Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

1983. január 15. Atomerőmü, párt vb-ülés Az üzemeltetés kezdeti tapasztalatai Látszólag ef is . u9Yan­____________P olyan végrehaj­tó bizottsági ülés mint a ko­rábbiak. Azonban mindenki, aki részt vesz rajta, tudja, hogy most másról van szó, mint ed­dig. A tanácskozóteremben számos esetben tárgyattak a beruházás egy-egy részkérdé­séről, vagy egészéről, most már az üzemeltetésről van szó. Pon­tosan négy hete, hogy „be­gyújtották" a reaktort, megkez­dődött a hőfejlesztés, kereken két hete pedig rákapcsolták az országos hálózatra a már ára­mot adó 2-es számú turbógép­csoportot, pontosabban a ge­nerátort. í gy a tanácskozóterem fény­csöveiben már ott lüktet a Pak­son termelt áram is. Mint Simon Péter PAV-osztályvezető tájé­koztatta a végrehajtó bizottsá­got, tavaly — december utolsó napjaiban — 5,3 millió, az idén, január 11-ig 20,5 millió kilowattóra áramot termelt az erőmű. Az első negyedévi program 152 millió, a második negyedévi 250 millió, a harma­dik negyedévi 500 a negyedik negyedévi pedig 700 millió ki­lowattóra. Az 1. számú reak­torblokk felterhelése után már az ország villamosenergia-ter- melés-ének 8 százalékát adja Paks. A január 11-i végrehajtó bi­zottsági ülés nemcsak az idén az első, hanem azóta ís, hogy áramot termel az erőmű. Szük­ség volt arra, hogy a testület tagjai tájékozódjanak az indí­tás. az első napok tapasztala­tairól, az eredményekről és a problémákról, az utóbbiak megoldásához segítségre van szükség — többnél politikai se­gítségre — az előbbiek isme­rete Dedig lehetővé teszi a kü­lönféle rémhírek „visszaveré­sét". Mert helyenként ilyennel is találkozunk. Részben mór itt, a beruházás területén, részben a megye különböző tájain. A véarehajtó bizottság rész­letes tájékoztatást kapott az el­ső napokról. A tájékoztatóból kitűnt, hogv a reaktorral és a orimerkörrel különösebb prob­lémák nem voltak. Ezért lehe- te*t nem egészen két héten be­lül napirendre tűzni az energe­tikai indítást is. (Egyébként bőséges tapaszalatok állnak rendelkezésre külföldről, az egvik szocialista ország atom­erőművénél az első blokk fizi­kai indításánál 30, a második­nál 10—12 üzemzavar volt, itt mindössze egy.) A szekunder-körnél, az 1-es turbógépcsoportnál azonban már nem ment olyan simán az indítás. A végrehajtó bizottsági ülésen részletesen szó esett a problémákról, itt azonban fe­lesleges lenne felsorolni. Csak példaképp egyet-kettőt. Mind­két turbinát az elmúlt egy év alatt több alkalommal is meg­hajtották „idegen gőzzel”, az­az a hagyományos kazánok­ban előállított gőzzel. Javítás­ra, szabályozásra volt szükség, az 1-es számú turbógépcso­portnál például közvetlen az indítás előtt kellett csapágy­cserét végezni. Amikor beindí­tották (először a 2-es indult, ám a vb-ülés időpontjában már két 30—40 mikronnyi értékben engednek meg — az elfogad- az 1-es üzemelt 115 mW telje­sítménnyel) üresjáratban a rezgés „értékei" — amelye- hatóság határain voltak. Ám ahogy mentek fel a teljesít­ménnyel, a rezgés lényegesen csökkent és jelenleg a megen­gedett értéken üzemel a tur­bógépcsoport. A 2-es gépcso­portnál különösebb problémák nem voltok. Nehézségeket °^°ek között, hogy a gőzvezetékek­ben a tisztításra — az úgyne­vezett kifúvatásra — rendelke­zésre álló 150 tonna gázáram­nál nagyobb gőzmennyiségek­nél rendelkezésre álló gőz le­mosta a csőfalakról a még ott lévő korróziós termékeket, azo­kat a kondenzátorba, majd a táptantályba vitte a rendszer. Szivattyúk álltak le, tolózárak hibásodtak meg — ez utóbbiak pontos beszabályozása csak terhelés alatt lehetséges —, a zavarokat el kellett hárítani. Javítani kell még az irányí­tástechnikai rendszerek üzem- biztonságát, bővíteni kell az in­formációs számítógép szolgál­tatásait. Ezért nagyon sok fel­adat hárul az üzemviteli sze­mélyzetre. Ám megnyugtató, hogy a jól felkészült szakembe­reknek sikerült minden eddigi üzemzavart szakszerűen, még abban a műszakban elhárítani, amelyikben keletkezett. Mert volt jó néhány rendel­lenesség az elmúlt két hét alatt. Es az ebben a fázisban egy hagyományos erőműben is ter­mészetes. Fokozatosan növelik a reaktor, a turbógépcsoportok teljesítményét a névlegesre, azonban meghatározott „me­netrendje" van ennek. És me­net közoen számos olyan hiba ütközhet ki, ami csak az üze­meltetéskor jöhet felszínre. Ilye­nek többek közt a műszerek meghibásodásai (a blokkon hatezer mérés üzemel). A mé­rések területén az elviselhető- ség szintjén állunk — mondta a főosztályvezető és ez azt je­lenti, bogy itt még sok a ten­nivaló. A kezdeti tapasztalatok orra utalnak, hogy ez a terület rendkívüli ka rbantatás-igényes, az eredetileg tervezettnél na- avobb lészómra van szükség. Lépésről lépésre kell elérni a maximális — 440 megawattos — teljesítményt, közben „vé- gigzonqorázni" minden hibale­hetőséget, elemezni az üzem­zavarok okait és megtenni a lé­péseket azok megelőzésére. Folyik a'sugárzási szintek fel­mérése az erőműben, a méré­sek minden területen megfelel­nek a prognosztizált értékek­nek. Bár még alacsony terhe­léssel dolgozik a reaktor, már vannak olyan helyiségek, aho­va belépni tilos, vagy csak kü­lönleges engedéllyel és az elő­írt feltételek betartásával. A primerköri és a szekunder- köri gépészeti rendszerek az eddigi üzemeltetés során funk­ciójukat — mármint hogy „ké­pesek" lesznek produkálni az elvárt teljesítményt — bizonyí­tották. A továbbiakban előtér­ben lesznek az irányítástechni­kai rendszer beszabályozási munkái és a számítógép szol­gáltatásainak növelése. rv vitában sok szó esett az emberekről, eme teljesen új, hazánkban még nem látott be­rendezések kezelőiről. Az ő ér­demük, hogy sikerült „megfog­ni", megszüntetni a fellépő rendellenességeket. Sokan kö­zülük rengeteget túlóráznak, ami hosszabb távon megenged­hetetlen, ők azonban most vál­lalják. Ám, ahogy az irányítás- technika is a „helyére kerül", a mérőkörök „gyermekbetegsé­gei" kiküszöbölődnek, az ő ter­helésük is visszaállhat a normá­lis szintre. Úgy döntött a vég re­—SZ-----------------------hajtó bi­z ottság, hogy elismerését feje­zi ki a beruházásban és az üzemeltetésben részt vevő dol­gozóknak azért, hogy hozzáér­tő, szorgalmas munkájuk kö­vetkeztében áramot termel az erőmű. J. J. Vízellátás, csatornázás Az idei fejlesztések eredmé­nyeként újabb 150 ezer lakos részesül közműves vízellátásban, s ezzel 79 százalékra emelke­dik a vízművek vezetékes há­lózatán át ellátott lakosaik ará­nya. Az Országos Vízügyi Hi­vatal tervei szerint újabb 80 ezer lakást kapcsolnak be eb­be a szolgáltatásiba. A köz- csatornázási szóig ál tatással rendelkező lakosok iszáma az idei 90 ezres fejlesztést is hoz­zászámítva meghaladja majd a 4,6 milliót, ami már 60 száza­lékos ellátási arányt jelent. (Lakásállományunknak viszont még így is csak kisebb része, mindössze 43 százaléka hasz­nálhatja a közcsatornós háló­zatot.) A vízgazdálkodási ága­zat idei fejlesztési tervei sze­rint az átlagosnál jóval na­gyobb ütemben, tíz százalékkal bővítik a szennyvíztisztító mű­vek teljesítményét, ezen belül több mint 20 százalékkal a mechanikai tisztítáművekét. Ez­zel naponta '90—110 ezer köb­méterrel kevesebb szennyvíz kerül majd tisztítatlanul a fo­lyókba. Az OVH, a tanácsok és a különböző vízgazdálkodá­si vállalatok és vízi közműtár- sólatok ,az . idén 8,1-8,6 mil­liárd forintot fordítanak a köz­üzemi vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás és fürdőellá­tás fejlesztésére, ami az ösz- szes vízgazdálkodási beruhá­zásnak 76-77 százalékát adja. A nagy térségekre kiterjedő víziköz mű-rendszerek sorában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a balatoni üdülő- terület vízellátására és csator­názására, a tó vizének védel­mére. Ebben az évben meg­kezdik a bogi á rí eil ei szennyvíz- tisztító telep és a hozzá kap­csolódó fonyód-boglórlellei fő­gyűjtőcsatorna építését. Ked­vező hatása lesz annak is, hogy az idén befejeződik Ba­latonalmádi térségéinek csator­názása. Ebben az évben átadják a nyíregyházi regionális vízmű el­ső nagy egységét, amely na­ponta 10 ezer köbméter vízzel javítja az ellátást. Ugyancsak befejezik a debreceni Keleti- főcsatorna vízmű második üte­mében előirányzott munkálato­kat, amelyekkel napi 20 ezer köbméter vízzel bővítik az ellá­tást, Folytatják a bicskei, a győr-soproni, a Közép-Nógirád1 és Má'travidéki regionális víz­művek, továbbá az ózdi és a miskolci vízellátó rendszerek fejlesztését. A kisebb települé­seken pedig mintegy 50 új közséqíi vízmüvet vagy nagy teljesítményű köztéri kutat he­lyeznek üzembe. Egyebék között nagy szennyvíz- tisztító telep épül Komlón, Bé­késcsabán, Miskolcon, Pécs- M ecseka I]á n, Szé kesfeh é rváro n, Kaposváron, Tatán, Zalaeger­szegen, Szeíkszárdon és más városokban is. A TIT megyei elnökség ülése Tegnap délelőtt tartotta évi első ülését Szekszárdon a TIT Tolna megyei Szervezetének el­nöksége. A testületnek ezen az ülésén részt vett dr. Gyugyi Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt megyei bizottságának titkára, aki az elnöki megnyi­tó elhangzását követően idő­szerű gazdaságpolitikai kérdé­sekről adott tájékoztatót. A tanácskozás további ré­szében a TIT Tolna megyei Szervezetének elnöksége Biczó Ernőné megyei titkár szóbeli előterjesztése alapján tekintet­te át a TIT 1982-ben végzett munkáját, majd' vitatta meg és hagyta jóvá 1983. évi munka­programját. Kamarai tájékoztató A Magyar Kereskedelmi Ka­mara januártól havonta új külgazdasági bulletint jelentet meg, elősegítve ezzel a tag­vállalatok külpiaci információi­nak javítását. A tájékoztatóban részlete­sen ismertetik a kamara nem­zetiközi vonatkozású eseményeit, rendszerezett ismereteket ad­nak az üzleti - elsősorban ex­po rtl e heltőség e kiről. NÉPÚJSÁG 3 Kora tavasz volt majdnem egész héten. Azért mondom, hogy majdnem, mert ezt a Hét­ről hétre rovatot úgy Írjuk, hogy péntektől péntekig. Hát most csütörtökig volt tavasz. Egyébként majdnem egész ősszel az volt, jó­formán csak a karácsonyi időjárást nevezhet­tük őszinek. Ezek után merje valaki azt állíta­ni, hogy az április a bolond. Apropó, tavasz. A tavasz két hónapja majdnem egyfolytában hűvös, sőt hideg volt. Na persze: akkor volt ősz és ősszel meg a tél első felében volt a tavasz. Miért ne. Ha úgyis feje tetejére állt a világ, éppen az időjárás maradjon ki ebből a játék­ból? Az időjárás, amire az jellemző, hogy sze­szélyes, megbízhatatlan. Közöltünk egy képet ezzel kapcsolatban, szerdán, tehát az utolsó télközepi-tavaszi na­pon: Dortmundban, az NSZK-ban virágzó cse­resznyefaág mögé bújik egy „bájos fiatal leány”. Szerintem a leány kevésbé bájos, mint a január elején virágzó cseresznyefa, de mind­egy. Az a lényeg, hogy a fa kivirágzott. De nem keli nekünk Dortrrundba mennünk virá­gért. Utólag kiderül majd, hogy Magyarorszá­gon is kivirágzott néhány gyümölcsfa. Ősszel magam láttam virágzó almafát Pakson, az egyik dombteteji utca délkeleti fekvésű kert­jében. És mondja a kollégám, hogy nyílik az ibolya a „birtokán”, a szekszárdi Csötönyi- völyyben. A cikk írása közben hozta be a szerkesztőség­be a képen látható virágot (körömvirág, más­néven büdöske) a szekszárdi bördiszműüzem egyik nődolgozója, mondván, hogy a szabad­ban nyílott ki ez a szép, sárga szirmú virág, ott náluk az üzem udvarán, ahol a parkot a rendészet dolgozói gondozzák. Ez ugyan nem cseresznyevirág, de nyári virág, január kö­zepén. Bírósági róka Rendkívüli dolgok, hírek egész sorát sike­rült összegyűjtenem a heti újságpéldáinyokbál. Karácsonyfatűz, bírósági róka, őstulok-tülök, fémdobozos bor. A meggyulladt karácsonyfa nem szenzáció, előfordul ilyen kellemetlenség, de hogy megégjen a függöny és a televízió, ötezer forint kár keletkezzen abból, hogy csil­lagszórót gyújtanak, hát bizony ez nem min­dennapi eset, szerencsére. Elképzelni sem tu­dom, hogyan történhetett. Mert ugye, ha csil­lagszórót gyújt az ember, akkor ott marad a karácsonyfás szobában és nézi a fát, a látvá­nyosságot. Nem megyünk ki a konyhába, hogy pattogjon csak az a csillagszóró, majd utána visszamegyünk, ha pedig meggyullad egy gally, akkor abban már nem gyönyörködünk, jaj de szép a karácsonyfa, amikor lángol, ha- aem gyorsan összecsapja az emberfia vagy -lánya az égő részt a felmosóronggyal, hogy ne égjen tovább. És akkor megmarad a füg­göny, a televízió, sőt még a karácsonyfa „zö­me" is. Bonyolult ügy a bírósági róka esete. Búvó- lyukat vájt magának egy róka a nyugatnémet­országi Bad-Cannstattban a bíróság épületé­hez és bejutott az épület világítóaknájába. Sajnos nem sikerült kideríteni, milyen szán­dékkal érkezett, mert amikor észrevették és megpróbálták elcsípni, visszavonult. Rendőrök akarták elfogni, tekintettel az ügy súlyosságá­ra. Én is súlyosnak vélem a róka próbálkozá­sát. Két eset lehetséges. Betanította valaki ezt a rókát és a szuperravasszá fejlődött állat meg akart szerezni - föld alatti munka után — valamilyen perdöntő aktát. A másik: hall- gatózni akart a szuperróka és szemlélődni, fő­ként munkaidő után, mi történik a bírósági épületben, mondjuk a főbíró szobájában, ak­kor, amikor már hivatalosan semmi nem tör­ténik. Ezzel a lefüleléssel kiderítette volna a róka, feddhetetlen-e a főbíró, vagy - játsz- szunk egy kicsit a szavakkal - éppen ellen­kezőleg: fedetlenül munkálkodik valamelyik ■női beosztottjával. Amit még a „nyugati" er­kölcsök sem engedélyeznek, tekintettel a bi­zalmi funkcióra. Őstulkok Gerjen közelében Simon József tolnai hajós sóderkotrás közben őstulokszarvat talált a Du­nában. Tehát őstuloktülköt, amivel talán ős­emberek több generációja tülkölt, de leg­alábbis tülkölhetett volna, most pedig - öt­ezer évvel később — bekerült a becses tárgy a szekszárdi múzeumba. Van már néhány ha­sonló, de egyik sem a Duna medréből került elő. Vannak továbbá mai tulok-tülkök és tülkö­lök. Leállítják ezek a tulkok,a Ladájukat vagy a Wartburgjukat, nem lépnek ki a kocsiból, hanem megnyomják a tülök gombját. A sok­ablakos, ötszinten ház egyik ablakából sem Intenek, hogy megyek, vagy hogy gyere, itt vagyok, erre a tulok újra megnyomja a tül­köt. Aztán megint és még vagy ötször, körül­belül félpercenként. Nem képes kiszállni, oda­menni a kapucsengőhöz. Nem. Ö csak tülkölni tud. Végeredményben érthető: tulok, szegény. A fémdobozos bor egyenlő a bármikor rob­banó botránnyal. Ezt sugallja a hír, mely sze­rint Olaszországban - a klasszikus borosflas- ka szülőhazájában - engedélyezte a kormány, a bortermelők és az exportálók követelésé­re, hogy fémdobozokban és műanyaggal bé­lelt kartonokban (miként 'nálunk a tartós te­jet) forgalomba hozhassanak asztali borokat. A borivók természetesen nem örülnek az öt­letnek, sőt a legtekintélyesebb olasz borászati szaklap szerkesztője úgy ír, hogy ezek utá­latos edények. Mármint a bornak. Azért majd csak megvalósul a terv, ha a kormány jó­váhagyta. Miért ne, hiszen dobozos sör már van. Változik a világ. A házigazda majd nem azt mondja, amikor vendégek érkeznek, hogy fiacskám, vedd ki a hűtőből a palackot, ha­nem, hogy vedd ki a dobozokat. Egyszerű, nem? Legfeljebb olyan keveredés lehet, amíg megszokják az új helyzetet, hogy konzervnyi­tó helyett csavarhúzó kerül a tálcára és elmé­lyült beszélgetés közben a házigazda arra döbben, hogy fúrja a doboz tetejét. Már csak azért is, mivel a fúrás megszokott, mindenna­pos tevékenység, soha nem megy ki a divat­ból. Véradás - nem a bálon Kezdődik a farsang, kezdődik a báli szezon. A lapunkban közölt hír szerint Tolna meqyé- ben a Vöröskereszt nyitja a sort a tamási Dám Hotelben. Tetszik nekem ez a hir, mert tudom, milyen nagy jelentőségű a humánus tevékenység a Vöröskereszté. Joggal vidámkodnak a Vörös- kereszt dolgozói, rögtön a farsang elején. Ha csak a véradás megszervezését nézzük, önma­gában ez óriási jelentőségű. Derűs a farsangi hangulat és ez a kom- mentárfűzér is derűs hangvételű, ezért hadd vidámkodjak a bállal kapcsolatosan. A vér­adásról jutott eszembe, hogy hajdanában bi­zony voltak „véradás" bálok Magyarországon, amelyeket természetesen nem a Vöröskereszt tartott, hanem falusi emberek hoztak össze télidőben, erősen vágyva a vigalomra. Nem volt ritka eset, hogy egy-egy hírhedt fickó, fél- részeg vagy egészen elázott bicskás legény „'megcsapolt" valakit. Például csak azért, mert az áldozat nem falubeli volt, hanem a szom­széd helységből való. Pedig az lett volna a kivonatos szokás, az emberi, a szép, ha bárki ‘bármelyik faluból választhat magának lányt, kölcsönös vonzalom alapján. De jó, hogy végül is ez az erkölcsi szem­lélet győzött, és a bálok kizárólag a jókedv rendezvényei és csak azt nem lehet előre ki­számítani, hány leánynak kötik majd be a fe­jét, a farsangi bál után. GEMENCI JÓZSEF Báli jelenet. Az öltözék és a dekoráció az al­kalomhoz illő legyen. (Archiv felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents