Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
1983. január 26. NÉPÚJSÁG 5 ,.Bedolgozó. 1. Olyan személy, • aki bedolgoz valamit valahova. A zsebet a ruhaba bedolgozza a varrónő; az adatokat a tanulmányba bedolgozza a tudós. 2. (Ipar) Olyan személy, iparos, aki valamely vállalat, üzem részére otthoni bérmunkát vállal és végez. Bedolgozó kisiparos, varrónő. Bedolgozó ipari munkás. Egy szövetkezetben bedolgozó.” (A magyar nyelv értelmező szótára.) BEDOLGOZÓK Több mint 50 településnek A dunaújvárosi asszony ad munkát egy szövetkezet Pécsv áradtól D u n aú j vá ro s i g átvennél több településen végzik hasznos munkájúikat a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet bedolgozói. Nem volt kéznél statisztikái kimutatás, érért pontosan összeszámolni nem lehetett a helységeket, amikor ott jártam a szövetkezet központjában, Pakson. Csak néhány város- és községnév: Dunaújváros, Paks, iNémetkér, Gyönk, Bonyhád, Tamási, Sza- kály, Dombóvár, Tolná, Mágnes. Az összes dolgozó, aki varrással, illetve a termelés körzetien irányításával foglalkozik: 1064. Közülük 587 a bedolqozó, tehát az otthon varró. Óriási létszám. Nem csekély a termelési érték sem, annál inkább, mivel saját anyagos munkáról van szó, nem úay, mint a Tri- umph-tenm’elésnél, hiszen ahhoz maga a nyugatnémet cég szállítja az anyagot. Tehát a bedolgozók által produkált termelési érték tavaly 62 millió 254 •ezer forint volt. Az átlagkeresetek nem egyformáik, helység szerint sem. Vannak helyek, ahol a legtöbb bedolqozó csak ezzel a tevé- kenySéqgel foglalkozik, ilyen például Gyönk. A qyönki asszonyok havi 2200-2700 között keresnék. Pakson 1600-1900 az átlag, Németkéren hasonló, Tolnán kevés: 1000-1500 forint. 'Dunaújváros veretett egy időben, ott többen is voltak négy- ezresék, de változott a helyzet, már csak 1500-1600 forint az átlagkereset. Vagyis az elmúlt évi. Aztán lehet, hogy az Idén ismét megugrik a szám. A pénz tehát nem túlságosan sok. Mi az oka, hogy mégis nagy számban döntenek emellett a munka mellett? Sokan vannak például kisgyerekesek, akik nem tudják megoldani az óvodai fölvételt. Otthon maradnak a gyerekkel és Varrnak. Sőt, gyesen lévők is vállalnak bedolgozást, amikor másfél éves elmúlik a kicsi. Kimondottan jól jön ez a munka sokaknak. Házhoz jön. Az otthonmaradás számtalan előnye vitathatatlan. Például Dombóvár környékén vannak bedolgozók Nalkon, Kurdon, Kapospulán, Dúzson, CSibrákon. A saját varrógépén dolgozik mindenki. Ezék a gépek nem 'minden esetben felelnek meg az exporttermelés követelményeinek, hiszen adódik különlegesen kényes munka is. A korábbi évékben termeltek a bedolgozók nyugati exportra is, ez egyelőre abbamaradt. Most elsősorban gyermek- és női ruhák készülnek a lakásokon, szovjet exportra. A szabványt, tehát a kiszabott varrni való anyagot a szövetkezet négy gépkocsija szállítja 11 helységbe, ahol a lerakatok vannak. Innen történik az elosztás és a készterméket Itt „gyűjtik" be. A négy gépkocsi kevés, hiszen ezeknek a feladata az anyagot beszerezni Budapesten, elhozni Pak'sra a Szabászatra, onnan kivinni az említett 11 településre, majd utána visszavinni a készárut a- paksi központba. Hallottam egy kis panaszt: nem mindig egyenletes az anyagellátás. Úgy látszik, hogy ez a nálunk már klasszikus kifejezés, hiányosság, s ezt e szövetkezet sem kerüli el. Nagy bújok nincsenek, de jó lenne még szervezettebbé, stabilabbá tenni ezt a remekül kialakított, hatalmas bedoigozó- rendszert. A kapcsolattartás egyébként kifogástalan. A szövetkezet közgyűlésén részt vesz általában a bedolgozók 80 százaléka. Helyi tanácskozásokat - körzetenként, lerakataniként - évente háromszor tartanak. Ezekre a megbeszélésékre kimegy a szövetkezet valamelyik tisztségviselője. Téhát a gondot, kérést, esetleges panaszt közvetlenül elmondhatják a bedolgozók. Véqül egy kis történelmi visz- szapiHántás. Tulajdonképpen a bedolgozókra épült ennek a szövetkezetnek az elődje: 1952- ben kesztyűkötéssel kezdték a közös munkát, nem nagy létszámmal, azután öslaf lakoztak kosárfonók is, majd pedig áttérték a perzsa szőnyeg szövésre. Természetesen nem a kosárfonók, honem az ügyes kezű dsszonyók. ízelítő a fejlődés statisztikájából: 1956-ban a szövetkezet dolgozóinak létszáma 125 volt, ebből bedolgozó 115. Tehát tulajdonképpen csak az irányítás nem épült a bedolgozó formára. 1963-ban az 545-ös összlét- számból 409 volt a bedolgozó, 1970-ben pedig 735-ből 605. Ma már lénvéqesen eltér az arány a régi időkétől, de még mindig több mint a féle bedolgozó a szövetkezet fizikai állományának. Ami azt mutatja, hogy ■rendkívül naqy szükség van a kitartó, megbízható, finom kézzel dolgozó asszonyok varrni tudásá'ra. „Nagyon szeretem csinálni” Raddon egyetlen bedolgozója van a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezetnek, Bóvári Istvánná. Innen eljáró dolgozók egyébként többen is tartóznák a szövetkezethez, ők a paksi üzemben varrnak, Tri- umph-fehérneműt. A szomszédban, Tolnán már több a bedolgozó és ott lakik a lerakatve- zető, Heitz Józsefné. Bóváriék konyhája nagy, ebédlő is egyben, a varrógép is könnyen elfér benne. Oda van készítve a varrnivaló; lányka- ruha szovjet exportra. Mosogatás után ismét nekilát az asz- szony. Ő mindennap főz ebédet. Férje és fia is három műszakban dolgozik, a férj a helyi termelőszövetkezet melléküzemében, a fiú pedig Tolnán, a seLánykaruha szovjet exportra lyemgyánban gépmester. Megkívánják a házikosztoL Az ebéd természetesen nem mindig délben Sikerül, tekintettel a mű- szakváltásoikra. Itt is megkérdeztem, hány órát varr naponta a háziasz- szony. — Nyolc-tíz órát. Sokszor fáj á kezem, de nagyon szeretem csinálni. Nem a varrástól fáj, mástól beteg. Mutatja a kezét. Bizony megviselte az idő. — A házimunkában mennyire segítenék a férfiak? — Nem sókat. Fárasztó nekik a három műszak. Úgyhogy a disznók etetése is az én dolgom. Csak a trágya kiszedése nem. Tartunk hízókat eladásra. Kell a pénz. Központi fűtést szeretnénk beszereltetni. Sokba kerül. Mi is megyünk mások után. Nagyon dolgozunk. — Amit elmondott, az túlságosan sok munka. Nem megy a varrás minőségének a rovására? — Soha nincs seléjtem. öt év óta Vagyok bedolgozó, mindig megfelelt a munkáim. — Hol tanult meg ilyen jól varrói? — A tolnai konfekdiós varrodában dolgoztam, három évig. Onnlan a sélyemgyáfba mentem, hat évig dolgoztam ott, de eltörött a lábam, műtétre volt szükség. Kénytelen vagyok itthon maradni. Nekem nagyon jó ez a lehetőség. — A varrással mennyit keres? Bóvári Istvánné: „Nem is ezt hallom” — Lehetne több is .. . Havonta kétezer és kétezer-nyolcszáz forint között keresek. Függ attól, hogy mit kell varrni. Bizony megdolgozunk a pénzért, összesen két olyan hónap volt, amikor jól kerestem, havi háromezer-négyszázat. Akkor felnőttruhát kellett varrói. — Mennyi idő alatt szokik hozzá a fül ahhoz, hogy egész nap csak a varrógép berregését hallja? Egyáltalán, hozzá lehet éhhez szökni, vagy idegesítő? — Nem idegesítő számomra. 'Nincs erős hangja ennek a gépnek, de nem is ezt hallom, hanem a rádiót vagy a lemezjátszót. Jól fölerősítem. A lemezjátszó fél óráig adja a zenét, nyugodtan dolgozhatok mellétté. Dunaújváros közepén, a Kossuth Lajos utca 27/a számú ház eléö emeletén tíz év óta varr a paksi szövetkezetnek Esztergomi György,né. Korábban ápolónő volt a kórházban, de a lába mór-nem bírta azt a munkát, és az éjszakázás is elviselhetetlenné vált. Tudott arról, hogy van ez a bedolgozási lehetőség, viszont varrni nem tudott. Megtanult. Az első napokban előfordult, hogy seíejtet is gyártott, o fér- je nem akarta elvinni o kész munkát a részlegvezetőhöz, átadni. Azt mondta, nem szégyenkezik. De az asszony ügyesnek bizonyult, hamar megtanulta a precíz varrás tudományát, ami exporttermék készítésénél alapkövetelmény. Egyszerűen nem szabad hibázni.- Hány. órát dolgozik naponta? - kérdezem az idős asszonytól, aki az idén nyugdíjba megy.- Álltaiéban tizet. Kénytelen vagyok, hogy elérjem azt a teljesítményt, amennyire szükségem van a pénz miatt. Házat akarunk építeni Rácalmáson. Volt már nekünk családi házunk, sajnos, éladtuk, őzt hittük, jobb lesz itt bent a városban. Szóval kell a pénz az építkezé's miatt. Bizony inem könnyű tíz órát varrni. Ebédet természetesen nem főzök, arra nincs idő. Hazahozzuk éthordóval. A férjem már nyugdíjas, asztalos volt az ingatlankezelő vállalatnál. — Hat, sőt, nyolc óra elmúltával is tud minőségi munkát végezni ? — Igen, mert közben lepihenek, amikor szükséges. Ez a nagy előnye az itthoni munkának, úgy gsztom be az időMunkaigényes munkák A bedolgozás klasszikus tormája az, amikor egy üzem úgy alkalmaz dolgozókat, hogy számukra nem kell épite- \nie üzemcsarnokot, nem kell biztosítani szociális létesítményt, nem kell gondoskodnia ezeknek a dolgozóknak az utaztatásáról. Csak munkát ad nekik, a Ieldolgozandó anyagot szállítja házhoz. A bedolgozó sokszor még a mun- kőeszközről is maga gondoskodik, például a saját varrógépét használja. Előnyös a munkaadó cégnek is, meg a dolgozónak is. Nem kell hajnalban kelni, kapkodva vagy sehogyan sem reggelizni, a gyerekkel óvodába rohanni. Nem. A bedolgozó mindig .maga gazdálkodik az idejével. Ellátja a házimunkát, a gyerekeit, a baromfit, sőt még a kertben is dolgozhat egy kicsit, ha van kertje, ynert az az idő, amit megtakarít a munkahelyre járás, utazás mellőzésével, bizony nem kevés. Sőt, az energiából, frisseségből is több marad. Például nem lárasztja az üzemi zaj. Vannak persze hátrányok is, például aki nagyon szereti a közösséget, a nyüzsgést, az nehezen szokja :meg az otthoni magányt. Mert szomszédolni nincs idő. Termelni kell, csak a szorgalom szüli a pénzt. Itt aztán érvényes a közmondás, hogy sok kicsi sokra megy. % Ha a bedolgozás előzményeit próbálja kitalálni, valószínűsíteni <az ember, arra gondol, hogy .a segítés szó feltétlenül ide tartozik. Segítettek, besegítettek /egymásnak az emberek, tehát a ,,bedolgozás" minden valószínűség szerint nem pénzért, nem ellenszolgáltatásért történt mindig. Már csak azért sem, mert mint tudjuk, nem volt mindig árutermelés. A modern időkben a japánok alkalmazzák leghatásosabban és - tudomásunk szerint - legnagyobb mértékben ■a bedolgozás rendszerét. Persze, nem a gépkocsigyártásban, arra még ők sem képesek, hogy házilag összeszereljenek egy autót. Annál inkább a kisrádiókat és egyéb készülékeket, illetve azok bizonyos részeit, elemeit. Nagyon olcsón, sokat tudnak gyártani ezzel a megoldással, nyilván ezért váltak uralkodóvá és elismertté a világpiacon jó néhány termékükkel. Munkaigényes munkát végeznek, jól és a lehető legkisebb ráfordítással. Könnyen elsajátítható Az Orion tamási gyáregységéhez 60 bedolgozó tartozik, magyarlkeszl, felsőnyék! és fürgéd! asszonyok. Ez a létszám egyharmada az egész munkás- gárdának. Tíz évvel ezélőtt létesült a tamási gyáregység és öt év óta alkalmaznak bedolgozókat. Fodor László művezetőtől megtudtúk, hogy mindennap kijárnak a három községbe, viszik a munkához való anyagot a központi elosztóhelyekre. A munka: részegységek összeszerelése. A bedolgozók között vannak olyanok, akik forrasz- tanaik, mások sajtolószerszámot használnak. A művezető szerint könnyen elsajátítható, manuális munkák ezek, s (Javabbért 'kapnak a 'bedolgozók. A gyáregység vezetői dicsérik a bedolgozókat. Megbízhatók, jól végzik a munkájukat. „A minőségi semmivel sem morád el a bentiekétől." Az oldalt irta és összeáll!tóttá Gemenci József. A képékét Gottvald Károly készitette. *mw imn Esztergomi Györgyné nyugdíjasként is akar varrni met, ahogyan legjobbnak látom. — Szép rend van ebben a nagiy lakóiéban... — Nincs aki rendetlenséqet csináljon. A gyerekek mór nagyok, családosak. Az egyikkel közösen építjük meg a ráca'l- mási házait. De még nyugdíjasként is alkarok varrni, ha1 tudok. — Minden bizonnyal. Nagyon dicsérték a munkáját Pakson, o szövetkezet központjában. Ezért jöttünk magához. Mindig exportra dolgoztak? — Igen. Hólóinget, blúzokat, otthcnkákat. Most gyerekruhákat készítek. Nagyon jó o részlegvezetőnk, Mészáros Györgyné. Őnála vehetjük át a szabványt, vagyis a varrnivalót, és elkészítés után hozzá kell visz- szavinni. Nagyon rendes. Elég sok'an vagyunk bedolgozók Dunaújvárosban, és úgy tudom, nincs panasz.
