Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

A^fepÜJSÄG 1983. január 30. ON KERDEZ Hetven kilométer légvezeték Telefonon is, leveliben is több olyan észrevétel érkezett szer­kesztőségünkbe, hogy hol itt, hói ott rassz a közvilágítás Székszárdon. A Dél-dunántúli Áramszol- gáltató Vámfalat üzemigazgató­ságán e problémákra váltaSzol- va elmondták: a közvilágítást érintő hibabejelentéseket - a telei ornlk ön yvben külön szám van a hibabejelentésre - a hi­bafelvevő azonmtal jegyzi. A feljegyzéseket úgy csoportosít­ják. hogy egy-egy területre koinicenltrá'lád|jtainak. Azt, hogy egy-lkiét kisebb hibát azonnal meg szüntessenek, sem most. sem a jövőben nem tudják biztosí­tani. 'Mint elmondották: a közvilá­gítási hibák Sajnos nemcsak a természetes elhasználódás kö­vetkezményei. Az időszakos ja­vítások alkalmával számtalan szándékos rongálást is tapasz- tallinok. Igen gyakori, hogy a há­lózatra d rótdoinabolkat dobó Ina k fel és ezzel nemcsak egy utca, hanem egy egész városrész köz­világítását is megbénítják. Eze­ket o szándékos rongállákat na­gyon néház felderíteni. Szek- szárd vá'nös légvezeték sínek hossza hétven kilométer. Ilyen hosszá légvezetéket a szándékos rongálőlktál megvédeni az áram­szolgáltató váll alat dolgozói egyedül képtelenek. Ezúton is kérik Sziekszárd lakosságát: se­gítsenek megvédeni a szándé­kos r Öngól óktól a város közvi­lágítását. Szabályos helyen van a közkút „1982 nyarán alakult meg nálunk a törpevizmű-társulat. Minden házból be kell fizetni 18 ezer forintot. Tavaly már be is fizettünk 750 forintot. A vízve­zetékcsöveket október-novem­berben kezdték lerakni a falu egy részén. Utcai csapot csak egy helyen láttam. A Vörösmarty és a Móricz Zs. utca körülbelül 1000 méter hosszú és mindkét utcába csak két utcai csapot akarnak tenni. így körülbelül 300 métert kell menni vízért, ha lesz. Ilyen hosszú utcába elég két utcai csap? És amíg nincs víz, addig is kell fizetni? Ha így lesz, akkor csak azért kell eny- nyi pénzt fizetni, hogy a házunk előtt megy el a víz?” - kérdez­te id. Sándor János, Magyar- keszi, Móricz Zs. u. 57. szám alatti olvdyónlk. A kérdésre Borbás Istvántól, a Tollba megyei Víz- és Csator­namű Vállalat igözgató jótól kértünk választ. — Vállalatunk a községi ta­nács megbízása, illetve a víz- mütörsülalttal kötött szerződés alapján készítette öl a községi vízmű kivitől! tervét. E terv állap­ján végezzük a munkát. — A megalakított törpevízmű- társUlat határozató szerint az érdekeltségi egységék hozzájá­rulási költsége 18 ezer forint. Ezt a megoldkullást követően a táitsülat tagjai részleteikben fi­zetik. A befizetések a társulat számlájára történnék. E befize­tésekből és egyéb tám ogató- solkbál, valamint hitelekből va­lósítja meg a vízmüvet a beru­házó. Az érdekeltségi hozzájá­rulás téhát a vízmű megvalósí­tó si költségéit fedezi és nem függ össze a vízszálgáltatással. — Megvizsgáltok a közkutalk elihelyetásiévell 'ka.pcsállaltas ész­revételt Is. Megállapítottuk, hogy a közkutók megtervezése és kivitelezése a műszaki és fo­gyasztói élő írásoknak megfelel. Az előírások szerint a közkifo­lyók elhelyezése a vezetékre / Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 úgy történik, hogy a lakosság legfeljebb 150 miéter utófmeg- téve érje el azt. Ez a távóllság a kiyitelli tervekben biztosított. Id. Sándor JámOs lakőhieyétől pél­dául 100 méterre lesz a köz- klifölyó. A közlkutókiat a községi tanáccsal együtt jelöltük ki, ezt a tervezés időszakában egyez­tettük. Hanyagság Berg Lajos, Bátaszék, Budai u. 92. szám alatti olvasónk tet­te szóvá: Bátaszéken, az ÁFOR- kút környékén esőzéskor megáll á víz és károkat okoz. Erdei János, a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács el­nöke válaszolt a kérdésre. — A panasz jogos. A csapa­dékvíz lefolyását az akadályoz­za, hogy a kövesdi átereszbe csatlakozó árok és átereszek alja feliszapolódott a tulajdo­nosok hanyagsága miatt. Az átkok tisztítását tanácsi rende­let szabályozza és teszi kötele­zővé. Az érintett háztulajdono­sokat felszólítottuk az árok ki­tisztítására, természetesen ha­táridő-megjelöléssel. A helyi ófész és ÁFOR vezetőit is fel­szólítottuk a szükséges munkák elvégzésére. Syncumar tabletta és gumiharisnya Márton Pál Kiisdorog, Petőfi út 16/a. szóim alatti Olvasónk írta*: „Felírtak nekem Syncumar tablettát. Kérdeztem a körzeti orvostól, hogy hol válthatom ki; azt mondta, hogy minden gyógyszertárban van. Voltam Tevelen, Bonyhádon, Szekszár- don, a kórház melletti gyógy­szertárban végre megkaptam a tablettákat. A tablettákért két forintot fizettem, az útiköltsé­gem összesen száz forint volt. r A gumiharisnyával is meg­jártam. írattam én már máskor is gumiharisnyát a bonyhádi szakrendelőben. Felírták, ott helyben kifizettem és minden rendben volt. Most nem igy van. Be kell járni a megyét. Bony­hádon és Szekszárdon már két­szer voltam a gyógyszertárak­ban. Mindkét helyen azt a vá­laszt kaptam: nincs. Hányszor kell még mennem? Nem lehet­ne úgy beszerezni a gumiha­risnyát, mint régen: a sebésze­ten befizetnénk és megkap­nánk.” Mindkét kérdésre dr. László Viktor, a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának igazgatója vála'szolt. — A Syncumar tablettát egészségügyi miniszteri utasí­tásra 1982. október 27-től 1983. január 7-ig centralizált gazdál­kodás alá vontuk, mert gyártá­sa és szállítása nem volt folya­matos. A készítmény kizáróla­gos készletben tartására' és for­galmazására ezen időszakban a szekszárdi 11/1. sz. gyógy­szertárát (Székistónd, Széchenyi u. 68.) jelöltük ki. A gyógyszer­tár a vidékről beküldött vények­re a Syncumar tablettát pos­tázta. Jelenleg a készítmény a megye valamennyi gyógyszertá­rában beszerezhető. — 1983. január elsejétől egyes gyógyászati segédeszkö­zök forgalmazását kijelölt gyógyszertárak végzik. Ezzel egyidejűleg a SZOT Társada­lombiztosító si Főigazgatóság a gyógyászati segédeszközök ki­adását megszüntette. Erről tá­jékoztatás jelent meg a* Tolna megyei Népújság 1982. decem­ber 31-i számában. A fentiek értelmében például Bonyhádon a 11/7. sz. (Bonyhád, Szabad­ság tér 16.) gyógyszertárban szererhető be gumliharisnya. Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Századunk nagy orvosi felfedezései A vércsoportok felfedezése Az orvostudomány. elsősor­ban a sebészet számára hatal­mas jelentőségű Kari Land- steíner (1868—1943) osztrák or­vosnak o vércsoportokkal kap­csolatos felfedezése, amely megoldotta a vérátömlesztés kérdését, amelynek problémá­jával az orvostudomány közel kétszáz évig hiába* kísérletezett. Igaz, Landiste'iner eredményeit nagyban elősegítette, hogy a vér szerkezeti kérdéseivel a XIX. század második felétől in­tenzíven foglalkoztak, amit se­gített a mikroszkópos technika jelentős fejlődése is. A számos megválaszolásra váró kérdés között szerepelt a vér „össze- csamósodásómak" problémája, elsősorban aikkor, amikor a vért idegen vérrel keverték. Valójá­ban ez volt a vérátömlesztés korabeli alkalmazásának leg­nagyobb akadálya. Az emberi vér helyettesítésére először bi­kavérrel kísérleteztek, de ez sú­lyos szerencsétlenségekkel járt. Később újból emberi vért al­kalmaztak, de ez is változó si­kerrel járt, hiszen gyakran ha­lálos kimenetellel zárult. Ezért is mondtak le a sebészek a vérátömlesztés lehetőségéről, pedig a műtéti technika egyre indokoltabbá tette. Karl Landsteiner fiatal kuta­tóként minden tudását és ener­giáját éppen a vér ismeretlen tulajdonságainak felderítésére szentelte, elsősorban a szérum­kutatással kapcsolatos témák kötöttek le figyelmét. Éppen az egyik ilyen témájú — 1900-ban megjelent — tanulmányának lábjegyzetei között említette, hogy a normális emberi vér négy csoportra osztható fel. E megjegyzés nem váltott ki ér­deklődést, amiért később e problémával külön tanulmány­ban foglalkozott Vizsgálatai során Landsteiner azt kívánta ellenőrizni, hogy mi az oka a vértestek „össze­csomósodó sónak”, így arra a következtetésre jutott, hogy az emberi vér négy csoportra (0, A, B és a ritkább AB) Osztha­tók fel. Csak abban az esetben lép fel a csomásodás, ha két nem azonos vércsoporthoz tar­tozó vér keveredik. A szerény bécsi orvos felfedezését valójá­ban csak az első világháború súlyos sebesülései állítottak a szakmai érdeíklódés középpont­jába, ekkor kezdték a katona­orvosok behatóbban tanulmá­nyozni a már feledésbe ment Landsteiner-féle közleményt. A vérátömlesztés módszerét oly­annyira kidolgozták, hogy nem­csak a sebészek, hanem más kliníkaH* területen is bizton kezd­ték alkalmazni, már az első vi­lágháború alatt számtalan em­ber életét menthették meg ez­zel. A biztos vércsoport-megálla­pítás ellenére is történtek sze­rencsétlenségék, ami* részben a Landsteiner-féle módszer bizo­nyos hiányosságaira utalnak. A gyakorlat feltételezte, hogy a négy vércsoporton kívül valami más alcsoportnak vagy alcso­portoknak kell létezniük, ami a legnagyobb körültekintéssel végrehajtott vérátömlesztések­nél — a vércsoportok megálla- pitósándk többszöri ellenőrzé­se ellenére is — szerencsétlen­ségekhez vezettek. Igaz, ez rit­kán fordult elő, de a jelenség nem fért bele a pontosnak hitt módszerbe. Maga Lamdsteíner sem tudott választ adni a* kér­désre, és éppen ez sarkallta a további kutatásra. Ennek során — a második világháború elején — sikerült már New Yorkban Landsteiner- nek felfedezni* a vér Rh- (rhe­sus)-faktorát. A má*r hírnévnek örvendő tudás tengeri malaco­kon és rhesusmajimdkan vég­zett kísérleteket; az utóbbiak vérét fecskendezte be az elöb- biek vérébe, annak szérumha- tósát tanulmányozva. Az Ily módon nyert tengerilmalöc-szé- rumot az emberi vérrel kapcso­latban is megvizsgálta: tapasz­talta, hogy az esetek 85 száza­lékában csomósodási keltett, 15 százalékában azonban nem okozott semmi elváltozást. így következtetett arra, hogy a négy vércsoporton kívül létezik az Rh pozitív és az Rh negatív alcsoport, aminek jelenlétével számolni kell a vérátömleszté­sek alkalmazásánál. Ezt Rhesus- (Ríh)-faktornak nevezte el, és felmérései során bizonyította, hogy az emberek többsége Rh pozitív,, kisebb hányada Rh ne­gatív tulajdonságokkal rendel­kezik. így az alapvető vércso­portokon .kívül az Rh-falktorra is figyelemmel kell lenni. Ugyan­csak bizonyította', hogy ellen­kező Rh-faktoros vér allkalmat- zásdkor antianyagok keletkez­nek a vérben, amelyek készek arra, hogy a saját vért meg­védjék az új, ellentétes Rh-fOÍk- toros vérrel szemben*. Az újabb vérátömlesztés halállal végző­dik. Ennek tudatában csak azo­nos Rh-faktoros vért lehet alkal­mazni. Az Rh-faktorok tulajdon­ságainak ismerete magyaráza­tot adott a terhesség ilyen vo­natkozásaira is; hiszen a szüle­tendő gyermek sorsát is meg­határozza'; az Rh negatív anya az Rh pozitív apától várandó gyermeke az apa tulajdonsága*- it viszi tovább, míg az anya szervezetében ellenanyagok termelődnek. Ez viszont befo­lyásolja és súlyos következmé­nyekkel jár a további gyerme­kekre nézve. A későbbi kutatások bebizo­nyították, hogy az emberi vér nemcsak Rh pozitív és negatív tulajdonságokra osztályozható, hanem — mivel az Rh-fáktor egész komplexum — további nyolc faktorra. így a rosszindu­latú reakció nem minden eset­ben állhat fenn, csak egyes körülmények között okozhat problémát. Amikor Kari Landsteiner 1943. június 26-án New York-ban elhunyt, az egész emberiség egyik legnagyobb jótevőjét gyászolta a Nobel-díjas tudós­ban. KAPRONCZAY KAROLY DR. Új könyvek Az év első noipjalilban két kö­tettel is gazdagodott a Kossuth 'Kiadónál gondozott népszerű 'Mit kell tudni ? ... sorozat. A (lakásügyi jogszdbállyokról meg­jelent könyvet OsZlányi Zsolt írta s állítatta össze. A kötet célja, hogy a lakásügyi kérdé­sek iránt érdeklődőik megfelelő és könnyein érthető tájékoztatást kapjanak az áj központi ren­delkezések lényegéről, a jog­szabályokban m*eg*szalbott kere­tekről és lehetőségekről. Az ol­vasóiknak gyakorlati útmutatást ad a különböző lakáshoz jutási formáikról, a hozzájutás feltéte­leiről, a teninivaldkrál és a vár­ható költségekről. A második rész a lakásfenntartás kérdései­ről, ezen belül a lakbérekről ad tájékoztatást. A könyv végiéhez csatolt függelék tairtalllmozza a lég fon tosabíb lakásügyi jogsza­bályok jegyzékét, vallöimli*nt a magánépítkezést segítő szolgál­tató-információs irodáik, a fővá­rosi és vidéki építőanyag-keres- íkedélemmel fog Italkozó Tüzép- télepek, az építkezéseket szer­vező egyes munkaközösségek, társulások, kisváll lalkozások 'címjegyzékét. A Mit kell tudni?.. . másik újdonsága — Gál Tamás mun­kája — a trópusi Afrikáról közöl hdszinós ismereteket, tudnivaló­kat. A szerző részletesen elemzi Afrika földrajzát, történelmét, gazdaságát, tánstadallml, pallti- kai életét. Foglalkozik a szo­ciális helyzettel, a kultúrával és az egészségüggyel, majd elem­zi a szocialista országok és a trópusi Afrika kapcsolatait. A kötet végén részletes ismertető található e földrész o*rszágoinak 'adatairól. / A népszerű könyvfüzér a ki­adó ez évi tervei szerint öt to­vábbi kötettel bővül. jQS^bályokról — röyiileB Az apaállat-gondo­zásról szól a mező- gazdasági és élelme­zésügyi miniszternek a Magyar Közlöny 1982. évi 82. számá­ban megjelent és 1983. évi ja­nuár hó 1. napján hatályba lé­pett 35/1982. (XII. 30.) MÉM számú rendelete, amely szerint tenyésztésre csak olyan apa­állatot szabtad felhasználni, amélyet a rendeletben megje­lölt 'Intézetben neveltek fel, s amelynek származási lapját „Tenyésztésre alkalmas” zára­dékkal látták el. Rendelkezik a jogszabály az állami tulajdon­ban lévő apaálltat tartásával kapcsolatos költségek viselésé­ről, az állami apaálltat haszná­latáért fizetendő díjról, vala­mint arról is, hogy az apa­állatokat htasznáfhatóság szem­pontjából évente felül kel! vizs­gálni, ta felülvizsgálat eredmé­nyét a származási lapra rá kell vezetni. A Minisztertanács elnök­helyettesének 1/1983. (I. 1.) ME számú rendelete az önkéntes ifjúsági építőtáborok létesíté­sének és működésének feltéte­leit szabályozza, meghatározza, hogy építőtáborozá'sban kik ve­hetnek részt, mely esetekben szükséges a részt venni kívánó fiátall1 törvényes képviselőjének beleegyezése, kimondja, hogy a fiatalt, valamint az építő­tábort üzemeltetővel munka­viszonyban nem álló, a fiatalok felügyeletével megbízott sze­mélyt az építőtáborban eltöltött időre térítésmentes szállás és étkezés, az oda- és visSzOuta- zás költségei, vtalbmíint a szak­mára, illetőleg a munkahelyre meghatározott - a munka- viszonyban állókkal azonos — munkaruha és egyéni védő­eszköz-juttatás illeti meg. E juttatásokról az építőtábort üzemeltető szerv gondoskodik, amelynek 'feladatta a fentieken túlmenően — többek között — hogy biztosítsa a folyamatos termelőtevékenység feltételeit, a mulnkavédelmi előírások betar­tását, a megfelelő elhelyezést, a szabadidő hbisznos eltöltésé­nek tárgyi és anyögi feltéte­leit stb. Meghatározza a ren­delet az építőtáborban foglal­koztatottak foglalkoztatási ide- ját, amely középfokú oktatási intézmények tanulója esetében a napi 8 órát, felsőoktatási in­tézmények hallgatója esetében o nápi 10 órát nem haladhat­ja meg. Kimondja a jogsza­bály, hogy az építőtáborban dolgozó fiatalnak és az iráhyí­tássál megbízott — az üzemel­tetővel munkaviszonyban nem álló — személynek az előre ki­tűzött feladat tieljestíése esetén jutalom fizethető és ennék ösz- szege mentes minden járulék és adófizetési kötelezettség alól. A rendelet melléklete ír­ja elő az építőtáborazással kaposoltatas munkaerőigény be­jelentésének, valamint az épí- tőtóborozás tapasztalatairól szóló jelentés megküldésének rendjét. A pénzügyminiszternek az 1/1983. (I. 1.) FM számú rende­lete a reprezentációról szól, rögzíti a reprezentáció fogal­mát és jogcímeit, a reprezen­tációs költségkeretek mértékét és ennek mikénti megállapítá­séit, szabályozza a belföldiek részére szervezett hivatalos tár­gyalások, kiállítások, ünnepsé­gek során nyújtható reprezen­tációról, a külföldiek vendég­látósáról, s küllőn fejezetben az ajándékozásról. Kiemelendő- nék tartjuk, hogy belföldiek ré­szére szervezett hivatalos 'tár­gyalásokon csak üdítő ital szol­gálható fel. A fogadás, a hiva­talos tárgyalás céljához köz­vetlenül nem kapcsolódó prog­ram költségei sem reprezentá­ciós, sem egyéb költségként nem számolhatók el. Belföldi­nek ajándék nem adható. Ez utóbbi két jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 1. számaiban jelent meg, s .mind­kettő 1983. január 1. napján hatályba lépett. A tanácsi házkezelési szer­vek kezelésében lévő állami ingatlanokkal kapcsolatos lakó- házjavitási munkákról szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter 14/1982. ÉVM-iPM számú együt­tes u t a s í t á s a , amely az Építésügyi Értesítő 1983. évi 1. számában jelent meg, s amely­ből itt csupán az alábbialkat idézzük: „A tanácsi házkezelé­si szerv a felújítási munkák megkezdése előtt legalább 90 ntapptal — a lakábízotíság és a kivitelező közreműködésével — lakógyűlésen köteles ismertetni az ingatlan bérlőivel az elvég­zésre kerülő munkáikat, azok elvégzésének sorrendjét és idő­béli ütemezését. Ha a kivitele­zés során a bérlemények ki­ürítése szükségessé válik, Is­mertetnie kell az egyes bérle­mények kiürítésének és haszná­latba való vilsszaadósának vár- hötó időpontját is.” DR. DEÁK KONRAD, osztályvezető ügyész Mezeinyulak exportra /Kecskemét határában a Petőfi vadásztársaság megkezdte a ímezeSinyuitak hálával történő be­fogását. Az utóbbi években ugyanis jelentősen csökkentet­ték ezek vadászatát; így az ál­lományból közel 300 élő nyalat foghattak ki hálósor segítségé­vel. Az állategészségügyi szem- pontiból gondoson ellenőrzött állatokat Nyugat-lEurápábd száll! ltjaik vértfélfnissítés céljából. Szállításra készítik elő a nyulakat (MTI-fotó - Karáth Imre felvétele - KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents