Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

1983. január 12. Tájékoztató az 1983január 1-én hatályba lépett társadalombiztosítási rendelkezésekről (2.) 3. Az eseti megbízás alap­ján munkát végzők társadalom- biztosítása. A megbízásos jogviszonyban tevékenykedők közül korábban az eseti megbízás alapján munkát végzőket a jogszabály kifejezetten kizárta a biztosí­tásiból, emiatt a biztosítás ak­kor sem volt megállapítható, ha a megbízott ugyanannál a munkáltatónál egymást köve­tően létesített eseti megbízások alapján végzett munkát. A kizáró rendelkezés hatá­lyon kívül hélyezésével az ugyanannál a munkáltatónál létesített eseti megbízások alapján munkában töltött idő, illetőleg díjazás havonkénti összeszámítása mellett a biz­tosítás megállapítása lehetővé válik. 4. Az ügyvédek társadalom­biztosítása. Az ügyvédek 1983. január 1-től az anyasági segélyen, te­metési segélyen, nyugellátáson és baleseti ellátáson kívül táp­pénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra is jogosultak, tehát a munkavi­szonyban állókkal lényegében azonos feltételekkel jogosultak a társadalombiztosítás vala­mennyi ellátására. Táppénzre csak hét napot meghaladó megszakítás nélküli keresőképtelenség esetén jo­gosultaik azzal, hogy a táppénz a keresőképtelenség első nap­jától íjá r. Az ügyvéd táppénzét legfel­jebb napi 480 forint átlagkere­set alapulvételével lehet meg­állapítani. A napi átlagkerese­tet heti hatnapos munkarendet alapul véve kell kiszámítani, ennek megfelelően táppénz a vasárnap kivételével a naptári hét minden napjára jár. A na­pi átlagkereset kiszámításánál igazolt távollétként kell figye­lembe venni azokat a napokat, amelyeken az ügyvéd táppénz­ben, baleseti táppénzben, ter­hességi-gyermekágyi segélyben részesült, katonai szolgálatot teljesített vagy az ügyvédi ka­mara igazolása szerint egyéb okból nem fejtett ki ügyvédi működést. Az ügyvéd táppénze a napi átlagkereset hatvanöt százalé­ka, a biztosítottakra vonatko­zó feltételek (kétévi megszakí­tás nélküli biztosítási vagy en­nek megfelélő idő) fennállása esetén pedig hetvenöt száza­léka. Az ügyvéd terhességi-gyer­mekágyi segélyének összege a biztosítottakra vonatkozó álta­lános feltétéleknek megfelelően a napi átlagkereset teljes ösz- szege vagy hatvanöt százaléka attól függően, hony a szülést megelőző két éven belül 270 napi vagy ennél kevesebb, de legalább 180 napi előzetes idő­vel rendelkezett. Az ügyvéd családi pótlékra az általános szabályok szerint jogosult. Az ügyvédek baleseti táp- pénzénék összegére és mérté­kére a táppénzre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Nem jár táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, családi pótlék, vallomint baleseti táp­pénz az ügyvédnek arra az időtartamra, amely alatt az ügyvédi kamara igazolása sze­rint ügyvédi működést egyéb­ként sem fejtene ki. Az 'idén is jelentős feladat hárul a zöldségtermelő állami gazdaságokra, tsz-ekre, kister­melőkre: továbbra Is biztosíta­ni kei a lakosság jó színvona­lú, kiegyensúlyozott ellátását, a tartósítóiparnak o nyersanya­gait, külpiaci' értékesítésre pe­dig megfelelő mennyiségű áru­alapot kell adniuk. Mindehhez a szántóföldi zöldség mennyi­ségéit az elmúlt éviihez képest a nagyüzemékben 8 százalékkal szükséges növelni, a kiskertek­ben tériméit áru mennyisége az előirányzat szerint az 1982-es szintet éri majd el, amint azt a zöldségtermelés 1983. évi terve is rögzíti. Az elmúlt éveikben sajátosan alakulta zöldségtermelés; amíg a nagyüzemekben a szántóföl­di termelés — főként munka­erőgondok, a magas ráfordítá­Az ügyvédek nyugellátásának megállapításánál figyelembe vehető havi átlagkereset eddi­gi felső határ érvényesül azok­nál a nyugdíjaknál, amelyek­nél az igény 1982. december 31. után nyílik meg azzal, hogy a 10 000 forint feletti összeaet ugyanúgy, rmint a munkavi­szonyban állóknál, korlátozot­tan (90 százalék) lehet figye­lembe venni. Az ügyvéd a tevékenysége alapján befolyt bruttó munka­díjnak, valamint tiszteletdíjnak a 18 százalékát köteles társa­dalombiztosítási járulék címén fizetni. Bővült a tiszteletdíj­ban részesülők köre a járulék- fizetési kötelezettség és a tár­sadalombiztosítási jogosultság szempontjából. 5. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek társa­dalombiztosítása. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek eddig anyasá- qi segélyre, temetési segélyre, baleseti és nyugellátásra vol­tak jogosultak. 1983. január 1- től jogosultak táppénzre, ter- heséqi-gyermekáqyi segélyre és családi pótlékra is. A társadalombiztosítási ren­delkezések szempontjából 1983. január 1-től munkaviszonyban nem álló előadóművésznek kell telkiinteni a munkaviszonyban nem álló lemezbemutatót, ipar­művészt, o zenekar technikai feladatot ellátó tagját és a néoi iparművészt is. Tevékenységük sajátos jelle­gére tekintettel táppénzre csak hót napot meghaladó, megsza­kítás nélküli keresőképtelenség esetén jogosultak, Ilyen eset­ben azonban a tápoénz a ke­resőképtelenség első napjától jár. A táppénz a társadalom- biztosítási járulék alapjául szol­gáló havi iövedelem hatvanöt százaléka, kétévi megszakítás nélküli biztosítási, vagy ennek megfelelő idő esetén pedig hétvenöt százaléka. Terhességi-gyermekágyi se­gélyre az általános rendelkezé­séknek megfelelően, az előze­tes idő tartamától függően jo­gosultak. A táppénzt és terhes­ségi-gyermekágyi segély arra az osztályra meghatározott ha­vi jövedelem figyelembevételé­vel - havi összegben — kell megállapítani, amelybe a ke­resőképtelenséget, illetőleg a szülést közvetlenül megelőző napon tartoztak. A munkaviszonyban nem álló előadóművészeknek a biztosí­tottakra vonatkozó rendelkezé­sektől eltérően a táppénzt és a terhességi-gyermekágyi se­gélyt havi összegben kell meg­állapítani, egy naptári napra a havi táppénz, terhességi- gyermekágyi segély harmincad része jár. A munkaviszonyban nem álló előadóművésznek családi pót­lék arra a naptári hónapra jár, amelyben legalább huszonegy napra társadalombiztosítási já­rulékot fizetett. A huszonegy napba be kell számítani azt az időt is, amelyre társadalom- biztosítási járulékot azért nem köteles fizetni, mert táppénz­ben, baleseti táppénzben, ter­hességi-gyermekágyi segélyben részesül, vagy katonai szolgá­latot teljesít. A baleseti táppénzének ösz- szegóre és mértékére a táp­si költségek, a gépesítettség hiányosságai miatt — némi­képp visszaesett, addig a kis­kertekben, háztáji gazdaságok­ban éppen hogy örvendetesen növekedett. Bevált a háztáji in­tegráció, terjednek a fóliás technológiák, ráadásul az érté­kesítés szervezeti korszerűsítése is kedvez a kistermelőknek; több lehetőségük van az áru eladására. Ez a piaci frflssáru- ellátásbaa lis jótékonyan érzé­kelteti hatását, növekedett a jó minőségű termékek aránya, gazdagabb a választék primő­rökből is. A tartósítóipar elsősorban a nagyüzemben termelt zöldséget igény’!, az egy időben beérő, nagy mennyiségű termés felel meg inkább a feldolgozási technológiák követelményéinek. Éppen ezért a nagyüzemi zöld­pénzre vonatkozó rendelkezé­seket kell alkalmazni. Nem jár táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, családi pótlék, valamint baleseti táp­pénz a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek arra az időtartamra, amelyre a társa­dalombiztosítási járulék fizeté­se alól mentesítették, kivéve, ha a mentesítésre szülése miatt kerül sor. Ha a munkaviszonyban nem álló élőadóművésznek egy hó­napot meghaladó társadalom- biztosítási járulék tartozása van, táppénz, terhességi­gyermekágyi segély és családi pótlék nem jár. A járuléktarto­zás megfizetése esetén az em­lített ellátásokra visszamenőleg jogosult. A munkaviszonyban nem álló előadóművészek a társadalom- biztosítási járulék fizetése szempontjából a korábbi I—IV. osztály helyett I—VI. osztályba tartoznak. Az ellátás alapja­ként figyelembe vehető összeg az osztályoktól függően 1200 forinttól 8000 forintig, a fize­tendő járulék pedig havi 280 forinttól 2960 forintig terjed. A kötelező osztály a II., arnély- ben az ellátás alapjaként fi­gyelembe vehető havi összeg 1600 forint, a fizetendő járu­lék pedig havi 400 forint. A magasabb összegű ellátási alap megszerzése céljából a munkaviszonyban nem álló elő­adóművész kérhette magasabb osztályba való sorolását, ha az ötvenötödik, nő az ötvene­dik életévét még nem töltötte be. Az új rendelkezések sze­rint a magasabb osztályba való sorolás a nyugdíjra jogosító korhatár előtt legalább tíz év­vel kérhető. E változásra te­kintettel az a munkaviszony­ban nem álló előadóművész, aki 1982. december 31-ig az említett életkort már betöltöt­te, de az ötvenötödik, nő az az ötvenedik életévét még nem töltötte be, 1983. december 31-ig kérheti a III—VI. osztály­ba sorolását, ha a magasabb osztály szerinti járulékot 1983. január 1-től megfizeti. Az a munkaviszonyban nem álló előadóművész, aki 1983. december 31-ig a III—IV. osztály szerinti járulékot fizette, kér­heti az V—VI. osztály szerinti járulékfizetés engedélyezését, ha a különbözeted 1983. ja­nuár 1 - tői megfizeti. A magasabb osztályból ala­csonyabb osztályba való soro­lásra kérelem alapján továbbra iis lehetőség van. A munkaviszonyban nem álló előadóművész nem köteles já­rulékot fizetni arra az időre, amelyre táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyer­mekágyi segélyben részesül, vagy katonai szolgálatot telje­sít, előzetes letartóztatásban von, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll. Ha az említett okok miatt a járulékfizetési kötelezettség csak a hónap egy részében áll fenn, a naptári napokra a ha­vi járulék harmincad részét kell fizetni. A méltányosságból történő mentesítés a jövőben decent­ralizálva történik és az illeté­kes társadalombiztosítási igaz­gatóság vezetőjének hatáskö­rébe tartozik. (Folytatjuk) ségtermelés további csökkené­sének meg gátló sóra illetve nö­velésére a MÉM az 'idén 150 millió forint támogatást nyújt a nagyüzemeknek gépek be­szerzésére. Azok az üzemek számíthatnak támogatásra a gépvásárlásnál, amelyek több évre vállalkoznak egy-egy zöld­ségféle termelésére. Főként a zöldborsó, a paradicsom és a hagyma vetésének, ültetésének és betakarításának gépesítését segíti o MÉM támogatása. A zöldségtermelési kedv fo­kozásait segíti az'az intézkedés is, amely szerint az állami gaz­daságokban is alakíthatnak szakcsoportot a termesztésre, ugyanúgy, m-in-t a tsz-ekbem. Lehetővé vált az is, hogy a kö­zös gazdaságok tagjai munka­időn túl és munkakörükön kí­vül a nagyüzemi zöldségterme­lésben és áruelőkészítésben — csomagolás, tisztítás — munkát vállaljanak. Terjednek a fóliás technológiák Közellátás Attalán ___ ______________________________ NÉPÚJSÁG 3 Ő k a vanílás cuk rőt hiányolják ... A Dombóvártól délnyugatra fekvő Áttolónak - a hozzá tar­tozó Szentivánnal együtt — ezerhatvankét lakosa van. Csu­pán 1975 óta tartozik megyénk- hez, korábban Somogy megye része volt. Az itt élők többsége még ma is somogyinak vallja magát. Hogy miért? Azt mond­ják, hogy a szokás hatalma . . . Egy fiatalember pedig így fo­galmazott :- Kaposvár jóval közelebb van, mint Szekszárd. Sokan já­runk oda dolgozni, s ebből kö­vetkezve ott vásárolunk, sőt, ügyes-bajos dolgainkat is ott intézzük. Attalán az aktiv keresők szá­ma 472. Negyvenhat százalékuk a helyi termelőszövetkezetben talált munkalehetőséget. Néhá­nyon még ugyan helyben dol­goznak - kereskedelemben, ta­nácson, postán, iskolában -, viszont a többség „eljáró". Ez utóbbiak számára elsősorban Kaposvár és Dombóvár nyújt munka-, illetve kereseti lehető­séget. Tehát Attala az egyik „ka­pocs” a két megye, Tolna és Somogy között, de az sem el­hanyagolható, hogy Baranyá­hoz is közéi van, s bizonyos szempontokból az is vonzerőt gyakorol a településre. Érthe­tő is, hiszen a kedvező közle­kedési adottságú községből gépkocsival, autóbusszal és vo­nattal könnyűszerrel megköze­líthető több város. Azt viszont érdemes vizsgál­ni, hogy a környező városok miként közelítik meq Attalát, hogy kereskedelmi ellátottsága jobb-e az átlagosnál, avagy a „sok bába közt elvész a gyerek" mondás érvényes éppen erre a községre?- A község k'üI- és belterü­leti ellátásáról három vegyes­bolt és két vendéglátóipari egy­ség gondoskodik. Egy vendég­látóhely kivételével szövetkeze­tünk egységei - mondja Bertus Ferenc, a dombóvári egyesült áfész igazgatósági elnöke. — Elégedettek vagyunk mindegyik forgalmával ... De vegyük pél­dának a község központjában levő 95. számú vegyesboltot. Forgalma a település megyénk- hez csatolása óta majdnem duplájára nőtt. Pontosan 21 szállító vállalattal tart fenn kapcsolatot az üzlet, amely el­sősorban élelmiszereket, ház­tartási vegyicikkeket árusít, de kisebb mennyiségben vasárut, alapvető ruházati cikkeket, üveg- és porcelámárukat, és mi­nimális mennyiségiben tartós fogyasztási cikkeket forgalmaz.- Tehát az utóbbiakat első­sorban a környező városokban szerezhetik be az attaknak?- Nem egészen. Ugyanis az üzlet vezetője ügyes kereskedő, ami e témánál azt jelenti, hogy bármilyen rendelést fogad. Te­hát nagy értékű készlet nélkül is meghozat a lakók igénye szerint televíziót, mosógépet, vagy számtalan mást. Amikor a kért áru megérkezik, értesíti a vevőt...- Tőkehús viszont nem kap­ható a községben.- Télen, a disznóvágások idején nincs is rá igény. Nyá­ron viszont kiszerelt tőkehúst rendelhetnek és kapnak is. Hű­tőpult van az üzletben, nem gond a tárolás. Ezenkívül na­gyon jó a baromfieílótás a te­lepülésen. Húskészítményeket a Szekszárdi Húsipari Vállalat szállít - kellő választékban és mennyiségben. A másik bolt a téesziroda mellett van. Előtte fiatal nővel találkozunk. Véleményt kérünk, hogy szerinte miilyen a közellá­tás Attalán?- Az alapvető élelmiszercik­kek meg kaphatóak. Tej, kenyér általában van, s az utóbbi jó­részt finom is - válaszol, majd, amikor kérdőn nézek kerekedő pocakjára, igent bólint. - Már van egy gyermekem. Nyolcesz­tendős. De amikor őt szültem, akkor sem lehetett bébiételt kapni, is nincs most sem. Majd a férjem, aki eljár dolgozni, hordja haza a picinek a kon- zervet. Elbúcsúzva az asszonykától, betérünk a boltba. A kisebbik­be, a 103-as számúba, amely­nek König Rudolfné a vezetője. Készségesen mutatja be biro­dalmát, a kis üzletet, a szűkös raktárt és büszkén számol be arról, hogy mindezek ellenére havonta átlag 150 ezer forintos forgalma van. Ehhez még hoz­zájön, hogy az árukészlet migd- össze kilencvenezer forint.- A gyorsan forgó árukra megyek rá. Pontosan ismerem a környékben élők igényét — közli egyszerűen, majd a köz­ség más ellátásáról beszélve így folytatja:- A mozi (hetente egy alka­lommal vetít. Mennek is, meg nem is az emberek. A fiatalok új filmeket akarnak nézni. Ezért a hétvégeken bemennek Dom­bóvárra, vagy elutaznak Kapos­várra . .. Milyen szórakozási le­hetőség van még? A ikultúrban vannak rendezvények. Presz- szónk, az nincs, két kocsma vi­szont van. És van öregek napközi ott­hona majdnem tíz esztendeje. Akkor a létszám húsz volt, most huszonhét. A szám nyáron meg­emelkedik. •- Már nem tartják azt az emberek, hogy aki napközibe jár, az „kegyelemikenyérein" ten­gődik - hallom egy öregasz- iszonytól. - Jó eljárni oda. Be­szélgetünk, tévézünk. Csak mása-bb, mint otthon nézni a falakat. Egyedül, egész nap. Két másik idős néni a kerí­tésnél beszélget. Az ellátással ők is elégedettek, de egy dolgot mérgesen „rónak fel", — nem tudni, hogy kinek.- Nem lehet vaníliás cukrot kapni. Érti ezt? Pedig a sütés­nél nagy szükség van rája. Szí­veskedjen intézkedni!- Én magam csinálok vaníliás cukrot. Nagy műanyag doboz­ba öntöm a porcukrot, melybe előtte vaníliarudakat vágtáim ... Évekig megoldja a sütést.. .- Régi (módszer - szól köz­be a másik. A téeszirodán Győrffy Jenő’el- nökikel beszélgetünk.- A közétkeztetést sikerült megoldani ... - kezdi. — A ta­nácsnál volt egy elhagyott pe- dagógusllakás. Arra az elha­tározásra jutottunk, hogy abból alakítunk ki konyhát, ebédlőt. Az átalakítás 1979-ben történt meg. 'Mindössze hatvan- vagy hetvenezer forintba került, mi­vel a munkálatokat a téesz bri­gádja végezte. Most ott étke­zünk mi, és a községi tanács dolgozói — persze, onnan csak egy valaki fizet elő -, onnan viszik át a harminc iskolásnak az ebédet, sőt, az öregek nap­közijébe is.- Előtte hogyan oldották meg a szövetkezet azon tagjainak közétkeztetését, akik nyáron a földeken dolgoztak?- A kombájnosoknak akkor is vittünk ki főtt ételt. A kör­nyéken levő valamelyik kisven­déglőből ... De az drága is volt, meg kevés is. .. Most száz személynek főznek a konyhán. Majd az elnök arról beszél, hogy az „alapellátás jó a köz­ségben". Ami meg itt nem kap­ható, hát megvásárolják má­sutt. Hiszen minden családból van valaki, aki eljár dolgozni. A szórakozásról beszélgetve ki­derül, hogy „marad a tévé", aki­nek pedig igénye úgy diktálja, elmegy Kaposvárra színházba, esetleg Pécsre. ’Szekszárdra nem. Hiszen egy szekszárdi út kétszer annyiba kerül, mint egy pécsi. Orbán Imre a vezetője a főút mentén levő 59. számú italbolt­nak. Tizenkilenc esztendeje dol­gozik ebben az egységben. Te­hát volt „somogyi", volt „Tolna megyei". Igaz, most 'iis az utób­biakhoz tartozik, de már miint az áfész szerződött dolgozója vezeti a négyszemélyes italbol­tot. Az áruforgalmi adatokat nézve kiderül, hogy tavaly az étel, a kávé, a szeszmentes ita­lok tervét nem tudta teljesíteni az üzlet, viszont a szeszes italo­két öt és fél százalékkal túl is teljesítették.- Mindennap friss pogácsát sütünk. Amolyan zsíros pogá­csát. Itt, a konyhán. Az embe­rek nagyon kedvelik. Látja, alig múlt dél, s már egy darab sincs. Van viszont szendvics. Ezt is ve­szik ... - és eszik is, látom. Töb­ben falatoznak a teremben. Fő­leg férfiak. Előttük pedig sör vagy fröccs. Nyáron viszont be­betérnek asszonyok, sőt, a gye­rekek is. Ugyanis örömükre ott is árusítják már a közkedvelt Roll-krémet.- Nagyon jó az áruellátás — szól az üzletvezető. - Amióta Dombóvárhoz tartozunk, különö­sen. Míg 1974-ben másfél mil­liós volt a forgalmunk, tavaly k étm illi ó -kil e n esz á z ez erre I e m e I - kedett.- Viszontlátásra! - emeli po­harát egy idős ember és szá­jához emeli a söröskorsót. A vegyesboltban kora délután alig van forgalom V. HORVÁTH MÁRIA- KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents