Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
ArtÉPÜJSÁG 1983. január 27. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Pályázat A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívj a fel az általános iskolák 8. osztályos fiú- ta rvul ói t, aiki k : — vonzódnak a katonai életpálya1 és a tiszti hivatás iránt, — szölei-kkel (törvényes képviselőjükkel) egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget váll'álnak orra, 'hogy felvételük esetén a 'középiskola eredményes 'befejezése után tanuílim'ámyaikat valamely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelő tanulók — szőlői (gyámhatósági) egyetértés és a szerződés megkötése után — a Magyar Néphadsereg valamely középiskolai katonai kollégiuma növen-déki állományába kerülnek, ami egyúttal középiskolai felvételt is jelent. A középiskolai katonai kollégiumok jelenleg Eger, Nyíregyháza és Tata, Balassagyarmat, Szeged1, Győr városokban működnek. A (növendékek a jelzett városok gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban ta- n tártak. A kollégiumi növendékek teljes és ingyenes ellátásban (elhelyezés, éi'kezés, ruházat, tanszer, 'tanullmányi pótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesülnek. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — hivatásos .katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — az előirt tantárgyakból (magyar, történelem, számtan, fizika és orosz nyelv) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, — szerződésben rögzített feltételek vállalása. Azonos feltételek esetén a felvételnél előnyben részesülnek: — a többgyermekes fizikai dolgozók gyermekei, — az egyedülálló szülő által eltartottak, — az állami gondozottak, — a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak gyermekei, — -azok a tehetséges, fiatalok, akiknek továbbtanulását a családi és szociális körülmények .nehezítik. 2. A feltételeknek megfelelő pályázók „Jelentkezési lap"-ot töltenek ki, melyet iskolájukban, illetve a megyei hadki- egé'sziitjésli és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) p a ra n c s no k sá g;t ól szerezhetnek be. A jelentkezés .nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A katonai kollégiumba történő jelentkezésit az általános isko- íába'n rendszeresített továbbtanulási nyomtatványra nem kell1 rávezetni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt önéletrajzot, — tbc-gondozóintézet álltai kiadott, 3 hónapnál nem régebbi mellkasröntgen ernyő- fényképet (igazolást), — a szülők jövedelmére vonatkozó hivatalos igazolások. 3. A pályázók március, hónapban felvételi vizsgán vesznek részt, ahol felmérik a középiskolai továbbtanulásra és a katonai pályára való alkalmasságukat. A döntésről a középiskolai katonai kollégiumok igazgatói május 31-ig küldenek értesítést. A felvétel elutasítása miatti fellebbezéséket — az .egészségileg aillkalimatíanok kivételével - 15 napon belül írásiban, az értesítést küldő kollégium igazgatójához lehet benyújtani. Pályázati batáridő: február 20. Színvonalasabb mozgalmi munkát a KISZ-ben A választás joga a fiataloké Az ifjúsági szövetség munkájának tartalmi és szervezeti megújulása csak úgy képzelhető el, ha módosulnak a szervezés, a felépítés, az .irányítás, valamint a választási rend elemei. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1982 októberében határozott ezekről a kérdésekről. Készítsünk egy gyorsmérleget a KISZ X. kongresszusa óta eltelt időszakról. Ma a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek csaknem 912 ezer tagja van. Az lifjúkommurtisták 62,6 százaléka dolgozó, 37,4 százaléka tanúló. A munkás- és mező- gazdasági fizikai dolgozó KISZ- tagok száma együttesen 269 ezer fő. E réteghez egy év alatt tízezer fiatal csatlakozott, a szervezettség javult, de még most sem kielégítő. Az értel- miségii és alkalmazott dolgozó fiatalok között — főként a* pedagógus és a közművelődési alapszervezetek gyors növekedése következtében - több lett a KISZ-tag. Mindez kedvező, de ha a KISZ-tagság megoszlását életkor szerint nézzük, érdem'es elgondolkodni. A 14- 18 éves korcsoport aránya 34 százalék. Változatlan az előző évekhez viszonyítva^ A 19-26 évesek részaránya kevesebb lett 13 ezerrel. Ez másfél százalékos csökkenést jelent. A 26 évesnél idősebbek a tagság 36 százalékát alkotják. Ezen belül jelentősen emelkedett - 13 ezerrel - a 30 éven felüli fiatalok aránya'. E korosztály ma már a KlSZ-tagság több mint 10 százalékát alkotja. A KISZ politikai befolyása, erősödése szükségessé teszi, hogy a fiata'ok sokrétű érdeklődéséhez, élét- és imunka- körüllmémyeikhez jobban igazodjon a szerveződési rend. A KISZ szervezetei, ala-pszerveze- tei a jövőben is elsősorban a munkahelyeken, a tanintézetekben, a fegyveres erőiknél, s testületekben, valamint a lakóterületen működnek. Az Ide vonatkozó tavaly októberi határozat lehetővé tette, hogy munka sszál'lá so ko n, koll égi u-mokban, művelődési házakban, tudományos- és sportegyesüle- te'kben, valamint más tartósan működő ifjúsági közösségekben is albku Ihassanak KlSZ-aíap- szervezetek. Az új KISZ-alapszervezetek létrehozását a. közvetlen irányításra jogosult KlSZ-bizott- ság - e KISZ-szervezet létrehozását, a közvetlen irányító területi KISZ-bizottság hagyja Jóvá. Ezután tehát minden fiatal maga döntheti el, hogy munkahelyén, tanintézetében, vagy lakóhelyén kíván-e a KISZ tagja fenni, mely alapsrervezethez akar tartozni. Mindenki csak egiy alüpszervezetnek lehet a tágjai de szervezeti hovatartozásától függetlenül több a-Ióp- szervezet tevékenységébe is bekapcsolódhat. A koordinációs munka színvonala is javulhat, hiszen különösen a szorgalmi időben, a munkahelyi, lakóhelyi ai'apszervezet munkájában is részt vehet a laViúló. Sokán aggódlak, hogy a szerveződés ilyesfajta módosításának az lesz a 'következménye, hogy a fiatalok egy része elmegy a nagyüzemi KISZ- alá'pszervezetekbőí, átjelentkezik a lakóterületire, vagy a választhatóság (miatt megszűnnek majd egy-egy helyen az iskolai KI SZ -Ol a p sz e rve z e te k. Nem ez történt. Egy egészséges versengés jött létre. A fiatalok ugyanabba az alapszer- vezetbe mentek, amelyben korúknak megfelelő, igényeiket kielégítő programokat kínálnak, amelyben ikonikrét feladatokat kaptak. Az ifjúsági közösségek életre- hívása nem fogható fel' kampányként. E munka is csak úgy ér valamit, ,ha folyamatos, állandósult. A területileg illetékes KlSZ-bizottság-ok - az ifjúságii szövetség politikai hatásának szélesítése érdekében - KISZ-aktívákat bízott meg, hogy segítsenek a lakóhelyek, a közművelődési intézmények, a (tudományos és sportegyesü- letek, a munkás- és diákszállások, i,Illetve más, tartósan működő lifjúsálgi közösségek KISZ- alapsrervezeteinek munkájában. Nagyobb súlyt kell helyezni más társadalmilag ha-sznos ifjúsági közösségek, szabadidősegyesülések szerverésére, tó- mogiatására iis. A KISZ ösztönöz münden olyan helyi kezdeményezést, közösségi formát, amely alkalmas arra, hogy hasznosan kitöltse a fiatalok szabadidőjét- A mozgalom a maga sajátos eszközeivel - esetenként anvag/i támogatással1 is - segíti egy-egy közös- séq működését. Bár a számok önmagukban is jeleznek .valamit, de hiteles tükörképet mégsem adhatnak a mozgalmi 'munkáról, 'annak színvonaláról. Ahol a számok alapján a szervezettséggel baj van, ott a módszerekkel is baj van, ott nem veszik kellő mértékben figyelembe 0 fiatalok sajátosság-igényeit. Az építőiparban például a fiatal fizikai dolgozók szervezettségi aránya alig éri el a négy százalékot. Erre nem adhat megnyugtató magyarázatot a munkahelyi szétszórtság', a munkahelyek gyakori változása, ment ott a mozgalmi élet gyengeségének egészen mások az okai. A KISZ szerveződése, fe'léDÍ- tése és. irányítása, valamint választási rend epves elemeinek módosítása a társadalmi-gazdasági változásokhoz igazodik. Az eddigi tapasztalatok igazolják a d'öntés helyességét. AMBRUS SÁNDOR Felnőttek és gyerekek Gyerekek várakoznak a buszra. A fiatal tanítónő szinte elveszik közöttük, ha nem rohangálnának hozzá folyton ügyes- bajos dolgaikkal, senki nem gondolná róla, hogy pedagógus. Megjött a busz. A buszon tömegnyomor, a palánki iskolások is most térnek haza. A fiatal teremtésből hatalmas sóhaj tör ki: Ezt megúszta, kis csikói tizenévesek közé kerültek. Ők talán elviselik elevenségüket, és csak egy-két vad jószágot kell majd sakkban tartania, mert azért az is akad! Velük nagyon nehéz, de ö bírja, előbb kedvesen, majd szigorúan rendreutasitja őket. Visszafelé újból találkozom a kis csapattal. Még mindig nem fáradtak el, pedig egy-kettejük arcából ítélve az eltelt órában kellemesen elárasztották őket. A tanítónő arca is fáradtabbnak tűnik. Fél ezektől az utasoktól, mert felnőttek és rossz szemmel nézik gyerekeit. A tömegből nem a középkorúak és idősebbek morognak, hanem a Hatolok, akik nemrég még maguk is gyerekek voltak. A levegőben röpködnek a megjegyzések: Milyen rendetlenek! Nem is utazom többet ezzel a busszal! Elviselhetetlenek! Nem értem ezeket az embereket, hiszen most éppen nem csinálnak semmit, csak beszélgetnek, nevetgélnek. Mért bántják akkor őket? Azért, mert önmagukat' adják, mernek játszani, nevetni, élni? El kellené végre fogadnunk azt, hogy a gyereket nem lehet a sarokba állítani, hanem él, mozog, beszél, játszik, mindig és mindenhol, ahol csak lehetősége van rá. Nem irigyelem ezért a pedagógusokat, akik mindennap sok kibic és hozzá nem értő ember kritikájának vannak kitéve. Az iskola szidja a szülőt, a szülő az iskolát, a kívülállók pedig mindig azt, akivel éppen a gyerek van. Végül is ki a hibás? Mindenki és senki? Nehéz erre a kérdésre válaszolni. A szülőnek nincs ideje a gyerekére, a pedagógus meg nagy létszámú osztályok mellett nem képes az ösz- szes magatartási problémát megoldani. Együtt kéne nevelni a gyerekeket, egységes szemlélettel és nem egymásra mutogatni, talán akkor más lenne a helyzet. Az elmúlt napokban azt hittem, hogy a. gyerekeket■ ataztotó liatal teremtésnek elfogy a türelme. A frontos idő miatt mindenki nyugtalanabb volt a szokásosnál, a kis nebulók alig lértek a bőrükbe. A nagy hancúrnak majdnem súlyos következménye lett, pedig a tanítónő ott állt mögöttük és ügyelte őket. A buszmegállóban az álló buszról az egyik gyerek lelökte a másikat. Ű hirtelen lelkapta a leesett gyereket és a háta mögé állította, a másikat szomorú szemmel korholta. A tömeg csak ügyelt és véleményezett, segíteni senki nem segített. Nem sokkal később egy kislány lett rosszul. Elkeseredésében csendesen sirdogált, miközben a többiek először' kinevették, de később, mintegy varázsütésre segítettek róla és mellőle a rosszul- lét nyomait eltüntetni. Az utasok? Méla undorral továbbálltak és messziről figyelték őket. Senki nem segített. Egyedül a buszsofőrök megértőek, szeretik ezeket a kis lurkókat. Nemegyszer voltam már tanúja, hogy megvárták őket, ha egy kicsit késtek. Ők egyetlen segítőtársai a nevelőnek, férfiúi hangjukkal a legvadabbakat néha megmorogják. A vadócok mégis szeretik őket, mert szavaik mögött ott érzik a szeretetüket. Sz. K. Szerelmes gimnazisták Szembenézni a tényekkel A közvélemény egy része fel van háborodva a középiskolások magatartásán. Iskolatáskák árulják el őket tereken, parkokiban, ahol Oz év nagy részében délutánonként üldögélnek, sétálnak. És persze - ez a felháborodás tárgya is -, néha csó- ikoilóznialk. ©züllött nemzedéket emlegetnek azok, akik már elfelejtették, hogy ők is voltak fiatalok. Attól, hogy (akkoriban (mások voltaik a (szokások, a viselkedésformák, azért még sok minden ugyanaz maradt. Valamikor, valamilyen módon akkor is minden ifjú megismerkedett a szerelemmel 'és a másik nemmel. Amit mi sem bizonyít jobban, mint maga a fény, hagy ma az unokák népesítik be a pa rkokat. Más vélemények szerint a 'nyilvános osókólózás és ölelkezés csak a látszat, aimii a fiatalok romantikus lelkét takarja. Mindentől függetlenül a téma, a középiskolások szerelmi (élete, ma iis 'majdnem tabunak számít. A tizenévesek szülei a I egh a tározo ttabbbn el zá rk óz nak az elől, hogy névvel és címmel nyilatkozzanak. Általában az a véleményük, hogy a fiatalok túl korán kezdik meg a nemi életet, ugyanakkor ha saját csemetéjük kerül szóba — kevés kivétellel — rögtön Ik-ije- tentik, hogy ő még gyerek. APRÓCSKA FELMÉRÉS Az indíték a diik'k megírására egy általános iskolai orvosi előadás volt, 'almit szülőiknek tartott a megye gyerek-nőgyógyásza. Az ő „hatáskörébe” 14 éven aluli lányok tartoznak, mégis megesett, hogy éppen az előadás (napiján került ihozzá egy hetedikes lány harmimdhe- tes terhességgel. A figyelmeztető tény, szerencsére és természetesen, szélsőséges eset maradt a riport végére iis. Hogy mégis mennyire gyakori a gimnazisták szexuális 'élete, arra egy aprócska felméréssel Igyekeztünk választ adni. Az egyik gimnázium második osztályát választottam mintának. Végül Is az első meglepetés az ■volt, hogy az osztályfőnök Szívesen fogadott, és mint kiderült, lányait" reálisan 'látja és sokat tud róluk. Névvel szerepelni — (nem a „kényes" téma miatt — ő sem alkart. A kérdőív 10 kérdést tartalmazott, a válaszok nyílván nem általánosíthatók, 'legfeljebb Gsaik jele znék valamit a valóság egy (szeletéről. Az első kérdésre, hogy volt-e már szerelmes, kérdés volt a válasz — (élőben — számítanak-e az óvodós- szerelmek? Abban állapodtunk meg, hogy nem. így szinte mind a 31, 16 éves lány (igennel válaszolt. A következő kérdés az vált, 'hogy először miikor? Tehát, az első komoly „felnőtt” szerelem ideje ebben az osztályban 8 és 11 éves kar közé esett. Az első csákók időpontja majdnem mindenkinél a 14. év volt, néhányon be (merték vallani, hogy Csak másodikban jött el erre az alkalom, csak egy lány írta, hogy még nem csókalózott. A döntő negyedik kérdésre, hogy volt-e már szexuális kapcsolata fiúval, nyolcon válaszoltak igennel. -Ugyanakkor megkérdeztem 'azt is, hogy mi a véleményük, bányáin kezdték el a felnőtt életet ilyen korán az osztályban. A válasz szinte egyöntetűen 8-10 volt, de a többség pontosan 10-et írt. örvendetes, hogy egy kivételiéi - mindenkinek vain, korban hozzáillő fiúpajtása, '.barátja. A témáról sajnos legtöbben a barátnőikkel 'beszélgetnek, kevesebben a tanáraikkal, és ahhoz képest, hogy mindenkinek kellene, nagyon 'kevesen a szüleikkel. NŐVÉREK FELELŐSSÉGE 'Szerepelt az a kérdés i-s, hogy ha problémájúk, gondjuk lenne, kihez fordulnának tanácsért, segítségért. A lányok, akik elmondták, hogy van kamöly kapcsolatuk, kivétel nélkül a fiúval beszélnének először, aztán — esetleg — a szülőkkel. Akiknek az ilyesmi még elméleti (probléma, (már többen fordulnának az édesanyjukhoz vagy nővérükhöz. Az utolsó kérdésre — három kivétellel — és két bizonytalan válasszal együtt Őzt felelték, hogy kíitöltemék a kérdőívet névvel is. Az írásos választ -rövid, de arrná-l érdekesebb élő beszélgetés követte. Azok -a lányok, akiknek -már 'lett volna m-it mondani, -nem szólaltak 'meg. A beszélgetés iis a kérdőívet igazolta, azon ugyanis (szerepelt egy olyan kérdés Iis, hogy mikorra „tervezik" a nagy eseményt. A válaszok többsége romantikus volt és kedves, mindenesetre kiderült -belőle, hogy a diákok többség-e éppúgy várija az „IgaZit”, mint minden korok fiatal lányai. 'Kiderült az is, 'hogy -a téma foglalkoztatja őket, -de a szexuális vonatkozásokról csak -idősebb testvértől vagy barátnőtől várnak és várhatnak választ. Igazán bizalmas kapcsolatban csak néhányon vannak az édesanyjukkal. Kifogásolják, hogy a fiúk n-em elég -romantikusak, igyekeznek titkolni az -érzelmeiket, pedig nekik -is vannak. Szeretnének gyengéd leveleket -kapni és írni, néhánya-n -még -a szerenádot is -emlegették. Az a véleményük, hogy legalább öten nem csókolóztak -még, -csak -nem merik bevallani, -a kérdőíveken pedig azért nyolc -a tíz, mert ketten hiányoztak. A szülőktől tölb-b bizalmat, -megértést és -kevesebb tiltást várnak. Az -óvodai, és „alsós" -szerelmeket nosztalgiáival (emlegetik. Azok voltak a szép idők és szép szerelmek, -még gond, kérdőjelek és felnőtt felelősség nélkül. Pedig -ugyanakkor -nagyon szeretnének már igazi felnőttek lenni, vagy -még gyerekék. TANÁROK, NÉV NÉLKÜL Egy szakközépiskolai tanár, aki sokat járt építőtáborba, tehát iskolán kívül is sokat volt a gyerekekkel, vállalta, ‘hogy kifejti véleményét. — A diákok hány százaléka él felnőtt szerelmi életet középiskolás korában? — Másodikban a fele, 'negyedükben nyolcvan százalék, a fiúk természetesen valamennyien. — És ez baj? — Szerintem igen, -mert érzelmileg, testileg, szellemileg •éretlenek, elaprózzák -magukat, keserves kudarcokkal fizetnek az élmények -hajszolásáért. Az első terhesség megszakításának veszélyei is ismertek. — 'Mi lehet az oka ennek a jelenségnek? — összetett és bonyolult az okok láncolata, a lényeg, hogy mi felnőttek vagyunk ezért is a felelősek. A mi életünkből veszik a mintát, vagy úgy, hogy követik amit csinálunk, vagy úgy, hogy lázadnak ellene. Sok a kihűlt, érzelemszegény család, ahol nem törődnek a gyerekekkel, nem kopnak szerete- It-et, ezért egy jó szóért is lefekszenek. Nem törődnek azzal, Ihogy m-it csinál a gyerek, csak a bizonyítványa legyen tűrhető, akkor -már semmit sem kérdeznek. Ugyanilyen ba-j lehet a túlzott .szigor és 'tiltás is. Ha' kiszabadul a gyerek, szinte elvadultam keresi a- lehetőséget az ,;é!etre”, éretlenül és vakon. Persze va;n kíváncsiság is, és léteznék ebben -a karba-n is tiszteletre ,méltó és nagy szerelmek. A legnagyobb baj'na-k én az ivás divatját -érzem, és ezt i-s tőlünk tanúlitók el. Közbevetve, ezt a veszélyt jelezte o megnyilatkoztatott másodikos 'gimnazisták osztályfőnöké is. Néha (még iskolai rendezvényre is becsempészik az (italt a diáikók. Fellépni ellene csak összefogva lehetséges.- .Miit tehet -a pedagógus? — -Mindenesetre beszéljen a témáról. A felnőtteknek — elsősorban -a szülőknek — végire sz-embe iké-ne néz-mi a tények- kél. Nem felvilágosítani kellene, hanem nevelni. Odaállni a diákok elé a saját életünk példájával, a-nnök mí-nden jó és rossz tapasztalatával eovütt. Aztán lehet hatni valóságos és igaz esetekkel, de ijesztgetéssel, „hegyibeszédtíel” aligha. Végül az érzelmi és családi életre nevelés nem kizárólag az iskola feladata. Ha mór baj van, aikkor -meg nem szabod elkerül™ a problémát, hanem segíteni kell a gyereknek, amiben még lehet. A felelősségűink hihetetlenül nagy, hiszen ezekből a gyerekekből előbb- utóbb anyák és -apák lesznek. IHAROSI IBOLYA
