Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
1983. január 28. Beszélgetések, viták, tapasztalatok Előtérben a pártalapszervezetek tevékenysége Kiemelt feladtatok 'hárultak az alapszerve- zete'kre 1982-lben a párt XII. (kongresszusa határozatának szellemében. Ez megmutatkozott a decemberi beszámolta taggyűléseiken, amelyeknek nyílt, őszinte beszámolói és vitái igen sok általánosítható tapasztal attól szolgálnak. Most e hetekben már a legtöbb helyen megkezdődött ezek hasznosítása az idei munkában. A taggyűléseket megelőzően egyébként az alapszervezeti vezetőségek egyénileg vagy kis csoportokban beszélgettek a párttagokkal. Elemezték ezek során az alapszervezeték munkamódszerét, munkarendjén, egyeztették a párttagság adatait és értékelték az alapszer- vezetek éves munkáját. Mindez az alapszerve- zetek jelentékeny többségében nem vált céltalan elrrtéleties'kedéssé, sőt, igen kedvező tapasztalatokat hozott. A párttagság összességében elismerően szólt a politikánkról, a termelőmunkáról, a feladatok megoldásáról. A számos tanulságból különösen az szűrhető le, hogy a jövőben még több figyelmet kell fordítani a párttagság tájékoztatására, különösen a helyi kérdésekben. A határozatokat részletesen és érdemben meg kell ismertetni, mert csak így tudnak részt venni a döntésben, azonosulni a fel adatokkal', a felsőbb pártszervek határozataival. Ehhez tartozik az is, hogy mindenütt értelmes, tartalmas vitáikban tisztázzák a feladótokat, alakítsák ki az egységes álláspontot, a megoldás legcélravezetőbb módialit. Számos helyen igénylik, .hogy a vezetőségek minden esetben adjanak számot a két taggyűlés közötti munkáról, és kapjanak nagyobb figyellmet a pártcsoportok. A párt- fegyelem betartásában nagyobb szigorúságot, a munka tervezésében, a helyi politikai igényekhez jobban igazodá tevékenység megszervezésében viszont nagyobb rugalmasságot vár'-' maik. A beszámolók alapjául Ily módon szolgáltak a párttagsággal' folytatott beszélgetések, örvendetes tapasztalat, hogy a beszámolók őszintén tartalmazták a párttagság kritikai észrevételeit is, önkritikusam szóltak a vezetőség munkamódszeréről. Az ütköző vélemények esetében az egységes értelmezést á11ásfogIa- lásulklka! segítették. A jelentése'k jól összegezték a határozatok hozatalával és következetesebb végrehajtásával kapcsolatos véleményeket, javasltaitokat. Igen figyelő mire méltó erény volt szinte mindenütt anntalk hangsúlyozása, hogy a .napi politikai munka ma nehezebb gazdasági és külpolitikai helyzetbein folyik, ez gyorsabb és konkrétabb reagálást igényel a pártvezető- ségektő'l, alapszervezetektől. ,Ez indokolja, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a 'taggyűlések aktivitásának, politikai szerepének erősítésére, a munkáit károsan befolyásoló tényezők rendszeres, kritikus és önkritikus feltárására, visszaszorítására. Az előterjesztésekben érzékelhető volt a- pártegység, a, pártfegyelem 'további jtavítására irányuló törekvés, amelynek szellemében a jövőben .következetesebben kívánják számon kérdi a pártmegbízatások teljesítését, nagyobb figyelmet fordítanak a passzív, az 'alapszervezeti munkát elhanyagoló párttagokra. Érezhető volt az a tendencia az egész országira kiterjedő helyi számvetéseken, hogy— különösen a termelés területén - továbbra is alapkérdésnek tekintik a gazdaság pártirányításának eredményes megvalósítását, a munkamódszerek ennek megfelelő igazítását, alakítását. Felvetődött, hogy a gazdasági szabályozók gyors változásaihoz az alapszervezetek irányító munkájukban esetemként nehezen tudnak igazodni, de differenciáInak a feloldotok között és a gazdaság irányításában a politikai jelleget erősítik. Nagy tanulságokkal szolgáltaik a taggyűlések vitái, amelyekben több helyen hangot kapott egyebék között az a követelmény, hogy javítsák a munkamegosztást a párt, az állami, a gazdasági és a tömegszervezetek között, különös figyelemmel a párhuzamosságok megszüntetésére. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták következetesebben képviseljék a pártszervezetek véleményét, vegyenek részt a döntések kialakításában és munkájukról tájékoztassák a tagságot. A termelő területeken működlő alapszervezetek egy részében kifogásolták, hogy a gazdaságpolitikai napirendek tárgyalásánál nem elég politikus egyes gazdasági vezetőik előterjesztése, hozzászólása. Nyelvezetük elvont, nehezen érthető, szegényes a politikai következtetés, a feladatokra mozgósítás. A vezetőkkel kapcsolatban azt is szóvá tették, hogy egy részük fél az utódok ki- nevelésétől, ezért ott a fiatalok türelmetlenek, elmennek a területről. Hasonló (hiba, ha a megérett kádercserék esetén is a döntések elhúzódnak, s így rontják a hangulatot. Az alapszenvezetek vezetőségétől pedig azt kívánják, hogy — a jelenlegi gyorsain változó körülmények miatt — rendszeresebben térjenek ki a munkamód szer, munkarend helyzetének értékelésére, a továbbfejlesztés feladó tolinak a meghatározására. Számos ,más értékes észrevétellel együtt a tapasztalatok azt mutatták, hogy az allapszer- veztetekben lévő helyzetet a viták jól tükrözték,- fel tártaik a hibákat, szóltak a továbbfejlesztés szükségességéről. Mindez arra hívja fel az irányító pártszeirvek figyelmét, hogy az alapszervezetek teljesítőképességét továbblkell erősíteni, fejleszteni. Több, hatékonyabb és differenciáltabb segítséget kell adni a munkában, elsősorban az előkészítésben és a vezetőségek felkészítésének időszakában. Az alapsizervezeti vezetőségeket segíteni és ösztönözni kell az igényesebb munkára, a követelményeknek megfelelő politikai tevékenységre, a helyi tennivalók időbeni felismerésére, önálló megoldására. Az al'apszervezeti pártmunkia feltételeit az irányító pórtszerveknek tovább kell javítandók és Mztosítaniok. Meg állapítható, hogy a községekben nőtt a pártszervezetek tekintélye, de o követelmények 'is fokozódtak. Ezért döntő tényező a kádár,feltételek megteremtése, a tervszerűbb foglalkozás a képzéssel és az utánpótlással. Ugyancsak a községi pártalapszervezetek tevékenységének a segítése érdekében jobban a munka középpontjába kell állítani az üzemekben, tsz-ekben dolgozó idősebb párttagok nyugdíjas korra felkészítését, átjelentkezésük előkészítését. Az elmúlt időszakiban lezajlott alapszervezeti személyes beszélgetések, párttaggyűlési viták és tapasztalataik sok haszonnál járhatnak az idén .nemcsak a pártéíetben, hanem gazdasági, társadalmi életünk (minden területén. Ennek egyebek között feltétele az is, hogy még jobban vegyék figyelembe és a közeljövőben tűzzék .napirendre a munkamódszert, munkarendet tárgyaló taggyűlések tapasztalatait, hasznosítsák munkájukban az irányítással kapcsolatban- felvetődő kritikai észrevételeket, javaslatokat. Legfőképpen pedig továbbra is mindig előtérben legyen a pártalópszervezeteknek az egész pártéletre mégha tá rozó tevékenysége. ARATÓ ANDRAS Nemzetközi faluszociológiai kongresszus lesz Budapesten Korszerűsítették az építészeti tervtanácsok rendszerét Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete, amely szerint korszerűsített formában és nagyobb hatáskörben újjászervezik az ÉVM tervtanácsát, és egyidejűleg megszüntetik Budapesten és az öt vidéki nagyvárosban hasonló feladatkört ellátó testület működését. A rendelkezés szerint a rövidesen újjáalakuló ÉVM tervtanács az érintett építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezetésével és az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek, szakmai, társadalmi szervezetek, egyesületek és felsőoktatási intézmények képviselőivel, továbbá az érintett terület településrende- zes( és építészeti aíbizottsógó- nak vezetőivel több megye területére kiterjedő, vagy egyéb országos jelentőségű terület- fejlesztési és rendezési terveket véleményez. / Az Európai Faluszociológiai Társaság július végén Budapesten tartja XII. kongresszusát. A társasághoz 42 ország tartozik, de — elnevezése ellenére - tagja az Egyesült Államok, Kanada, Egyiptom, Ghana, Brazília, Argentína, Mexikó, Új- Zéíand és Ausztrália is. A nyári esemény előkészítését és szervezését a kongresszus magyar nemzeti bizottsága már megkezdte. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniiisiztérlium, valamint néhány tudományos kutató- intézet képviselőiből választották. A kongreszsus - melyre kétszáznál több külföldi szaktudóst várnak — központi gondolatának A Vidéki fejlődés: összehasonlító perspektívák címet választották. Az elnevezés a „nem városi” fefjődés útjainak vizsgálatára, az e téren tapasztaltak összemérésére, kicserélésére utal. A kongresszus munkacsoportjaiban egyebek között megvitatják a különféle agrárpolitikák társadalmi következményét, hátasát. Áttekintik a parasztságról kialakult fogalmi modelleket. Vizsgálni fogják a vidéki régiók fejlesztésének tapasztalatait, a helyi politika hatását a (társadalom közérzetére. össze hasonlítják a. világ különböző részeinek település- fejlesztési programját. A kétévenként ismétlődő fal usz ociolög.i ai k o ng re s.s z us színhelyéül most első ízben választottak szocialista országot. A faluszocioíógusok érdeklődését magyarázza, hogy Magyar- ország 'szocialista mezőgazdasága világ viszonylatban is számottevő, megalapozott eredményeket ér el. Ugyanakkor míg néhány országban a'városi fejlődés napjainkra egyöntetűvé formálhatta a táj arculatát, Magyarországon — több szomszédos országéhoz hasonlóan - a civilizáció csók késve, .nemegyszer elkülönülést, de jellegzetességeket is előidézve hatott a falusi lakosok hagyományosan zárt életformájára, a népi-paraszti kultúrára. E sajátos fejlődés nyomai mindmáig fellelhetők hazánkban. ÍnÉPÜJSÁG 3 Vizek változásai (3.) Hajómalmok (a háttérben) 1916-ban Paksnál A Duna hosszirányban, vagyis a folyásának megfelelően összekötő-, partjára merőlegesen azonban sokáig elválasztó- vonbilat jelentett. Éppen ezért vdlt kiemelkedő és tél épülést felvirágoztató jelentősége az étik élőhelyeknek. Dun aföl d vá rótt valamikor a szarvasmarhák tízezreit hajtották át. Napjainkra ugaynenmék az átkelőhelynek a jelentősége áttolódott idegen- forglalmi síkra. Ami néhány évtizede még senkinek nem jutott volna eszébe, a Toinatou- ristn'ak megérte kempinget létesíteni itt. Az itteni híd egyébként 1931-ben épült, imajd 20 évvel később újjáépült. A megyénk székhelyét sokkal közvetlenebbül érintő bajai a század elején (1909), illetve 1950-iben. Létesítése idején ia szekszárdi városatyák vad dühe kísérte, akik a „túlsó fél" elszívó erejétől nem egészen oktalanul félték. Az egykor fontos r é- vész mesterség napjainkig se halt ki, csak éppen változott. Gerjen lakói éppen a rév jóvoltából termés zíetes vonzási centrumuknak korántsem a megyeszékhelyt érzik, hanem Kalocsát. A holtágak - melyek a Beszédes József idején megkezdett átmetszések egyenes származékai — jelentősége jórészt Imegváltozott.' Aki most nagy vonalakban próbál némi képet adni a vizek változásairól, még nem is egészen húsz esztendővel ezelőtt a KISZ rorrtantikus sótortáborán'ak lakója volt iDomlboríban és sátrától kőhají- tásnyira tehenek legelésztek. Ugyanitt most szálló van, kemping, üdülőtelep, közületi és imagánnyaralók tömege, kiépített strand, vízisport- és horgász- élet. Továbbá megoldatlan szennyvízelvezetés. A nagy folyó energiáját 1881- ben még 166 hajómalom basz- nosítota. Egyik képűink egy első világháború alatti felvétel reprodukciója (1916), „kosaras" uszodát mutat és a Paksnál ekkor működött hajámalmak közül több, mint Íé1 tucatot. Különösebb magyarázatra ma már nem szorul, hogy a víz energiája itt az első mógyar atomerőmű hűtését szolgálja . . . A víz mentó változások más imádon történő érzékeltetésére Ssm'ét vissza kell szállni a múltba. Az 1837-ben alakult Paks- iFaiddi ÁrimenteSÍtő Társulat előbb 16 kilométernyi védő töltést emelt, majd ennek hosz- sza az évtizedek múltával elérte a 68 kilométert. 1869-lben létrejött a SzPkszárd— Bátrai Du- navédgát Társulat, mely a kor eszközeit is figyelembe véve rendkívül rövid idő alatt, 1870- 72-,ben 37,6 km töltést hozott létre és a múlt század 90-es évéiben megalkotta a hátai szivattyútelepet. Mindez az ember lieg,őslilbb tevékenységével, a víz elleni védekezéssel függött ösz- isze. Manapság nemcsak védekezésre gondolunk, hanem vízgazdálkodásra is. A Sá rkö z - V Ölig y ségi Vízitársulás, melyről épp a közelim,úiltban írtuk meg lapunkban, 'hogy az ország legnagyobb ilyen egyesülése, már pályázatokat nyújtott be az irányban, hogy a Sárköz vízrendezése megkaphassa a kiemelt, nagytérségi állalmi beruházás rangját. Nemcsak elvezetni, hanem a szükségleteknek megfelelően tároznl is kívánják a vizet (Szálka, Sötét- völgy), szabályozni útját (a szekszárdi erózió elleni védekezés) és végül lehetővé tenni, hogy akkor és ott használják fel, amikor azt a mezőgazdaság igényéi megkövetelik. A víz iránti vonzalmunk persze az évszázadok múltával is változatlón. Mi sem természetesebb ennél, hiszen életünk alapjáról van szó. A vízgazdálkodás függvénye - hosszabb-rövidebb távon — szinte minden. Tán az erdészeik se mind tudják például azt, hogy 200 évvel ezelőtt a Gemenc miint nogyvadas terület 'számításba se jött. A vizek változásai növelték meg értékét. Nagyon sókon vagyunk, akik a iegnagyóbb zavarba jönnénk, ha fel kellene ismernünk a dunai galócát, a pénzes pért, a ballint, a kősüllőt, a sügért, a meny Halat, o márnáit, a fejes domalylkát, a törpeharcsát, a jászkeszeget, a paducot, a ke- csegét, a compót és a kárászt. Evezni se valamennyien tudunk, az úszásról ne is beszéljünk. Arról pedig, hogy mennyire 'szennyezzük vizeinket, most végképp ne essen szó. Főleg hely hiányában . .. Pedig ez is a vizek változásaihoz tartozik. O. I. Fotó: Cz. 5.— G. K. 1 1 I I Az atomerőmű - ugyancsak Paksnál
