Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

©Képújság

1983. január 29.

dr. Inhof Józseffel, az Állattenyésztő Vállalat Igazgatójával

— Ön pillanatnyilag a megye legújabb vállalatának az igazgatója. Az Állattenyésztő Vállalat több cég, intézmény összevonásából jött létre most január elsején. Mióta tudott arról, hogy az ország hat ilyen vállalatának egyike Szekszárdon lesz?

— Az elmúlt 'év «teje óta többször lőhetett haHon! arról, hogy az állattenyésztésiben átszervezésre ikerül sor. (Komik né- tan csak -az év végén tudtam meg, hogy hat ilyen vállalat alakult, s ezek egyike Szakszó rdoin lesz.

I- Nagyon bonyolult volt az eddigi „felállás?"

— A minisztérium eddig középirányító szervein keresztül — (Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségek, Országos Lótenyésztési Felügyelőség) - hajtotta végre tenyésztési feladatait. Ez a forma mindig az állati termékek termelésének feI tétébendszerében bekövetkező változásokat követte, s a feladatok állandó módosu- lásáv'ail alakult így ki.

I- Miért szüntették meg ezeket az intézményeket? Nem jól dolgoztak?

— Nálunk Magyarországon ez hagyomány volt: mindegyik intézménynek létezett jogélődje, ettől örökölte a föladatokat. A cégtáblákat időmként átfestették ugyan, de lényeglés változás nem történt. Ezeknék az intézményeknek a megszüntetése nem azért vált szükségessé, mert neim 'jól dolgoztak, hanem a megváltozott körülmények miatt válfaik fölöslegesé. A jelenlegi gazdasági helyzetben di- rektebb irányításra, termelő vállalatokra és ném bürokratikus apparátusira van szükség. Az a gépezet, amely eddig működött korlátoktat (jelentett, s nagyon megnehezítette a tenyésztői munkát. A változásnak tehát törvényszerűen be kellett következni.- A mezőgazdaság átszervezése után felgyorsult az agrárszakember-képzés, s igen rövid idő alatt rengeteg kitűnően felkészített mezőgazdasági mérnök, állatorvos került az üzemekbe. Éppen ezért számomra kérdéses, hogy valóban szükség volt-e ilyen bonyolult irányitó-lelügyelő apparátusra ..,

— A tenyésztéspollltikia mindenképpen 'megkívánta a központi Irányítást. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium például 1972-iben meghirdette a szarvasmarha-programot és ennek a végrehajtó szervezete volt taz Állattenyésztési Felügyelőség. Az üzemeik a feladatokat egymagákban nem tudták volna könnyen megoldani. Mert biztosítani kéllefit a tenyésztés- politikáinak megfelelő terméke- nyítőanyagot és szervezni a tenyésztést.

I- Milyen cégek tömörültek az új vállalatba és mi a feladatuk?

— Az átszervezés az Országos Takarmányozási és Állat- tenyésztési Felügyelőség intézményeit érintette. A vállalat a Dél-dunántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomásból, a nagydatogi, a mindszentgodi- sal, a szairikaváiri telj'esítmény- vizsgáló állomásokból, a békás- pusztai lótenyésztési felügyelőségből és a három dél-dumámtól! megye „takarmányozási és állattenyésztési” területeiből alakult. Baranya, Somogy és Tolnia megye állattenyésztésének irányítása tartozik hozzánk! A különböző beruházásoknál, fejlesztéseknél koncentrálni lehet az erőket, s a munkánk így hatékonyabb lesz. Biztos vagyok abban, hogy az átszervezés következtében eredményesebben dolgozunk. A vállalati munka nagyobb önállóságot jelent, s az itt dolgozóktól is megköveteljük, hogy a rájuk bízott feladatokat nagyobb odaadással végezzék.- össze tudná számolni, hogy a szervezés időszakában hányszor járt a MÉM- ben, a különböző megyei szerveknél, és a vállalat jogelőd-intézményeinél?- Nagyon sok volt a dolgunk, hisz eléggé későn, majdhogynem az év végén kezdtük a munkát. Én például október 22- én kaptáim meg o vállalat szervezésére a megbízást.- Ez a két hónap rettenetesen rövid időnek tűnik arra, hogy egy ilyen vállalatot megszervezzenek. Véleménye szerint miért tolódott az év utolsó negyedére az az igazán nem kis munka?

— Úgy gondolom, azért, mert nehezen tudták eldönteni, hogy hol legyen a központ. A szervezéssel kapcsolatban is különböző nézetek uralkodtak, és mindenki a maga igazát védte. Amikor egy-egy koncepció kialakult, mindegyiket külön-kü- lön meg kellett vizsgálni; hogy kiszűrjük közülük a legjobbat.

I

— Hogyan kezdődött a vállalat szervezése tavaly október 22-e után?

— Legelőször is: 700 ember munkájáról, sorsáról, életének alakulásáról volt- szó, ami bizony nem kis felelősség. Számiba vettük a feladatainkat, tazt, hogy ennek ellátásához hány emberre van szükség. Minthogy a megyei felügyelőségektől nem minden feladatkört vettünk át, a három megyében összesen ihatván dólgozó munkája vált feleslegessé, s gondoskodnunk kellett az elhelyezésűikről. Sokan kerülték az állategészségügyi állomásra, üzemékibe, tanácsi apparátusokba. Ehhez a megyei pártbizottságoktól, a tanácsok mezőgazdasági osztályaitól igen sok segítséget kaptunk.

— A vállalat alakulásának időszakában milyen ügyekben kikkel vitázott?

— Először is meghatároztuk a vállalat felépítését. Ezzel kapcsolatban is 'igen sók elképzelés volt, de úgy érzem, a mun- fcatársaiilmmuil együtt megnyugtató módon alakítottuk ki a 'szervezeti formát. A minisztériumiban jóváhagyták az elképzelő seinkét, az egyes posztokra Olyan szakemiberék kerültek, akik tudásukat már korábban bebizonyították. Nem is itt van a iblaij. Hanem ott, hogy még senkii sincs kinevezve a vállalatnál, nincs bérszínvonalunk, nem tudtunk megegyezni a Pénzügyminisztérium illetékéseivel, az Idő viszont szorít, hisz bért kell fizetnünk.- Mikor kapták meg az alapító határozatot?

— December 22-én. Pedig például bankszámlát kellett nyitnunk, szerencsére ezt rekordidő alatt sikerült elintézni. A vállalat vagyoni helyzete majd csak fóbruár végén, a leltár után tisztázódik. A terveket is ezután véglegesíthetjük.

— Hány céggel vannak

I kapcsolatban, és mit tudnak nekik nyújtani?- összesen 270 téesszel, állami gazdasággal és termelési rendszerrel állunk kapcsolatban. Szerteágazó, sókrétű a

munkánk és mindezt a központiból irányítani nem lehet. Éppen ezért a három megyeszékhelyen állomásokat hoztunk létre. Ez látszik a legszerencsésebb megoldásnak, már csak a közlekedés miatt is. Az üzemekkel szerződést kötöttünk. A szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, ló-, a kisállatfajok fajtafennttartó nemesítését végezzük, hibrideket állítunk elő, törzskönyvezési 'szolgáltatásunk van, vállalunk tenyésztési, termelési és teljesítményvizsgálatot,1 az ezekkel összefüggő adatokat féldolgozzuk, származási lapokat állítunk ki. De ez csak az ábécéje a munkánknak. Valamennyi állatfajnál ivadék- és fajtaössze- hasonlító vizsgálatot végzünk, biztosítjuk a mesterséges termékenyítéshez anyagot a nagy- és a kilsüzémék résiére. Három helyen összesen 1500 hektár területet művelünk, a takarmány egy részét itt termeljük meg. Szeretnénk jó partnerkapcsolatokat Ikiiatalkílanli a vállalatokkal. Úgy hiszem, ez sikerülni fog, hisz ezentúl egy témában nem több, hanem egy szakember keresi fel az üzemet s ad tanácsot. így a gazdaságok munkája is lényegesen egyszerűbb lesz.

I- Önök részére megszűntek a közigazgatási határok, az állattenyésztés irányítása a vállalat hatáskörébe került ...

— Ezt nagyon lényegesnek tartjuk. A Kaposvártól mtindösz- sze 26 kim-re lévő Alttal ától nem kell üresjáratban visszafordulnia a mesterséges termékenyítő körjáraitnak csupán azért, mert Tolna megye határa Áttolónál húzódik. Ésszerűbb, gazdaságosabb, ha a kaposvári túrajá- ■rat látja el a hozzá közéi eső gazdaságokat, amivel rengeteg kilométert, energiát és munkaerőt léhet megtakarítani.

— Átvéve a jogelőd-intézmények leiadatkörének egy részét, és megtartva mindazt, amit a főállomás eddig is végzett, melyik munkaterületet tartja a legfontosabbnak?- 'Nem léhet fontossági sorrendet felállítani. Nyugodtan állíthatom, hogy most alakult ki úgy ez a szervezet, hogy a tenyésztés az élőéi Irtástól a befejezésig egy kézbe került. Hatékonyain előrébbvinni az állattenyésztést csők így léhet.

I- A magyar állattenyésztést tehát a mindenkori piaci igényeknek megfelelően tudják irányítani.

— Olyan apaállatokra van szükségünk, amélyékkel követni tudják a piacot, s ez tenyésztői munka. Nem lehet különbséget tenni az állatorvosi, a tenyésztői és a mesterséges terméke-- nyftőli munlkia között. A külpiacon a tenyésztői munkát nemigen igénylik, viszont tenméke- nyítőamyagot már exportáltunk 'Magyarországról. Több az exportigény, mint amennyit ki tudunk elégíteni, de a hazai állomány feljavító sóban is van

még tennivalónk. A húshasznú, valamint a tejelőállomány kialakításához a mélyhűtött szaporítóanyag rendelkezésünkre áll, tehát mi bármikor képesek vagyunk a piachoz igazodni.- Az ország hat vállalata milyen kapcsolatban áll egymással?

— Már január első napjaiban megalapítottuk a magunk kis gazdaság! társulását, amely többek között az ország 19 me- qvéjében a teíjesítményvizsgáló állomások betelepítését koordinálja. összegyűjtjük az importigényeket, a Budapesten működő számítóközpontunk mind a hat vállalatinak dolgozik. Közösen végezzük az imimuogeneti- !ka,i és a vércsoport-;vizsgálatokat.- Hány állat tartozik a vállalathoz?- Annyi, amennyi a szolgáltatásainkat igénybe vevő üzemeinkben van. Ez jelenleg 130 ezer szaiVaismáirhát, 80 ezer sertést és 70 ezer juhot jelent. iHogy ez több lesz vagy kevesebb, az nyilván a szolgáltatásunk színvonal ától függ.

I- Véleménye szerint menynyi időre van szükség ahhoz, hogy a vállalatgazdálkodásra átálljanak?

— Megváltozott a munlkta jellege, most már nem közömbös, hogy mit és mennyiért termetünk, s hogy a nyereségünk, hogyan alakul. Meddig tarthat az átállás? Remélem, csupán néhány hónapig.

I

— Vannak-e olyan tartalékaik, amelyek most felszínre kerülnek és kamatozhatnak?- Kísérletezünk az ivarspeci- fikus szaporítóanyagok előállításával, ami garantálja az utód nemét, és szabályozni kívánjuk az ivararány eltolódását is. Sok kutatási témát nem lehetett eddig megoldani 'azért, mert team- rendszerben kell elvégezni. A közigazgatási határók „megszüntetésével" olyan team-éket llehet kialtalkitaini, amelyek egy- egy feladatra összeállnak, például az embrióált üItetésre.

I- Mikor kerül sor itt Szekszárdon transzplantációra?

— Mélyhűtött megtermékenyített petesejttel dolgozunk majd, ezeket a közös vállalat üllői telepén tárolják. Az érdeklődés Igen nagy, hisz egy kiváló apától és egy kiváló anyától azonos időben tíz-tizenkét utód is szármázik úgy, hogy a megtermékenyített pétese'jtet átültetik egy másik anyaállatba. Aki ilyen kiváló, meghatározott genetikai tu la j do n sá g ókkal rend elkező

utódokat aka r, meg rendelheti az állattenyésztő válláláittól.

I

— Szóval mikor lesz Tolna megyében az első embrióátültetés?

— Ez év első félében.

I- Import szaporítóanyagra továbbra is szükség lesz? - Igen. Hisz egy idő után fel kell frissíteni az állományt, ne hogy beltenyészet alakuljon ki. A szlaporítóanyagra a jövőben nem 'kapunk állalmi támogatást, nekünk kell megvásárolni.

_ — Mennyi pénzzel gazdálI kodnak?

— Ezt pülHonöftnyffllag nem tudom. Nem Ismerjük az árakat és nem jelenték még meg az új szalbályozók sem.

— A Magyar Mezőgazdaság című hetilap egyik számával együtt az előfizetők már kaptak egy mellékletet j o Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat bikakatalógusát. Mit várnak ettől?

— Szeretnénk megismertetni az üzemékkel azókat a1 bikákat, omélyék szaporítóanyagát érdemes lenne széles köriben fel- h aiszn á'Pni. Termékenyítőanya gunlk van bőven, a nálunk jelentkező üzemék igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni.

I- Tehát az állattenyésztő vállalatok versenyt indítanak a vevőkért?- Minden vállalat készít katalógust, s így lehetőség nyílik orra, hogy a mezőgtazdaságl üzemek kiválasszák a számukra legmegfelelőbb tenyészonyagot.

I- Köszönjük a beszélge, lést.

D. VARGA MÁRTA

Múltunkból

Van annak már vagy fs! évezrede is, hogy Tolna megye a megyék területi és lakossági rangsorában nem az utolsó helyek egyikét foglalta el, hanem a 63 vármegye közül a 3—4 helyre sorolták. Honnan tudjuk ezt? Hiszen nem volt ötszáz évvel ezelőtt hivatalos népszámlálás, nem mutatták a statisztikák a lakosság kor és nem szerinti összetételét, s a foglalkozási ágakról sem szóltak terjedelmes jelentések. Ha ilyen adatok birtokában nem is vagyunk, van lehetőségünk arra, hogy megközelítően pontos képet kapjunk a rangsorról, s megtudjuk hány lakos kellett ehhez az előkelő helyezéshez. Hogyan? Vegyük a királyi kincstartó 1494—95. évi számadását. Ebből kiderül, hogy Horváth Márton és Albert diák — Tolna vármegye adószedői — elszámoltak az egyforintos adó beszedéséről. A beszámoló adatai a következők:

Az adó összeqe 1495-ben 10 031.50 forint volt, ennek csak alig több mint a felét tudták behajtani (5 500 forintot). S jelentős volt ebből a levonás. Az ispánoknak és a szolga bírák járandósága 28 forint, a nemesi választmány is kapott belőle 62 forintot, az adószedők 193 forinttal részesedtek. Arról is tudomásunk van a számadásból, hogy nem szedtek adót o tűz- károsultaktól, s nem adóztatták meq Dombav Pált, Paksy Albertet, Szerecsen Györavöt és Buzltai Mózest sem, mert a nemesi váíasztmáav taaiai vohak. Nem kellett adózniuk az eav- teíkes nemeseknek sem, azon eavszerű okból, mert nem volt miből . . . Sorolhatnánk tovább a számadás meovei vonatkozásait — de a fentiekben már ott van az az adat, amely eligazít a lakosság létszámát illetően. Ez a szám az adó összege, azaz a 10 031,50 forint. Az adót egykoron portánként - kapunként — vetették ki, s mert a porták száma nem volt azonos a családok számával, ezért a történeti statisztikák, más források alapján — úgy számolnak, hogy portáéként — kapunként - két család élt, s a családok átlag- létszáma öt fő volt. Ez tehát azt jelenti, 'hogy kapunként 10 személyt vesznek átlagul. A megyénkre kivetett adó összegét tehát ha tízzel szorozzuk, kiderül, hogy Tolna megye összlakossága ötszáz esztendővel ezelőtt mintegy 100 000 fő volt. Ezt a számot természetesen kellő óvatossággal kell kezelnünk.

Nagyjából a fenti számot kapjuk eredményül akkor is, ha egy évvel korábbi adatokkal végezzük el a számítást. Akkor 9924,50 forint volt a megyére kirótt egyforintos adó. Megjegyezzük, hogy ekkor sikeresebbek voltak az adószedők: 7 096 forint gyűlt össze munkájuk nyomán.

OZORA MINT HADIBÁZIS

Ha már a kincstári számadást említettük, emlékezzünk meg annak egyéb Tolna megyéi vonatkozású adatairól is. Ozora, mint számottevő hadászati bázis szerepel az összeírásban. Megtudjuk belőle, hogy 1495. január 12-én Bertalan erdélyi vajda levélére a következő fegyvereket küldték Ozorára Kapósé jvár megost- romlásához:

32 kapát, amelyet 3 forint és 20 dénárért vettek;

1 db ötven rőfnyi nagy kötelet, ezért 4 forintot adtak;

1 kereket Is vettek, összesen 5 forintért;

20 új bárdot is beszereztek, amelyekért 2,5 forintot adtak.

Nem tudjuk meg tán soha- sesem, hogy mennyi puskapor, mennyi kis és nagy ágyúgolyó, menhyi ásó, véső és egyéb szerszám került még Ozorára a kaposújvári ostrom előtt. Azt azonban tudjuk, hogy egy budai szekeres szállította az említett eszközöket megyénk északi részébe. A fuvaros, mint arról eqy másik jegyzékből értesülünk, 6 forintot kapott fáradozásáért.

TOLNA

A GABONAKERESKEDELEM KÖZPONTJA

Tolna előkelő helyet kapott a számadásban. A gabonakereskedelemben játszott

figyelemre méltó szerepet. Idézzük:

„Május 11-én Bónfy Miklós úr megbízásából, aki ekkor a király személyét képviselte itt Budán, a királyi felség levelét elküldték Tolna vármegyébe és minden egyes ottani főúrnak, hogy vitessék a megyéből a qa- bonát Tolnára, a gabonás hajóhoz. A levelet Páti Miklós diák vitte, akinek a hajóval és a gabonával egészen Nándorfehérvárig kell mennie. Kiadásaira kapott 6 forintot.

Szintúgy május 25-én azok a hajósok, akik innen egy nagy hajót, amelyben a Nándorfehérvárinak szánt gabona és szerszámok voltak, levitte Tolnára, és onnan Möhácsre, 10 forint bért kaptak.

Miklós diáknak, ak> a királyi levelet, hogy a gabonát gyűjtsék össze, Tolnára vitte, és aki a gabonával és fegyverrel Tolnára, oinnlam Nándorfehérvárra megy, a kiadásaira kapott 6 forintot.

Október 5-én Pesti Miklós diák. aki a királyi felség levelét vitte a kincstartó úr tolnai adószedőjéhez és a vármegye alispánjaihoz, kapott 2 forintot”.

ANNA ASSZONY LELKI ÜDVÖSSÉGE

A keresztes hadjáratok idején a pápa, hogy előteremtse a Szentföld felszabadítására induló keresztes seregek felfegyverzésére, ellátására, fizetésére szükséges anyagiakat, búcsút hirdetett. Ennek értelmiében a megbánt és megbocsátott bűnök miatt járó tisztítótűzben szenvedést meg lehetett rövidíteni, sőt teljesen meg lehetett váltani — pénzzel, adománnyal. Búcsút az egyház álltai kijelölt helyen, meghatározott időben és meghatározott célból lehetett elnyerni. Bála kijelölt hely volt, a cél a keresztes hadjáratokban ismert, s az idő: a 25 évenként ismétlődő szent év volt.

Anna asszony — valószínűleg Gersei Pető J ámoisn'óvail azonos, ezt a törtiénészék nem tudták vitathatatkainuil bizonyítani - élt az alkalommal, s pénzt adományozott az egyháznak.

A bátaii apát a teljes búcsú 'elnyeréséről levelet bocsátott ki. Ebben olvashatjuk:

„Mi, Vince, báfiai apát szent- séges urunktól; VI. Sándor pápától Magyar- és Lengyelországiba küldött Gáspár Cagli-i püspök általi a szenlév és a ke- reszteshadjárat szent ügyében a Báta1 helységben emelt Szent Mihály arkangyal templomába kinevezett biztos ezen levélünk útján tanúsítják, hogy mivel 'Anna asszony pénzt adott szentsé- ges árunk, a pápa rendelkezése értelmében az istentelen törökök, a keresztény név legádázabb ellenségei ellen indítandó hadjáratra', ezért kihirdetjük, hogv Anna az általa választandó, arra alkalmas gyóntatótói a bulláik értelmében a kiközösítés és minden meggyónt és megbánt bűne alól feloldozást kophat és a szentéwél és a ke- reszteshadjárattal járó kegyelmet, vagyis bűnéinek teljes eltörlését elnyerheti."

KITÉRT A VIZSGÁLAT ELŐL

A GYILKOSSÁGGAL VÁDOLT BÁTAI APÁT 1515-BEN

(Kegyetlen bűntény jutott a király és az egyházi félsőbbség tudomására: Mucs! János báta i apót élőre megfontolt szándékkal embereivel megölette ve- jiét, János mestert, a festőt. Ezért őt megfosztották apátságától.

A gyanúiba került apát azonban kérte a királyt, vizsgálják meg az esetet, mert ő ártatlan. Ulászló király ebből az alkalomból kibocsátott leveliében olvashatjuk :

„Nem alkarjuk tehát őt az 'igazság kivizsgálása nélkül az apátságtól megfosztani, ezért ezennel szigorúan megparancsoljuk atyaiságodniak (a pannonhalmi apátról van szó), hogy bizonyos más apátokkal együtt személyesen szánjatok ki és báta! apátsághoz és ott az említett apát kihágásának az ügyét intézzétek el és ítélkezzetek benne.”

A báta! apát - csak ő tudhatta miiért — kitért az általa kezdeményezett vizsgáltat élői és 1515. április 24-én beadta lemondását.

K. BALOG JÁNOS