Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
1983. január 27. Képújság 3 DOMBCALOR - YSAKO - KOMOTÉR Teveőrző drótkerítés Érdekességek a dombóvári szövetkezetben Nyolcszázezer alkatrészt készítenek a présműhelyben a Ganz gyulai gyárának Érdemes visszatekinteni az 1982-es gazdasági évre. ezt vizsgálandó, miként dolgozott a DOMBCALOR ipari szövetkezet kétszáznál több tagja, dolgozója. Retek Ferenc elnök nem a sok-sok gondot, a termelés folyamán tett sürgős és hatékony intézkedéseket sorolja, hanem azt hangsúlyozza, hogy az ipari szövetkezet tagsága, vezetői milyen . eredményes munkát végeztek. Két évvel ezelőtt a szövetkezet árbevétele 68 millió forint volt, 1982-ben pedig 81 millió forint. A termelés növekedése nem árnövekedésből fakadt, hanem a gondosan megválogatott termékek gyártása során, illetve azáltal!, hogy csaknem öt szá- zdékkai volt kisebb a létszámuk, mint a bázis évben. Keresték az újat, az új terméket, s találtak olyan partnert, nem is egyet, amelyik elfogadta a DOMBCALOR-ajánlatol, így a KOMOTÉR „ház" elindult hóditó útjára. Ez a könnyű acélszerkezetből épített konténer variálható, hiszen a neve is erre utal: korszerű, mozgatható térelem. Egy-egy ilyen konténer persze alkalmas akár hétvégi háznak is, olyan jó a hő- és hangszigetelése, természetesen nem is ázik be, leginkább több egymáshoz kapcsolása kínál sok variálási lehetőséget. A KOMOTÉR mérete: 2,50x6,18x3 méter. Épült ilyen szerkezetből oktatási központ — Gödön, TRIÁL kisóruház — Budapesten, ABC- áru'ház — Godisán, kiállítási pavilonok a BNV-n. és szállóépületeik — Tanzániában. Az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet „terméke" már ismert hazánkban. E könnyűszerkezetes konténerház előnye a könnyűsége; egy négyzetméter súlya 17 kiló. S ezt még tovább fejlesztette az Ybl szövetkezet két tervezőmérnöke, Szabó . András és Kovács Tibor. Innen ered a japános hangzású név, az YSAKO — amely ugyancsak használható könnyűacél pavilonszerkezetet takar. S ennek gyártására is vállalkozott a szövetkezet. Ez az YSAKO már kapcsolható a KOMOTÉR-rel is; így a variálhatóság még jelentősen bővíthető. Az alacsony szerkezeti súly, az alapelemek kis szóima, az egyszerű szerelési lehetőség — keresetté tétté ezt a könnyűszerkezetes épületet is. Két referencia már áll: Dóm- bávárott a szolgáltatóház, és Gyöngyösön egy ABC él'elmi- szeráru-hóz. De folyamatos a gyártása az YSAKO és a KOMOTÉR épületelemeknek Megszervezték az anyagellátást, a szerkezetek gyártását célgépekkel tették könnyebbé — s a szalagszerű termelést beindítva, idén várhatóan óvodát, újabb üzleteket, szolgáltatóházat, és műhelyéket szerelnek össze megrendelőiknek. Természetesen egy szolgáItatással foglalkozó szövetkezetnek elsőrendű kötelessége a lakosság kiszolgálása. Ezért fejlesztették a szolgáltató részleget, nemcsak új műhelyt, az ügvfeléknek várót, korszerű és jól feltöltött raktárt készítettek, hanem számos új szolgáltatást is bevezettek. Legjelentősebb ezek között a mezőgazdasági kisgépék szervizellátása. De átvették a V'ideoton-készülékek néhány típusának garanciális javítását is, Dombóvó rótt pedig harminc kisiparosnak végeznek szolgáltatást, — sorozatterméket préselnek az iparosoknak. És elvállalták a veszprémi MEZŐGÉP gépeinek javítási munkáit. A szolgáltató részleg árbevétele tavaly 5,1 millió forint volt. Idén 6,2 millió forint értékű munkát akarnak a lakosságnak végezni. Ám nem lenne teljes a beszámolónk az ipari szövetkezetről, ha nem mondanánk el, hogy több nagy ipari váf l-a-ltattal is jól együttműködnek. Például a Ganz Villamossági Művekkel. Különféle kapcsolókhoz gyártanak alkatrészt — színesfémből. Nem kevesebb, mint nyolcszázezer alkatrészt küldenek, a programozás szerint Gyulára, a Ganz ottani gyárába. így közvetve exportra is dolgoznak. Egy másik közvetett exportjuk Afrikába kerül. A dánszentmik- lósi Micsurin Mgtsz — mint fő- vállalkozó — munkát végez Tanzániában. Az őserdéi rezervátumokat védik az embertől. Köztudott, hogy az őserdei állatok milyen hatalmas területeket beportyáznak élelmük megszerzése céljából. Hiába van rezervátum jó, szakképzett őrökkel. A legjobb védőeszköz még mindig a drótkerítés. Tavaly 38 kilométer hosszúságú drótkertíést küldtek Dombóvárról Tanzániába. Az oszlopokat is a szövetkezet gyártotta, így a Micsurin szakemberei kész munkát vihettek Afrikába. Ez a különleges minőségű kerítés olyan horganyzott huzalból készül, amely műanyaggal van bevonva. Tehát a korrózió elleni védelem a célja a műanyag bevonatnak. A drót viszont erős — úgyhogy a felhasználási helyen — a vadtevék körzetében — nem kell attól tartani a megrendelőknek, hogy kiszabadulnak helyükről a púpos állatok. A vadteveőrző drótot a szövetkezet döbröközi üzemében gyártják. Sok gondjuk akad az akadozó drótellátás miatt, de a múlt évi tervet ennek ellenére sikeresen, időre teljesítették, s idén- a tavalyinak kétszeresét kell elszállítaniuk a vadfogó drótkerítésből. Esküdt Zoltán, a szolgáltatóház raktárosa, anyagot ad ki Schrettner István villanyszerelőnek Elszállításra váró KOMOTÉR-elemek Vizek változásai (2.) E sorok írójá, sajnos .nagyon régen volt gyermekkorában, nemegyszer utazott Budapest és Apatin között a menetrend szerint közlekedő gőzhajóval. VöJgymenetben érdekes volt, hegymenetben unalmas. Biztos azonban, hogy sokkal kevésbé unalmas, mint Bemard Antal 1817-ben Sellyén (!) épített „CAROLINA" nevű gőzösével, 350 mázsás terheléssel feljutni a fővárosig, sőt Bécsig. Méghozzá ár ellenében percenként 57 méter, vagyis óránként 3460 méteres sebességgel. Ami után CAROLINA — írta a korabeli lap - „Minden várakozásnak teljesen megfelelt úgy, hogy a dunai gőzhajózás nehéz problémája megoldottnak tekinthető.” Az ilyesmit jó elolvasni, végtére megnyugtatja az embert, hogy több emberöltővel korábbi kollégái se voltak mentesek a melíéfogá- scktöl. A dunai gőzhajózás problémája, ami a vizek változásaihoz tartozik, még sokáig nem oldódott meg, sőt, ami a személyszállítást illeti, ez ma sem mondható el róla. A ma is létező hajóközlekedés persze időtlen idők előtt kezdődött. Megyénk Duma-partjáról 1233- bát származik az első ódat, mely hajóvantatók részére készített utakkal kapcsolatos. Korábban láttuk, hogy Széchenyi még 700 évvel később is tapasztalta (és mert ez minden volt, csak éppen gazdaságos nem, tehát szidta) a hajók vontatását. Azt, hogy 1817-ben már erre vónszorgott a CAROLINA, tudjuk. Bemard úr cége 1820-na megbukott, viszont 1831-ben megalakult az Első Császári és Királyi Szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság, 1846-ban kikötött az első gőzhajó Pakson és 1849-bén mór 123 293 személy volt a Peslt-Zimony közti szakasz utasforgalma. Amihez mérten a maii — ez-t tudjuk jól - gyakorlatilag semmli és ez szintén a vizek változásaihoz tartozik. Paks akkoriban a Duna egyik legfontosabb kikötője volt. 1863-ban megalakult a Paksi Hajós Egylet, három évvel később ugyanitt a szabadkikötő. Annak azonban, hogy a Duna vízfolyását átmetszések gyorsabbá, a m,edret rövidebbé tették és így a rendszeres közlekedés lehetősége is megteremtődött, tulajdonképpen csak periférikus jelentősége van. Ahhoz mérten, hogy a víz távozta miit jelentett a környék lakóinak életében. Félő, hogy a manapság „török idők" nevű gyűjtőfogalom súlyát, jelentőségét stopjainkban már egyáltalán nem érzékeljük. Ezt talán valamelyest közelebb hozza, ha úgy próbáljuk időben elhatárolni, mintha 9 évvel a szabadságharc előtt ideérkezett volna egy idegen hatalom és azt csak napjainkra sikerülne kiverni. Megyénkben viszonylag kevés olyan település volt, mely ez idő alatt ne vált volna a szó legszorosabb értelmében „pusztává". Decs azonban például nem, ami a Duna árterületének volt köszönhető. Az ármentesí-tésnek viszont a mai .népművészet,ami nemcsak az Itteni színmagyar- 'klérrt megmaradt lakosság díszítő kedvével van összefüggésben, hanem azzal is, hogy az ártéri öntéstalajok dús termése meg is adta az ehhez váló jómódot. . Továbbá azt, hogy a Duna völgye h a I á s z v í z helyett napjainkra h o rg. á s z v í z z é változott. Az adldig halszaporodási paradicsomot jelentő kiöntések eltűnvén, a vizek minden különösebb (és egyébként is csak századunk második feliében súlyosabb problémává váló) szennyezése nélkül is megszűntek a halak életének természetes fettételei. A valamikori vízi életre napjainkban csak a már-már elfeledett értelmű helynevek utalnak. Például az ág, a fok, mely utóbbi megyénkben egyáltalán nem valamiféle kiemelkedő hegyormot jelent a vízparton (lásd: Jóre-ménység-foka), hanem a Dunába, vezető' nagyobb vízbeszakadások helyét. A görönd az ártérből kiemelkedő Skerekded halom, hasonló a porong. Ha ez a kiemelkedés hosszában elnyúló, akkor hátról beszélünk, valami Ilyesfélének oldalát jelenti árnál (máj), így például az e sorok Írójának mindig rejtélyt jelentő szekszárdi Rózsamáj elnevezés is. A gyűr (Gyürvöfgy Bogyiszlón) sarló alakú, a morotvákat kísérő kiemelkedés. A Bárány- f o k elnevezés létrejöttére ma már csak következtetni lehet, de a Szekszá.rd melletti Borrév pontosan őzt jelöli, amit mondani akar, az itteni borexport kikötő- és rakodóállo- rnásá't. A s u p e r - e'k valamikor hajóácsok voltak. Manapság főhivatású hajó- (illetve csónak-)!készíitőről csak egyről tudunk, a nagy múltú Prajda- família e pillanatban utolsó sarjáról, Tolnán. A máshonnan idetelepült számára néhány évig kemény próbát jelent a tolnaiak (nem a község, hanem a megyebeliek) hafevő kedve. Ma már — valószínűleg a kellő mennyiség hiányában — nem áll, hogy „ötfék a sütt halat a főttel", de jó száz éve az Egyed-féle összeírás szerint a Sárközben elébb a hal derekát ették és a fejét dobták el, ha megunták, a derekát dobták el és csak a fejét ették meg. Őcsényből 1811-ben csütörtökön tilos volt a faluból kivinnli a- frissen fogott halat, (mert azt a másnapi böjti ebédre kellett fordítani. Netán „mundéros” formában is, amikor a kibelezett, besózott, paprikázott csukát iszap- rétegbe göngyölték, nyársra fűzték és szabad tűznél sütötték. A kiégett agyagréteg gyenge kopogtatásra levált a hal bőrével, pikkelyével együtt. Hol van ma máir az a csuka...? Szekszárd külterülete, vagyis például a Mészáros Lázár utca bő évszázada még zsom- békos, vadk'acsózásra alkalmas terület volt. Logikus összefüggésként ezért kellett tíz éve a betoncölöpök légióival alapozni az itteni (viszonylag) magas házakat. Az altalaj vizét befolyásoló Sió azóta kiépített mederbe szorult és a toroki zsilip elvben már megteremtette a feltételét annak, hogy a m e g y esz ék h ely tős z o msz é d s á gában sok száz tonnás uszályokat iis befogadni képes kikötő épüljön. (Folytatjuk) O. I. Fotó: Cz. S. A Sió kiépítve várja a majdani kikötőt Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács V. B. A polgári védelmi feladatok végrehajtásáról szóló tájékoztatóról tárgyalt szerdai ülésének egyik napirendi pontjaként a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, majd a tanács költségvetési üzemének 1983. évi feladattervét vitatták meg és fogadták el a vb tagjai. A költségvetési üzem mintegy 28 millió forintos bevételt és kiadást tervez erre az évre. Ebből az összegből újítják fel többek között a Felszabadulás tér burkolatát, s készítik el a Marx utca járdáit, gépeket vásárolnak és gondozzák a zöldterületeket. A város összképének javítása érdekében — mint az előterjesztésben is rögzítették — mielőbb meg kell -teremteni azl, hogy a lakótelepi köz parkokat az ott élő lakosság gondozza, a növényvédelem és a kaszálás kivételével. Az idén befejeződik Szekszár- don a Népek Barátsága park készítése, s erre és hasonló munkákra 3,5 millió forint áll a költségvetési üzem rendelkezésére. Szintén elkészül a sötét - völgyi úttörőtábor bővítése, s az idei év egyik fontos feladataként komplex telephely létesítésével kezdenek hozzá annak a célnak az eléréséhez, amely szerint a tanács költségvetési -özemének magasabb szintű szolgáltatások ellátására is alkalmasnak kell lenini-e. Az 1983-as programban szerepet még a megye-házi parképítés, a bakt-aii új iskola udvar- és parképítése, valamint az idegenforgalmi hivatal gemen- ci új fogadóbázisa kommuniiális munkáinak elvégzése. A városi tanács vb ezután a soron következő tanácsülés élőké s Z'ít-ésé r ő 1 tá rg ya 11.
