Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
U NÉPÚJSÁG 1983. január 28. Mi jár az üzemi balesetet szenvedett dolgozónak? .Megyénkben évente 2000 főre tehető az üzemű béleseiét szenvedett dolgozók száma. A jog messzemenően védii a sérült érdekeit. Az erre vonatkozó jogszabály szeriint - néhány kivételtől eltekintve - 100 százalékos táppénz jár minden sérültnek, függetlenül attól, hogy vétkes a balesetért, vagy sem. Ha a dolgozó 100 százalékos táppénzben részesült, a fizetés és táppénz közötti külöriböze- tet nem kérheti, csalk akikor, ha gyógyulása áthúzódik a következő naptári évre. A 100 százalékos tápprénz azonban nem egyenlő a fizetéssel, mivel az a megelőző naptári év átlagkeresete alapján lesz számfejtve. Ez az összeg sok esetben kevesebb, mint a bdleset idején a sérült fizetése. Ha pl. valakinek 4 ezer forint volt a megelőző évi átltagkeresete, akkor a 100 százalékos táppénz is annyi lesz, hiába kapott az illető mondjuk februárban 500 forint fizetésemelést. Természetesen fordítva is lehet ez, pl. valakinek az előző évi keresete volt a ma- gasálbb, akkor a 100 százalékos táppénz magasabb lesz, mint a fizetése. A vállalatnak a dolgozót a kárigénye benyújtására továbbra is fel kell szólítania, és a dolgozó esetleges kárigényét már a vállalat vétkességére való tekintet nélkü l kéll elbíró In La. Itt levonás csalk a dolgozó esetleges közrehatása miatt lehet, azaz, ha -a dolgozó vétkes a baleset bekövetkezésében. Tanfolyamból megyei klub Megyénkben közéi hatvan olyan munkahely van, ahol művelődési bizottság működik. Céljaik egységes munkahelyi oktatási, művelődési, nevélési feladattok meghatározása, azok 'segítése, koardlín áfása. A bizottságaik tagjainak képzése fontos feladóit. Az SZMT már két ízben szervezett tanfolyamat ilyen céllal. A legutóbbin a megyéből 37-en vettek ■részt, 33 üzemiből. A tanfolyam hallgatói hasznosnak ítélték a hét programját és úgy alakult a helyzet, hogy o tanfolyam klubbá szerveződött, amely a jövőben programszerűen működik. Üzemlátogatáson a Bútoripari Vállalatnál Tanácskoznak a klub tagjai • • Üzemi könyvtárak a munkások művelődéséért ■A szakszervezetek mindig nagy fontosságot tulajdonítottak a művelődésnek, ezen belüli az olvasásnak. Ugyanakkor tudjuk, hogy az utóbbi években csőikként az olvasási kedv. A felmérések és a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a dolgozók mintegy 70 szá zaléka sz a b a d i dá-töb bíe tét a második gazdaságban tölti el. Ebben a helyzetben kell a művelődési intézményeknek olyan erőfeszítéseket tenni, amelynek eredményeképpen e kedvezőtlen tendenciát megállíthatják, iillletve megváltoztathatják. Első lépésként a különböző sziíntű szakszervezeti szervek könyvtárakkal 'kapcsolatos szemléletváltozására van szükség. Ennek kezdeti jelei már mutatkoznak lis. Az elmúlt évben az SZMT elnöksége, a HVDSZ és a MEDOSZ megye- biziottsóg testületi ülésén tekintette át a területién működő könyvtáraik tevékenységét, s A szocialista munkaverseny módszertani és gyakorlóit! kérdései című kiadvány, mely a munlkaverseny szervezésével foglalkozó mozgalmi aktivisták, gazdaságii vezetők, valamint a szocialista brigádok vezetői részére íródott. A társadalmi életben bekövetkezett változások új feltételeket, új körüllménye- ket állítanak a szocialista mun- kavensenyben részt vevők elé. A munlkaverseny a' fejlődés újabb szakasza előtt áll, a határozták meg a feladatokat. Ugyanezt tette a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága is. Az szb. a könyvtári hozzájárulást is emelte: 192000 Ft-roll 337 000 Ft-ra. A könyvtári munkának egyik fontos feltétele a működési körülmények (tárgyi, személyi) biztosítása. Jelenleg a könyvtárak többsége klubszobában, ebédlőben, folyosón és irodán, mintegy 80 szekrényben van elhelyezve. Korszerű, szabadpolcos könyvtár csak néhány helyen található. (Bonyhádi Cipőgyár, KÖJÁL, BHG, Paksi Konzervgyár, 22. ÁÉV, Dombóvári Csavaripari Vállalat.) Az SZMT központi könyvtára abban az esetben, ha a munkahely a könyvtárnak önálló helyiséget biztosít, szabadpolcos könyvtárat rendez be. Ez történt 1982-ben a Bonyhádi Cipőgyárban Is, amelynek 100 folyóméter polcot vásároltak. Ebben az üzemben a feltételek javulásával az olvasók száma is növekedett: 336-ról állmunkéhoz valló szocialista viszony gazdagabb, bonyolultabb és sokrétűbb feltételének kialakítására kell törekedni. Ebhez ad átfogó ismereteket, gyakorlati és módszertani útmutatást a Népszava új kiadványa. A szakszervezetek agiitációs és propagandamunkájának kézikönyve. A kiadvány áttekintést ad az alapszervezeti agitációs és propagandamunka' helyzetéről, szerepéről, legfonre. A többnyire társadalmi munkás könyvtárosok fluktuációja még mindig magas. Ezért van az, hogy a rendszeres alapfokú képzés ellenére, jelenleg is 40 százalékos az alapfokú végzettséggel nem rendelkező üzemi könyvtárosok aránya. Az SZMT központi könyvtára látja el a több mint 100 000 kötetes állományából a 80 üzemi letéti könyvtárat. (Évente közel 10 000 új kötettel gyarapodik az állomány.) 1982-ben a könyvtárak 260 alkalommal 15 000 könyvet kaptak. Az elmúlt évben meg növekedett’ az igény az író—olvasó találkozók, irodalmi rendezvények iránt. 31 üzemben találkozhattak a munkások többek között Baranyli Ferenccel, Bér- kési Andrással, Chrudinák Alajossal, Csörsz Istvánnal', Fehér Klárával, Nemes Lászlóval, Moldova Györggyel, Tamás Menyhérttel, valamint a gyerekek Télapó-ünnepség keretében Unger Pálma és N. Szabó Sándor pécsi színművészekkel. tasabb feladatairól. Tartalmazza a Szakszervezetek Országos Tanácsának 1982. októberi állásfoglalását a szakszervezetek agitáaiós és pro- pa gan damu nlká j ó n ak helyzeté - női és feladatairól. Az állásfoglalás kimondja: „Az agitáció- ra és a propagandára a korábbiaknál nagyobb, bonyolultabb feladatok várnak, tartalmasabb, gyorsabb, folyamatosabb tömeg politikai munkára van szükség". Nyugdíjasainkról A Pedagógusóik Szakszervezetének jelenleg 723 nyugdíjas tagija von a megyében, ez megközelítően a tagság 10 százaléka. Életkorúkat tekintve a 60 éven felüllek alkotják a többséget. Mintegy 300-an élnek egyedül. Jellemző szakmái sajátosság, Hogy nyugdíjbsainlk 80 (százaléka nő. iNem lehet közömbös számunkra, hogy miilyen élményekkel, érzésekkel és gondokkal kezdik meg kollégáink nyugdíjas éveiket. Át tudják-e segíteni őket életük egylilk legnagyobb sorsfordulóiján? Van-e módjuk tovább dolgozni azőknak, akik még képesek az akltív munkára, és igénylik ezt? Milyenek a nyugdíjban tévők munkává! la Iá - si lehetőségei? Hogyan alakulnak életkörülményeik? Van-e támaszuk idős napjaikra? Érez- hettik-e a régii iskolájukhoz tartozás érzését, volt tanítványaik és kollégáik seg'ítőkéSzségét? Szakszervezeti testületeínk nagy figyelemmel és törődéssel veszik körül nyugdíjáSaiinllcat. A legtöbb segítségre az idős, egyedülálló, ágyhoz kötött, kis nyugdíjé kollégáink szorulnak. Számukra a szociális és gyógyszersegély, a kivételes nyugdíj- emelés, a rendszeres látogatás létkérdés. Más jellegű gondoskodást igényéinek a néhány éve nyugdíjba vonult, egészséges, még szinte aktívnek számító, csóilád- ban élő nyugdíjasok. Ők szívesen keresik egymás társaságát, röömmel látogatják a szaporodó pedagójguskiúbokat, (eddig hat működik a megyében), óból rendszeres programok, közös színház- és hangversenylá- togátá'sak várják az érdeklődőket. Kedvélték és látogatottak a részükre szervezett kirándulások, emllékezetesék a jó hangulatú városi, járási nyugdíjas- találkozóik és pedbgógasrtapi megemlékezések. Megje I e n t SZOT-üdültetés a KPVDSZ-nél A KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága január 7-i ülésén értékelte a szakszervezeti üdültetés helyzetét, örvendetes ténykényt állapították meg, hogy az alopszervezeteinknél egyenletes fejlődés tapasztalható, ugyanis az elmúlt évben a tagság 7,3 százaléka részesült kedvezményes üdültetésben. Nagymértékben elősegítette ezt az, hogy más szakmától közel félszáz beutalót vettünk át és helyeztünk ki, továbbá az, hogy alapszervezeteinlk lelkiismeretes hozzáállása következtében egyetlenegy beutalójegyet sem kellett leírni. Példamutató az a szemlélet, melynek eredménye, Hogy 67 beutalójegyet adtak ki jutalomként. Ezzel’ is segítve a nagycsaládosok, alacsony keresetűek és a nyugdíjasok helyzetén. Az igények felmérését a bizalmiakon keresztül folyamatosan végzik, ezzel egyidejűleg a munkahelyeken faliújságra is kifüggesztik az üdülési lehetőségeket. Probléma, hogy a dolgozók kevésbé ismerik az iskolás gyógy- üdültetési formát. Az üdülőben a főtantárgyakból napi 3 órai tanítás és 1 órai nevelői segítséggel történik a felkészülés. Ezenfelül pihenés, változatos program és napi ötszöri bőséges étkezés biztosítja a gyerekek kikapcsolódását. Az 1982. évben beutaltak megoszlása a következőképpen alakult: — fizikai dolgozó 46%. — egyéb 22%, — munkaviszonyban nem álló házastárs 2%, — gyermek 17%. — nyugdíjas 13%. Az 1983. évi üdülőjegyek megyei felosztása megtörtént, szak- szervezeti bizottságaink a közeljövőben döntik el, hogy dolgozóink közül ki részesülhet e kedvezményből. Szakmai központunktól ez évre 379 kedvezményes felnőtt, 31 családos, 16 szanatóriumi, — 56 gyermek, — 37 külföldi beutalójegyet kaptunk, mély biztosítja dolgozóink változatlan arányszámú üdülését. Szakszervezeti bizottságaink az üdüléspolitikai irányelvek alapján nagy felelősséggel végzik a beutalójegyek elosztását. Azokát faliújságokon, híradókon nyilvánosságra hozzák, a bizalmiakon keresztül gyűjtik be a dolgozók igényelt. Az elmúlt évi eredményeink egyben biztosítékot jelentenek arra, hogy ez évben is magas színvonalú üdülési tevékenységet folytatunk szakmánk alaipszervezetéinél, melynek hasznát dolgozóink érzékelik elsősorban. Hírek - események A MÁV Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség s/akszervezeti bizottsága januári ülésén elkészítette az 1982. évi mozgalmi munka értékelését tartalmazó beszámolót, valamint az 1983. évre szóló munkaterv tervezetét, amelyeket a bizalmi testület elé terjesztettek jóváhagyásra. Az 1982. évi munkaértékelés kapcsán többek között kitűnt, hogy a kollektíva a termelési feladatokat jól teljesítette, szervezettségük közel 99 százalékos, a gazdasági vezetők és bizalmiak partnerkapcsolatának fejlődését nagyban segítette, hogy a jog- és hatáskörrel kapcsolatos képzésen együttesen vettek részt. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa a közelmúltban értékelte a megye 11 szakmaközi bizottságáina'k 1982. évi munkáját. Az újjászervezett bizottságok alapvetően megfeleltek a követelményeknek, biztosították a településen élő szervezett dolgozók lakóhelyi érdekképviseletét, érdekvédelmét. A szakmaközi titkárok egyes alapszervezetek érdeklődésének, együttműködésir készségének hiányát tették szóvá, amin a jövőben változtatni kell az ágazati megyei bizottságok közreműködésével. A Szakszervezetek Töína megyei Tanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság ülésén — melyen részt vett dr. Eperjesi László, a SZOT testne- vélésü és sportosztáiyának vezetője is — került sor az 1982- ben is országosan meghirdetett társadalmi pályaépítési akció megyei tapasztalatainak értékelésére, a díjak átadására. Tolna megyében ennek az akciónak sikere van, szívesen vesznék részt a dolgozók értelmes célokért folyó társadalmi munkában. 1982-ben 8 pálya építése kezdődött meg, de csak 4 készült el teljesen. Ez utóbbiak közül országos színtű díjazásban a KPM Közúti Igazgatóság részesült, 20 ezer forintot kaptak sportfelszerelés vásárlására. A másik három munkahely (Földvár Gumiipari Szövetkezet, Bonyhádi Építőipari Szövetkezet, Kapos—Koppá ny- völgyi Vízitársulat) tevékenységét a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa sporteszközökkel díjazta.
