Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

A "népújság 1983. január 26. Csehov - három színházban A Világ színházaiban Cseh öv- reneszánsz van, amelyet nem kerek évfordulók, hanem árszor­zó töretlen népszerűsége in- dókol. (Moszkvában és Lenin - grádban jelenleg három. Három nővér-ellőadás van műsoron!) Nálunk az 1982/83-as évad Csehov jegyében indult — há­rom budapesti és két vidéki bemutatóval'. A budapesti bemutatóik kö­zül kettő egészen sajátos ro­konságot tort egymással. Rit­ka szímbáztörtéo e ti püfanat, hogy egyszerre Hatható ma­gyar színpadon a Ványa bácsi, és annak korai változata, A manó. ('Ez utóbbit .maga Cse­hov tiltotta' Jé a Ványa. bácsi megírása után!) Érdemes ösz- szevetríi a Katona József Szín­ház és a Madách Kamara Színház előadását már csak a művek rokonsága miatt is. Cse­hov A manóból egész jelene­teket, párbeszédeiket és teljes figurákat Vitt át a- későbbi, ki­érlelt változatba: elsősorban Szerebrjakov professzort és fia­tal! feleségét, Jelena Andrejev- nát, valamint első házasságá­ból származó lányát, Szonyát, és annak nagybátyját, Geomes bácsit, alias Ványa bácsit. Aszírov doktor alakját A manó két figurájából ötvözte: Hrus­csov doktorából (a Manóéból) és Orlovszikiiébdl, az iszákos, cinikus föMbirtdkosébál. Hiány­zik Viszont a Ványa. bácsiból kiélt korábbi figura, Szerebrja- kovék szomszédai: Julija és a bátvia, Zscltuhin. De ami a leglényegesebb Ikülönbséq: A manó Csehovnál szokatlan happy enddel végződik, bár ezt a 3. felvonás véaén. egy halálos pisztolylövés előzi meg: Georges 'bácsi agyonlövi magát — míg Ványa. 'bácsinak a. halál nem sikerül’. Két önálló műről van tehát szó, amelyet teljesen eltérő felfogásban láthatunk. A manó Katona József szín­házi előadása meg valósítja a Csehcv-műve'k oly sokat vita­tott műfaji sajátosságát: ko­médiáit látunk a színpadon, amely óhatatlanul nevetésre késztet bennünket, noha leg­szívesebben sírnánk, olyannyi­ra ismerősek ezek a- félresiklott életek, elrontott emberi .kap­csolatok. Csehov lélektani pon­tossággal ábrázolja az embert, nagyító alá helyezi hibáit, té­vedéseit, törekvéseit. És ebben a felnagyított ábrázolásmód- bao van valami komikus, vala­mi groteszk, amin lehetetlen nem nevetni. Napjainkban va­lahogy úgy kell látszani Cseho- vot, ahogy a Katona József Színház társulata 'teszi Zsáim- béki Gábor rendezésében. A tizenegy kitűnő színész — a legkisebb epizódszereptől', mint Gel'ley Kornél Gyaqyiinja az olyan főszerepig, mint Sínké László Georges bácsija vagy Csonka Ibolya Szanyájo — Csonka Ibolya és Cserhalmi György A manó című komédia bán egyenlő magas színvonalon te­szi a dolgát. Nagyszerű gárda kovácsoládött itt új társulattá. Mindez nem mondható el a Madách Kamara Színház Vá­nya bácsi előadásáról, noha itt is kitűnő színészeket láthatűrik. Mégis mintha mindenki part­ner nélkül szólózna ezen o zsúfolt kis színpadon, Götz Bé­ta kevéssé szerencsés díszletei között. Vonnák szereposztási té­vedések (is (Mensáros László Ványa bácsija jóval idősebb Löte - Attila professzoránál.) Mensáros nagy formátumú Vá­nya bácsi alakítása önálló szölászám marad, akárcsak Hűsíti Péter Asztrov doktora'. Almádi Éva pedig úgy unatko­zik a színpadán, hogy a nézőt is óhatatlanul unalom fogja el. Ezen a színpadon mindenki szenved, szenveleg, és rettene­tesen sajnálja önmagát. Az egyetlen egészséges, őszinte hang Tolnay Klári dadiusa és Sahütz Illa Szonyája. Adóm Ot­tó rendezésében o Madách Kamara Színház előadása élő példája annak, hogyan nem szabad Csehovct játszani: az ilyen szépelgő, unalmas, üres, múzeumi interpretálasból ép­pen az hiányzik, aimi Csehovot maivá, izgalmassá és korsze­rűvé teszi. A Sirály a imösztkvai Művész Színház jelképe, amely Csehov és Sztanyiszlbívszklij együttmű­ködésének 1898-as kezdetére Utal. Nálunk egyik leggyakrab­ban játszott Csehov-mű. Szé­kely Gábor és Zsámbékl Gá­bor hetvenes évekbeli rende­zése után most Horvai István életművét gazdagítja'. A víg- színházi Sirály-előadás az ed­digi felfog ásókkal ellentétben nem a tehetségről szól, hanem a társadalom szükségszerű el­Mensáros László és Huszti . Péter a Ványa bácsiban I l'enállósáról minden új törek­véssel szemben. Nem az a lé­nyeg tehát, hogy Nyírna vagy Trepljav tehetséges-e (ez ki sem derül a darabból), ha­nem, hogy ez a Trigorin— Arkagyirea'közeg csírájában fojt el imlindien új kezdeményezést. Trigorin, 'o befutott nagy író, akiire Nyina olty áhítattal inéz fel, éppoly üres, nagyképű, ön­ző és értéktelen, mint Sze- rebnjalkov, akihez a fiatal Je­lena Andrejevna rajongásból ment féleségül, Arkagyima, a népszerű színésznő pedig fölé­nyes legyintéssel intézi el sa­ját fiának irodalmi próbálko­zásait. Valójában mindenkit csak az önmaga boldogulása, karrierje, sikere, élé'te érdlékel — Csehov hősei az önzés kü­lönféle típusait képviselik. A vígszínhózi előadás alaptónu­sát David Borovszkij díszlete adja' meg: a tó, amely körül a szereplőik élete zajlik, és amely télen befagy. (Kár, hogy ez a nagyszerű díszlet igazán jól csak a karzatról látható!) A színészi játék a' nagy szerep- osztás ellenére sem hibátlan. Ruttkai Éva Arkagyinájia viszi az előadást. Darvas Iván, aki Ideális Trigorin lőhetne, hal­ványabb. A tehetséges 'Hernádi Juditot — ezúttal új szerepkör­ben — tiszlta, rajongó fiatal ■lányként — ismerhetjük meg. Különösen az utolsó felvonás­ban jó, ahol külső megjelené­se is a teljes összetörtségiet, kudarcot és reménytelenséget sugározza. Reviczky Gábor vi­harié, mozgékony, csupa ideg Trepifjovöt adbkít. A Sirály- előadás hibái elleniére is ra­gyogóan megkomponált, nagy­ívű munka. A Gsehov-bemutatók nagy száma (hiszen ezzel egy időben Szolnokon is műsoron van a Ványa' bácsi, Pécsett pedig Gálina Volcsek rendezte meg a Cseresznyéskertet) tette lehe­tővé a Színházművészeti Szö­vetség számára, hogy Csehov- tanáaSkozást rendezzen o szín­házi szakma és a kritikusok részvételével. A vita hangulata, hosszúsága és élénksége is azt mutatta, hogy van mondaniva­lónk Gsehovrál, e napjainkban olyannyiina modern színpadi szerzőiről. ÉZSIÁS ERZSÉBET I ' " I A Sirály két főszereplője Ruttk ai Éva és Darvas Iván Dunántúlt napló Sárga színű kis falragaszok vonzzák a szemet egy idő óta Pécsétt, a város különböző pontjain, a kíváncsiságot elég­gé fölkeltő fölirattal: Francia- és képzőművészeti foglalkozta­tó; alatta név, cím, telefon­szóm. Nos,'utánanéztünk, s egy igen érdekes és hasznos, új vál­lalkozásra! bukkantunk. Két fiatal nő, Fekete Judit és Borsy Judit határozták el, hogy ősztől1, azaz a következő tanév kezdetétől nyitják meg alsó ta­gozatos diákoknak közös fog­lalkoztatójukat, amire már mostantól lehet jelentkezni. A foglalkoztató vagv délelőtt vagy egész délután működne, s egy­szerre több szerepét is betölte- ne. Nem csupán napközi lenne, • ahol a gyerekek a délutánt el- tölthetik, házi' feladatat készíte­nek, uzsonnáznak, hanem emel­lett tanulhatnának francia nyel­vet és képzőművészeti alapis­meretéket. Természetesen az ét­kezésüket is biztosítják: ha dél­előtti a foglalkoztató, reggelit, tízórait és ebédet, ha délutános, akkor ebédet és uzsonnát kap­nának. Mit és hogyan lehet itt ta­nulni? Mindenekelőtt képzett szakemberekről van szó: Borsy Judit francia—magyar szakon végzett tanár. Fekete Judit, aki egyébként tagja a Pécsi Vizuá­lis Műhelynek, képzőművészeti működési engedéllyel rendelke­zik, s emellett ő is beszél fran­ciául. Segítenének a gyerekek­nek a házi feladatok elkészíté­sében, ha szükség van rá, a korrepetálásban is. A foglalko­zásokon két csoportra osztják a gyerekeket, s míg az egyik csoport francia nyelvet tanul, a másik csoport a képzőművé­szettel ismerkedik, majd cserél­nek. SOMOGYIHÉPU>P A Kaposvári Húskombinát múlt évi termelési értéke meg­közelítette a hárommilliárd fo­rintot. Az exportüzem — ahol évente 430 ezer sertést vágnak, illetve dolgoznak fel — vevőkö­re állandóan bővül: ómig az üzem indulásékor a dobozolt sonkát például kizárólag az Amerikai Egyesült Államokba szállították, tavaly már jelen­tős üzleteket bonyolítottak le ebből a húsipari termékből a Német Szövetségi Köztársaság­ban és Svédországban lévő partnereikkel. Ugyanakkor új kapcsolatokat kerestek — s a régieket tovább szélesítették — a belföldre ter­melő üzem termékeire. A hús­kombinát belföldi feldolgozó üzemében hatvannégyféle ké­szítményt állítanak elő, hazai fagyasztásra. Az üzem lakossá­gi ellátást szolgáló kapacitása jóval nagyabb, mint Somogy megye igénye a húskészítmé­nyek iránt — s ez még akkor is igaiz, amikor nálunk a nyári idegenforgalom igencsak meg­növeli ai keresletet. Az idén pél­dául 11 200 tonna húskészít­mény előállítása szerepel bel­földi ellátásra a vállalat tervé­ben, de a termelés 15 ezer ton­nára is fokozható, ha! az igények ezt megkövetelik. Mindebből az következik, hogy szükség van megyén kívüli partnerekre, akik hosszú távon biztos vevők a ka­posvári árura. Mast, az év elején 1985. vé­géig szóló szerződést kötött a Kaposvári Húskombinát a Bu­dapesti Húsnagykereskedelmi Vállalattal, a fővárosi boltok húsellátásának segítésére, il­letve tárolásra. Jelentős mennyiségű, olcsó, a boltokban nagy keresletnek ör­vendő áru termelésére van le­hetőség, s ezekből' szintén töb­bet állítanak elő, mint ameny- nyire a somogyiaknak szüksé­gük van. Az ilyen cikkekből so­kat juttatnak a környező me­gyékbe; a mennyiséget és a vá­lasztékot a kereskedelmi igé­nyekhez igazítják. Főként étke­zési füstölt szalonna előállítá­sára nőtt az üzem kapacitása. PETŐFI NÉPE 1980. májusában adták be a pályázatot, egy évre rá kezdő­dött az építés; 1982. december 31-re pedig elkészült a bajai Hotél Súgovica. Nemcsak a meghívott vendégek jelenlété­ben adták át, ugyanis az új szállodában már lakók is van­nak — Finnországból, az NSZK- ból és a Szovjetünióból. Az új, háromcsillagos minő­sítésű hotel a legmagasabb igényeket is kielégíti. A kéteme­letes épületben 34 kettő- és háromágyas, loggiás, fürdővel ellátott szoba, s két lakosztály található. Egyszerre 90 vendé­get fogadhatnak, akiknek étte­rem, kétsávos automata teke­pálya, drinkbár, napozóterasz és tanácskozásra is alkalmas különterem áll rendelkezésük­re. A szállodát a Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalat épí­tette fel — fővállalkozásban — tíz alvállalkozó közreműködé­sével. Az úttörő jellegű kezde­ményezés bevált, a hotel ha­táridőre, a megodott költség- kereten belül készült el. A 30 millió forintos költségből 10 millió az állami támogatás, a többit a megyei és a bajai Vá­rosi Tanács, valamint a gazda- sáai társulást alkotó Puszta- Tourist Idegenforgalmi Hivatal és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát állta. A Hotel Súgovica húsz év óta az első nagyobb befogadóké­pességű szálloda BácS-Kiskun- ban. Megnyitásával jó lehető­séghez jutott a megye és Baja idegenforgalma is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kevesen vagyunk, akik pon­tosan tudjuk, milyen szolgála­tot teljesít a Vám- és Pénzügy- őrség székesfehérvári szakasza, az a gazdaságpolitikai szerve­zet, amely a kereskedelmi és adófargalomban változatlanul igen nagy szerepet játszik. Er­ről beszélgetett munkatársunk. Fekete Miklós századossal, a Vám- és Pénzügyőrség székes- fehérvári szakaszának parancs­nokával. — Sokan azt gondolnánk, hogy itt csupán a szesziparra, az állami jövedék ellenőrzésére korlátozódik a munka . . . —- Már az ókorban sem így volt, hiszen az „Item villám vá­mos"-! a rómaiakat megelőző korban is alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a házam, az általam lakott, birtokolt terület­re behozott vagy onnan kifitt terméket szigorúan ellenőrizni kell és kellő szigorral adóztatni azt, akinek abból haszna szár­mazik. Ma ennél lényegesen többről van szó, hiszen a két vi- láq közötti gazdasági harcnak is köztudottan igen kemény esz­köze. 1982-ben 45 vámszabálysér­tést, 63 devizaüqyet és 40 egyéb pénzüqvi szabálytalanságot tár­tunk fel. Ez összesen 148 eset volt, amiért az érintetteknék ke­vés híján 200 ezer forint „tan­díjat" kellett fizetniük. Igaz, hogy ez az 1981. évihez mérten 41 ezer forinttal kevesebb, de uqvanakkor meqnövekedtek a nagyobb ügyek. A növekvő utasforgalom hatalmas feladat elé állítja a szervezetet. Az is igaz, hogy a tolvaj, be kell is­merni, méa mindig ügyesebb, mint az, aki meg akarja fogni. Mi is naqyon sokat tanulunk az esetekből. Igyekszünk beszerez­ni azokat az információkat, amelyek segítenek a megelő­zésben] de a leleplezésben is. Név nélkül mondanám, 1982- ben „befogtunk" egy sült ha­lat, amiben jelentős összegű márka volt elhelyezve. Bennünk is felötlik a kérdés, hogy ez a „hal” vajon hányszor tette már meg az utat, mire fennakadt a mi „horgunkon". A szakasz területén huszon­kilenc szeszfőzde működik. Ezek évente jelentős mennyiségű pár­latot készítenek. Tavaly ez a mennyiség elérte a 877 388 li­tert. Az ellenőrzés az állami szabvány érvnyesitését tartal­mazza, az állam és az állam­polgár érdekében. De igen el­szaporodtak ismét a házi zug- főzdék és bizony ezekből az eqészségre rendkívül ártalmas főzetek is forgalomba kerülnek. Amig 1981-ben hét zugfőzdét tártunk fel, addig 1982-ben 11- et. TaMEOBCKflSI npnBan Testvérlapunk, a Tambovszka- ja Pravda egy új könyv megje­lenéséről adott hirt. A könyvet A. Gorbunov, a tambovi peda­gógiai intézet docense, kandi­dátus írta: „Tambovi nőik a ha­záért folytatott harcokban" címmel. A könyv jól mutatja azt a hősies küzdelmet, amellyel a tambovi nők, a szovjet nőkkel együtt, hozzájárultak a győze­lemhez. A Nagy Honvédő Há­ború első napjaiban csak Tam- bavbál 450 fiatal kamszomolis- ta lány jelentkezett és indult a frontra. 1943-lban a megye Komszomol-szervez étéiből két­ezer-ötszáz lány ment o front­ra. Tam'bov megyéből összesen kilencezer fiatal kamszomolista lány vett részt azokban a har­cokban, a mélyek a Szovjetunió­ért, a népek szabadságáért folytak. Taimbovban jelenleg 416 olyan nő él, aki részt vett a Nagy Honvédő Háborúban. Ölt gyakran eljárnak a háborús ve­teránok klubjába. területi statisztikai évkönyv Megjelent a A népesség számának allaiku- 1 ásóról', a megyék, városok és községek népsűrűségéről, a I aikóhél y-vó Ifozta tó sokról, az egészségügyi ellátásról ad1 egyebek közt részletes áttékin- tést o Statisztikái Kiadó Válla­lat gondozásában most meg­jelent 1981. évi területi statisz­tikai évkönyv. A Statísztikla szerint 1981. de­cember 31-én 2 063 745-en lak­tak Budapesten, az ország leg­népesebb megyéje Barsod- Abaúj-Zemplén 805 924-es lé- lékszúromai, s a legkeveseb­ben — 239 236-an — Nógrád megyében éltek. A népsűrűség ugyanosaik a fővárosiban 'a> leg­nagyobb, egy négyzetkiíométer­re 3931 lakos jut, a legsűrűb­ben lakott megye Pest 154 laka ssal négiyze tkíl am é te re n­ként, s a legritkább a népsű­rűség — tnégyze (kilométerenként mindössze 59 - Somogybán. A legtöbb városi lakos — Buda­pest kivételével — Borsod-Aba- új-Zempl'én megyében él', a legkevesebb Nógrádiban. Az egész ország városiasodását mutatja azonban, hogy a ko­rábbi év végéhez képest vala­mennyi megyében 1—2 száza­lékkal emelkedett a városlakók, s ugyanannyival csökkent a községben Halkók száma1. A statisztika szerint az el- műit tíz évben az ország me­gyéinek lélékszáma nem válto­zott jelentősen. Az ország ,,leg­fiatalabb” megyéje Fejér, ahol o lakosságnak csak 14,1 szá­zaléka 60 évesnél idősebb, a legöregebb megye pedig Bé­kés, ahol ez a korosztály a né­pesség 19,8 százaléka. Békés megyét Is túlhaladja aoznbon Budapest, ahol a lakók 20,6 százaléka 60 éves, illetve ón­nál idősebb. Nagymértékben eltér egy­mástól az egyes megyék ter­mészetes népmozgása, Sza- botas-Szatmár megyében pél­dául 1919-cet többen születtek, mint ahányon meghaltak 1981- ben, Somogy megyében viszont o halálozások száma haladta meg 853-mal a születésekét. A megyék népessége a kölitözkö- cfések eredményeként is válto­zott. A legtöbben - 22 364-en — Pest megyébe költöztek, a legkevesebben, 4964-en Nóg­rádiba. Baranya, Komárom, So­mogy, Talma1, Csongrád és Pest megyébe többen költöztek, mint ahányon elvándoroltak, az ország többi 'megyéjében magaisabb az efköltözködők számra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents