Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

1983. január 27. Képújság 5 Döntött a Legfelsőbb Bíróság A közoktatás kérdései Hogyan tanuljunk nyelvet? MEGROMLOTT A SÖR (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Azt hiszem, nem lehet ellég sokszor elmondani, leírni és megvCrtatni — még ha elcsépelt­nek is hangzik - a nyelvtanu­lás, .nyelvtudás, nyelvtanítás problémáját. Sokan sokféle­képpen magyarázzák. Hibáz­tatjuk a módszereket, a tan­könyveket, a nyelvtanárokat, de kettőről a klóromra nemigen jutunk. Az egyik központi téma az orosz nyelv, melyet most már negyedik osztálytól oktat­nak 'kötelezően, öt vagy kilenc év tanulás után többet fognak fudni? Képesek lesznék ön­állóan mondatokat alkotni és beszélni? Nem biztos, hiszen a módszer a régi, a tankönyvek változatlanul tele vannak hi­bával, az osztályok létszáma sem csökkent. Nyelvtanár len­ne elég — ha nem is minden­hol -, de hely az nincs, óhol el tudnák helyezni a ketté- bontc’Jt osztályokat. A létszám még így is fúl nagy lenne, de tizenöt-tizenhét emberrel köny- nyebb dolgozni és hatékonyab­ban lehet nyelvet tanítani, mint harminc-harmincnéggyel. A negyedikesek orosz tan­anyaga nagyrészt megegyezik 0 régi ötödikessel. Sajnos, itt is megint az a rész marad el, ami talán a legfontosabb, ah­hoz hogy minél több kifejezést, összefüggő szöveget tanulja­nak a szavaik, a száraz nyelv­tani ismeretek helyett. Ezeken az évfolyamokon is általában felsős nevelők tanítják a nyel­vet, pedig 1978 óta a tanító­képző főiskolákon is sok hall­gató végzett már a speciál­kollégiumokon orosz nyelvet. Őket miért nem kérik fel a nyelvtanításra, hiszen ők ennek a korcsztálvnak a módszerta­nát tanulták, erre képezték őket? Rossz nyelvtanár a fő­iskolákról és egyetemekről is kijöhet. A nye'vtudás nem min­dig füag az iskolai végzettség­től. Van olyan ember, aki ki­tűnően beszél különböző nyel­veken, de képtelen rá bárkit is megtanítani, mert hiányzik be­lőle ez a képesség, s van olyan is, aki nem beszél olyan magas szinten, de csodálatoson tanít­ja a nyelvet. Miiért nem -tudnak a gyerme­keink oroszul? A magyarázat nemcsak a nagy létszámban és a tan­anyagban von. Nem lelik örö­müket abban, hogy csak ta­nulják, tanulják és használniuk még a tanítási órán sem na­gyon kell. Vannak ugyan törek­vés ék, 'kísérletek arra az egész országban, hogy szakkörökben, élőké szíitők ön, TlT-tanfolyamo- kon megpróbálják megszeret­tetni. Ezeknek a szöveganya- gót, tematikáját maguk a szak­vezetők állítják össze. Itt el­sődleges a :nyélv megszerette­tése, a laza forma és esetleg kisgyerekek — alsósok és óvo­dások - esetében a játékos­ság. A foglalkozásokon a gye­rekek szabadon mozoghatnak, bármivel foglalkozhatnak, hi­szen a hallás után és képek, diák segítségével tanulnak. A rzakfkörveze'tök szívesen hasz­nálják fel a Szovjetunióban megjelenő tankönyveket, nyelv­könyveket, diasorokat, gyer- mieíkfolyórratokat. Ezekre közö­sen az a jellemző, hogy színe­sek, jó felépítésűek, a nyelv­tani anyagot nem szárazon, ha­nem vidám rajzok kíséretében tárgyalják. Nem tartalmaznak nyelvtani hibákat és a szavak helyett kifejezésekkel dolgoz­nak fel egy-egy témát. így a gyerekeknek lehetőségük van a már kész panelekből mondato­kat összeállítani és cfidlaouso­kát készíteni. Élvezik már azt is, hogy mondáikókat tanulnak és azo­kat eljátsszák. A játékra nem­csak a játékosság miatt van szükség ezekben az esetekben, hanem azért is, mert amennyi­re lelhet, nem fordítják le a nyelvtanárok a szövegeket, ha­nem inkább eljátsszák, elmuto- qa-fják, lerajzolják, vagy képe­ken, diákon bemutatják. A szakköröknek, tanfolyamoknak másik nagy előnye, hogy kevés gyerek van együtt és így rend­szeresen használhatják is a nyélvet, mert beszélniük kell. Amikor egyedül szólalnak meg, nem rettennek meg a saját hangjuktól, mert állandóan hallják önmagukat is oroszul beszállói. A tanítási órákon van ami­kor egy gyerekre hetekig nem is kerül sor, mert nincs idő. El­szoknak a saját hangjuktól. Félnék a kudarctól. Ügy érzik, hogy képtelenek egyetlenegy helyes mondatot iis elmondani. A nyelvet ugyanúgy kellene ugyanis tanítani, mint ahogy kicsíi korban beszélni tanítjuk a gyerekeket. A szövegeknek olyan kifejezéseket kellene tar- tahnüzhiuk, amit a mindennapi életben Is hasznosítani tudná­nak. Ha éreznék, hogy képesek beszélni az adott nyelven, ak­kor szívesebben is tanulnák, megszeretnék. Nem szabadna sajnálni az időt ar,ra sem, hogy megismerkedjenek a Szovjet­unió népeivel, népművészeté­vel, művészetével, embereivel. Sok oroszszakossal beszél­tem már ezekről a dolgokról, az általános vélemény az volt, hogy a gyerekek az orosz nyel­vet addig azért valamennyire szerették, amíg nem kellett ír­niuk, olvasniuk és nem kellett száraz nyelvtani szabályokat meg fan ülői uk. Ebben az úgy­nevezett szóbeli kezdőszakasz­ban tanult szókinccsel még nyolcadik osztályban is rendel­keztek. Akkor nem lett válna jobb, ha az orosz nyelvet ne­gyedik osztályban csak képes­könyvből, hallás Után tanulták volna 'a gyerekek? Talán ak­kor bátrabban beszéltek volna és szívesebben tanultak volna rriég ötödik osztályban írni, ol­vasni. Lenne 'talán akkor egy aiapszókincsük, mellyel az órá­kon elbeszélgethetnének oro­szul az előző napökiban .történ­tekről, ikedVenc olvasmányaik­ról és az adott témáról. Miután már olvasni és inni megtanul­tak, a szövegék fordítását ott­hon is elvégezhetnék és csak a legnehezebb részeket fordíta­nák az iskolában. így a taní­tóéi órd idegen» nyelven — oro­szul - folyna és- könnyebben megtanulhat óvá válna maga a nyelv is. SZALAI KORNÉLIA Kínos helyzetbe került az egyik áfész üzletvezetője: a sör megromlott. Ezért a gyár ellen kártérítési pert indtíottak. Az ügyben Ítélkező megyei bíró­ság elutasító ítéletét a. Legfel­sőbb Bíróság jogerőre emelte. Döntése indokolásában egye­bek között a következőket mon­dotta ki: — A sör nem úgynevezett ke­retgazdálkodás alá vont ter­mék, így értékesítése mindig a gyártó és a vevő megállapodá­sa szerint történik. A fogyasztá­si szövetkezetek megyei szövet­sége az áfészek érdekében azért kötött a gyárral, együtt­működési szerződést, mert az igényeltnél kevesebb mennyisé­gű sör miatt o felhasználás irá­nyított. A gyárnak pedig termé­két minél előbb el kell adnia, mert a sör nagy része gyorson romlik. Ezért rendszeres kap­csolatot kell tartania a keres­kedelmi szervekkel, hogy az el­osztás a szükségszerűséggel összhangba kerüljön. — Az üzlet a sört kifogás nélkül átvette. Igaz, hogy ekkor a szavatossági időből már több­kevesebb eltelt, tehát az üzlet­vezetőnek kellett eldöntenie, hogy — forgalma ismeretében — a hátralévő eltarthatósági időben, értékesíteni tudja-e — hangzik tovább a Legfelsőbb Bíróság ítélete. — Amennyiben úgy vélte, hogy erre nincs mód­ja, az adásvételi szerződést ném kellett volna, megkötnie. Azt viszont nem bizonyította, hogy az áru mór a szállításkor hibás volt. Egyébként is ellen­őriznie kellett volna, hogy a töltés mikor történt. VISSZAKÉRTÉK AZ ÖSZTÖNDÍJAT Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alkalmazottjá­val tanulmányi szerződést kö­tött. Eszerint az illető kötelezte magát, hogy a közgazdasági technikumot elvégzi és utána legalább addig marad a szö­vetkezetnél, amennyi ideig havi 600 forint ösztöndíjat kapott. A dolgozó sikere'sen leérettségi­zett, majd pénzügyi és számvi­teli főiskolára vették fel. Ezért nem lépett munkába, hanem a tsz-szel újabb szerződést kötött, amely szerint tovább kapja az ösztöndíjat és a főiskola elvég­zése utón — számviteli munka­körben — legalább addig dol­gozik a. tsz-nél, amennyi ideig a tanulmányi támogatást kap­ta. A tisztviselő a főiskolán meg­szerezte a diplomáját, majd munkába állt és tagsági vi­szonyt is létesített. Másfél évvel később azonban azzal az indo­kolással, hogy nem végzettsé­gének megfelelő munkakörben foglalkoztatják, kilépett. Ezek után a tsz vezetősége kötelezte, hogy mind a közép-, mind a fő­iskolai tanulmányokért juttatott ösztöndíj időarányos részét fi­zesse vissza. A tisztviselő a _h°* tarozat hatályon kívül helyezé­séért pert indított. Az alsófokú bírósá'gok ellentétes ítéletei el­len emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — A felek között két önálló szerződés jött létre. Az egyik a középiskolai, a másik a faisko­lai tanulmányokra vonatkozóan. Ezért mindkettőt külön-külön kell elbírálni. A tsz a középis­kola elvégzése után nem kíván­ta, hogy dolgozója munkába álljon, hanem új megállapo­dást kötött vele. Nem tekinthe­tő szerződésszegésnek, ha az ösztöndíjas a középiskola el­végzése után azért nem lép munkába, mert felsőfokú okta­tási intézet nappali tagozatára vették fél. Tehát a1 középiskolai tanulmányok idejére juttatott összeget nem tartozik megtérí­teni. A másik szerződés alapján két és fél évig kapta az ösztön­díjat, de csak másfél évig dol­gozott. Indokolatlanul mondott fel, ezért a le nem töltött idő­nek megfelelő támogatás ősz- szegét vissza kell fizetnie. ADÓSSÁGLEVONÁS A FIZETÉSBŐL Egy vállalat dolgozója az egyik lakásfenntartó szövetke­zet tagjct lett. Később a szövet­kezettől értesítést kapott, hogy a zárszámadás szerinti tartozá­sát fizesse meg. Az illető erre nem volt hajlandó, ezért mun­kaadójához fordultak, hogy a követelt összeget alkalmazottja fizetéséből vonja le és utalja át. A vállalat arra hivalkozva, hogy dolgozója a követelés jogalapját vitaija, a felszólítás­nak csak részben tett eleget!, majd még ennek az összegnek visszafizetéséért is pert indított a lakásszövetkezet ellen. A szö­vetkezet viszontkeresettel élt és a 'Váj Ólat a még hátralékos összeg megfizetésére kérte kö­telezni. A Legfelsőbb Bíróság, ahol az ügy eldőlt, a vállalat kere­setét elutasította, a viszontke­resetnek azonban helyt adott, és dolgozójának a szövetkezet­tel szemben még fennálló tar­tozása megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a szövetkezet igazolta, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el, amikor tag­ját fizetésre felszólította, majd ennek eredménytelensége után — engedményező nyilatkozatot alapján — a vállalatot felhívta, hogy a követelt összeget dol­gozója fizetéséből vonja le és küldje meg. Törvényerejű ren­delet értelmében ugyanis lakás- szövetkezet tagja az lehet, aki lakás szerzésére jogosult, vagy a lakásnak már tulajdonosa és írásban — egyebek közt — vál­lalja: az előírt fizetési és más jellegű kötelezettségeket telje­síti, továbbá amennyiben ennek nem tesz eleget, munkaadója a követelt összeget illetményé­ből levonhatja. Ennék a jog­szabályi előírásnak a szövetke­zeti tag saját kezűleg aláírt nyi­latkozata mindenben megfelelt és azt jogszerűen nem vonhat­ta vissza. Az engedményezés alapján a szövetkezet jogosan kérhette a munkaadót, hogy az esedékessé vált tartozást dol­gozója1 illetményéből vonja le. A vállalat tehát akkor járt vol­na el helyesen, ha a szövetke­zeti követelés jogszerűségének érdemi vizsgálata nélkül; dol­gozója fizetéséből a követelt összenet levonja és a szövetke­zetnék átutalja. Az ezzel ellen­tétes álláspont azzal a követ­kezménnyel járna, hogy a la­kásszövetkezetek követelésüket mindaddig nem kapnák meg, amíg tagjuk a tartozást a, mun­káltatónál vitatja. Ez ellentét­ben állna a jogszabállyal. HAJDÚ ENDRE Valami elveszik Sóik mindent: kerestek mór az éter hullámai segítségével, de nagymamát még soha. Márpedig ez Is megtörtént a rádió egyik műsorában. Egy házaspár hangos hirdetést adott fel: keresik azt az idős hölgyet, aki otthonukban s gyermekeik éle­tében elfoglalja a nagymama helyét. Állaadó ottlakással, csa­ládtagként. A „hirdetés” nem kis meghökkenést keltett. Hát hogyan gon­dolják? Családtaggá fogadni egy vadidegent? Miért? A vó^ laszt a fiatalasszony adta meg, egyszerűen, szépen. Ahogy mondta, mindketten korán elvesztették a szüleiket, így gyer­mekeik soha nem tudták, mit jelent az a szó: nagymama. S ők. nem akarják, hogy gyermekeik azok nélkül a mesék, tör­ténetek, igazságok nélkül nőjenek fel, amelyekkel csak egy idős ember ismertetheti meg őket. „Mi már nem tudunk úgy mesélni — mondta a feleséig —, és nem ismerjük az ő vilá1- gukat. Azt hiszem, nemcsak a gyermekeknek, nekünk is szük­ségünk van egy idősebb életbalcsességére, tapasztalataira." Jelentkezőkben nem volt hiány, jó néhány családból ,,kom- mendáltak" is nagymamát, bár nem éppen a mesélés miatt. Mert... a nagyik általában csodálatosan főznek, istenien va­salnak, gondosan takarítanak, csók... „ne beszélnék tele o gyerekek fejét! Jót akarnak, persze, hogy jót, de mit értenek ők már a mostani dolgokhoz?!" Jön tehát a cinkos hunyoritás a gyerekre, „hagyd csak Na­gyit, hadd beszélje ki magát!" Most éppen a barátságról, amiről azért csak tudhat valamit, mert jó barátai már vagy öt­ven éve kitartanák mellette, és ő is mellettük. A gyerek vi­szont, akit a szülői kacsintás mérföldekre eltávolít e témától, percenként váltogatja a barátait, agresszív, tapintatlan, ősz- szeférhetetlen, de sebaj, gyerek, aki összevész és kibékül a pajtásaival. Nagyi még próbálkozik egy ideig. Beszél emberségről, meg­értésről, türelemről, szeretetről. Hogy annak idején ... hogy amikor vele ... Szaporodnak a cinkos ossz éné zés ék. Mindad­dig amíg ai gyerek egyszer csak éles hangon közbe nem vág: „ugyan, Nagyi, hallgass, te ehhez nem értesz!" És a Nagyi el­hallgat. Baj persze nincs, hiszen továbbra is a családban ma­rad, csodálatosan főz, istenien vasal, gondosan takarít. De valami végérvényesen elveszett... — I — Menyasszony a monitoron központtal, hiszen a tizedik év­fordulón nagyarányú festést- mázolást végeznek irodájukban és környékén. * iEgy kisasztal mellett két fotel­ban fiatalok borulnak egymás nyalkába. Mikor megszakítják ezt az egyértelmű pozi-túrát, ne­héz megkülönböztetni nemei­ket.- Hallottak a Családi Irodá­ról? _ ?- Mivél foglalkozhatnak az ott dolgozók?- . . . neveléssel vagy ilyesmi­vel . ..Nem? A lány középiskolás, a fiú a vasúton dolgozik. Dombóvár környékén laknak. Csak beszél­getni ültek be az előcsarnokba. *- A születéstől a halálig minden elredeznek — mosolyog egy unokáját ikereső idősebb férfi. — Hogy ismerem-e őket? Hát mindig olvasom az újság­ban, hogy Magyarszéki Endre... * Három asszony ül a fal mel­lett. Néptáncos kicsinyeiket vár­ják. A kérdésekre alig hallható­an válaszolnak. Egyikük különö­sen hallgatag, mert mint kide­rül :- A lányom is az irodáinál dolgozik. Az esküvőket készítik elő ... A napokban nagyon el­fáradtak, mert az évfordulóra készültek. * Fodor Erika tízéves. Ő volt az első gyermek, akinek név­adóját a dombóvári iroda ren­dezte. Édesapja kőműves kis­iparos, édesanyja háztartásbeli.- Úttörők köszöntötték, ver­sek iis voltak, de mindig csúsz­kált a pólyában, nem akart megmaradni, így nem is na­gyon tudtam figyelni — emlé­kezik lánya .névadójára az édesónya. Erika most negyedik osztályos.- ... Rendőrakadémiára a-ko- rok mennii. Láttáim egyszer a Az első névadó hőse — Fodor Erika Falvaikban, kis településeken a társadalmi szertartásokat — a dolog természetes folytán — a község „ikultÚTOSa" végzi. Nagy­községi, városi szinten imár füg­getlenített munkatárs, sőt mint ismeretes, -külön irodák állnak az ilyen jellegű szolgáltatáso­kat igénylők rendelkezésére. A függetlenné válás néha szaka­dást, esetenként elszigetelt te­vékenységet jelent a művelődé­si házak és irodák közötti vi­szonyban. A dombóvári — most jubiláló - Családi Iroda fúzióra kényszerült a városi művelődési Igen után, tíz évvei ezelőtt - Szommerék Jubileumi embléma ____________________________I K ék fényben rendőrnőket és . . . Én is bátor vagyok. * A tízéves jubileum alkalmá­ból igényesen, gonddal rende­zett kiállításon - amely bemu­tatja az irodai tevékenységhez szükséges kellékeket — szelle- —mesen helyezték el az iroda leg­frissebb tedhnikai szerzeménye­it: a tévékamerát és a ké-t kis monitort. A képernyőn most egy házaspár jelenik meg. — Ilyen akkor még nem volt - szól az asszony; Szommer 'Lajosáé Békés Erzsébet, össze­nevetnek férjével és a tíz év előtti eseményeket pergetik bel­ső monitora ikon. Ók -voltak az első ifjú pár, .akiinek házasság- kötését a most jubiláló iroda rendezte. — Az embereket meg kellene tanítani ünnepelni — mondja Szommerné. - Mi a dombóvári irodától tíz évvel ezelőtt is és ma is ebből -a hogyanból kap­tunk Ízelítőt. * A jubileumi aktívaértekezletet követően a megyei társirodák munkatársai, a szomszéd me­gyékben dolgozó kollégák, a város vezetői és a dombóvári Családi Iroda valamennyi mun­katársa, elsőiként a tízéves há­zassági évfordulóját ünneplő Szommer házaspár egészségére emelte -poharát. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents