban fagyasztott sertésfejet csontoztak. Márciusig még több ezer kilogramm kocsonyahús és zsirsza- lonna kerül két-, illetve háromkilós egységcsomagokba.

A

donynál jött előre, karok alatt, váltok között átfurakodva. A busz zsúfolásia, talp talp mellett — hogy hogyan jutott mégis előbbre, rejtély. Az ötödik üléshez érve már fehérebb az arca, mint a füstverte hó kämt a 'mezőn.

— Engedjen előre — mondljo. Azaz hörg'i inkább, formátlanul, gurgulázva engedve ki a hangokat Szeplős. Előttünk idős hölgy ül, prémkucsmát egyensúlyozva a fején gőgösen. Ezekre a bugyborékoló szavakra először feledkezik meg az Ideális fejtartásról: hátrafordult

— Szóljanak a vezetőnek! — parancsol rögtön, de őszinte ijedelemmel —, hiszen ez rosszul van!

„Ez" valóban szánalmasam csüng a kapaszkodón. Most jó, hogy sókon vagyunk, legalább támasztja a tömeg, de csak sápad egyre jobban, és zi'hól: — szívbeteg vagyok. — Mintha a szakok köny- nyíthétnénék rajta. A kucsmás hölgy újra és újra kiált, míg a kormány mögül bosszús basszus dörmögi hátra:

— Ugyan, mit tehetnénk érte, asszonyom? Ha Ercsibe érünk, majd ott...

Éppencsak elhagytuk Adonyt. Huszonkét 'kilométer van még előttünk. Állunk tanácstalanul, míg egy szalmaszöke, harminc- körüli férfi föltalálja magát: határozottan talpraszólitja az ötödik ülésen rejtvényfejtésbe feledkezett kamaszt, leülteti* megtámasztja, elrendezgeti ültében pihegő védencét. Ebben a műveletben egyöntetűen aggódó pillantásokkal segítjük. A fiú, aki fölállt, esetlenül szorongatja tovább kezében az újságot és ceruzát, próbál állva fejteni. A kucsmás nő egyszerűen félretolja, és ültéből hátrafordulva, szakértő pillantással végigméri a beteget.

Most van idő megnézni. Kopott kis fiatal nő, inkább még lány, madárcsontú kezét majd lehúzza az id'omtalan, sokszor átfestett bőrtáska, amit reti'kül helyett szorít féltőn vedlő gallérú télikabátjához. Vékony, rikító selyemsál, kötött sapka, és az a rettenetesen fehér arc .. . Szeme az ablaküvegre homályosul — ezt a határozott szőke óhajnak értelmezi, és rögtön intézkedik:

— Nyissák ki azt az ablakot! — vezényel. Mindannyian hálásak vagyunk, hogy teszünk valamit.

Messze még Ercsi

Most hát jön be a Miss, hideg, tiszta levegő. Némán toporgunk a beteg körül1. Szorongunk. Mást nemigen tehetünk, mint részvevőén nézzük, és hallgatjuk el-eldkadó szavait: éppen kórházba igyekszik, kivizsgálásra, de talán hosszabb gyógykezelés lesz belőle. Régi betegsége ez, eddig semmilyen pvógyszer nem segített. Talán majd most, Pesten. Pesten — ha odaér.

Hisz még Ercsitől is milyen messze vagyunk!

Szőke utastórsunk már teljesen a helyzet urának érzi magát, örülünk neki. Felrakja az ütött-kopott táskdretikült a csomagtartóba. Más poggyász? Más poggyász nincs. És egyedül utazik. Erre a szőke kioldozza a selyemsál'at, aztán végigkérdezi a' közelben levőiket: akad-e valakinél víz? Nem akad. Az első ülésről hátrafordul egy fiatal tűzoltó (térdét pokróc védi a hidegtől), víz helyett jó lesz-e egy alma? Kotor máris, bő szatyrából előkerit egy fony- nyadit, piros almát, s nyújtja készségesen. Betegünk — szánakozó, jóságos és zavart pillantások kereszttüzében — beleharap. Inkább az alma hasad magától, mintsem a fogak tépnek ki belőle: bi- zonyt'alün szélű kráter támad a gyümölcsben, mint amikor gyerek vájja bele gyenge fogait. Ott is marad a falat rágatlanul a szájban, lenyelni már nincs erő.

Messze még Ercsi.

Görcsösen szorongatja a megkezdett almát. Feje jobbra-balra billen tehetetlenül, a szeme csukva, iszonyú csendben, magányban viszi a busz közöttünk, kínkeserves lassúsággal. Van időnk alaposan megszemlélni egy mozdulatlanul gubbasztó varjút odakint, a

zuzmarás ágak körött: az előreszegzett csőrét, fényes farktollait, göcsörtös lábát — mindenhova néznénk inkább, csak jobbról az ötödik ülésre nem., Ott nincs rendiben valami, kínosan, kínlódva nincs rendben, a szíve szabálytalan dobogásába felédkezve nincs rendben, halkan, lihegve, jelentéktelenül: nagyon nincs red'ben.

A kanyar után Ercsi.

Az erélyes szőke a sofőrrel tárgyal: Megállunk a falu szélén: hossrú betonkerítés, nagy vaskapu, mellette fabódé, emberek. A szőke és a sofőr leszáll. A mozgolódásra felélénkül kissé betegünk* tétován körülnéz. Még tanácstalanabbak vagyunk: most

mi legyen? A szomszédjához fordul: — ne haragudjon, suttogja, nem hittem volna, hogy rosszul leszek. — A szomszédja, gömböly- ded fiatalas'szony, igyekszik megnyugtatóan mosolyogni': — hiszen nem is lehet azt kiszámítani, kedves. — A kedvességtől-e, vagy hogy a faluban áll már a busz, kicsit erőre kap, föláll, fogja a táskáját, az ajtóhoz igyekszik. Támogatjuk kézről kézre. Azt mor- moljá: — kibírom, csak víz legyen. — Megáll a lépcső tetején, az ajtó nyitva. Lengőkaros automata ajtó. A kucsmás nő kiált: — fogják meg, kiesik! — Alig tudjuk elkapni.

Előbb a sofőr jön egy pöhár vízzel. Nem adlja senkinek, maga itatja meg a fehérnél is fehérebb lányt, aki végképp elkészült erejével. Az elöl álló férfi félénken nyúl a pulzushoz, de megjön a szőke, és egyre erélyesebb:

— Jöjjön, orvos várja! — Szinte leemeli a karjánál fogva, a másik oldalon a sofőr támogatja. Mindhárman eltűnnék a kerítés mögött. A kucsmás asszony diadalittasan, már-már önhitten körülnéz. A fiú, akit a szőke fölállított, suftyomb'an elrakja a kereszt- rejtvényt.

ár hallatszik egy-két szó, amitől egyszeriben nagyon föltűnő lesz az eddigi csend. Várunk, kis megkönnyebbüléssel ugyan, de még mindig valami furcsa, kínos érzettel. Páran az óránkat nézzük, üres a lány széke. Sokan és szorosan állunk, arra a szabad helyre mégsem akar leülni senki.

Jön a vezető és a szőke. Mikor a sofőr kinyitja' az ajtót, a móslik visszalép, és egy almát dob a járdaszéli szemétgyűjtőbe. Az almából csa'k egy harapás hiányzik.