Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
1983. január 30. NÉPÚJSÁG 3 Munkát keresőkért, munkát kínálókért Üj típusú szolgáltató iroda Szekszárdon Hányszor, s milyen hangerővel dúdoltuk azit a nótát, hogy akácos út, ha végigmegyek rajtad én . .. Pedig tudva tudjuk, hogy utak mentén csak a gömbtalkácot ültetik a kertészek.. Tudjuk, hogy homokfogónak, ihaSzantallan területek hasznosítására telepítik az akácot. A mai kor leggazdaságosabb fáját. Gazdaságos, mert hasznos. ,,Karbantartása" nem kíván sok munkát, nemesítése sok éve megáldott, s a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ezt a fát mindenre liehet baszin-állnli. Tán húsz éve is von aronök, aimiilkor egyszer a Balkánon jártam motorkerékpáros túrán, s vafalhofl eltörött B. K. barátom Pille utánfutójának rugója. Az út mentén vágtunk két szép akácsulhángot, s azt drótoztuk a rugó helyére - ezer kilométernél többet motoroztunk ezekkel a „rugókkal". Az akác akkor lopta be magát a szívembe, bár aimnaik előtte vagy jó húsz éve is igenaslak kedvelAkác tem illatos virágát, abban lévő mézét és a méhek gyűjtötte finom kenyérrevalót. Az akác az utóbbi évtizedekben reneszánszát élii, most kezd beépülni mindennapi életünkbe. -Ezt a fafaljtát először hozták át Észak-Amerikából az öreg kontinensre a többi előtt. Hazánkba a tizennyolcadik század elején került, de osak sínylődött, kínlódott, nem ment semmire. Még tűzifának is alig-alig hasznosuk, mert kitermelése gazda- ságtafan vált. És itt van előttem a szekszárdi Skálá kertészeti áruház adata: tavaly közel kétezer különböző méretű boredényt adtak el, melyek akácból készültek. Volt alkalmam megtekinteni, és csodálni ezelőtt több mint tíz éve a Fatelítő Vállalót dombóvári üzemének termékeit, a színes akácparkettákat... S láttam más szerszám fájaként is ezt az „új" fát. Manapság már a szilt ritkábban vágjuk fejsze- nyélnek. A festők állványa is készülhet akácból százszámra a bátaszéki ipari szövetkezetben. Az akácfa jól megmunkálható. Gőzöléssel, különféle vegyszerékkel Való telítése pedig értékét óriásira növeli: a sejtjeibe ivódó vegyszer nemcsak a fa élettartalmát, kórokozóktól való mentesítését jelenti, hanem azt is, hogy géptölkatrész is készülhet belőle. Kevesen tudják manapság, hogy a ídliusi járművek, az ökrös szekerek, a lovas kocsik förhénoe, oldala akádböl készült, még kevesebben, hogy az akácot még autók alkatrészeként Is használták. Tehát kimondhatom, hogy az akác éli új világát.-PjAlig egy hónap telt el azóta, hogy megalakult Szekszárdon a városi tanács vb munkaügyi szolgáltató irodája. Viszonylag rövid idő ez látványos eredmények felmutatásához, de még ahhoz is, hogy egyáltalán megismertesse magát, tevékenységét, feladatait az új intézmény. A Bezerédj utca 1. számú épület kapuján láthatóan ideiglenesen elhelyezett táblái igazítja útba az érdeklődőt, aki meglepve tapasztalja, hogy mindössze hárman dolgoznak itt, Dudái Jánosné irodavezető és két munkatársa. A kis létszám persze csak azoknak meglepetés, akik már ismerik az iroda működésének céljait s tennivalóit. Az utóbbiakat az alapító okirat tizenhárom pontban sorolja fel, s egyik sem tűnik könnyű feladatnak. Dudoi Jánosné azonban azt mondja, hogy elegendő ez a létszám, s ha túljutnak a kezdeti nehézségeken, a kiforratlanság állapotán, akkor münden bizonnyal közmegelégedésre, mind a munkavállalók, mind a munkát kereső vállalatok érdekében a lehető leghasznosab- ban dolgoznak majd. Ugyanis az egyik legfőbb tevékenységi körük a tájékoztatás, a munkát keresőknek a munkahelyikínálatról, az elhelyezkedési lehetőségekről, a munkáltatóknak pedig a munkát keresőkről. Ehhez viszont kellő tájékozottság szükséges. — Korábbi munkakörömben — a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának főelőadójaként — önállóan végeztem el a munkaügyi hatósági és az azzal járó revíziós és más tennivalókat, így az akkori ismereteimnek, az üzemekkel, vállalatokkal való személyes kapcsolataimnak most nagy hasznát látom — mondja az irodavezető. — Mindenesetre a régebbinél lényegesen pontosabb képet kell szereznünk a munkaerőkeresletről és -kínálatról, enélkül nem lehet tökéletes a kettő egyeztetése, illetve a munkaerő-közvetítíés. — Hogyan kezdte irodavezetői tevékenységét? — Felkerestem a nagyobb vállalatokat. — Hány munkahelyre terjed kii az iroda tevékenységi köre? — Csaknem kétszázra, ugyanis területi illetékességünk a megyeszékhely és a szekszárdi járás. Nyilvánvaló, hogy lehetetlen valamennyi munkahelyet felkeresnie a munkaügyi szolgáltató iroda kis apparátusának, s ezért is alapvető szükségünk lenne legalább egy telefonkészülékre, óm ez még mindig hiányzik. — Miért? — Nem tudom. Többszöri sürgetés ellenére sem szerelték fel a készüléket, pedig csak az kellene, miivel egy korábbi telefonos lakás átalakított helyiségeiben dolgozunk, tehát a vonal ki van építve. Tegnap például egy ügyfelünket a régebbi irodánkba vittem magammal, s onnan hívtam fel néhány üzemet, így keresve számára a munkaalkalmat... — Sak ügyfelük van? — Úgy érzem, kevesen tudnak rólunk, de eddig már mintegy százan fordultak hozzánk elhelyezkedési problémájukkal. — Mindenkinek tudtak segíteni? — Senkit sem küldünk el azzal, hogy nem tudunk segíteni rajta, de olyan eset elő-előfor- dul, hogy az illetőnek várakoznia kell. A jelentkezők túlnyomó többsége — sajnos — szakma nélküli, alacsony iskolai végzettségű, s így nem kis gondot okoznak, hiszen a vállalatok egyre igényesebbek. Nem könnyű tehát a szinkront megteremteni az igények és a lehetőségek között. Mindenesetre arra törekszünk, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk a> munkahelyékkel, szinte naprakész iaí or m á ci ókká I re ndeíkezz ü nk létszámhelyzetükről, s nagyon fontosnak tartjuk a jelentkezőkkel való szintén közvetlen kapcsolat megteremtését. Csakis így találhatja meg ügyfelünk az egyéniségének, szakképzettségének, iskolai végzetségének és az egyéb kívánalmaknak ■ megfelelő munkahelyet, természetesen összhangban a vállalati és népgazdasági érdekekkel. — Mit tehet az iroda a munkaerő-kereslet és -kínálat szinkronjáért, hiszen a jelentkezők kedvéért nyilvánvalóan nem alakíthatnak új munkahelyeket? — Egyik lehetséges módszer a szakképzés, Illetve az át- és továbbképzés koordinálása. Éppen ezért kívánjuk felkeresni a közeljövőben c TIT-et is. ahol ilyen tanfolyamokat szerveznek. Egyébként ez a koordinálás is az említett 13 tevékenységi kör egyike, mint ahogy az a szociálpolitikai jellegű elhelyezkedések, vagy a diákok szünidei foglalkoztatósának segítése és a pályakorrekciós tanácsadás is. — Milyen konkrét elképzelés megvalósításán dolgoznak jelen leg? — Jó lenne többek között kielégíteni egy fokozódó, viszonylag új lakossági igényt. Ennek az a lényege, hogy Szekszárdon sokan vállalnának alkalmi munkát, bedolgozást, illetve hétvégi munkát. Ha ezeket bejelentenék hozzánk, s mi összegyűjtve fel tudnánk ajánlani a vállalatoknak, talán több szempontból is hasznos lenne. A munkaügyi szolgáltató iroda igen sokrétű tevékenységét természetesen nagyon korai lenne értékelni, annyi azonban bizonyos: az ott dolgozók kellő felelősségérzettel végzik munkájukat, amiről Dudái Jánosné így fogalmazott: „Ha egy embert nem tudunk elhe- lyeznh akkor egy család élete is felborulhat. . . Céljaink ismeretében meg fogjuk találni a feladatok lehető legjobb megoldásához szükséges módszereket. Jó lenne, ha bárki, akinek munkával, foglalkozásával kapcsolatos bármilyen gondja, elképzelése van, bizalommal keresne fel btennünket.” V. Z. Dudái Jánosné irodavezető Egy jó csapat a négyes számú gyárban A felületkikészítő egyenesbe ért... szag hét éWel ezelőtt még egyik (legkorszerűbb berendezése egyre inkább felújításra szorul. A g alván műhelynek 52 ezer négyzetméter felületet kellett galvanizálni. Voltak gondjaik is: nem kapták megfelelő időben és mennyiségben a gőzt. A városi hálózatra kapcsolták a gőzellátást a B;HG-ban, így olcsóbb, csak bizonyos fokig kiitszolg ál tátották. Az alkatrész- ellátás sem volt folyamatos, csúcsidőszakok alakultak ki, amikor mindén szervezőerőre szükség' volt, hogy Ik'i tudják elégíteni a szereidét és a társgyáraikat. — Mindén embernek van egy-két ötlete - mondja a művezető, Horváth Ferenc. Ez a mondat aizért fontos, mert az elmúlt évek alatt 25- 30 százalékkal javult a termelékenységi 'mutatójuk. Ez azzal is összefügg, hogy a BHG- baa van az ösztönzés egyik legkorszerűbb formája. A nor- m'alkairbamta'rtásck sarán — amit az üzemék ajánlanak fel — bérvisszatérítést kapnak az üzemek. Ez pedig azt eredményezi, hogy mindenütt igyekeznek kevesebb normaidővel dolgozni, 'mert ezért jelentős béremelést kap az üzem. Ezt a módszert az idén már továbbfejlesztették. Eddig csak a teljesítményben dolgozók kaphattak a' bérvisszatérítésből, ami nem volt teljesen igazságos, hiszen a munkát elő kellI Ikiészíteoli, az anyagot a helyszínre szállítani és még rengeteg tennivaló van azért, hogy a teljesítményiben dolgozók tudják teljesíteni a normájukat. Az idén tíz százalékkal kívánják csökkenteni a normákat a fel'ü l'e tkiilkié szíltő b e;n. Az érte járó bért már a termelést kiszolgáló egységek is kapják, így adódik, hogy a műhely dolgozói az ötletekből sohasem fogynak Idi... H. J.-Cz. S. Az alkatrészgyártó üzemen keresztül megyünk a „sivatagba”. Fledirlich Anna üzemmérnök és Horváth Ferenc művezető a változásokat egyértelműen az 'üzemcsarnokon ‘kívüli tárolószínnel akarja bizonyítani. A táról'ósziint nevezték el „sivatagnak". Évekkel ezelőtt ide hordták a -selejtet. — Ez a terület dugig volt tömve a felüllefMlkészító selejt- jével — mondja az üzemmérnök. A szín jókora, talán több száz négyzetméter alapterületű. Elképzelhető, hogy 'itt mennyi Selejt fért el... Ma már a tárói ősziét egyáltalán nem lehet „sivatagainak hívni. Egyébként számokkal liis lehet bizonyítani: 1981-ben 520 ezer forint, 1982-ben. 310 ezer forint selejt- kár keletkezett a feliületklkészí- tőben. ÜJ SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Fledrich Anna üzemmérnök Harmadik éve, hogy a BHG szekszárdi gyárának felület- 'klkésizítő üzeme megkezdte a „kilábalást a bajból. Új szervezeti felépítést próbáltak ki ekkor. A művezetők délelőtt és délután mindig ugyanazzal a osoporttal vannak szolgálatban. így állandóan jelen van a felelős irányító, s mindenre azonnal' tud reagálni. Mindegy, hogy a galván- vagy a festőrészlegnél van-e gond.. Két új beosztást tis hoztak létre: a termelési és a műszaki üzem- mérnökséget. Tehát „letelepült” a műhelybe a munka- és az anyagelőkészítés, valamint a vegyi és a műszaki előkészítés, üzemmérnökök segítenék, vesznek tevékenyen részt az üzem miunkájában. Bevezették az ön- meózást. Nem a meó szervezete, hanem a művezetők, csoportvezetők és a dolgozók a meósok. Ezzel együtt minden elkészüllt .anyagra' kísérőjegy kerül', amelyben tudatják, hogy melyik műszak, brigád végezte a feHületkikészííés't, s később náluk lehet reklamálni. Természetesen ebből következik, hogy az utóbbi időben a társ- gyárdktől inem -érkezett reklamáció... Két év alatt bebizonyosodott, hogy az új szervezeti felépítés sikeres. A legutóbbi műszaki konferencián már javasltat is született, hogy az egész gyár területén be kellene vezetni a felületkiikészítő módszerét. MINDEN EMBERNEK VAN ÖTLETE Nyerges József inem az len ember, a lei 'évekkel ezelőtt anyagmozgató voft, s 'irta jól kereső 'Szakmunkás, vagy betanított munkás. A fii alttal ember 1976-ban első munlkabelyes- ként került a gyárba: anyagmozgatónak. Akkor az órabére 10 forint 50 fillér volt. Ma betanított festő, jó szakembernek A Horváth (Ferenc művezető tartják, Kiváló Dolgozó ‘kitüntetés bilrtokusa és 'az órabére 29 forint 70 fiiér. — Mikor ide kerültem — mondja Nyerges József —, szinte több 'selejtet csináltunk, mimt jót. Ezt biztosan tudom, én voltam az anyagmozgató... Most körül lehet néznli az üzemiben. Jó a szervezés, tudja mindenki, hogy miit kell csinálni. Nyerges József dicséretét el kell fogadni, már csak azért 'is, mert neki a BHG felüle't- kikészítő üzeme a biztos és jól fizető munkát jelenti. Ezen felül megbecsülést, a szakmunkássá válás útját. Ezt mondják (az üzem vezetői is. — Nem emlékszem orra, hogy az utóbbi időben valaki elment völnü tőlünk — mondja az üzemmérnök. — összeszokott társaság van itt. Az eredményeink ennek is köszönhetőek. Az elmúlt évben 220 ezer négyzetméter felületet kellett lefestenie ennek a kollektívának. Úgy, hogy közben az orA felületkikészítő üzem
