Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

1983. január 3. NÉPÚJSÁG 3 Űj jogszabályok január 1-től Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági törekvé­seket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgál­ják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1 -ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabálymódositások, minisz­tertanácsi rendeletek, illetőleg határozatok olyan kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályait tartalmaz­zák, mint például .a lakáshelyzet javítása, a nyugdíjasok se­gítése, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szerve­zeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálkodás terüle­tén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi ér­dekeltsége. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb ál­lampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki össze­állításában - sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át, - Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁST újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érde­keltek körének bővülését illeti r rendeződött az egyéni gazdál­kodók és az eseti megbízás alap­ján dolgozók társadalombizto­sítási helyzete. Az egyéni gaz­dálkodók például jogot szerez­hetnek családi pótlékra, nyug­ellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszony­ban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhesség i-gyermekágyi segély­re és családi pótlékra. A nyug­díjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időke­retét felemelték 1260 órqra. Emelkedett az egy év alatt ke­reshető összeg is: 30 ezer fo-' rint helyett ezután 60 ezer fo­rint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes ősszegéből korábban számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsola­tos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növel­ve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szere­pét, hatókörét. A küldöttgyűlés­nek például nagyobb hatáskö­re lesz ezután az éves terv, nem­különben a zárszámadás jóvá­hagyása tekintetében; s érde­mibb lehetőségeket biztosíta­nak a felügyelő bizottságok mű­ködéséhez. TÖRVÉNYEREJŰ rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján - a köt­vénykibocsátásról, amely lehe­tővé teszi ej népgazdaságban megtakarított pénzeszközök ru­galmas és hatékony felhaszná­lását, szabad áramlását, kiegé­szítését. A kötvény olyan - át­ruházható, bemutatóra vagy névre szóld — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adós­ságait, kötelezettségeit, a hite­lezőnek járó törlesztést, a ka­matot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénz­intézetek, a biztosító intézmé­nyek, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szerve­zetek bocsáthatnak ki. A taná­csok kötvénykibocsátása általá­ban a lakosságot érintő fejlesz­tések vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fej­lesztési célú pénzforrások ösz- szegyűjtésére és újraelosztásá­ra bocsáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pedig fejlesztési céljaik pénzügyi hát­terének megteremtésére. Az ál­lampolgárok - személyes dön­tésük alapján - azokat a köt­vényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások - példá­ul óvoda-, bölcsőde- és lakás­építés, telekalakítás - pénzügyi fedezetére bocsátónak ki. A magánszemély által megvett kötvények összege után járó kamat adómentes. Az alkoholizmus elleni foko­zottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészség­pusztításuk megakadályozásá­val: e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelye­ket az alkoholisták kötelező in­tézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye sze­rint illetékes tanács egészség­ügy! szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetke­zet, társadalmi szervezet, illető­leg az alkoholista által veszé­lyeztetett személy kezdeményez­heti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést - amely legfeljebb két évig tarthat - a bíróság rendelheti el, s a dön­tés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. ­ALAPVETŐEN állampolgári, közelebbről személyiségi jogo­kat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a há­zasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésé­re a házasulok egyikének lakó­helye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A meny­asszonynak legkésőbb a házas­ságkötés időpontjáig nyilatkoz­nia -kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle le­hetőségét szabályozza a csa­ládjogi törvény). A névváltozta­tás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könnyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névvál­toztatási igényét az anyakönyv­vezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalom­mal - belügyminisztériumi név­változtatási eljárás nélkül - megváltoztatható; így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásá­nak rendszere a kormány ren­deleté alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások pél­dául: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mér­séklődött; -ezután a családi há­zat építők is kapnak gyerme­kenként 30 ezer forint, nagyko­rú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő tá­mogatást. Több más rendelke­zés - így á lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. KORMÁNYHATÁROZAT ren­delkezik a vállalati irányítás és szérvezeti rendszer továbbfej­lesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékeny­ségének, a vállalati -igazgató- tanácsok jogkörének bővítésé­ről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik ót -a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értéke­lik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgató- tanácsainak jogköre pedig az­zal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések el­döntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő .kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetsza­bályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelme­zőség színvonalától függ, a má­sikat, a központi bérszabályo­zást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Kö­vetkezetesebbé teszi az új rend­szer az ösztönzést, mivel a bér- fejlesztési lehetőséget a telje­sítmények színvonalához -és nem a teljesítmény-növekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is je­lentkező -anyag, energia stb. áremelések, valamint a támo­gatások mérséklésének követ­kezményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mérté­kű - átlagosan 3,7 százalékos — emelését -írta elő. Az árvál­tozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a ter- méshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat a-lapján, -a ve- vők-eíadók megállapodása sze­rint valósul meg. Növelték pél­dául az étkezési búza, a kuko­rica, a vágómarha, a vágó­sertés, a tehéntej, -a zsíros- gyapjú felvásárlási árát; s ha­sonló képpen -a termelésben fel­használt egyes munkaeszközök és -anyagok beszerzési órát. A kereskedelemben nagyobb önállósággal és ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszer­ben működhetnek - kormány- határozat alapján — a háló­zat közepes kategóriájába tar­tozó, általában 10-15 dolgo­zót foglalkoztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vál­lalják — a vállalattal kötött megállapodás alapján - a na-i gyöbb önállóságot például az árubeszerzésben, a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezésében, a létszám- és bér-, illetve az esz­köz- és készletgazdálkodásban, akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50-100 százalékát is elérheti. AZ IPARIRÁNYÍTÁS korszerű­sítésével összefüggésben a Mi­nisztertanács 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a Szénbányászati Koordinációs Központot és a Szénbányászati Igazgató Tanácsot; helyébe ja­nuár 1-től bányászati egyesülés működik. Jogszabály — MT-ha- tározat - alapján ez év első napjával megszűnt -az Autó- fenntartó Ipari Tröszt, AFIT; a járművek nagyjavításával fog­lalkozó 14 korábbi AFIT-válla- lat mostantól -a KPM felügye­lete alá tartozó önálló vállalat­ként működik, s számos autó­szerviz önálló kisvállalattá ala­kul. A vevőszolgálatot és a ga­ranciális tevékenységet az AFIT-tól a MERKÚR vette át, a központi raktár az AUTÓKER- hez került, s annak leányválla­lataként látja el a személygép­kocsi-alkatrész értékesítési fel­adatokat. (MTI). A szekszárdi Városi Tanács ülése A szekszárdi Városi Tanács legutóbbi ülésén Kovács János tanácselnök előterjesztésében két tanácsi kisvállalat megala­pítására -tett javaslatról tár­gyalt, majd elfogadta azt. Ha­tározata szerint 1983. január 9- től az AFIT XIV. számú Autója­vító Vállalat szekszárdi szerviz­üzeméből Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat alakult, s a GELKA Tolna megyei Kiren­deltségéből Szekszárdi Elektro­mos Gépjavító Vállalatot hoz­tak létre. Határozatot hozott a városi tanács - Takács István te-rv- és munkaügyi osztályvezető elő­terjesztése alapján - a megye- székhely munkaügyi szolgáltató irodájának január 1-i hatállyal történő megalakításától is, s el­fogadta dr. Kis Mária osztály­vezető-főorvos előterjesztésében a Szekszárd városi Egészség- ügyi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat létrehozására vonat­kozó javaslatot. Ezenkívül a ta­nács határozata értelmében vá­rosfejlesztési gazdasági műszaki ellátó szervezet kezdte -el mű­ködését január 1-től Szekszár- don. Szimfonikus zene a hátsó szobában A férfi, aki — kérdezősködé- sünkre — kom-mendá-lta a- ri- portálany-t, azt mondt-a, nem régóta él egyedül ez az asz- szony. Talán egy éve — tette hozzá.i Meghökkentem. Egy év is szörnyű -hosszú lehet egyedül, idős -korban, különösen itt, a szőlőhegy peremén, messzire Székszárdtól. Itt, ahol már szi­lárd utat sem tafál a cipő tal­pa, hanem sárban csúszkál. Nagyon kiváncsi voltam, pa­naszáradat: fogad-e bennünket, vagy csak keserűség, Itegjobb esetben csöndes belenyugvás. Nádtetős kis ház. Kutya -nincs. A konyhaajtón keli kopogtatni. Jön a néni, abbahagyva a mor- zso-lást, nem lepődik meg a lá­togatáson, de szabadkozik, nem akar szerepelni. Az-tón mégis olyan természetes közvetlenség­gel beszél mindemről, az életé, röl, a sorsáról, mintha nem ide­genek lennénk. A fotóriporter első mozduilásáit látva, megfésüli a haljá-t, és elnézést kér, hogy „csak így" van öltözve, de hát le kell -morzsolni az összes ku­koricát, mer-f nagyon járják az egerek a padláson. — Morzsoltam nem tudják megtalálni? — kérdezem, töp­rengve, hogyan lehet eldugni a zsákos kukoricát egy vertfalú házban, ahdl az egér minden­felé utat talál- magának, ha éhes. — Dehogynem. Megtalálják, de így könnyebben elkapja őket a macska, mint a csövek között. A zsákot nem rágja ki az egér, ha nem kötöm be. Fölmászik a zsák -szájához, ott eszi a kuko­ricát — mondja Gáncs Jánosné. — Itt -termett, a háznál? — Haltszázötven ö-l a föld. Szőlő nincs. Nem is bírnám munkálin-i. A kapálást, kukorica- szedést se egyedül csinálom, segít a család. A fiam kézbe­sítő a postánál, a lányom meg a pedagógus továbbképző inté­zetnél- kézbesít és takarít. Segí­tenek, amennyit lehet. Én már hatvanhat éves vagyok, nem tel. jesen egészséges. A könyvtárból mentem -nyugdíjba, ott voltam tíz évig, először mint takarító, az-tán portás. Még most is dol­gozgatnék, bejárnék valahova, rövide-bb időre, de innen nem lehet bejárni. Közel a buszmeg­álló, de sárban gabáncolni, ko­A konyhaajtón kell tatni rá-n kelni télen, az már nem nekem való. — A gyerekekhez nem tudna beköltözni? — Volna hely, de nem aka­rok. Egyelőre nem. Talán, ha már nehezen látom el magam. Hívtak, de még inkább itt élek, magamban. — Ritkán jár be a városba? — Dehogy! Nagyon sokszor. Vásárolni-, meg a gyerekekhez, unokákhoz. A karácsonyt a csa­láddal töltöttem. Van már déd­unoka is. Ö volt a központ ka­ró csonyko-r. — Tehát akkor nem maradt egészen magára. Vannak szom­szédok is .... — Nem szomszédolók. Néha átmegyek az egyik házhoz, na­gyon ritkán. Hozzám szokott benézni egy fiatalasszony, a Sza-bóné, majdnem minden nap. Na-gyon -rendes. Beszélgetünk egy kicsit. — Hát akkor mégis hosszúak lehetnek a téli esték .. . — Hosszúak. Keveset alszom. A televíziót nézem, amíg tart a műsor. Hagyom akkor is, ha má-r nem érdekes. Beszélgetésünk közben szim­fonikus zene szól az asztalra tett rádióból. — A rádiót gyakran hallgat­ja? — Bekapcsolom, hogy ne le­gyen csönd. — Milyen gyakran főz? — Két -napra főzök legöbb- ször. Olyan ételt, ami eláll. Ha levágok egy csirkét-, vagy egy tyúkot, nem készítem el egy­szerre az egészet. Beteszem a húst a hűtő-be-. — A vizet milyen messziről k-e-l'l hordani? — Itt van a csap az ajtó kö­zelében. Bevezettük. Motoros szivattyúval működik, csak be kell kapcsolni. Megvan minde­nem. Jöjjenek át a másik szo­bába, ott nincs rendetlenség. Hát ugye, itt dolgozok, mor­zsolok, nem lehet annyira rend­ben, -mint a másik. Otthonosan berendezett szo­ba, fényképekkel, az ablaknál növényekkel. Kis szóba ez is. A középső részt a konyha fog­lalja éli Visszamegyünk a kály­ha közelébe, o hátsó szobába. Gáncs Jánosné mesél. Nem szo­morú, -nem keserű. Ügy veszi az életet, amilyen. — Az első urammal 29 évig éltem. Nehéz volt. A munka- is. Földdel dolgoztunk. Meghalt, akikor egyedül voltam, szóval én mór akkor megszoktam a magá­nyosságot. Aztán hozzámentem a második uraimhoz. Sokkall idő­sebb volt nálam. Fácánkerti em­ber volt, én nem akartam Fá­cán-kertbe -menni. Vettük ezt a háza-t. Megállapodott a gyere­keivel, hogy a fácánkerti ház az övéké lesz, ez meg majd rám -marad...* Egy éve halt meg szegény. Csöndben. Nem is látszott, hogy baja van. Vizes ruhát tett a fejére, kérdezem, mit érez, éppen hazajöttem. Fájt a feje ... Mesél, és morzsolja a kuko­ricát. Időnként fölnéz. Az asztaliról árad, zeng a szimfonikus zene. Gemenci József Fotó: Kapfinger András Mellette már csak présház van Szeretik a virágok ezt a kis ablakot Túljár az egerek eszén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents